A biolisztek előnye, hogy vegyszermentes gazdaságokból származnak, így mentesek a káros szermaradványoktól. Vizsgáltatok igazolják, hogy a különböző növényvédőszer-maradványok leginkább a gabonaszem külső rétegeiben, illetve a korpában vannak jelen, ezért, ha teljes kiőrlésű lisztet szeretnénk, akkor különösen ajánlott a bio minősítésűt választani, amit biztosan nem kezeltek kémiai növényvédő szerekkel. A zamatos ízért, a kiemelkedő minőségért és a kedvező élettani hatások miatt pedig érdemes a kézműves pékségeket felkeresni a pékáruért. A pékek visszajelzései alapján egyre több vásárlót érdekel az is, hogy a kedvenc kézműves pékségében a termékpalettán a kenyérbúza mellett az ősgabonából készült kenyerek is megtalálhatóak-e, akár bio minőségben.

Az ősbúzák egészségre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások megállapították, hogy a bennük nagy mennyiségben jelenlévő bioaktív vegyületeknek (polifenolok, fitoszterolok, karotinoidok és E-vitamin) köszönhetően kedvező élettani és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezeket az ősbúza fajokat az eltelt 10 000 év dacára a modernkori nemesítés kevésbé érte utol, azaz megőrizték ősi tulajdonságaikat, a környezeti adottságokkal szemben igénytelenebbek, betegség-ellenállóságuk jó, emiatt különösen alkalmasak biotermesztésre.

Kalandozz az ősbúzák ízvilágában! Ingyenesen letölthető, új receptes füzet

Azoknak, akik szívesen kísérleteznének otthon az egészséges kenyér sütésével, útmutatóul szolgál a most megjelent receptgyűjtemény. Azzal a szándékkal készült, hogy ízelítőt adjon az alakor és a tönke sokszínű felhasználási lehetőségeiről, és megismertesse az ősbúzák különleges, egyedi, karakteres ízvilágát. A szerzők abban bíznak, hogy az ősi ízvilágot felfedezni és megtartani vágyó érdeklődőknek kuriózummal tudnak szolgálni, az egészséges életmód iránt érdeklődőknek pedig ötletet adhatnak egy-egy recept kipróbálásával. A gyűjtemény több mint negyven receptet foglal magába: különböző kenyérvariációk elkészítésével indít, de olyan érdekességeket is találunk benne, mint az ősgabona lisztek felhasználásával készült kukoricás-gombás tönke pizza, vagy az alakor lisztből készült szilvás papucs. Az alakort és a tönkét szemes formában is könnyű beépíteni az étrendbe. Alkalmazhatók salátákhoz, levesekhez, pörköltekhez, rizottókhoz vagy rakott ételekhez, ezekre is találunk példákat a gyűjteményben.

Az egyszerű a nagyszerűbb

Ha épp nincs idő sütésre-főzésre, mégis egészséges ételt tennénk a családi asztalra, ma már sok helyen hozzájuthatunk ősgabonából készült tésztához, kenyérhez és péksüteményhez. Ehhez nyújt segítséget az ősgabona terméktérkép, ahol csaknem hatvan gazdálkodó, molnár és pék közül választhatnunk. A térképen számos hely szerepel, ahol tanúsított biogazdálkodásból származik az ősgabona.

„A legjobb minőségű liszt megvásárlásához a hazai termelőket és az úgynevezett kisléptékű élelmiszerfeldolgozókat javaslom, a kenyér beszerzéséhez pedig leginkább a kézműves pékségeket. Ha mégis máshol szereznénk be a kenyeret, akkor érdemes alaposan megnézni a címkéjét. Jó esetben csak lisztet, vizet és sót tartalmaz a kenyér. Ha a leírása már két-három soros, érdemes inkább elkerülni az adalékanyagok és tartósítószerek miatt. Az adalékanyagok ugyanis olyan technológia segédanyagok, amelyek az ipari élelmiszergyártást támogatják. Azt, hogy a kenyerek egyformák legyenek, és minél gyorsabban, költséghatékonyabban elkészüljenek; az emberi szervezetben azonban legtöbbször nincs keresnivalójuk.” – mondta el Dr. Szira Fruzsina, az ÖMKi vezető kutatója.

Manapság újra egyre népszerűbbek a hosszú kelesztésű kovászos kenyerek, ezek között is érdemes keresni az adalékmentes kínálatot és elkerülni az élesztővel vagy úgynevezett kovászkészítménnyel pár óra alatt készülő termékeket. A természetes kovászos, vagy vadkovászos kenyér élesztő hozzáadása nélkül és hosszú kelesztéssel, akár egy napon át készül.

„A kovászolás, szemben az élesztővel készült kenyérrel, egy ősi élelmiszer-feldolgozási és -tartósítási módszer, amelyet fermentáció néven is ismerünk. Míg az ipari élesztő gyakorlatilag nem csinál mást, csak nagy hatékonysággal bontja a cukrot szén-dioxidra és alkoholra, ami távozik a sütés során, a természetes kovászban közel ötvenféle tejsavbaktérium és húszféle élesztőgomba van, amelyek komplex közösséget alkotnak, így kifejtve áldásos hatásukat.” – hívta fel a figyelmet a különbségekre Dr. Szira Fruzsina.

A természetes kovászos kenyér könnyebben emészthető, alacsonyabb az úgynevezett glikémiás indexe és jobb belőle a mikroelemek felszívódása is. A kovászos kenyér a természetes savaknak köszönhetően hosszabban eltartható, nem penészesedik meg hamar.

Ünnepeld a kenyér lelkét!

A negyvennyolc oldalas ősgabona receptes füzet kézbe vehető és hazavihető azok számára, akik augusztus 20-án, az idén tizenegyedik alkalommal megrendezett Kenyérlelke Fesztiválon ellátogatnak az ÖMKi standjához a szentendrei Skanzenben. Online pedig itt található.

Kiadja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Elérhetőek a legfrissebb statisztikai adatok az ökológiai gazdálkodás globális fejlődéséről. A The World of Organic Agriculture című statisztikai évkönyvet 2025. február 11-én a nürnbergi BIOFACH-on, a világ vezető bioélelmiszer vásárán és konferenciáján mutatták be. A globális öko terület közel 99 millió hektárra bővült, míg Európa továbbra is az öko termékek második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után, 46,5 milliárd eurós forgalmával. Magyarország az ökoterületek világrangsorának 25. helyén szerepel 320 251 hektárral. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében zajló, közép-kelet-európai döntéshozókat felvonultató konferencia szekción a térség öko ágazatának növekedéséről és aktuális célkitűzéseiről esett szó.

Az ökológiai mezőgazdaság világviszonylatban: közel a 99 millió hektárhoz

Az ökológiai gazdálkodás, noha visszafogottabb tempóban, de 2023-ban tovább növekedett területi, termelési és kereskedelmi szempontból egyaránt. A globális statisztikai adatok alapján 2023 végére 98,9 millió hektáron folyt ökogazdálkodás, ami a világ mezőgazdasági területeinek 2,1 %-át teszi ki. Az öko területek több mint fele, 53 millió hektár Ausztráliában található, ezt követi India (4,5 millió ha) és Argentína (4 millió ha). 188 országban zajlik ellenőrzött ökológiai gazdálkodás, 22 országban haladja meg az öko területek aránya a 10%-ot a teljes mezőgazdasági területhez képest, ebből 16 európai ország. A legmagasabb öko területaránnyal Liechtenstein (44,6%), Ausztria (27,3%) és Uruguay (25,4%) rendelkezik. A világon 4,3 millió gazda műveli ökológiai ellenőrzési rendszerben a földeket, több mint felük (2,36 millió) Indiában található. A globális biopiac 2023-ban enyhén, de tovább nőtt, elérve a 136,4 milliárd eurós éves forgalmat.

