1. Papírszatyrok és műanyag zacskók

Még egy kisebb napi bevásárlásnál is rengeteg felesleges zacskó és papírtasak össze tud gyűlni. Éppen ezért tanácsos állandó eszközöket használni ezen a téren. A zöldségeknek, illetve a tejtermékeknek elegendő lehet a kosár, míg a nagyobb csomagolású élelmiszerek, háztartási cikkek hazacipelése egy-két erősebb papír szatyorral is megoldható. A zöldségek szállítására és mérésére érdemes 2-4 zárható, hálós szövetzsákot beszerezni. Így elkerülhető, hogy otthon felhalmozódjanak a műanyag vagy papír szatyrok.

2. Csomagolásmentes boltok

Bár ma még kevés ilyen bolt található, de érdemes kipróbálni a csomagolásmentes üzleteket, ahol többek között tésztákat, fűszereket, hüvelyeseket, különféle liszteket, illetve étolajat vásárolhatunk kimérve. „Ebben az esetben az otthonról hozott tárolóedényeket, üvegeket kell segítségül hívnunk, de nem keletkezik plusz hulladék, vagyis fenntartható és környezetbarát módon vásárolhatjuk meg a sütéshez és főzéshez az alapanyagokat” – hangsúlyozta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.

3. PET-hulladék nélkül

A legtöbb háztartásban az üres PET-palackok jelentik a legnagyobb kihívást a hulladékok tárolása terén. Mióta ezek visszaválthatóvá váltak, ezért elkerülhetetlen, hogy hosszabb-rövidebb ideig otthon kerüljenek tárolásra a már kiürült példányok.

Egy szénsavasító készülék beszerzésével azonban örökre búcsút mondhatunk a problémának. Egy ilyen géppel ugyanis saját ízlésünknek megfelelő szénsaverősséggel állíthatók elő frissítők. „Célszerű a család minden tagjának egy-egy újratölthető kulacsot beszerezni, így az otthon készített frissítőket kényelmesen magunkkal vihetjük az iskolába, munkahelyre, vagy kirándulásokra. Ökológiai lánynyomunkat jelentősen csökkenthetjük, mivel egyetlenegy többször használatos szénsavasító palackkal legalább 2500 PET-palacktól kímélhetjük meg a Földünket” – hívta fel a figyelmet a SodaStream termékmenedzsere. Hozzátette továbbá, hogy kevesen gondolnak bele, de körülbelül 2,5 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátással jár az üres PET-palackok üdítőfel történő feltöltése. Vagyis az otthoni frissítők készítésével jelentősen csökkenthető lenne az üdítők előállításához köthető károsanyag-kibocsátás is. A PET-palackos üdítőket ráadásul cipelni kell otthonunk és a bolt között, egy szénsavasító készülékkel tehát az életminőségünket is kedvezően befolyásolhatjuk.

4. Komposztálható konyhai hulladék

A sütés-főzés közben rengeteg olyan konyhai hulladék keletkezik, ami általában azonnal a kukában landol. Holott egy hatékony konyhai komposztáló géppel ezekből értékes komposzt készíthető a szobanövények, vagy a kerti növények számára. Hazánkban egyelőre csak 14 településen, illetve Budapest két kerületében indult el a konyhai biohulladék gyűjtése. Egy komposztáló géppel tehát hosszabb távra megoldást találhatunk a háztartási hulladék csökkentésére.

5. Újrahasznosítás

Ma már egyre szélesebb azon termékek kínálata, amelyek újrahasznosított alapanyagokból készülnek. Ha lehet, akkor részesítsük előnyben ezeket, mivel ezzel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljon a globális gazdaság. Vannak már például tengeri hulladékból készült sportcipők, vagy újrahasznosított poliészterből (rPET) készült plüssmackók. Lényeges azonban, hogy ezekből is csak annyit vásároljunk, amennyire valóban szükségünk van!

A SodaStream továbbra is elkötelezett a hulladékcsökkentés iránti küzdelemben és hisz abban, hogy úgy lehet leginkább csökkenteni a szemét mennyiségét, ha azokat le sem gyártják. A márka által kínált szénsavasító gépek teljes mértékben ezt az irányt képviselik – írják.

A tartós anyagú táska segít ezen a problémán – ha pedig újrahasznosított anyagból készült, akkor az energiaszükséglet akár radikálisan is csökkenhet. Ez a megfontolás, az okos energiahasználattal kapcsolatos edukációs szándék áll az E.ON új, interaktív nyereményjátéka mögött, amelynek citylight plakátjai a napokban jelentek meg a közterületeken. A játék december 1. és 15. között zajló kampányidőszaka után maguk a speciális anyagú plakátok is kulcsszerephez jutnak, ezekből készülnek ugyanis a nyereményként megszerezhető egyedi okostáskák.

