A Dunavecse–Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen a legrégebbi maradványok egy, a középső neolitikumban (Kr.e. 5500 – Kr.e. 5000) létezett településhez tartoznak, amelyet már a kutatás első fázisában, 2022 októbere és decembere között feltártak. Az őskori településen egy nagyon szabályos, rendezett település képét találták a munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A leglátványosabb elem egy, a munkaterületet északkelet–délnyugati irányban átszelő mély árok volt, mely telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen többek között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket, állatcsontot, őrlőköveket és pattintott kőpengéket találtak.

A régészek a 2022-ben végzett feltárás során egy fiatalabb, római kori település maradványait is megtalálták, melynek lakói az úgynevezett szarmaták, egy iráni eredetű lovas nomád nép tagjai voltak. A szarmaták a Kr.u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen az 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben. Itt is főként árkokat, árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak a régészek. Az ásatás során előkerültek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, de mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék és egy szárnyas alakkal díszített római terra sigillata-töredék, amely vöröses bevonatos, jó minőségű „luxuskerámia” volt abban az időben.

A feltárás második fázisa 2023. június-júliusban volt, ekkor sikerült megtalálni a szarmata település további részeit, illetve előkerült egy bronzkori településrészlet is. A régészek feltártak egy olyan tárológödröt is, amely egy kislány temetkezési helyeként szolgált, aki mellett nagyon érdekes és szép mellékleteket találtak.

A DSPS-ben lévő minikiállításon két vitrinben lehet megtekinteni a feltárás során talált legjellegzetesebb és legszebb leleteket. Többek között ép edények, a már említett terra sigillata-töredék, valamint a neolitikumból származó festett edénytöredékek találhatók az egyik vitrinben. A másikban pedig főleg a mindennapi életben használt tárgyakat helyeztek el a szakemberek, így például őrlőkő, pattintott kőpengék, obszidián penge darab került ide, de itt helyezték el a kislány mellett talált gyöngyöket és karperecet is. A tárlatot a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai által készített leírások és ábrák teszik teljessé, amelyek segítenek az érdeklődőknek abban, hogy részletesebb betekintést kaphassanak a sok ezer évvel ezelőtt ezen a vidéken élt emberek életébe.

„Több szempontból is különleges volt számomra ennek a minitárlatnak a létrehozása, hiszen nem megszokott, hogy egy üzemben állítsanak ki régészeti leleteket, emellett pedig ez volt az első alkalom, hogy én készíthettem el egy kiállítást, természetesen a kollégáim segítségével. Nagy öröm számunkra, hogy bemutathatjuk a munkánk eredményeit, mivel erre viszonylag ritkán nyílik lehetőségünk a megtalálás helyszínén” – mondta el Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze.

A tárlat várhatóan az év végéig lesz látható a Schneider Electric dunavecsei gyárában.

A dunavecsei üzem növelni fogja az ügyfelek egyedi igényei alapján készült termékek gyártókapacitását az európai piacokon. A létesítményben előállított termékek 90 százalékát Európába exportálják. A Schneider Electric legújabb, kapacitásnövelő beruházása az elektrifikáció és digitalizációs megoldások iránti megnövekedett kereslet kielégítését szolgálja, amelynek motorja az energetikai átmenet. Ennek része, hogy a villamosenergia-elosztó hálózatok üzemeltetői nagyobb rugalmasságot biztosító megoldásokat keresnek a terhelések kiegyenlítésére, miközben a digitalizáció az adatközponti,  valamint felhőszolgáltatást nyújtó szegmensek rohamos fejlődését hozza magával, illetve a feltörekvő technológiák robbanásszerű elterjedése is hajtja ezt a keresletet.

Az új dunavecsei üzem a Schneider Electric egyik legnagyobb, egyedi megrendelésre termelő (ETO, engineering-to-order) létesítménye Európában. Az üzem a Schneider Electric legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT fő európai gyártóközpontja lesz majd. Az SF6 az egyik legnagyobb globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkező gáz, GWP-je több mint 25.000-szer nagyobb, mint a szén-dioxidé. Az RM AirSeT a hagyományos gázszigetelésű középfeszültségű kapcsolóberendezésekben használt SF6 helyett tiszta levegőt alkalmaz, miközben ugyanazt a megbízhatóságot és teljesítményt nyújtja. A technológia megfelel a szigorú új európai előírásoknak, amelyek a középfeszültségű kapcsolóberendezések valamennyi felhasználóját érintik a hálózatoktól az infrastruktúráig – írják.

„Európa felgyorsítja az energetikai átmenetet és erősíti energiafüggetlenségét” – mondta el Yann Reynaud, a Schneider Electric globális ETO tevékenységért felelős alelnöke. „Dunavecse az új európai zászlóshajó gyárunk az intelligens középfeszültségű SF6-mentes technológiák terén, amivel támogatjuk az egész régióban a növekvő kereslet kiszolgálását, még több innovációt, fenntarthatóságot és digitális megoldást kínálva ügyfeleinknek.”