Európa a világ második legnagyobb ökotermék piaca

Az Európai Unió ökológiai művelésű területei stabilan tovább növekedtek 2023-ban, elérve a 17,7 millió hektárt, ami a teljes mezőgazdasági terület 10,9%-a. Spanyolország átvette a vezető szerepet Franciaországtól a legnagyobb öko területméret tekintetében, 3 millió hektárral. Az EU-ban az öko területek 43%-a (7,7 millió ha) szántóföldi kultúra, 42% (7,4 millió ha) gyep, 13% (2,3 millió ha) ültetvény. 435 000 gazda műveli ökológiai rendszerben a földeket az Unióban, a legtöbb (84 191) Olaszország területén. A bio tanúsított feldolgozók számában szintén Olaszország, az importőrök tekintetében pedig Németország vezet.

Az Egyesült Államok 59 milliárd eurós piaca után az Európai Unió a második legnagyobb egységes biotermék piac a világon, 46,5 milliárd eurós éves forgalommal. Az öko területek és a biogazdák számával együtt növekszik az európai biotermék fogyasztás és kereskedelem is. 2023-ban az európai piac mutatta a legerősebb növekedést az öko termékek forgalmát tekintve a világon. Az Európai Uniós piac a 2022-es, többtényezős megtorpanás (orosz-ukrán háború, emelkedő energiaárak, növekvő megélhetési költségek és infláció) után 2023-ban 2,9%-kal növekedett, Észtországban és Hollandiában kiemelkedő, kétszámjegyű (+13% és +12,5%) növekedést mutatva. Németország továbbra is a legnagyobb forgalmú piac Európában, évi 16,1 milliárd eurónyi ökotermékkel. A 2023-as fellendülés a fogyasztói bizalom és a biotermékek iránti kereslet megújulását jelzi, mely várhatóan 2024-ben is folytatódik.

Az elmúlt évtizedben (2014-2023) a bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának értéke és a fejenkénti költés mértéke is megduplázódott. 2023-ban az európai fogyasztók átlagosan 66 eurót költöttek bioélelmiszerre (az EU-s tagállamokban átlagosan 104 eurót). A világon Svájcban a legmagasabb az egy főre jutó bioélelmiszer költés (468 euró), ezt követi Dánia (362 €/fő) és Ausztria (292 €/fő). A korábbi évekhez hasonlóan Dániában a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése (11,8%), melyet szorosan Svájc követ 11,6%-kal.
Egyes bio élelmiszer termékeknek kiemelkedően magas piaci részesedése van, ilyen a bio tojás, amely a svájci és a dán tojáspiac forgalmának is több mint 30%-át teszi ki. A bio zöldségek és gyümölcsök szintén sok országban 10% fölötti arányt képviselnek a teljes zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi forgalomban. A bioélelmiszerek kapcsán több országban megfigyelhető, egyértelmű trend a vendéglátásban és a közétkeztetésben felhasznált mennyiségek növekedése.

Magyarország a globális mezőny első negyedében

Magyarországon 2023-ban 320 251 hektáron 5983 termelő gazdálkodott minősített ökológiai rendszerben, ezzel a mezőgazdasági területeink 6,4%-a volt ökológiai művelésben. Az országok világrangsorában a 25. legnagyobb öko területtel és a 33. legmagasabb öko részaránnyal rendelkezünk, bekerülve így a globális mezőny első negyedébe.

Folyamatosan fejlődő közép-kelet-európai régió

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében 2012 óta zajló, immár hagyományos közép-kelet-európai döntéshozókat felvonultató szekcióban magyar, cseh, lengyel, ukrán, albán, és román agrárminisztériumi képviselők mutatták be országuk aktuális ökológiai mezőgazdasági és élelmiszerforgalmi helyzetét. A régió országaiban évről-évre tapasztalható a bővülés az öko élelmiszerek termelésében.

„A régió legtöbb országában növekedett az ökológiai művelésű területek részaránya, a területalapú támogatások mellett kiemelt hangsúlyt kap az ökológiai élelmiszer előállítás és a belföldi piacok fejlesztése. A fogyasztói edukációval párhuzamosan több biztató kezdeményezést is láttunk a biotermékek felhasználási arányának növelésére a közétkeztetésben. A szakpolitikai jó gyakorlatok és eredmények megosztása mellett a szekció célja a nemzetközi közönség figyelmének ráirányítása a régióra, ami az export kereskedelem fellendítését is szolgálja” – összegezte a szekció tanulságait Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

A közép-kelet-európai szekcióban hazánkat Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte, aki előadásában kiemelte, hogy 2012 és 2022 között +145,4%-kal hazánkban volt a legmagasabb az ökológiai művelésbe vont területek részarányának növekedése az EU-ban.

Fotó: Uwe Niklas

Mielőtt összegeznénk, hogy a két gazdálkodási mód termékei között miben és milyen mértékben találtak a kutatók táplálkozási szempontból jelentős különbségeket, érdemes tisztázni, hogy miben tér el leginkább a bio és a szokványos, iparszerű élelmiszertermelési mód.

A bioélelmiszer – más néven ökológiai, vagy öko élelmiszer – olyan gazdálkodási és élelmiszer-termelési rendszer terméke, amely tiltja, illetve korlátozza az egészségre és a környezetre potenciálisan veszélyes anyagok és technológiák használatát. Ide tartoznak a növénytermesztésben a szintetikus kémiai növényvédő szerek, műtrágyák, a genetikailag módosított szervezetek és származékaik; az állattartásban a mesterséges állatgyógyászati készítmények, a hormonok és hozamfokozók; az élelmiszer-feldolgozásban számos szintetikus adalékanyag, és az ionizáló sugárzás használata is. Fontos hozzáadott értéket képvisel, hogy az ökológiai termelés a szokványosnál magasabb állatjóléti szabványokat alkalmaz (pl. szabad kijárás, megfelelő élettér előírása, csonkítás, kurtítás tiltása). Mindezzel elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. A biopiac szereplői szigorú jogszabályi feltételek mellett végzik tevékenységüket, amelyek betartását fokozott ellenőrzés és tanúsítás kíséri a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig.

A konvencionális – más néven szokványos, azaz a vegyipari eredetű anyag- és energiafelhasználásra alapozott mezőgazdasági termelés és termékei köztudottan a legelterjedtebbek világviszonylatban. Itt elsődlegesen a terméshozam maximalizálása és az árak alacsonyan tartása a cél, így sok esetben a minőség helyett a mennyiség kerül előtérbe.

„A szakirodalom alapján a bio és a konvencionális élelmiszerek beltartalmi összetevői között vannak olyanok, amelyeknél tudományosan is megalapozott különbség állapítható meg. Ide sorolható például a bio zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék nagyobb fitovegyület-tartalma, melyek antioxidáns tulajdonságaik révén jelentős egészségvédő hatású komponensek. Ezen túl a bio húsoknak és tejtermékeknek nagyobb az omega-3 zsírsav-koncentrációja, a bio gabonaféléknek pedig kisebb a kadmium-tartalma. Fontos kiemelni a bio zöldségek és gyümölcsök kisebb növényvédőszer-maradék-tartalmát is. A bioélelmiszerek fogyasztása igazoltan csökkenti a növényvédőszer-maradékoknak való kitettséget. A gyakorlatban és a kutatásokból is látszódik, hogy ez a beltartalmi tulajdonság a bioélelmiszer-fogyasztók körében a legjelentősebb választási és értéknövelő tényező” – összegezte a legfontosabb különbségeket Györéné Dr. Kis Gyöngyi, az ÖMKi projektvezető kutatója, aki az elmúlt harminc év kutatási eredményeit dolgozta fel a témát vizsgáló, doktori disszertációjában.