A vásárlók a plakátokra nyomtatott QR-kódokat leolvasva kapcsolódhatnak be a játékba. A beolvasott kód közvetlenül a nyereményjáték weboldalára visz, ahol a játékosok futurisztikus eszközökkel, a kiterjesztett valóság segítségével megtervezhetik, vagyis szó szerint a saját igényeikhez alakíthatják leendő okostáskájukat: kiválaszthatják az alakját, a fül hosszát és színét. Ha a dizájnműveletek elvégzése után megadják az adataikat, megnyerhetik a táskát, amelyben az egyik legnagyobb, német hátterű magyarországi diszkontlánc 20 ezer forintos vásárlási utalványa is ott lapul majd.

A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az okos és tudatos energiahasználat fontosságára, amelyben saját döntéseivel és szokásainak alakításával mindenki részt vállalhat. Az okostáska-kampány plakátjaival és felhívásával kültéren, elsősorban buszmegállókban, illetve a közösségi média felületein lehet majd találkozni december 15-ig. A kampányidőszak lezárultával kisorsolják a hatvan nyertest, és az általuk megadott paraméterek alapján megvarrják számukra az okostáskákat, amelyek január folyamán jutnak majd el tulajdonosaikhoz.

„Az E.ON fenntarthatósági törekvéseinek két fő pillére, hogy tevékenységünk ökológiai lábnyomának csökkentése mellett nyújtsunk egyre magasabb színvonalú szolgáltatásokat, és okos megoldásainkkal ügyfeleinknek is segítsünk mindennapjaik fenntarthatóbbá tételében. A zöld célrendszernek része a szemléletformálás is. Okostáska-kampányunkkal azt szeretnénk megmutatni, hogy a körforgásos gazdaság egyszerű ötletekkel, az energia- és anyaghasználat minimalizálása révén hatékonyan képes a fogyasztásunk környezeti hatásait csökkenteni: a plakátokból nem hulladék lesz, hanem egy csökkentett karbonlábnyomú használati tárgyban élnek tovább. Az edukációs szándékot egy olyan játékba építettük be, amellyel a környezet mellett a résztvevők is nyernek: környezettudatos szemléletet, egy praktikus ajándékot, és kézzelfogható segítséget a szerencsés évkezdethez” – mondta Károlyi Zsuzsanna, márka és marketing vezető.

A 18-65 éves magyarok döntő többségének, 10-ből 8 megkérdezett összességében fontosnak, és 60 százalék pedig nagyon fontosnak tartja a fenntarthatósági törekvéseket, azonban mindössze átlagosan tízből 4-en tudják mit jelent pontosan a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés. Annak ellenére, hogy a nők közül többen vannak, akiknek fontos a fenntartható életmód és működés, a férfiak valamivel magasabb arányban mondták azt, hogy tisztában vannak azzal, mit is takar a fenntarthatóság. A megkérdezettek közel fele azonban csak hallott róla, de nem tudja pontosan, mit jelent a kifejezés – derült ki a K&H fenntarthatósághoz kötődő attitűdöket vizsgáló reprezentatív kutatásából.

Ökológiai lábnyom, karbonlábnyom: sok a kérdés

Az ökológiai lábnyom fogalmáról hasonló arányban nyilatkoztak a megkérdezettek: 45 százalék mondta, hogy pontosan érti, mit takar a fogalom és kicsit kevesebben (42 százalék) csak hallottak róla. Leginkább egyébként a fiatalok, a 18-29 évesek vannak képben, és a kor előrehaladtával egyre kevésbé ismerik az ökológiai lábnyomot, illetve míg az alapfokú végzettségűek harmada, addig a középfokúak közel fele, a felsőfokúaknak pedig már szinte a kétharmada ismeri a fogalmat.

 Ennél is kevesebben tudnák biztonsággal megmagyarázni a karbonlábnyom jelentését: ez a megkérdezettek mindössze 28 százalékának menne. 47 százalék ugyan hallott erről, de nem tudja, pontosan mit jelent, és 25 százalék még nem is hallott a kifejezésről. A nők valamivel kevésbé ismerik fogalom jelentését, mint a férfiak saját bevallásuk szerint (25 vs. 32 százalék), és az iskolai végzettséggel együtt szintén nő a fenntarthatósággal összefüggő fogalmak ismerete.

Egyén kontra társadalom: ki a felelős?

