Ugyanakkor az Európai Bizottság nyomására felkért szakértő javaslataival, a szigorításokkal a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja – olvasható a kormány hétfőn közzétett, középtávú strukturális tervében, amelyet az Európai Bizottság számára készített a Magyarország ellen a nyáron ismét elindult túlzottdeficit-eljárás kezelésére.

„A független szakértők ugyanakkor a jelentésben számos kérdésben elismerően nyilatkoztak a magyar nyugdíjrendszer helyzetéről és az elért eredményekről. Ezek közé tartozik, hogy az időskori szegénység megakadályozása szempontjából a magyar nyugdíjrendszer jól teljesít, amit bizonyít, hogy Magyarországon még nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten alacsony az időskori relatív szegénység” – írja a jelentés.

A nyugdíjkiadások finanszírozása biztosított, ezért a kormány a közeljövőben nem tervez változtatást a nyugdíjrendszerben – írja a kabinet jelentése. Kiemelik:

A nyugdíjrendszerbe való beavatkozás az elkövetkezendő évtizedben nem indokolt.

„A kormány a nyugdíjak értékállóságát garantálja, és a 13. havi nyugdíjat is kifizeti. A nyugdíjkorhatár további emelése nem indokolt, és a kormány továbbra is biztosítja a nők számára a kettős szerepvállalásuk elismerését jelentő, 40 év jogviszony alapján, a korhatár betöltése előtt igénybe vehető nyugdíjat” – áll a jelentésben, amelyet a portfolio.hu szemlézett.

Photo by CDC on Unsplash

A közlemény idézte Bódis Lászlót, a NIÜ vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a Hungary Innovation Week egy ernyőrendezvény, amelyben arra kérték a hazai startupokkal, kkv-kkal és az innovációval foglalkozó szervezeteket, hogy az őszi rendezvényeiket erre a hétre szervezzék. A héten olyan szervezetek tartják innovációs rendezvényeiket, mint az EduTech Hungary, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA), a Vienna Business Agency, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség, a RInnoValleys vagy a Hungarian Business Angel Network (HUNBAN).

A hét felvezető eseménye a NIÜ saját rendezvénye, a Hungary Innovation Summit konferencia, amelyen a kutatás-fejlesztésben élen járó hazai cégek szakemberei beszélgetnek arról, milyen hatása van a k+f tevékenységnek magára a vállalkozásra, illetve az innovációs ökoszisztémára. A résztvevők megismerkedhetnek például a svéd, az osztrák és a cseh innovációs ügynökség működésével és jó gyakorlataival. Továbbá előadások, workshopok és panelbeszélgetéseken fogják hazai és nemzetközi szakértők megvitatni az innováció jövőjét, az új technológiák társadalmi kihívásait, valamint az innovációs ökoszisztémák építésének nemzetközileg sikeres modelljeit.

A Hungary Innovation Summiton egyebek közt a Richter, a Bosch, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az Evosoft és az OECD képviselői adnak elő.
Az érdeklődők az eseményekről és a jelentkezés menetéről is az innoweek.hu oldalon tájékozódhatnak.

A globális minimumadó az adóoptimalizálás eredményeképpen kialakuló káros és fenntarthatatlan adóversenyre válaszul született. Megjelenése túlzás nélkül az elmúlt ötven év legjelentősebb fejleménye a nemzetközi adózásban.

Globális minimumadó – miért van rá szükség? 

Az adózás főszabályként a cég vagy a menedzsment fizikai jelenlétéhez kötődik. Ez a jelenlét – az adóilletőség – nemzetközi szinten könnyen változtatható, és ennek megfelelően az egyes országok adócsökkentésekkel kívánták magukhoz csábítani a cégeket. Ezzel párhuzamosan a digitalizációval nincs már szükség a fizikai jelenlétre, sem, így a jövedelem egyre könnyebben csoportosítható át az alacsonyabb adókulcsú országokba. A társaságiadó-kulcs ennek következtében világszerte jelentősen, felére-harmadára csökkent, és az összes érintett költségvetés számottevő adóbevételektől esett el. Az OECD statisztikái szerint a társaságiadó-kulcsok globális átlaga 2000 és 2018 között 32,5%-ról 23,9%-ra csökkent.