Különböző beltartalmi értékek

A nemzetközi tudományos kutatások az élelmiszerek olyan táplálkozási szempontból értékes összetevőinek összehasonlításával is foglalkoztak, mint a makrotápanyagok (pl. fehérjék, szénhidrátok és zsírok), az ásványi anyagok és a másodlagos anyagcseretermékek (pl. antioxidánsok, polifenolok). Az eredmények alapján a bio és konvencionális zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék szénhidrát- és fehérje-tartalmában általában nem mutatható ki szignifikáns eltérés. A búzát érintő kutatások azonban nagyobb fehérje- és azon belül nagyobb glutén-tartalomról számolnak be a konvencionális terményben, míg a bio tejtermékeknél pedig a szokványosnál nagyobb fehérje-tartalom tapasztalható. Ennek magyarázatául szolgál, hogy a konvencionális gabona termesztése során használt nitrogén műtrágya hatással van a növény szénhidrát- és fehérje-szintézisére. Mivel az ökológiai gazdálkodásban nem megengedett a könnyen oldódó nitrogénműtrágya alkalmazása, valamint a vonatkozó feltételrendszer szerint limitálva van a maximálisan kijuttatható állati eredetű nitrogén mennyisége (170 kg N/ha/év), a bio növények általában kisebb fehérje-tartalommal, de kedvezőbb aminosav összetétellel rendelkeznek.

A bio- és a konvencionális élelmiszerek ásványianyag-tartalmának összehasonlítására szintén számos vizsgálat történt. Az áttekintő és összegző tanulmányok nem egységesek az ásványi anyagok vonatkozásában a két termesztési módból származó zöldség-, gyümölcs-, gabonafélék és a tejtermékek esetén. Magasabb C-, E-vitamin és béta-karotin (A-vitamin elővitamin) szintről számoltak be egyes kutatások a bio zöldségek és gyümölcsök javára, viszont más vizsgálatokban nem volt számottevő a különbség.

A fitovegyületek (pl. polifenolok: flavonoidok, antocianinok, fenolsavak) fő feladata a növényi sejtben a negatív külső környezeti (biológiai, kémiai) hatások kivédése, de ugyanígy az emberi szervezetben is fontos egészségvédő funkciót töltenek be. A nemzetközi kutatások alapján a bio zöldségfélék átlagosan mintegy 10-50%-kal több fitovegyületet tartalmaznak, mint a konvencionális termesztésűek. A tanulmányok egyöntetűen megerősítették, hogy a bio zöldség-, gyümölcs-, illetve gabonafélék erősebb antioxidáns aktivitással és nagyobb polifenol-tartalommal rendelkeznek, mint a konvencionálisan termesztett társaik.
A bio termények nagyobb fitovegyület-tartalma több okra vezethető vissza. Egyrészt a szintetikus növényvédő szerek hiányában a növény több fitovegyületet termel saját sejtjei védelmére. Emellett az ökológiai gazdálkodásban elsősorban a betegségekkel szemben toleráns vagy rezisztens fajtákat termesztenek, melyek általában nagyobb fitovegyület-tartalommal rendelkeznek. Továbbá a konvencionális termesztésben alkalmazott nitrogén műtrágya fokozott zöldtömeg növekedést eredményez a növényeknél. A fitovegyületek koncentrációja így „felhígul” a növényi szövetekben.

Az állati eredetű termékek (hús és tej) zsírsav-tartalmában és -összetételében is kimutatható eltérés a termelési módtól függően. A többszörösen telítetlen és az omega-3 zsírsavak átlagosan 23%-kal, illetve 47%-kal nagyobb mennyiségben találhatóak meg a bio húsokban a vizsgálatok alapján. A tehéntej tápanyagtartalma tekintetében az összes többszörösen telítetlen és az omega-3 zsírsav koncentrációja is szignifikánsan nagyobb volt a bio tejben, mintegy 7% és 56%-kal a konvencionálishoz képest. Az α-linolénsav, a hosszú láncú omega-3 zsírsavak és a konjugált linolsav koncentrációja szintén jelentősen nagyobb volt a bio tejben, 69%, 57%, illetve 41%-kal. A kutatók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a bio tehéntej kedvezőbb zsírsavösszetételű, mint a hagyományos tej, ami valószínűleg a szabad kijárás és a gyakoribb legeltetett tartásmód eredménye.
Növényvédőszer-maradékok és egyéb szennyező anyagok

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2022-ben elvégzett élelmiszerellenőrzések során a növényvédőszer-maradékok maximális megengedett határértékének (MRL) túllépése a bioélelmiszerek esetén minden élelmiszer-termékkategória esetében jelentősen kisebb, elenyésző számú volt, mint a konvencionális termékek esetében. Összességében a vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó zöldség- és gyümölcsfélék és fogyasztásra kész élelmiszerek szignifikánsan kisebb növényvédőszer-maradék tartalommal rendelkeznek, mint konvencionális társaik. Az elmúlt ötven év kutatási eredményei egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a bioélelmiszerek fogyasztása csökkenti a fogyasztók növényvédőszer-maradékoknak való kitettségét. Az ökológiai termesztésből származó növények számottevően kisebb növényvédőszer-maradék tartalma egyértelműen a szintetikus növényvédő szerek, a növekedés-szabályzók, a lombtalanító- és gyomirtó szerek, valamint a tároláskor használatos egyéb vegyszerek alkalmazásának tilalmából következik.

Az ivóvízben és táplálékainkban jelenlévő nitrátokat az egészségre kockázatot jelentő anyagokként tartják számon. A nitrát feldúsulásnak leginkább kitett növények elsősorban a levél-, gyökér- és gumós zöldségek. Míg nemzetközi kutatások a bio gyümölcs- és gabonafélék, egy hazai vizsgálat a zöldségek közül a sárgarépa szignifikánsan kisebb nitrát-tartalmát erősíti meg ökológiai gazdálkodásban.
A számottevő nitrát-felhalmozódás egyértelműen a növények anyagcsere-zavarából adódik; a túlzott mennyiségben felvett nitrogént a növény nem tudja teljes egészében fehérjévé alakítani, ezért az nitrát formájában feldúsul a növényi szövetekben. Az ökológiai tápanyag-utánpótlás tiltja a N-műtrágya alkalmazását, és limitálja a kijuttatható állati eredetű nitrogén hatóanyag mennyiségét, ezért a bio terményekben az egészségkárosító hatással járó nitrát-felhalmozódás valószínűsége jóval kisebb.

Az élelmiszerbiztonság egyik sarkalatos pontja az élelmiszerek nehézfém-szennyezettségének mértéke. A nehézfém-szennyezés fő környezeti forrása elsődlegesen az ipari kibocsátás, de ugyancsak jelentős forrásnak tekinthetők a nehézfémekkel szennyezett műtrágyák és növényvédő szerek. Egyes kutatások szerint a bio termények kisebb mennyiségben tartalmaznak alumíniumot, higanyt és ólmot. A kadmium az egyik legveszélyesebb környezeti szennyező anyag, erősen toxikus, a szervezetben felhalmozódó méreg. Az áttekintő tanulmányok megerősítették a bio gabonafélék szignifikánsan kisebb kadmium-tartalmát. Feltételezhetően összefüggés van a növény nagyobb kadmium-tartalma és a konvencionális növénytermesztés során alkalmazott, gyakran nehézfémekkel terhelt foszfáttrágya, illetve a nem megfelelően kezelt szennyvíziszap használata között.
Most bárki elmondhatja a véleményét a biotermékekről!

A tudományos kutatások eredményei meggyőzőek, és egyre nagyobb területen folyik ökológiai gazdálkodás itthon és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A magyar élelmiszerpiac átfogóbb megismerése és a tudatos vásárlói magatartás felmérése érdekében az ÖMKi és az Agrárközgazdasági Intézet most egy új kutatást indít útjára, amelynek keretében a bioélelmiszerekhez kapcsolódó vásárlói ismereteket és vásárlási szokásokat mérik fel. Biotermékeket vásárló és nem vásárló fogyasztók válaszaira egyaránt kíváncsiak!