„A kutatásból az is kiderült, hogy a környezeti problémák hatásait egyébként a lakosság kétharmada már érzékeli is valamilyen szinten. A megkérdezettek közül a legtöbben (51 százalék) azt mondták, hogy egyre erősebben érzik a mindennapjaik során ezeket. Összességében a felmérés eredményei is azt mutatják, hogy fontos foglalkozni a klímavédelmi kérdésekkel és az edukációval, hiszen egyre többen tapasztalják a környezeti problémákat a saját bőrükön is” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A lakosság döntő többsége, 75 százaléka szerint egyébként a környezetvédelem nagyobb részben ez inkább a társadalom felelősség mint az egyéné. A magasabb végzettséggel párhuzamosan egyébként egyre többen gondolják úgy, hogy az egyénnek is jelentős szerepe van.

Irány a klímasemlegesség

Suba Levente hozzátette, hogy egyre inkább elvárás a fogyasztók részéről, hogy egy-egy vállalat fenntarthatóan működjön. Már minden vállalatnak szinte kötelező fenntarthatósági stratégiát készítenie, azonban sokszor nem konkrét vállalások, hanem csak nehezen megfogható tervek látnak napvilágot. A KBC Csoport és magyarországi leányvállalata, a K&H Csoport célja pont az, hogy pontos intézkedéseket tartalmazó vállalásokat tegyen: a csoport márciusban bemutatta a 2021-es fenntarthatósági jelentését, ez pedig most először közöl adatokat közvetlen és közvetett környezeti lábnyomáról is. Közvetlen környezeti lábnyomát 2021-re 71 százalékkal sikerült csökkenteni 2015-höz képest és a csoport 2021-től a fennmaradó szén-dioxid kibocsátását ellentételezte is, azaz nettó karbonsemlegesen működött.

Ami a közvetett környezeti lábnyomot illeti, itt elsősorban a finanszírozásokon keresztül megvalósuló szén-dioxid kibocsátás a meghatározó. A fenntarthatósági jelentés számos kiemelkedő jelentőségű gazdasági területet vizsgál meg és becslést ad, hogy ezek finanszírozása közvetetten mekkora szén-dioxid kibocsátással jár. A szóban forgó területek közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés miatt is kulcsfontosságú ingatlanszektor, illetve az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar is. A bankcsoport az ezen ágazatokban, közvetett módon, a finanszírozáson keresztül megjelenő szén-dioxid kibocsátására rövidesen konkrét csökkentési terveket fog bejelenteni.

A jelentés egyébként nyolc kiemelkedő gazdaság ágazatot nevesít, ahol szükség van lépésekre a fenntarthatóság érdekében. A szóban forgó szektorok közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés miatt kulcsfontosságú építőipar, illetve az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar is.

A kutatásról

A felmérést a K&H megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte, online lakossági mintán. A kutatásban 500 fő vett részt, amely a 18-65 éves internetező lakosságra nem, kor, végzettség, régió és településtípus szerint reprezentatív. Az adatfelvétel 2022. április 4-14. között történt.

Fotó: Marcin Jozwiak, Unsplash

A Magyar Bankholding célja, hogy a piacot meghatározó vállalatcsoportként a hazai bankszektor élmezőnyébe tartozzon a fenntarthatóság terén is. Ennek egyik fő lépéseként a bankcsoport ESG Stratégiát dolgozott ki.

„A gazdaság motorjaként és finanszírozóként a bankszektor különösen fontos szerepet játszik a fenntarthatósági célok elérésében. A bankcsoport kiemelt szerepet kíván vállalni a fenntartható gazdaság megteremtésében Magyarországon” – mondta Puskás András, a Magyar Bankholding elnöki főtanácsadója.

Stabil alapokra épült a stratégia

A globális pénzügyi trendek egyre inkább előtérbe helyezik az ESG-szempontok beépítését a banki működésbe. Az ESG mozaikszó az environmental (környezeti), a social (társadalmi-felelősségvállalási) és governance (vállalatirányítási) angol szavakból áll össze. A nemzetközileg is használt szempontrendszer célja a vállalatok társadalmilag és környezetileg fenntartható működésének nyomon követése és ösztönzése.

A Bankholding tagbankjai, a Budapest Bankkal egyesült MKB Bank, valamint a Takarékbank számos példamutató kezdeményezést indítottak az elmúlt években, amelyek alapot nyújtottak a csoport ESG Stratégiájának. A Budapest Bank Zöld Program, az MKB Csoport Fenntarthatósági- és Klímastratégiája, illetve a Takarék Jelzálogbank Zöld Jelzáloglevél Keretrendszere mind a korábban is meglévő, a fenntarthatóság iránti erős elköteleződés eredményei.

Cél a karbonsemleges működés

A Magyar Bankholding ESG törekvései egyrészt a bankcsoport felelős pénzügyi intézmény szerepéből, másrészt felelős vállalatcsoport szerepéből fakadnak.