A nemzetközi adózás jelenleg különböző kettős adózást elkerülő bilaterális egyezményeken alapul – Magyarország is százas nagyságrendben kötött ilyen megállapodásokat. A 2010-es évekre egyre fokozódó adóverseny negatív spirálja fenntarthatatlanná tette ezt a rendszert, és paradigmaváltásra volt szükség.

Az adóverseny felszámolását az OECD tűzte ki célul a BEPS (adóalap-erózió és nyereségáthelyezés) intézkedéscsomaggal, amelyhez az Európai Unió is csatlakozott két adóelkerülés elleni irányelvvel (ATAD). Ezek az adózók szintjén kezelik a problémát, ugyanakkor nem adnak megoldást az országok közötti káros adóverseny kezelésére. Az OECD BEPS 2.0 projektje ezért már – a digitális gazdaságban keletkező jövedelmek adóztatása mellett – ajánlásként a globális minimumadót is felvetette. Az OECD javaslatát az Európai Unió 2022-ben irányelvbe foglalta, így az tagállamai számára kötelező. Az uniós irányelv a tagállamok 2023-as implementálása után 2024-ben lépett hatályba.

Hogyan működik a globális minimumadó?

A minimumadó célja, hogy az érintett vállalatcsoport fizetett adóterhe elérje a 15 százalékot. Hatálya alá a 750 millió euró konszolidált árbevételt elérő vállalatcsoportok és azok tagjai esnek – az EU-ban akkor is, ha csak egy országban működnek.

„A január 1-jével bevezetett minimumadó mintegy két-háromezer magyar vállalatot érint: minden olyan céget, amely a szabályozásban meghatározott mértékű árbevételt elérő vállalatcsoport tagja. A megfelelés ezeknek a vállalatoknak hatalmas adminisztrációs terhet jelent, a kiegészítő adó megfizetésének elmulasztása pedig jelentős összegű mulasztási bírsággal jár – mondta el dr. Bodrogi-Szabó Tímea, a Baker McKenzie adójogi csoportjának ügyvédje.

A minimumadó összegének megállapításához a különböző csökkentő és növelő tételek figyelembevételével – minden országban egységes módszerrel – kiszámolják a hipotetikus „Globe jövedelmet”, amely az adó alapja lesz. Ez különbözhet a helyi társasági adó alapjától.

Ezt követően megállapítják a cég által ténylegesen megfizetett, úgynevezett „lefedett” adókat. Mivel a minimumadó célja a társasági adóval kapcsolatos adóverseny letörése, ezért ehhez az ilyen jellegű adókat veszik figyelembe. Magyarországon ez a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója. A tényleges adómérték a lefedett adók és a Globe jövedelem hányadosa. Ha az így számított tényleges adómérték nem éri el a 15 százalékot, akkor a vállalatnak ezt a különbözetet kell megfizetnie. Ez a kiegészítő összeg (angolul top-up tax) a globális minimumadó.

Mivel a globális minimumadóban elsősorban multinacionális cégek érintettek, fontos kérdés, hogy melyik ország szedi be a kiegészítő adót – mondta el dr. Bodrogi-Szabó Tímea. – Az OECD olyan egymásra épülő beszedési szabályokon alapuló, bonyolult rendszert alakított ki, amely biztosítja, hogy semelyik államnak ne érje meg kimaradni – annak ellenére, hogy az EU-n kívüli országoknak nem kötelező átvenni a javaslatot. Nem véletlen, hogy a rendszerhez az Európai Unión kívüli országok is sorra csatlakoznak.”

A minimumadó kiszámításának szabályai

Az első szabály – a jövedelem-hozzászámítás szabálya (IIR) – alapján az aluladóztatott csoporttagok után az anyavállalat fizeti meg a kiegészítő adót a saját illetősége szerinti ország adóhatóságának. Ezzel a szabállyal azonban az az ország, amelyben az aluladóztatott leányvállalat található jelentős adóbevételtől eshet el az anyavállalat országának javára.

Erre jelenthet megoldást a szabályozás szerint, hogy különbözetet ne az anyavállalat, hanem elismert belföldi kiegészítő adóként (QDMTT) a leányvállalat országának adóhatósága szedje be – nem véletlen, hogy ezt az adót minden EU-s tagállam, így Magyarország is bevezette.