Photo by Maja Petric on Unsplash

Az Európai Uniót tekintve mérföldkő, hogy 10% fölé (10,4%) emelkedett az ökoterület-arány. Negatív rekord ugyanakkor, hogy csökkent az öko élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma Európában. A globális piaci növekedés mindeközben töretlenül folytatódott, 12,8%-os bővüléssel 2021-hez viszonyítva. A magyarországi öko ágazat fejlődéséről az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet meghívására Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes-államtitkára számolt be a BioFach immár hagyományos Kelet-Közép európai szekcióján. Idehaza az ökológiai módszerekkel művelt területek mintegy 10%-kal bővültek egy év alatt, ami azt jelenti, hogy 2022-ben a hazai öko terület meghaladta a 320.000 hektárt. Ezzel az összes hazai mezőgazdasági terület 6,3%-a áll öko művelés alatt. Ökrös Oszkár ugyanakkor kiemelte, a cél, hogy 2027-ig elérjük a 10%-os öko területarányt.

Magyarországról idén tizenkét kiállító céget ismerhetett meg a nagyvilág, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében pedig körképet kaptunk a térség hat országának bio ágazatáról, valamint beharangozták a 2024-ben Budapesten megrendezésre kerülő European Organic Congress nemzetközi eseményt is.

Az ökológiai mezőgazdaság világa

Idén a svájci ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet (FiBL) és az ökogazdálkodók nemzetközi szövetsége (IFOAM) által kiadott statisztikai évkönyv megjelenésének 25. jubileumát ünnepelték. A hagyományokhoz híven a BIOFACH első napján mutatták be a szerzők a legérdekesebb adatokat, következtetéseket.

Az Európai Unióban 2022-ben, az előző évhez képest 5,1%-kal nőtt az ökológiai mezőgazdasági területek mérete, így összesen 16,9 millió hektáron folyt biogazdálkodás. Az ökológiai területek aránya ezzel először haladta meg a mezőgazdasági területeket 10%-át az Európai Unióban (10,4%), ami mérföldkő az ambiciózus 25%-os célkitűzés felé, amit 2030-ig irányzott elő az Európai Bizottság. A folyamatos növekedés bizakodásra ad okot, még akkor is, ha az élelmiszerpiacokat súlyosan érintő inflációs és kereskedelmi hatások következtében a biotermékek kiskereskedelmi forgalma most először enyhe csökkenést (-2,8%) mutatott Európában.

Az európai országok közül és globálisan is Liechtensteinben volt a legmagasabb a biogazdálkodással művelt területek aránya (43%), amelyet Ausztria követett 27,5%-os aránnyal. Tizenöt európai ország számolt be arról, hogy termőterületének legalább 10%-án ökológiai termesztés folyik, melyek közé most először került be Szlovénia (10,7%). Magyarországon 2022-ben a KSH adatai szerint 1 320 517 ha, vagyis a mezőgazdasági területek 6,3% volt ökológiai művelésben.

Bár 2022-ben a biotermékek európai piacán visszaesés mutatkozott, a globális kereskedelmi trendek továbbra is növekedést mutattak. A EU piacain a visszaesés elsődleges okai a kiugróan magas infláció, valamint az Ukrajnában zajló háború kereskedelmi hatásai voltak. Ezzel együtt az előzetes, 2023-ra vonatkozó statisztikai adatok (német, francia és olasz előzetes eredmények) arra engednek következtetni, hogy Európában is újra fellendülőben az öko-piac.

A globális statisztikai adatok alapján világviszonylatban 2022 végére 96,4 millió hektáron folyt biogazdálkodás, ami 26,6%-os, 20,3 millió hektáros növekedést jelent 2021-hez képest. Ausztrália óriási növekedést mutatott (+17,3 millió hektár), és 53 millió hektárral továbbra is a legnagyobb biogazdálkodási területtel rendelkező ország globálisan, amelyet az új második helyezett, India követ (4,7 millió hektár), ahol szintén jelentősen nőtt az ökogazdálkodással művelt terület és százezres nagyságrendben a termelők száma is.

2022-ben a biotermékek piaca közel 135 milliárd eurót ért el. A világ vezető piaca 56,6 milliárd euróval továbbra is az Egyesült Államok, amelyet Németország (15,3 milliárd euró) és az új harmadik helyezett, Kína (12,4 milliárd euró) követ. Míg Európa több országában kereskedelmi szempontból visszaesés volt tapasztalható, addig Kanadában (+9,7%) és az Egyesült Államokban (+4,4%) nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma. A svájciak költötték a legtöbbet bioélelmiszerekre (átlagosan 437 eurót fejenként), és továbbra is Dániában volt a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése, a teljes élelmiszerpiac 12 százaléka.

Ökogazdálkodás a kelet-közép-európai térségben

Szintén a Biofach első napján került sor a már hagyományos, a kelet-közép-európai országok ökogazdálkodási trendjeit és eredményeit bemutató szekcióra, amelyet az ÖMKi ügyvezetője, Dr. Drexler Dóra moderált. Elsőként Anila Denaj, Albánia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere beszélt arról, hogy leginkább adókedvezményekkel támogatják az ökológiai átállást, a biogazdálkodás azonban jelenleg mindössze 2%-át adja az albán mezőgazdaságnak. Ugyanakkor a kormányzat is komoly potenciált lát abban, hogy célzott programokkal ösztönözzék a gazdálkodókat az öko átállásra. Markiyan Dmytrasevych, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettese beszámolt arról, hogy az orosz-ukrán háború okozta nehézségek ellenére 2023-ban bevezették az EU ökológiai rendeletével egyenértékű ökológiai szabályozási rendszert, így a jövőbeni, az EU-ba irányuló biotermék-kereskedelemnek már nem lesz akadálya. Bár a 2022-es, az EU országaiba irányuló bioélelmiszer export mennyisége és értéke megegyezett a 2021-es adatokkal, 2023-ra a háború nemcsak a belföldi piacon eredményezett mintegy 36%-os csökkenést Ukrajnában, hanem a tanúsított területek, vállalkozások és az export visszaesését is okozta.

Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a hazai öko statisztika számai mellett bemutatta, hogy a Közös Agrárpolitika stratégiai terve keretében milyen támogatásokkal ösztönzik a gazdálkodókat az ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, hogy elérjük a 2027-re kitűzött célt, a biogazdálkodással művelt területek megduplázását, a mezőgazdasági területeink 10%-ának átállítását. Ezt szolgálja a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért című szakpolitikai anyag végrehajtása, amely több terület fejlesztésén, így a hazai feldolgozóipar, piac, zöld közbeszerzések, és az ökológiai termékek közétkeztetésbe történő bevezetésén keresztül támogatja a kitűzött célok elérését.

Photo by Julian Ebert on Unsplash

A nürnbergi BioFach a biovilág legnagyobb nemzetközi seregszemléje. Hagyományosan itt mutatják be az ökológiai gazdálkodás legfrissebb globális statisztikai adatait, kelet-közép-európai miniszteri konferencia zajlik, és persze több száz kiállító prezentálja újdonságait a szakmai látogatók ezreinek. Magyarországról idén tizenkét kiállító céget ismerhetett meg a nagyvilág, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében pedig körképet kaptunk hat kelet-közép-európai ország bio ágazatáról, valamint beharangozták a 2024-ben Budapesten megrendezésre kerülő European Organic Congress nemzetközi eseményt is.

Az ökológiai mezőgazdaság világa – rekordok éve

Idén a svájci ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet (FiBL) és az ökogazdálkodók nemzetközi szövetsége (IFOAM) által kiadott statisztikai évkönyv megjelenésének 25. jubileumát ünnepelték. A hagyományokhoz híven a BIOFACH első napján mutatták be a szerzők a legérdekesebb adatokat, következtetéseket.