„Fontosnak tartjuk, hogy a már meglévő és további kezdeményezéseinknek megfelelő stratégiai keretet adjunk. Nemcsak a jelenlegi szabályozói elvárásoknak akarunk megfelelni, hanem a jövőbeli fogyasztói igényeknek is, sőt, aktív szemléletformálási munkát tervezünk végezni ügyfeleink és munkavállalóink körében” – tette hozzá Puskás András.

Meghatározó piaci szereplőként a Magyar Bankholding a stratégia szerint kiemelten kezeli a hazánk élelmiszerbiztonságához hozzájáruló agrárszektort, a megújuló energia szektorokat, illetve a környezetbarát ingatlanok finanszírozását. A hitelkérelmek elbírálása során nagyobb hangsúlyt kapnak majd az ESG kockázati szempontok. A Magyar Bankholding tagbankjai jelenleg is kínálnak ESG befektetési alapokat, ezek arányának növelését tervezik.

 A bankcsoport minél nagyobb arányban tervez energiamixébe zöld energiát bevezetni, emellett felülvizsgálják a bankfiókok és irodaházak energiaszükségleteit is. Az ESG stratégia fontos eleme a karbonsemlegesség elérése, aminek része a bankcsoport ökológiai lábnyomának felmérése, majd egy részletes terv kidolgozása annak folyamatos csökkentésére.

A Magyar Bankholding elkötelezett a munkavállalók jólléte iránt, kiemelt jelentőséget tulajdonít a munkavállalók fizikai és mentális egészségmegőrzésének. A csoport különböző programokat tervez indítani munkavállalók ESG tudatosságának és ismereteinek bővítésére, a szemléletformálásra.  A női felső vezetők számát tekintve a bankcsoport jelenleg is a piac vezető szereplői közé tartozik, és a stratégia értelmében elkötelezett a női vezetők arányának további növelése iránt.

A nemzetközi és hazai környezet is támogatást nyújt

A nemzetközi és hazai szakmai elvárások és jogszabályi előírások egyértelmű, szigorodó feltételeket jelölnek ki a piaci szereplők számára a fenntarthatóság kapcsán. A Magyar Nemzeti Bank az uniós szabályozással összhangban az utóbbi években egyre aktívabban tett a hazai pénzügyi rendszer, és közvetetten a teljes gazdaság klímabaráttá válásáért. Egyre erősebb a fogyasztói elvárás is aziránt, hogy a bankok minél fenntarthatóbbá tegyék működésüket, odafigyeljenek a környezetre, és a tevékenységükkel hozzájáruljanak egy élhetőbb jövő létrehozásához.

A 18-65 éves magyarok többsége, 60 százaléka mondta azt, hogy nagyon fontosak számára a különböző fenntarthatósági törekvések, és még többen – 65 százalék – tartja elengedhetetlennek, hogy a vállalatok fenntarthatóan működjenek. A fenntarthatósági fogalmak jelentésével azonban már jóval kevesebben vannak tisztában – derült ki a K&H fenntarthatósághoz kötődő attitűdöket vizsgáló reprezentatív kutatásából.

„Egyre többször kerülnek elő olyan fogalmak mint például az ökológiai lábnyom vagy a karbonlábnyom, és az ezekhez kapcsolódó céges vagy éppen uniós vállalások. A kutatásból az derül ki, hogy a többség azonban nincs tisztában ezeknek a pontos jelentésével. A karbonlábnyom jelentését például csak a megkérdezettek mindössze 28 százaléka érti a saját bevallása szerint” – mondta Suba Levente a K&H fenntarthatósági vezetője.

Keveset tudnak az uniós célokról

A karbonsemlegesség kérdése pedig egyre aktuálisabb, az EU célja ugyanis, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse (az 1990-es szinthez képest) karbonkibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemlegessé váljon. A kutatás szerint az EU karboncsökkentési, illetve karbonsemlegességi célkitűzéseivel a lakosság mindössze 23 százaléka van tisztában. A kutatásból az is kiderül, hogy míg a fiatalok 28 százaléka tud az uniós célkitűzésekről, a 30-39 és az 50-65 évesek körében ez az arány a legalacsonyabb, 20-21 százalékos, a 40-es korosztály körében pedig az átlagnak megfelelő (24 százalékos).

A legjelentősebb eltérés  az iskolai végzettség alapján szembetűnő: míg a felsőfokúaknak csak az ötöde nem hallott erről, addig a középfokú és az alapfokú végzettségűek 37, illetve 46 százalékának nincsenek erről ismeretei.

kicsit többen preferálják a megújuló energiaforrásokat

A felmérésből az is kiderül, hogy az orosz-ukrán konfliktushelyzet fényében mit gondolnak a megkérdezettek a megújuló energiaforrásokról és a fenntarthatósági törekvésekről. A megkérdezettek 72 százaléka szerint a konfliktus inkább felgyorsítja, semmint lassítja a különböző fenntarthatósági és karbonsemlegességi törekvéseket.

