Elérhetőek a legfrissebb statisztikai adatok az ökológiai gazdálkodás globális fejlődéséről. A The World of Organic Agriculture című statisztikai évkönyvet 2025. február 11-én a nürnbergi BIOFACH-on, a világ vezető bioélelmiszer vásárán és konferenciáján mutatták be. A globális öko terület közel 99 millió hektárra bővült, míg Európa továbbra is az öko termékek második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után, 46,5 milliárd eurós forgalmával. Magyarország az ökoterületek világrangsorának 25. helyén szerepel 320 251 hektárral. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében zajló, közép-kelet-európai döntéshozókat felvonultató konferencia szekción a térség öko ágazatának növekedéséről és aktuális célkitűzéseiről esett szó.

Az ökológiai mezőgazdaság világviszonylatban: közel a 99 millió hektárhoz

Az ökológiai gazdálkodás, noha visszafogottabb tempóban, de 2023-ban tovább növekedett területi, termelési és kereskedelmi szempontból egyaránt. A globális statisztikai adatok alapján 2023 végére 98,9 millió hektáron folyt ökogazdálkodás, ami a világ mezőgazdasági területeinek 2,1 %-át teszi ki. Az öko területek több mint fele, 53 millió hektár Ausztráliában található, ezt követi India (4,5 millió ha) és Argentína (4 millió ha). 188 országban zajlik ellenőrzött ökológiai gazdálkodás, 22 országban haladja meg az öko területek aránya a 10%-ot a teljes mezőgazdasági területhez képest, ebből 16 európai ország. A legmagasabb öko területaránnyal Liechtenstein (44,6%), Ausztria (27,3%) és Uruguay (25,4%) rendelkezik. A világon 4,3 millió gazda műveli ökológiai ellenőrzési rendszerben a földeket, több mint felük (2,36 millió) Indiában található. A globális biopiac 2023-ban enyhén, de tovább nőtt, elérve a 136,4 milliárd eurós éves forgalmat.

Európa a világ második legnagyobb ökotermék piaca

Az Európai Unió ökológiai művelésű területei stabilan tovább növekedtek 2023-ban, elérve a 17,7 millió hektárt, ami a teljes mezőgazdasági terület 10,9%-a. Spanyolország átvette a vezető szerepet Franciaországtól a legnagyobb öko területméret tekintetében, 3 millió hektárral. Az EU-ban az öko területek 43%-a (7,7 millió ha) szántóföldi kultúra, 42% (7,4 millió ha) gyep, 13% (2,3 millió ha) ültetvény. 435 000 gazda műveli ökológiai rendszerben a földeket az Unióban, a legtöbb (84 191) Olaszország területén. A bio tanúsított feldolgozók számában szintén Olaszország, az importőrök tekintetében pedig Németország vezet.

Az Egyesült Államok 59 milliárd eurós piaca után az Európai Unió a második legnagyobb egységes biotermék piac a világon, 46,5 milliárd eurós éves forgalommal. Az öko területek és a biogazdák számával együtt növekszik az európai biotermék fogyasztás és kereskedelem is. 2023-ban az európai piac mutatta a legerősebb növekedést az öko termékek forgalmát tekintve a világon. Az Európai Uniós piac a 2022-es, többtényezős megtorpanás (orosz-ukrán háború, emelkedő energiaárak, növekvő megélhetési költségek és infláció) után 2023-ban 2,9%-kal növekedett, Észtországban és Hollandiában kiemelkedő, kétszámjegyű (+13% és +12,5%) növekedést mutatva. Németország továbbra is a legnagyobb forgalmú piac Európában, évi 16,1 milliárd eurónyi ökotermékkel. A 2023-as fellendülés a fogyasztói bizalom és a biotermékek iránti kereslet megújulását jelzi, mely várhatóan 2024-ben is folytatódik.

Az elmúlt évtizedben (2014-2023) a bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának értéke és a fejenkénti költés mértéke is megduplázódott. 2023-ban az európai fogyasztók átlagosan 66 eurót költöttek bioélelmiszerre (az EU-s tagállamokban átlagosan 104 eurót). A világon Svájcban a legmagasabb az egy főre jutó bioélelmiszer költés (468 euró), ezt követi Dánia (362 €/fő) és Ausztria (292 €/fő). A korábbi évekhez hasonlóan Dániában a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése (11,8%), melyet szorosan Svájc követ 11,6%-kal.
Egyes bio élelmiszer termékeknek kiemelkedően magas piaci részesedése van, ilyen a bio tojás, amely a svájci és a dán tojáspiac forgalmának is több mint 30%-át teszi ki. A bio zöldségek és gyümölcsök szintén sok országban 10% fölötti arányt képviselnek a teljes zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi forgalomban. A bioélelmiszerek kapcsán több országban megfigyelhető, egyértelmű trend a vendéglátásban és a közétkeztetésben felhasznált mennyiségek növekedése.

Magyarország a globális mezőny első negyedében

Magyarországon 2023-ban 320 251 hektáron 5983 termelő gazdálkodott minősített ökológiai rendszerben, ezzel a mezőgazdasági területeink 6,4%-a volt ökológiai művelésben. Az országok világrangsorában a 25. legnagyobb öko területtel és a 33. legmagasabb öko részaránnyal rendelkezünk, bekerülve így a globális mezőny első negyedébe.