Az Európai Unióban 2022-ben az előző évhez képest 5,1%-kal nőtt az ökológiai mezőgazdasági területek mérete, így összesen 16,9 millió hektáron folyt biogazdálkodás. Az ökológiai területek aránya ezzel először haladta meg a mezőgazdasági területeket 10%-át az Európai Unióban (10,4%), ami mérföldkő az ambiciózus 25%-os célkitűzés felé, amit 2030-ig irányzott elő az Európai Bizottság. A folyamatos növekedés bizakodásra ad okot, még akkor is, ha az élelmiszerpiacokat súlyosan érintő inflációs és kereskedelmi hatások következtében a biotermékek kiskereskedelmi forgalma most először enyhe csökkenést (-2,8%) mutatott Európában.

Az európai országok közül és globálisan is Liechtensteinben volt a legmagasabb a biogazdálkodással művelt területek aránya, 43%, amelyet Ausztria követett, 27,5%-os aránnyal. Tizenöt európai ország számolt be arról, hogy termőterületének legalább 10%-án ökológiai termesztés folyik, melyek közé most először került be Szlovénia (10,7%). Magyarországon 2022-ben a KSH adatai szerint1 320 517 ha, vagyis a mezőgazdasági területek 6,3% volt ökológiai művelésben.

Bár 2022-ben a biotermékek európai piacán visszaesés mutatkozott, a globális kereskedelmi trendek továbbra is növekedést mutattak. A EU piacain a visszaesés elsődleges okai a kiugróan magas infláció, valamint az Ukrajnában zajló háború kereskedelmi hatásai voltak. Ezzel együtt az előzetes, 2023-ra vonatkozó statisztikai adatok (német, francia és olasz előzetes eredmények) arra engednek következtetni, hogy Európában is újra fellendülőben az öko-piac.

A globális statisztikai adatok alapján világviszonylatban 2022 végére 96,4 millió hektáron folyt biogazdálkodás, ami 26,6%-os, 20,3 millió hektáros növekedést jelent 2021-hez képest. Ausztrália óriási növekedést mutatott (+17,3 millió hektár), és 53 millió hektárral továbbra is a legnagyobb biogazdálkodási területtel rendelkező ország globálisan, amelyet az új második helyezett, India követ (4,7 millió hektár), ahol szintén jelentősen nőtt az ökogazdálkodással művelt terület és százezres nagyságrendben a termelők száma is.

2022-ben a biotermékek piaca közel 135 milliárd eurót ért el. A világ vezető piaca 56,6 milliárd euróval továbbra is az Egyesült Államok, amelyet Németország (15,3 milliárd euró) és az új harmadik helyezett, Kína (12,4 milliárd euró) követ. Míg Európa több országában kereskedelmi szempontból visszaesés volt tapasztalható, addig Kanadában (+9,7%) és az Egyesült Államokban (+4,4%) nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma. A svájciak költötték a legtöbbet bioélelmiszerekre (átlagosan 437 eurót fejenként), és továbbra is Dániában volt a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése, a teljes élelmiszerpiac 12 százaléka.

Ökogazdálkodás a kelet-közép-európai térségben

Szintén a Biofach első napján került sor a már hagyományos, a kelet-közép-európaiországok ökogazdálkodási trendjeit és eredményeit bemutató szekcióra, amelyet az ÖMKi ügyvezetője, Dr. Drexler Dóra moderált. Elsőként Anila Denaj, Albánia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere beszélt arról, hogy leginkább adókedvezményekkel támogatják az ökológiai átállást, a biogazdálkodás azonban jelenleg mindössze 2%-át adja az albán mezőgazdaságnak. Ugyanakkor a kormányzat is komoly potenciált lát abban, hogy célzott programokkal ösztönözzék a gazdálkodókat az öko átállásra. Markiyan Dmytrasevych, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettese beszámolt arról, hogy az orosz-ukrán háború okozta nehézségek ellenére 2023-ban bevezették az EU ökológiai rendeletével egyenértékű ökológiai szabályozási rendszert, így a jövőbeni, az EU-ba irányuló biotermék-kereskedelemnek már nem lesz akadálya. Bár a 2022-es, az EU országaiba irányuló bioélelmiszer export mennyisége és értéke megegyezett a 2021-es adatokkal, 2023-ra a háború nemcsak a belföldi piacon eredményezett mintegy 36%-os csökkenést Ukrajnában, hanem a tanúsított területek, vállalkozások és az export visszaesését is okozta.

Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a hazai öko statisztika számai mellett bemutatta, hogy a Közös Agrárpolitika stratégiai terve keretében milyen támogatásokkal ösztönzik a gazdálkodókat az ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, hogy elérjük a 2027-re kitűzött célt, a biogazdálkodással művelt területek megduplázását, a mezőgazdasági területeink 10%-ának átállítását. Ezt szolgálja a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért című szakpolitikai anyag végrehajtása, amely több terület fejlesztésén, így a hazai feldolgozóipar, piac, zöld közbeszerzések, és az ökológiai termékek közétkeztetésbe történő bevezetésén keresztül támogatja a kitűzött célok elérését.

A magyar ökológiai gazdálkodási ágazat nemzetközi láthatóságát tovább növelte, hogy az Ökológiai Gazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) – melynek egyik alelnöke Dr. Drexler Dóra – bejelentette, 2024-ben Magyarország ad otthont az Európai Ökogazdálkodási Konferenciának (European Organic Congress), melynek szervezésében az ÖMKi is aktívan közreműködik.

Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt nyilvánította szeptember 23-át az Európai Ökogazdálkodás Napjának, hogy a jeles dátummal hagyományt teremtsen és ráirányítsa a figyelmet e fenntartható gazdálkodási formára, egyúttal életszemléletre. Az őszi napéjegyenlőség idejére meghirdetett ünnepnap nemcsak az éjszaka és a nappal közötti egyensúlyra, hanem a természettel összhangra törekvő ökológiai termesztés szellemiségére is utal.

Több, mint vegyszermentesség

Az ökológiai gazdálkodás, vagy más néven biogazdálkodás olyan fenntarthatóságra törekvő élelmiszertermelési rendszer, amely a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső adalékokkal és természetidegen anyagokkal szemben. A világ legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági formája, amely ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatást és az innovációt. Az ökológiai gazdálkodás részletes követelményeit – a gazdálkodási rendszerek között egyedülálló módon – Európai Uniós és hazai jogszabályok írják elő. A termékek öko vagy bio jelölését államilag akkreditált ellenőrző szervezetek tanúsítják mindenhol a világon, így hazánkban is.

„Az ökológiai gazdálkodásban tilos a szintetikus kémiai növényvédő szerek, gyomirtók és műtrágyák felhasználása, ugyanakkor a bio jóval több, mint vegyszermentesség. Rendszer szintű szemléletet képvisel, ahol az minőségi élelmiszertermelés és a gazdák méltányos megélhetése mellett a jól működő ökoszisztémák fenntartása is cél. Az élelmezésbiztonsághoz ugyanis a talajegészség és a biológiai sokféleség megőrzésére ugyanolyan nagy szükség van, mint a megfelelő terméshozamokat garantáló gyakorlatokra” – mondta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, aki 2020 óta egyben az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöki tisztét is betölti.

„Jelenleg az ökológiai gazdálkodás adja a legjobb garanciát a fenntartható élelmiszertermelésre. Ellenőrzési rendszerével és a termőföldtől az asztalig terjedő jó gyakorlataival a mezőgazdaságot sújtó egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok mellett is hatékony és alacsony kockázatú módszereket kínál a helyi, egészséges élelmiszer-előállításra” – tette hozzá.

Építs fenntartható jövőt – támogasd a biót!

A biogazdálkodás ellenőrzött módon, méltányos és gondos módszerekkel védi a termés, az ember és a környezet egészségét. Mindannyiunk érdeke, hogy korunk problémáira és a jövő nemzedékére gondolva valóban a fenntarthatóságot támogassuk mindennapi cselekedeteinkkel.