A többség (58 százalék) szerint a kialakult helyzet miatt fokozni kell a fenntartható, megújuló energiaforrások használatát, és ennél kevesebben – 42 százalék – gondolják úgy, hogy vissza kell térni a gyorsan elérhető, hagyományos, fosszilis energiaforrásokhoz.

Suba Levente szerint azonban mindkét kérdés esetében magas – közel 50 százalékos – a tanácstalanabb, inkább középre húzó álláspontot képviselők aránya.

A kutatásról

A felmérést a K&H megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.  végezte, online lakossági mintán. A kutatásban 500 fő vett részt, amely a 18-65 éves internetező lakosságra nem, kor, végzettség, régió és településtípus szerint reprezentatív. Az adatfelvétel 2022. április 4-14. között történt.

A Lidl Magyarország folyamatosan azon dolgozik, hogy minimalizálja ökológiai lábnyomát és ezzel egyidőben vásárlói figyelmét felhívja a környezetvédelem fontosságára és támogassa őket annak megvalósításában. Ennek jegyében a vállalat legújabb intézkedéseként áprilistól elindította a használt étolaj-visszagyűjtést. A tárolóedények jelenleg hat áruházhoz kerültek ki, és a bejáratához közel, frekventált helyeken találhatóak. Az első ütem lezárását követően pedig tovább bővül a gyűjtőpontok száma.

Maga a leadás rendkívül egyszerű: mindössze annyit kell tenni, hogy a kihűlt étolajat össze kell gyűjteni egy palackba, be kell dobni az erre a célra kijelölt szelektív gyűjtőbe, amit az elszállítást követően újrahasznosítanak.

„A fenntarthatóságnak meghatározó szerepe van vállalatunk stratégiájában. Ezt jól mutatja többek között az is, hogy az elmúlt évek során számos környezetvédelmi intézkedést valósítottunk meg. A használt sütőolaj-visszagyűjtés most egy újabb jelentős mérföldkő, amivel ismét egy környezetbarát alternatívát kínálunk vásárlóinknak. Bízunk benne, hogy mind többen élnek ezzel az új lehetőséggel és együttesen teszünk a körforgásos gazdaságért, a fenntartható jövőért.” – emelte ki Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.

A kidobott vagy kiöntött használt sütőolaj rendkívül káros és veszélyes a környezetünkre. A lefolyóba öntve a csővezetékek falára lerakódva a csatorna dugulását okozza, míg az élővizekbe jutva a víz felszínén úszva meggátolja az oxigénfelvételt, így elpusztítja a vízi élőlényeket. Egyetlen csepp használt étolaj akár 1000 liter élővizet is elszennyezhet. A háztartási szeméttel elegyítve nehezen lebontható anyaként hulladéklerakóba kerül, holott a használt sütőolaj 100%-ban újrahasznosítható. A szelektíven gyűjtött és megfelelő helyen leadott mennyiség 90%-ából biodízel, 10%-ából biogáz képződik.

A gyűjtőpontok az alábbi Lidl áruházaknál találhatóak meg:

• Dorog, Bányász körönd Hrsz.1732/98
• Tatabánya, Győri út 31.
• Dunaharaszti, Némedi út 102/A
• Székesfehérvár, Mártírok útja 11.
• Budapest, Fehérvári út 211.
• Budapest, Régi Fóti u. 1.

Szomjúság a fenntarthatóságra – Dr. Daniel Wüstner, a RAUCH ügyvezető igazgatója és Stephan Karl, a Tetra Pak® ügyvezető igazgatója közös interjúban számolt be a környezettudatos csomagolások alkalmazása felé vezető útról.

Dr. Daniel Wüstner a vele készült beszélgetés során kiemelte, mennyire fontos együttműködésük során, hogy a fenntarthatóság nemcsak a gyümölcslevekben, hanem a csomagolásban is jelen legyen: „Jó gyümölcslé csak egészséges környezetből származó gyümölcsökből készíthető. Ennek megfelelően szeretnénk ökológiai lábnyomunkat minél inkább csökkenteni, megőrizni a természetet a jelen és a jövő generációi számára. Arra törekszünk, hogy hasonló hozzáállású partnerekkel dolgozzunk, mint amilyen a Tetra Pak®. Az erőforrások takarékos felhasználása és az energiahatékony technológiák alkalmazása mellett fontosak a fenntartható csomagolási megoldások is. A Tetra Pak® pedig úttörő szerepet játszik ezen a területen. Nagy öröm számunkra, hogy az 1 literes csomagolások már 83%-ban, a 1,5 literes csomagolások pedig 87%-ban megújuló erőforrásból készülnek.”