„Okosgyárunkban a minőségi mérnöki munkán lesz a hangsúly. Szakembereink az ügyfelek egyedi igényeire szabva, a legoptimálisabb működéssel tervezik meg az itt gyártott kapcsolóberendezéseket. Hisszük, hogy a Dunavecsén felépült, a legmodernebb, energiahatékonysági célokat szolgáló, és a fenntarthatósági szempontokat maximálisan szem előtt tartó gyárunk szignifikánsan hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez, valamint a zöld fordulathoz” – tette hozzá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Az „okosipar” előtt álló egy év sem lesz eseménytelen a szektor képviselői szerint, akik egyre fokozódó intenzitású kibertámadásoktól tartanak. A gyártók közel fele (47%) azonban mégsem vezetői szinten kezeli a problémát. Pedig a szervezetek közel 53%-a egyetért abban, hogy a legtöbb kibertámadás elsődleges célpontjai az „okosgyárak” lesznek – derül ki a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatásából.

A kiberbűnözők már köztünk élnek

A kutatás eredményei rávilágítottak, hogy a kiberbiztonság számos szervezet számára nem számít jelentős tényezőnek a tervezés során; a megkérdezettek csupán 51%-a épített ki a kezdetektől fogva kiberbiztonsági gyakorlatokat. A legtöbb iparági képviselőnél a vezetői szinten történő megközelítés hiánya, a korlátozott költségvetés, valamint az emberi tényezők állnak a megfelelő kiberbiztonsági protokoll kialakításának útjába.

„A digitális transzformáció számos előnye arra készteti a gyártókat, hogy komoly befektetéseket hajtsanak végre az „okosgyárakat” érintően, de az erőfeszítések egy szempillantás alatt semmivé foszlanak, ha a kiberbiztonság nem kerül a kezdetektől beépítésre. A megnövekedett támadási felület, valamint az üzemeltetési technológiához (OT) és az ipari dolgok internetéhez (IIOT) kapcsolódó eszközök és berendezések emelkedett száma az „okosgyárakat” a kiberbűnözők kiemelkedő célpontjává teszi. Ha a problémát nem teszik vezetői szintű prioritássá, a szervezeteknek nehézséget jelent majd ezeknek a kihívásoknak a leküzdése, a munkavállalóik és beszállítóik tudatosságának növelése, valamint a kiberbiztonsági csapatok és a vezetői szint közötti kommunikáció zökkenőmentessé tétele” – hangsúlyozza Geert van der Linden, a Capgemini Kiberbiztonsági Üzletág vezetője.

A védekezésnek az is a részét kéne képeznie, hogy minden gyártónak legyen elegendő ideje arra, hogy az „okosgyár” gépeit az üzemidő alatt átvizsgálja. Az IIOT és OT eszközök rendszerszintű láthatósága elengedhetetlen annak észleléséhez, hogy ezek mikor kerülnek veszélybe.

Azonban nem ez az egyetlen tényező, amely aggodalomra ad okot: a szervezetek 77%-a számára a nem szabványos folyamatok alkalmazása is tovább növelheti a kibertámadás rizikófaktorát. Ugyanakkor jelentős hányaduk (51%) szerint az „okosgyárakat” célzó kiberfenyegetések elsősorban a partnerek és beszállítók hálózataiból erednek. A megkérdezettek 28%-a szerint 2019 óta 20%-kal emelkedett azon munkavállalók vagy beszállítók száma, akik fertőzött eszközöket, például laptopokat és kézi eszközöket vittek be az „okosgyárak” gépeinek telepítése/javítása során.

A kiberbiztonság egyik leggyengébb pontja az ember

A megkérdezett szervezetek közül csupán néhányan vélik úgy, hogy kiberbiztonsági csapatuk megfelelő tudással rendelkezik ahhoz, hogy sürgős biztonsági javításokat tudjon elvégezni külső segítség nélkül. A gyártók 57%-a szerint a kiberbiztonsági szakemberek szűkös rendelkezésre állása komoly problémát jelent. Sok szervezet számolt be arról, hogy kiberbiztonsági elemzőik túlterheltek, hiszen az OT és IIOT eszközök és berendezések hatalmas tárházát kell nyomon követniük az esetleges behatolások beazonosítása és megelőzése érdekében. A válaszadók több mint fele szerint az „okosgyárak” vezetői és biztonsági vezetői közötti együttműködés hiánya szintén aggodalomra ad okot. Ez is hátráltathatja a szervezeteket a kibertámadások korai észlelésében, amelynek elmulasztása magasabb szintű károkat eredményezhet.

Így lehet megerősíteni a kiberbiztonságot!

A megerősített védelem minden szempontból kifizetődő. Akik kiforrott gyakorlatokat alkalmaznak már a korai stádiumban felismerik a támadási mintákat (74%) és képesek a támadások hatását gyorsabban csökkenteni (72%). Míg azoknál, akik nem rendelkeznek védekezési stratégiával ezek az értékek csupán 46%-ot, illetve 41%-ot érnek el.

A kutatók egy hat lépésből álló megközelítést javasolnak az „okosgyárak” számára, amely ütőképes alapja lehet a kiberbiztonsági stratégiának:

• Végezzenek el egy kezdeti kiberbiztonsági felmérést
• Növeljék a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosságot az egész szervezet szintjén
• Azonosítsák be a kibertámadások kockázatait és a kapcsolódó felelősöket
• Hozzanak létre keretrendszereket a kiberbiztonság megteremtése érdekében
• Alakítsanak ki a szektorukra alkalmazható kiberbiztonsági gyakorlatokat
• Hozzanak létre irányítási struktúrát és alakítsanak ki kommunikációs keretrendszert a vállalati IT-vel