A kiegészítő adó megfizetése ugyanakkor még ez esetben elkerülhető lenne: ha az anyavállalat országa nem csatlakozott a globális minimumadó rendszeréhez (erre az EU-n kívül lehetőség van), legalább egy leányvállalata pedig olyan országban működik, ahol a QDMTT-t nem alkalmazzák, akkor a leányvállalatok adóilletőségét érdemes lenne ebbe az országba helyezni.

Ennek a helyzetnek a megoldására vezették be az aluladóztatott kifizetések szabályt (UTPR). A UTPR az IIR szabály védőhálójaként működik. Szemben az IIR szabállyal, a UTPR „alulról felfelé” építkezik és olyan mértékben utalja a kiegészítő adót az aluladóztatott csoporttag országához, amelyen mértékben az érintett csoporttag aluladóztatott jövedelme nem tartozik más országban az IIR szerinti adókötelezettség alá. Vagyis ebben az esetben a kiegészítő adót az globális minimumadót nem implementáló anyavállalat helyett az aluladóztatott csoporttag fizeti meg a saját országában. Ezzel a biztonsági mechanizmussal hoz létre a globális minimum adó egy zárt rendszert. Így az anyavállalat országa is érdekeltté válik a csatlakozásban, hiszen adóelőnyt már nem tud biztosítani, a kiegészítő adóbevételből viszont más ország részesül.

Az eddigi implementálási gyakorlat azt mutatja, hogy az átültető országok túlnyomó része bevezet QDMTT szabályt, vagyis nem engedi, hogy a saját területén lévő aluladóztatott csoporttagokra jutó kiegészítő adót más ország költségvetése szedje be. Ez a tendencia nemcsak az egyes országokra eső kiegészítő adó beszedésének hatékonyságát biztosítja, hanem egyszerűsíti is a rendszert, mert az anyavállalat mentesül a kiegészítő adó kiszámítása és beszedése alól azon csoporttagok vonatkozásában, amely csoporttagok országában létezik QDMTT szabály.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése szerint a tagállamok munkaerőpiacai továbbra is jellemzően feszesnek tekinthetők. A foglalkoztatási ráta viszonylag stabil az európai gazdaságokban, illetve Japánban a bevezetett munkahelymegtartó programoknak köszönhetően. A feszes munkaerőpiacok hatására az elmúlt két évtized legalacsonyabb szintjére csökkentek a munkanélküliségi ráták az OECD tagállamaiban, amihez az üres álláshelyek szokatlanul magas aránya párosult.

Az OECD által feltüntetett adatok szerint a tavaly az utolsó negyedévben 3,8%-os volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami a 12. legalacsonyabb mutatónak számít azon 34 OECD-tagállam körében, amelyekkel kapcsolatban munkanélküliségi adatokat közölt a kiadvány. A hazai ráta így az 5,4%-os OECD-átlaghoz képest alacsonyabb értéket mutat.

A jelentés szerint a munkaerőpiac jelenlegi feszességét, a széleskörű munkaerőhiányt számos tagállamban nagyban enyhíthetné, ha emelkedne a nők foglalkoztatottsága. Magyarországon a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 2021-ben 9,7 százalékponttal maradt el a hasonló korosztályú férfiak mutatójától, ami valamivel jobb érték, mint az OECD átlaga (10,5 százalékpont). A két nem foglalkoztatási rátája közötti különbség hazai mértéke a 2011-ben mérthez képest alig, csupán 0,7 százalékponttal csökkent, miközben az OECD esetében az átlag mutató 2021-ben több mint 2 százalékponttal javult a 2011-es szinthez képest.

További részletek a Portfolio összefoglalójában.

Tízből kilenc döntéshozó arra számít, hogy a multinacionális vállalatok adókerülését megakadályozó OECD reform (BEPS 2.0) hatással lesz a cége működésére. Ennek ellenére eddig csupán minden harmadik (30%) válaszadó vizsgálta meg, milyen mértékben fogja érinteni a társaságot az akcióterv, amelynek központi eleme a 2024 elején Magyarországon is életbe lépő globális minimumadó.