Stephan Karl, a Tetra Pak® ügyvezető igazgatója szerint a biztonságos szállítás és minőségmegőrzés mellett ma már a fenntarthatóság is kulcsfontosságú szerepet játszik a csomagolások kialakítása során:  „Ma már az egyik nem megy a másik nélkül. Ez nem egy új feladat számunkra, hanem egy olyan út, amin már évek óta járunk. Saját szén-dioxid-kibocsátásunkban 2030-ra nettó nulla értéket szeretnénk elérni, és 2050-re ugyanezt a célt tűztük ki a teljes értékláncra vonatkozóan. Hogy néhány példát említsek: FSC-tanúsítvánnyal rendelkező papírrostokat használunk 2007 óta. 2011-ben vezettük be az első cukornádalapú záró kupakokat, 2015-ben pedig az első teljesen növényi alapú tejeskarton csomagolást. Jelenleg vállalatunk történetének legnagyobb portfólió-átalakításán vagyunk túl.”

83%-ban megújuló növényi alapú csomagolás

2021 őszétől a RAUCH által forgalmazott egyliteres Happy Day gyümölcslevek már a 83%-ban megújuló növényi alapú Tetra Pak® csomagolásban kerülnek az üzletek polcaira. Bár az új csomagolás ugyanúgy néz ki, mint a régi, de a vásárlók már egy környezetbarátabb csomagolásból tölthetik ki kedvenc italukat. A növényi alapú műanyagok használatával az egyliteres italok csomagolásában 64-ről 83%-ra növelték a megújuló alapanyagok arányát. A Tetra Pak® csomagolások túlnyomórészt papírból, tehát megújuló energiaforrásból készülnek. A papírhoz felhasznált fák pedig növekedésük során csökkentik a légkör szén-dioxid-szintjét. A Tetra Pak® csomagolásaiban cukornád alapú műanyagot használ a zárókupakokban, valamint a csomagolás védőrétegében, amely teljesen nyomon követhető, és a Bonsucro-tanúsítás garantálja, hogy a felhasznált cukornád fenntartható cukornádtermelésből származik. A Brazíliából származó cukornád növekedése során elnyeli a szén-dioxidot – ez pedig hozzájárul a klímavédelemhez. Az új egyliteres csomagolás több mint 83%-ban megújuló alapanyagokból készül, ezzel is csökkentve a csomagolás éghajlatváltozásra gyakorolt hatását.

A cél: lépésről lépésre csökkenteni az ökológiai lábnyomot

A magyar piacon nemrég bevezetésre került két új Happy Day íz az Immun plusz és az Immun vital íz már kizárólag az új, növényi alapú csomagolásban kapható. A többi ízvariáció esetében is megjelentek már a polcokon az új csomagolások. A Tetra Pak® csomagoláson található FSC logó (FSC: a fenntartható és felelős erdőgazdálkodásért) garantálja, hogy a csomagolás készítésekor felhasznált faanyag rostjai kizárólag FSC tanúsítvánnyal rendelkező erdőkből és más ellenőrzött forrásból származnak. Az FSC minősítési rendszer a faipari termékek vásárlóinak segítségével küzd egy felelősebb és fenntarthatóbb globális erdőgazdálkodásért. „Italainknak nemcsak az emberek számára kell értéket képviselniük, hanem előállításuknak is környezetbarátnak kell lennie. Nagy öröm számunkra, hogy a Tetra Pak®-kal közösen elindultunk a klímasemleges gyümölcslégyártás felé vezető úton.” – foglalta össze Dr. Daniel Wüstner a RAUCH legfrissebb eredményeit a környezetvédelem és a fenntarthatóság területén.

Tízből négy (41%) potenciális vevő elektromos autót vásárolna idén a globális kutatás eredményei szerint. A válaszadók háromnegyede (78%) leginkább környezetvédelmi okokból választana ilyen típusú járművet. Sőt, több mint felük (53%) kötelességének érzi, hogy így is csökkentse a saját ökológiai lábnyomát. A megkérdezettek kétharmada (64%) akár felárat is fizetne egy elektromos járműért.

A tanulmány alapján az e-mobilitás előretörését jelentős hátráltatja a jelenleg még kiépítetlen infrastruktúra. Ez az egyik legfőbb (34%) érve azoknak, akik még hagyományos meghajtású jármű beszerzése mellett döntenek. A válaszadók meghatározó része (47%) szerint nincs elég töltőállomás ahhoz, hogy valaki nyugodt szívvel elektromos alternatívára váltson. A már villanyautó tulajdonosoknak is elsősorban a töltőpontok hiánya (84%) és az alacsony töltési sebesség (78%) jelenti a legnagyobb problémát.