Folyamatosan fejlődő közép-kelet-európai régió

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében 2012 óta zajló, immár hagyományos közép-kelet-európai döntéshozókat felvonultató szekcióban magyar, cseh, lengyel, ukrán, albán, és román agrárminisztériumi képviselők mutatták be országuk aktuális ökológiai mezőgazdasági és élelmiszerforgalmi helyzetét. A régió országaiban évről-évre tapasztalható a bővülés az öko élelmiszerek termelésében.

„A régió legtöbb országában növekedett az ökológiai művelésű területek részaránya, a területalapú támogatások mellett kiemelt hangsúlyt kap az ökológiai élelmiszer előállítás és a belföldi piacok fejlesztése. A fogyasztói edukációval párhuzamosan több biztató kezdeményezést is láttunk a biotermékek felhasználási arányának növelésére a közétkeztetésben. A szakpolitikai jó gyakorlatok és eredmények megosztása mellett a szekció célja a nemzetközi közönség figyelmének ráirányítása a régióra, ami az export kereskedelem fellendítését is szolgálja” – összegezte a szekció tanulságait Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

A közép-kelet-európai szekcióban hazánkat Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte, aki előadásában kiemelte, hogy 2012 és 2022 között +145,4%-kal hazánkban volt a legmagasabb az ökológiai művelésbe vont területek részarányának növekedése az EU-ban.

Fotó: Uwe Niklas

A fenntarthatósági törekvések hazánkban is egyre inkább előtérbe kerülnek. Egyre többen éreznek késztetést arra, hogy változtassanak szokásaikon, és megvizsgálják, hogyan tudják csökkenteni ökológiai lábnyomukat. Ennek egyik módja, ha kevesebb hulladékot termelünk. A változások elősegítésében, az alternatív megoldások felkínálásában az üzleti szférának is fontos szerepe van. A vásárlók folyamatos visszajelzésekkel segítik a vállalatokat, és hangot adnak elvárásaiknak. Ilyen igényként merült fel a vásárlók részéről az is, hogy a drogérialáncok vezessenek be csomagolásmentes értékesítést.

„Mivel a dm-nél a vásárló áll a középpontban, visszajelzéseiket mindig szem előtt tartva folyamatosan azon dolgozunk, hogy a változó elvárásoknak, és igényeknek megfeleljünk. A fenntarthatóság iránti elköteleződésünk szerencsésen egybeesik a vásárlók igényeivel”– mesélt a bevezetés részleteiről Kanyó Roland, a dm marketing és PR menedzsere. A nemzetközi tapasztalatokat követően, és a vásárlók érdeklődésére reagálva Magyarországon is minden szakmai terület bevonásával csoport alakult a bevezetés lehetőségeinek a vizsgálatára. A munkacsoport elsősorban a csomagolásmentes termékek árusításának törvényi és hatósági előírásait és lehetőségeit térképezte fel, hazánkban ezek sok esetben eltérőek a szomszédos országok gyakorlatától. A folyamat eredményeként 2020 decemberében a magyar drogériapiacon elsőként a dm állít üzembe utántöltő állomást, és kezdi meg a csomagolásmentes termékek árusítását, ami egy újabb fontos mérföldkő a fenntarthatóság terén. A magyar piacon elsőként fejlesztett csomagolásmentes automatát a Sansin tervezte meg és készítette el.

„Az állomás bevezetésénél fontos szempont volt a biztonság. Ezért a törvényi előírásoknak megfelelően egy olyan zárt rendszerű gép került be a dm üzletbe, aminek használata során a vásárló már csak zárt csomagolásban találkozhat a termékkel. A gép hazai fejlesztés, a Sansin pedig, amit csapolni lehet belőle, magyar márka, így már maga a beszerzés és a karbantartás is kisebb ökológiai lábnyommal jár” – tájékoztat Petkovits Gábor, a Sansin Globe Zrt. vezérigazgatója. Kiemeli: a számítógép által vezérelt rendszer tökéletes nyomon követést és minőségbiztosítást tesz lehetővé. A gép naplózza a vásárlásokat, ez lehetővé teszi az esetleges vásárlói panaszok gyors kivizsgálását.

Az érdeklődők 5 féle Sansin terméket – egy mosogatószert, két féle mosógélt, és két féle öblítőt – tudnak vásárolni.

Sansin az első magyar vegán mosószer. A magyar tulajdonú vállalatnak jelenleg 13 féle terméke érhető el a dm hálózatában. A termékek organikus, kizárólag környezetbarát alapanyagokból készülnek, állatkísérlet-mentesen. A termékek magas minőségű mosó- és tisztítóhatással rendelkeznek, és 100%-ban újrahasznosított műanyag flakonokban kaphatók. Megfizethető áron érhetők el, hiszen az egészséges életmód jogos igényünk, ami nem lehet luxus. A termék ráadásul megjelenésében is vonzó küllemű, olyan designnal, amelyet szívesen kiteszünk az otthonunkban.

 „A bevezetés során elsődleges szempont volt, hogy nem csak egy trendet szeretnénk meglovagolni az utántöltő állomás bevezetésével, hanem valóban fenntartható megoldást akarunk kínálni a vásárlóknak, aminek része a kihasználtság is. Nem fenntartható egy olyan megoldás, aminek a kihasználtsága alacsony. Ezért most teszt jelleggel vezetjük be a csomagolásmentes értékesítést, egyelőre egy üzletünkben. A vásárlói visszajelzések és a tényleges kihasználtság függvényében tervezzük meg a bővítés további lehetőségeit és ütemét”- mesélt a jövőbeli tervekről Kanyó Roland.