Bárkiből lehet biogazdálkodó, aki a jogszabályokban meghatározott ökológiai termelési módszereket alkalmazza és a rá vonatkozó termelési szabályokat betartja, árutermelés esetén pedig az ellenőrzési rendszer keretein belül végzi tevékenységét. Azonban nem kell mindenkinek földet és traktort vásárolni ahhoz, hogy hozzájáruljon a fenntartható mezőgazdasághoz. Bárki dönthet úgy, hogy életének apró, átgondolt lépéseivel inkább a fenntarthatóság felé halad, mindennapos választásaival pedig leteszi a voksát egy egészséges és tudatos életmód mellett.

Hogyan támogathatod a mindennapokban az ökogazdálkodást?

1. Vásárolj közvetlenül a termelőtől! Termelői biopiacról vásárolva, vagy egy ökológiai dobozrendszer tagjaként (ld. közösség által támogatott mezőgazdaság) lényegesen többet takarítasz meg, hiszen közvetlenül a gazdától vásárolsz.
2. Szavazz a pénzeddel! Ha van lehetőséged, válaszd a hazait és vásárolj minél több bioterméket!  Ezzel csökkented a környezeti terhelést és támogatod a magyar ökogazdákat, hiszen csak akkor tudnak fennmaradni, ha megveszik egészséges termékeiket. Öko termék vásárlásakor keresd a hivatalos logót, a zöld alapon fehér leveles címkét!
3. Mindent a maga idejében! Nemcsak sokkal fenntarthatóbb és finomabb szezonális biozöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, de takarékosabb is. Ha megoldható, nagyobb mennyiséget vegyél egyszerre, amit el tudsz tenni későbbre (aszalással, befőzéssel stb.).
4. Termelj saját örömödre! Ha teheted, vágj bele a biokertészkedésbe! Az ökológiai gazdálkodás szemléletét és jó gyakorlatait követve nemcsak egészséges élelmiszert termelhetsz magadnak és családodnak, hanem olyan ökológiai oázisokat is létrehozhatsz, ahol az intenzív földhasználat miatt élőhelyükről kiszorult élőlények menedékre lelhetnek.
5. Edukáld magad és környezetedet! Tájékozódj az ökológiai gazdálkodásról rendezvényeket látogatva, cikkeket olvasva, videókat nézve, podcastokat hallgatva, műsorokat figyelve, és add tovább az így megszerzett tudást másoknak is! Használd ki a közösségi médiában rejlő erőt, és vállald bátran bejegyzéseidben, hogy te is a biót támogatod!
A lehetőségeidhez mérten hozz be ebben a hónapban egy kicsivel több bio szemléletet az életedbe, és ne feledd: minden aprónak tűnő tett összeadódik, minden kis döntés számít!

Fotó: Dan Cristian Pădureț/unsplash.com

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet öt évig vizsgálta, hogy melyek az ökológiai módszerekkel legjobban termeszthető, magyar tájfajta paradicsomok. 2017-ben indította el a kutatások eredményeként legjobbnak tartott tájfajta paradicsomok népszerűsítését, melyhez két évvel később a Lidl Magyarország is csatlakozott.

A hazai tájfajták termesztésével a mezőgazdasági sokféleség fokozásához és a biodiverzitás megóvásához is hozzájárulhatunk. „A Lidl elkötelezett a hazai értékek és természeti erőforrásaink megőrzése iránt, ezért örömmel csatlakoztunk az ÖMKi programjához. Az együttműködés keretében a korábbiak során alakor és tönke ősgabonalisztet, 2019 óta pedig tájfajta paradicsompalántát kínálunk vásárlóinknak, melyek az idei évben május 4-étől lesznek kaphatóak a Lidl áruházakban” – mondta Tőzsér Judit, a Lidl vállalati kommunikációs vezetője.

„Bár kutatómunkánk során elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozó szakembereket, profi termelőket szólítjuk meg, a fenntartható élelmiszertermelés támogatásában és népszerűsítésében a kiskertes gazdálkodóknak is jelentős szerepe van. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy évrőlévre eljussanak az ország minden pontjára a tájfajta paradicsompalántáink a Lidl segítségével, és ezáltal minél szélesebb körben megismertessük az ökológiai gazdálkodás fontosságát és a friss öko-termények utánozhatatlan ízét” – tette hozzá Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

A Magyarország négy tájáról származó tájfajta paradicsomok egyedi ízvilágot kínálnak. A Cegléd, Fadd és Máriapócs tájfajták júliusban érnek, édes zamatúak, főként friss fogyasztásra javasoltak, kiválóak salátákhoz. A Tolna tájfajta paradicsom augusztus elején érik, kellemes ízű, magas létartalmú, így elsősorban befőzésre alkalmas. A változatos formában felhasználható hazai és bio tájfajta paradicsomok jól beilleszthetőek a tudatos és fenntarthatóbb táplálkozásba is – írják.

A BIOFACH egyik visszatérő, kiemelt programja a világ biogazdálkodásáról szóló statisztikai évkönyv bemutatása. A FiBL/IFOAM gondozásában megjelenő „The World of Organic Agriculture” kiadvány legújabb kötete a 2021-es adatok alapján ad képet az ökogazdálkodás globális, európai és hazai helyzetéről. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) immár hagyományos, kelet-közép-európai döntéshozókat felvonultató szekciója szintén nagy érdeklődés mellett zajlott.

A globális biopiac 2021-ben lassabban, de tovább nőtt

A 24. alkalommal kiadott évkönyv adatai szerint az elmúlt évtizedekben megfigyelhető általános növekedési tendencia 2021-ben is folytatódott, bár lassabb ütemben. A 191 országból származó adatok alapján globálisan mind az ökogazdálkodás területe, mind a kiskereskedelmi biotermék értékesítés forgalma növekedett. 2021-ben a biopiac globális mérete megközelítette a 125 milliárd eurót, ami mintegy 3 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.

Jelentős változások nem történtek a piac tekintetében élen járó országok körében. Továbbra is az Egyesült Államok a világ vezető biotermék “piactere” évi 48,6 milliárd eurós forgalommal, amelyet Németország (15,9 milliárd euró) és Franciaország (12,7 milliárd euró) követ. Globálisan a biotermelők száma 4,9 százalékkal nőtt, ezzel elérte a 3,7 millió főt. Továbbra is India a legtöbb biotermelővel rendelkező ország (1,6 millió) a világon.

A BIOFACH megnyitóján Karen Mapusua, az IFOAM Organics International elnöke felhívta a figyelmet azoknak a helyi piacokra értékesítő ökotermelőknek a munkájára, akik olyan fajokat és fajtákat termelnek, amelyek nagyüzemekben nem fordulnak elő. A termesztett növények sokféleségének megőrzése szempontjából ezeknek a növényeknek a fenntartása, termesztése és a felhasználásukhoz kapcsolódó ismerek átadása kulcsfontosságú. Ezáltal az ökotermelők világszerte hozzájárulnak az élelmiszer önrendelkezés biztosításához.

A kontinenseket összevetve Afrikában, Ázsiában, Európában és Óceániában nőtt az ökogazdálkodással művelt területek aránya, míg Amerikában csökkent. Globálisan az ellenőrzött ökogazdálkodással művelt mezőgazdasági terület közel fele Óceániában volt (35,9 millió hektár). Európa rendelkezett a második legnagyobb területtel (17,8 millió hektár), míg Latin-Amerika a harmadikkal (9,9 millió hektár).
2021-ben a világ mezőgazdasági területeinek 1,6 százaléka állt ökológiai művelés alatt. Sok országban azonban ennél jóval magasabb az arány: Liechtenstein az első (40,2 százalék), ezt követi Szamoa (29,1 százalék) és Ausztria (26,5 százalék). Húsz országban az összes mezőgazdasági terület 10 százaléka vagy annál is több volt ökogazdálkodással művelt (ebből 15 európai ország).