„Az igény az elektromos mobilitásra egyértelmű. A jelenleg elérhető adókedvezményeknek köszönhetően most úgy vállhatnak úttörővé a hazai cégek fenntartható megoldások alkalmazásában, hogy közben kézzelfogható költségmegtakarítást érnek el” – hangsúlyozta Vékási Tamás, az EY Adótanácsadás Üzletágának vezetője. „Környezetbarát beruházásokhoz hazánkban számos kedvező adózási lehetőség érhető el, amit érdemes a területet jól ismerő adótanácsadóval egyeztetni. Ebbe a kategóriába tartozik az is, ha egy vállalat töltőállomások, elektromos közlekedési eszközök használatát biztosítaná munkavállalói részére” – tette hozzá.

A kutatásban megkérdezett vásárlók többségének fontos, hogy járműve mindig kéznél legyen (56%), és úgy vélik, a saját gépkocsi nyújtja a legnagyobb biztonságot és kényelmet (52%) számukra. A tanulmány szerint, amíg a magáncélú utazás aránya várhatóan visszatér a járvány előtti szintre, addig az autóval munkába járás gyakorisága a jövőben 14 százalékkal csökken, ami a home office elterjedésével magyarázható.

„A SodaStream azt javasolja idén családoknak és mikroközösségeknek, hogy egy könnyen elérhető célt tűzzenek a zászlajukra, mégpedig az ökológiai lábnyomuk csökkentését. Ez nemcsak a pénztárcának, hanem a Földnek is hasznos döntés lehet” – hangsúlyozta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.

A szódagép gyártó 14 éve van jelen Magyarországon. Ez idő alatt egyre több magyar ismerte fel az otthon készített frissítők előnyeit. „Hazánk mindig is egy szódás nemzet volt, de a technika fejlődésével változott a csomagolás is. Most már nem szükséges hazacipelni a szódásüvegeket, sem pedig a szénsavas üdítőket. Egy szódagéppel könnyedén, egyetlen gombnyomásra készíthetünk otthon csapvízből szénsavas vizet” – hangsúlyozta a SodaStream termékmenedzsere.

Számítások szerint egyetlenegy, a SodaStreamhez alapból kínált szénsavasító palackkal három éven keresztül mintegy 2500 PET-palacktól óvhatjuk meg a bolygót. Ez azt jelenti, hogy legalább ennyi műanyag-palack legyártása válik feleslegessé. A SodaStream Crystal esetén pedig ez a szám jóval magasabb lehet, hiszen ehhez a készülékhez a gyártó üvegből készült szénsavasító palackot kínál. A szódavíz készítő gépeket rendeltetésszerű használat esetén ráadásul nem kell karbantartani és a legtöbb modell nem igényel elektromos áramot. „Mindössze a bennük használt CO₂-patront kell időnként cserélni, amellyel 60-80 liter szóda készíthető a szénsaverősségtől függően. Fontos, hogy ezeket a gyári patronokat csak és kizárólag SodaStream logóval ellátott CO₂-patronokra cseréljük, ellenkező esetben ellenkező esetben a készülék megfelelő működése nem garantálható” – emelte ki Széll-Szőke Krisztina.

Az ökológiai lábnyom csökkentése tehát könnyen és egyszerűen abszolválható SodaStream szódagépekkel. 2021 óta pedig már olyan PepsiCo ízeket is elkészíthetünk odahaza, mint a Pepsi, a Pepsi Max, a 7UP, a 7UP Free, a Mirinda, vagy a Mirinda Light.

A magyar vállalatok és a pénzügyi világ várható alakulása, jövőképük, digitalizációjuk és innovációs lehetőségeik kihatnak az életünk minden területére. A K&H jövőkutatása mélyinterjúkat készített innovatív cégek vezető munkatársaival, fintech terület- és digitális transzformáció szakértőkkel, illetve jövőkutatókkal. Így jött létre a K&H top 10 innovációs trend, melyek mind megkerülhetetlen pontjai lesznek a gazdasági életünknek.

Mi lesz a jövőben?

“Hiába tűnik elcsépeltnek, tény, hogy a mai és a jövőbeni gazdasági fejlődésben az adat és az adatkezelés különösen fontossá válik. Az árfolyama is fokozatosan emelkedik, azaz az adatok egyre drágulnak, és egyre nagyobb figyelem terelődik arra is, hogy kié az adat. A fogyasztók már nem csak megoszthatják az adataikat különböző szolgáltatókkal, de el is adhatják nekik, pénzért. Az adatbiztonsági kérdések és megoldások is felértékelődnek” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hozzátette: “Adat nélkül nincs fejlődés, ahogy innovációs lépések nélkül sem. Kutatásunk alapján sajnos itthon nem rózsás a helyzet.”