Európa lendületben

2021-ben Európában 17,8 millió hektár mezőgazdasági területet műveltek az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint (az Európai Unióban 15,6 millió hektárt). Ez 800.000 hektárral több mint 2020-ban. Az egyes országokat rangsorolva továbbra is Franciaország állt az első helyen (közel 2,8 millió hektárral), amelyet Spanyolország (2,6 millió hektár), Olaszország (2,2 millió hektár) és Németország (1,8 millió hektár) követett. Európában az ökológiai gazdálkodással művelt területek az összes mezőgazdasági terület 3,6 százalékát tették ki, az Európai Unióban ez az arány 9,6 százalék volt.

A terület növekedése mellett a bioélelmiszerek közel 4 százalékos kiskereskedelmi forgalmának növekedése is megfigyelhető Európában, kiemelkedő, 54,5 milliárd eurót érve el. Ezzel az Európai Unió a világ legnagyobb egységes piacát jelentette biotermékek tekintetében (megelőzve az Egyesült Államokat is). 2021-ben az európai fogyasztók fejenként átlagosan 65,7 eurót költöttek bioélelmiszerekre (az Európai Unióban 104,3 euró/fő). Országokra lebontva a svájci fogyasztók költötték a legtöbbet bioélelmiszerekre (átlagosan fejenként 425 eurót), és továbbra is Dániában volt a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése: a teljes élelmiszerpiac 13 százaléka. Az EU tagállamiban az egy főre jutó ökológiai élelmiszerekre fordított fogyasztói kiadások a 2012-2021 közötti évtizedben megduplázódtak.

Európában az ökológiai ágazat fejlődését a pandémia sem törte meg. Bár lassult a piaci növekedés, 2021-ben sem tört meg az ágazat folyamatos bővülése. A Közös Agrárpolitika új ciklusának tervezésekor számos ország folytatta vagy kezdeményezte az ökológiai mezőgazdaságot támogató tevékenységeket, beleértve a növekedést elősegítő új ökogazdálkodási cselekvési terveket és területalapú támogatási felhívásokat (itthon 2025-től várható a következő öko felhívás). A piac fejlesztésére promóciós pályázatok állnak rendelkezésre.

Ökogazdálkodási cselekvési tervek és KAP stratégiai tervek – kilátások és szinergiák a kelet-közép-európai régióban

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet immár hagyományos – saját szervezésű szekciójának középpontjában a kelet-közép-európai országok KAP stratégiai tervei álltak, amelyeket az Európai Bizottság a legutóbbi BIOFACH óta fogadott el. Az ülésen a kelet-közép-európai régió magas szintű szakpolitikai döntéshozói vettek részt, hogy megvilágítsák az ökológiai ágazat fejlődésének lehetőségeit és kihívásait, a verseny mellett az együttműködést is szem előtt tartva.

Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország képviselői arra is kitértek, hogy miként járulnak hozzá országaik az európai Ökogazdálkodási Cselekvési Terv célkitűzéseinek megvalósításához (melyek közül az egyik legfontosabb, hogy az ökológiai gazdálkodással művelt terület aránya 2030-ra elérje a 25%-ot). Valamennyi tagállam rendelkezik a saját nemzeti KAP stratégiai tervében arra vonatkozó célszámmal, milyen ökoterület részarányt tervez elérni 2027-re. A felsorolt tagállamok közül kiemelkedik Lengyelország, ahol a 2022-es előzetes adatok szerint 21 000 ökogazdálkodó, és 550 000 hektár ökológiai gazdálkodás alatt álló terület található. Az országos cél az 1 millió hektár elérése.

Ukrajna és Szerbia EU-n kívüli országokként mutatták be törekvéseiket. Szerbia elkötelezett az európai integrációs folyamat mellett, és bár jelenleg az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogi keret nem ugyanaz, mint az EU-ban, arra fokozatosan át kíván térni. Ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy ez a folyamat jelentős változásokat igényel a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén.

Ukrajnában jelentős, közel félmillió hektár szántóterület áll biotermesztés alatt. A megtermelt biotermékek száma növekszik, különös tekintettel a nagyobb hozzáadott értékű termékekre. 2022-ben, a háború ellenére, az ukrán biotermékek exportja 13%-kal nőtt.

Magyarországon 2022-ben az Agrárminisztérium elfogadta az ökológiai mezőgazdaság fejlesztésére irányuló nemzeti cselekvési tervet (Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás Fejlesztéséért 2022-2027. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet tízéves kutatói, valamint hazai és nemzetközi ökogazdálkodási tapasztalataival vállalt szerepet a dokumentum előkészítésében, amelynek végrehajtása 2023-ban kezdődik meg. Ez a stratégiai dokumentum 2027-ig 10%-os ökológiai területarányt tűzött ki célul. A dokumentum a területalapú támogatások mellett további intézkedéseket irányoz elő a biogazdálkodási ágazat kiegyensúlyozott fejlődése, mint például az országos öko szaktanácsadási hálózat kialakítása, a biotermékek piaci adatainak gyűjtése, a belföldi promóció és a gyakorlat-orientált kutatás-fejlesztés előmozdítása.

“Hazánkban az ökológiai gazdálkodással művelt terület nagysága 2012 és 2019 között megduplázódott. Habár 2020-ról 2021-re kissé csökkent az ökoterület – az összes mezőgazdasági terület 5,91 százaléka állt ökológiai művelés alatt -, a 2021-ben meghirdetett újabb ökotámogatási program hatására 2022-től mintegy 1000 új ökológiai termelővel és kb. 40.000 hektáros ökoterület bővüléssel számolhatunk. A kiállításon örömmel láttuk azokat a hazai élelmiszeripari vállalkozókat, akik bemutatták biotermékeiket, így például hidegen sajtolt olajakat, száraztésztákat, szarvasgomba alapú termékeket, fűszerpaprikát, de hazai termelésből származó gabona, olajosmag, fagyasztott zöldség, gyümölcs és vegán szuperfood is látható volt a magyar közösségi standon. Az Öko Cselekvési Terv egyik fókuszterülete a termékpályák fejlesztése, tehát nemcsak az ökológiai területnagyság növelése a cél, hanem az, hogy a megtermelt mezőgazdasági termékeket volumene és feldolgozottsági szintje is emelkedjen” – értékelte a magyarországi helyzetképet Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

A Black Friday hatalmas akciói nem illenek a dm-hez, így náluk a vásárlók nem találkozhatnak ezen a napon sem százalékos kuponokkal, helyette viszont átélhetik, hogy milyen az, amikor egy fontos ügy mellé állnak. Idén a fenntarthatósági és szociális szempontokat igyekezett ötvözni a dm. A fenntarthatóság kérdései manapság megkerülhetetlenek, miközben a gazdasági környezet egyre több bizonytalanságot tartogat. Életminőségünket tekintve a modern „háztájik” szerepe felértékelődik: a kis területeken művelt földek összeadva jelentős hatással bírnak talajaink egészsége, a növény- és állatvilág sokszínűsége, valamint élelmiszerbiztonságunk megőrzése szempontjából. Az egészséges életmód támogatása kiemelt terület a drogéria számára a kezdetek óta, ezért forgalmuk 5 %-át az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a Zöld Kör egyesület projektjére ajánlják fel, hogy bárki kipróbálhassa a biogazdálkodás fortélyait. A projekt további szakmai együttműködő partnere a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. A projekt megvalósítása 2023 tavaszától indul.

Rendszeres növényvédelmi sorozatot indít az ÖMKi

A dm célja, hogy az edukációs programmal olyan tudást adjanak az érdeklődőknek, ami hosszú távon segíti őket, és hat az életminőségükre. Támogatni szeretnék a vegyszermentes, helyi élelmiszertermelést, a jó gyakorlatok terjedését a helyi közösségekben. A dm az ÖMKi edukációs aktivitásait támogatja, amely során rendszeresen megjelenő növényvédelmi felhívás sorozatot indítanak és megmutatják, miként védhetjük meg vegyszerek nélkül a növényeket. A kerti teendőkön az ÖMKi szakértői és McMenemy Márk tévés műsorvezető, a Kert TV házigazdája kalauzolja majd végig az érdeklődőket.  Ezt egy kutatási projekt is kiegészíti majd, a részvevőktől információkat gyűjt az ÖMKi a kertekben felbukkanó kártevőkről és a hatékony védekezési módszerekről, hogy a gyakorlati tapasztalatokkal egymást segíthessék az emberek.