Az előrelépés kulcsa a cégek működésére szabott innovációs stratégia lenne Németh Balázs szerint, ám kevesebb, mint 20 százalékuk rendelkezik vele. Az innovációs stratégia segítségével könnyebben tud reagálni egy-egy vállalat a várható változásokra, amelyek nagy körvonalakban már most megjósolhatók. A K&H jövőkutatás pedig nevesíti is azt a 10 innovációs trendet, amelyek várhatóan 2030-ig meghatározzák majd a gazdaság mindennapjait.

Ez alapján a mesterséges intelligencia észrevétlenül lesz jelen az élet minden területén. Akár olyan napi területekre is betörhet, mint az élő beszéd szimultán fordítása, azaz bármilyen nyelven beszélő személlyel tudunk majd élőszóban valós időben kommunikálni az automata tolmácsok segítségével. Az emberi- és mesterséges intelligencia a munkahelyeket is átalakítja, Németh Balázs szerint ez azonban nem jár a foglalkoztatás csökkenésével, együttműködésalapú partnerség lesz, ezzel pedig fokozódhat a vállalatok hatékonysága. Az automatizálás és a robotizáció hatására radikálisan megnőhet az igény az automatizált üzemeket tervező, felügyelő, karbantartó képzett munkaerő iránt. A folyamatosan változó világ, a munkaerőpiac átalakuló igényei megkövetelik a folyamatos alkalmazkodást. A tanulás minden szempontból átalakul, szintén digitális alapokra terelődik.

A vállalatok működését a fenntarthatósági szempontok is dominálni fogják. Ezt fogja diktálni üzleti érdekük is. Radikálisan nőni fog a fogyasztói igény a karbonsemlegességre, megjelenhetnek a karbonsemleges fogyasztók, akik egyfajta „energiaremeteként” élik életüket. Ez a viselkedés a vállalatok körében is egyre elterjedtebb lesz. A fogyasztók számára az egyik legfontosabb információ az lesz, hogy bizonyos cselekedeteik (vásárlás, utazás) mekkora ökológia lábnyommal járnak.

Az egészséges étkezés terjedése már ismert trend, a fő változást 2030-ig a vörös húsoknak az étrendből való szinte teljes kikerülése okozhatja. A kieső táplálékot mesterségesen előállított húsok, illetve a fogyasztáshoz minél közelebbi helyen előállított élelmiszerek pótolhatják.

Az ügyintézés teljesen digitális lesz, és olyan területekre is betör és egyeduralkodóvá válik, mint a választások vagy népszavazások lebonyolítása. Az adatátviteli és számítási kapacitások terén egyrészt az 5G technológia, másrészt a kvantum számítástechnika hoz el olyan infrastrukturális változásokat, melyek a mindennapjaink terén is éreztethetik hatásukat. Ma még a többség a kriptovalutákkal azonosítja a blokklánc technológiákat; valójában ennél sokkal többre hivatott ez a rendszer és az évtized végére szinte mindenhol megjelenik, ahol adatok biztonságos tárolásáról van szó.

A mindennapjainkban és otthonainkban egyre nagyobb szerepet kapnak az újabb és egyre modernebb okoseszközök, de ezek folyamatos fejlődésen mennek át és nem várható forradalmian új technológia. Azonban a virtuális, vagy kiterjesztett valóság alkalmazások és eszközök olyan szintre fognak eljutni, hogy a látás és hallás mellett, már az összes többi érzékszervünk számára is a valósággal felérő élményt tudnak nyújtani.

Összefoglalva a K&H top 10 innovációs trend:

1. fenntarthatóság mindenek előtt a vállalati működésben
2. az ökológiai lábnyom kötelező kompenzálása; sharing economy és „energiaremeték”
3. egyre több „G” (5G, 6G…), konnektivitás, a blockchain technológia térnyerése
4. az adat: valóban a legfőbb érték és erőforrás, akár valuta is
5. „csendes” és folyamatos digitális evolúció; a VR/AR új szintre lép
6. a mesterséges intelligencia észrevétlenül jelen lesz az élet minden területén
7. e-közigazgatás – nem csak a napi ügyintézésben
8. a robotokon túl: projekt jellegű munkavégzés, lazább kötődés a munkaadóhoz
9. valóban élethosszig tartó tanulás; kooperáció; digitális tudásmegosztás
10. öko-tudatos táplálkozás; egyes élelmiszerek eltűnése, mesterséges előállítása

 Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.