Kisléptékű fejlesztések a Zöld Körrel kelet-magyarországi iskolákban

A Giving Friday projekt keretében a Zöld Kör egyesület közreműködésével hátrányos helyzetű kelet-magyarországi térség iskoláiba is elviszik a vegyszermentes növényvédelem tudnivalóit, konyhakert programot indítanak el pedagógusok, nevelők és szülők bevonásával és szemléletformálásával, valamint klímavédelmet és alkalmazkodást támogató kisléptékű fejlesztéseket valósítanak meg az oktatási intézményekben.

Miért is jó a bio? Talajvédelemtől az önrendelkezésig

A biotermékeket előállító ökológiai gazdaságok termelési módszerei megőrzik vizeink tisztaságát, elősegítik a talajtermékenység fokozását, és a kémiai alapú mezőgazdaságnál jóval kisebb környezeti terheléssel járnak. Az ökoágazat népszerűsítése azért is aktuális, hiszen számos előnyt kínál a jelenlegi krízishelyzetekben: az ökológiai gazdálkodás termelékenysége szélsőséges éghajlati viszonyok esetén is figyelemre méltó. Hazánkban is tartós problémának ígérkezik az aszály, ahol ez a gazdálkodási forma mintegy 30%-kal jobban teljesít, mint a hagyományos termelés. Az ÖMKi tapasztalatai szerint az ökológiai termelés rugalmas ellenállóképessége sokkal nagyobb a kémiai növényvédőszerekre és műtrágyákra alapozott gazdálkodáshoz képest, valamint a rövidebb ellátási láncok miatt kevésbé kitett a globális piac hektikusságának. Itthon jelenleg a mezőgazdasági művelés alá vont területek 6%-án végeznek ökológiai gazdálkodást, ezzel még mindig az európai középmezőnyben vagyunk. A gyümölcsös ültetvények 11,5 %-a van öko művelésben, amivel Magyarország a világ 10. legnagyobb mérsékeltövi bio gyümölcsültetvény területtel rendelkező országa. Az ökológiai gazdálkodás a halgazdálkodásra is kiterjed, a világon 9. helyen szerepelünk az édesvízi ökológiai halgazdálkodásban. Szintén kiemelkedő, hogy a maghüvelyesek termelésére használt terület 24,2%-a, azaz csaknem 3000 hektár öko művelésű idehaza.

A dm és szakmai partnereinek programja a mezőgazdaságban már felhalmozott tudást és tapasztalatokat viszi házhoz mindazoknak, akik kis léptékben, a saját házuk táján is a biogazdálkodás felé fordulnának, és szívesen fogadnak ehhez szakértői segítséget.

A díjra pályázott termékeknek és élelmiszereknek a fenntarthatósági szempontokon túl, egyéb szigorú követelményeknek is meg kellett felelniük. Szempont volt a termék dokumentálható történeti múltja, egy adott tájegységhez való kötődése, valamint az előállítási mód hagyományossága. A pályázati kiírás szerint a termékhez kötődő tudásnak innovatív megoldásokra kellett épülnie. Mindemellett csak forgalomban levő termékkel lehetett pályázni. Az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum célja a pályázat kiírásával elsősorban a hagyományos és tájjellegű termékek fogyasztói ismertségének növelése volt. A díjat szakmai zsűri ítélte oda a kategóriában leginnovatívabb magyar agrárfejlesztésnek.

Kéz a kézben a hagyomány és az innováció

A tájfajtákat a természet és gazdálkodó elődeink válogató, szelektáló munkája együttesen hozta létre, adott területen, hosszú idő alatt. Mára a tájfajták az üzemi termelés miatt nagyrészt kiszorultak a köztermesztésből. Nevelésükkel és fogyasztásukkal nemcsak egészségünkért teszünk, de hozzájárulunk agrár-örökségünk életben tartásához és a mezőgazdasági sokszínűség fokozásához. Ezért is szolgálják méltón a tájfajta paradicsompalánták a fenntartható gazdálkodást. Az öko minősítésük pedig garantálja, hogy a palántákat szintetikus növényvédőszerektől és műtrágyáktól mentesen nevelik fel, így ezzel a termesztési módszerrel hosszútávon járulnak hozzá egészségünk és környezetünk védelméhez.

Az ÖMKi öko tájfajta paradicsomai rendkívüli genetikai változatossággal és különleges gasztronómiai értékekkel bírnak, forma- és ízgazdagságuk leképezi Magyarország egyes vidékeinek adottságait, növénytermesztési és étkezési hagyományait, legyen szó a Ceglédi sárga, a Tolna megyei rongyos, a Faddi lila, a Gyöngyösi paprika alakú, a Máriapócsi koktél vagy a Mátrafüredi ökörszív tájfajtáról.

A különböző tájfajták sokszínű felhasználása és ízvilága mellett a magyar gasztronómia jeles képviselői is kiálltak. Az öko paradicsomok három éve, a Bocuse d’Or nyertes séfpárosa, Szulló Szabina és Széll Tamás konyhájában, tavalyelőtt pedig az ország egyik legnépszerűbb gasztrobloggere, Havas Dóra konyhájában bizonyítottak. A Lila Füge márka alapítója az ÖMKi tájfajta paradicsomok nagykövete lett.

Tavaly az őrségi Pajta Bisztró séfje, Farkas Richárd negyven palánta örökbefogadásával vállalta az ÖMKi tájfajta paradicsomok nagykövete címet, hogy ezáltal is népszerűsítse e különleges fajtákat.  Szintén ő jelölte nagykövetként az ÖMKi tájfajta öko paradicsompalánta projektjét a Highlights of Hungary díjra, aminek keretében a projekt idén februárban az 5. helyen került be Magyarország 55 legkiválóbb magyar kreatív teljesítménye közé.

„Nagy öröm átvenni az újabb elismerést, amely kutató és ismeretterjesztő munkánkat dicséri. A program dinamikus fejlődésen ment keresztül azóta, hogy kilenc éve kikértük a vetőmagokat a tápiószelei génbankból és elindítottuk a tájfajta paradicsomok ökológiai termeszthetőségét vizsgáló, On-farm kutatásunkat biogazdák közreműködésével. A hazai gasztronómia elismeréséből, a szakmai díjakból és a fogyasztók pozitív visszajelzéseiből felbecsülhetetlen motivációt nyerünk a projekt folytatásához” – nyilatkozta az OMÉK-on átvett újabb elismerés után Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

2021-ben a növekvő fogyasztói érdeklődésre adott válaszként, 20 000 palántát szállított az ÖMKi a boltokba és további 1500 palántát értékesített saját webáruházában és átadópontjain keresztül. Idén először a legkisebbek kertjeibe is eljutottak a bio tájfajták: a kutatóintézet az Ovikert program keretében 30 óvodának ajánlott fel paradicsom palántákat, hogy a gyerekek is megtapasztalhassák, milyen finom és egészséges a saját kertben megtermelt, frissen szedett biozöldség.

Az öko tájfajta paradicsompalánta program távlati célja azonban sokkal több, mint értékesítés és szemléletformálás. Az ÖMKi a teljes palántanevelési termékpályát igyekszik fenntartható pályára állítani: aktuális kutatásaiban a körforgásos gazdaság jegyében  tőzegfelhasználást csökkentő bio plántaföldeket fejleszt, ezzel is támogatva az ökológiai termesztés iránt elkötelezett gazdákat és kertművelőket.

Fotó: Waldemar Brandt, Unsplash