“Idehaza (és más oroszágban is) azokra a cégcsoportokra és leányvállalataikra vetik ki a globális minimumadót, amelyek éves konszolidált bevétele meghaladja a 750 millió eurót” – hangsúlyozta Módos András, az EY adópartnere. „A szabályok adta lehetőségek miatt az érintetteknek Magyarországon elsősorban az adminisztrációs terhe fog nőni, többek között azért is, mert az iparűzési adó és az innovációs járulék beszámítása bonyolult” – tette hozzá.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a cégeknek most el kell dönteniük, hogy házon belül kiépítik erre a kapacitásokat vagy tanácsadóval dolgoznak, aki a technikai nehézségek mellett arra is felhívhatja a figyelmet, hogy milyen esetleges előnyöket lehet elérni az átállás során.

A növekvő feladatok mellett a pénzügyi vezetőknek komoly kihívást jelent a munkatársak megtartása. A megkérdezettek több mint fele (51%) küzd azzal, hogy sikerrel motiválja a tehetséges kollégákat és elkerülje, hogy kiégjenek. A cégek 95 százaléka ezért részben inkább kiszervezné külső tanácsadóknak az adó- és pénzügyi funkciókat. Tízből hat (59%) válaszadó szerint ezzel több idejük és lehetőségük lenne arra, hogy a szervezet fejlesztésével és a stratégiailag meghatározó tevékenységekkel foglalkozzanak.

Fotó: The New York Public Library/unsplash.com

Diákok tízezrei érkeztek mérföldkőhöz a január 22-én tartott középiskolai felvételin, hiszen a következő tanévtől már magasabb szintű oktatásban részesülnek majd. Az előzetes hivatalos adatok szerint 73 ezer diák vett részt az írásbeli felvételin annak érdekében, hogy bejussanak az ország mintegy kétezer középiskolájának egyikébe. A most folyó 2021/2022-es tanévben egyébként összesen közel 400 ezer diák vett részt a középiskolai képzésben a számuk több mint 12 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A középiskolai tanulmányok megkezdése nemcsak az oktatás terén jelent nagy lépést a diákok életében, hanem a mindennapokban is, hiszen megkezdődik a felnőtté válás. Ennek részeként önállóbban kezelhetik a pénzügyeiket vagy kezdhetnek hozzá annak érdekében, hogy 18 éves korukban ne “zöldfülűként” nézzenek szembe a mindennapi pénzügyekkel – áll a K&H összeállításában. 14 éves kortól ugyanis már nyithatnak ifjúsági számlát, amely ingyenes és a bankkártyázást is megkezdhetik, egyben a takarékoskodáshoz is hozzáláthatnak.

Ugyanakkor a tudatos pénzügyi magatartás elsajátítása nem mindig könnyű feladat, kulcskérdés ebből a szempontból az oktatás. Egy, az Állami Számvevőszék szakértői által készített kutatás összefoglalója szerint “bár a Nemzeti Alaptanterv a célok között megjelölte a gazdasági és pénzügyi nevelést, a szakgimnáziumokon kívül azonban kötelező tantárgyként nem oktatnak ilyen ismereteket”. Választható tantárgyként azonban egyre több iskolában kerül fel a menüre gazdasági-pénzügyi ismeretek oktatása. A Magyar Nemzeti Bank támogatásával 2020-ban több mint 430 ezer diák tanulhatta az általános és a középiskolákban a mindennapi élethez szükséges pénzügyi-gazdálkodási ismereteket az általános iskola 3. osztályától kezdve egészen érettségiig.

A pénzügyi képzés azért is lényeges, mert bár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) még 2015-ben készült felmérése szerint a magyar felnőtt lakosság a pénzügyi ismereteket tekintve a legjobban teljesítők között volt, azonban a tudás gyakorlati alkalmazásában, a pénzügyi szemlélet és a pénzügyekhez való hozzáállás tekintetében az utolsó harmadban szerepelt. Terták Elemér, a K&H Csoport Felügyelőbizottságának elnöke egy rövidesen megjelenő írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi oktatás keretében a lexikális ismeretek átadása helyett azt a készséget kell kialakítani, hogy az emberek adott esetben képesek legyenek felismerni azt, hogy mi mindennek és hol lehet utánajárni ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni. Lehetőséget kell továbbá teremteni ahhoz, hogy az ismeretanyagot legalább az érdeklődők rendszeresen felfrissíthessék.

Ehhez rendszeres a pénzügyi tudatosságot fejlesztő oktatási programokra, képzésekre van szükség. Jól mutatja ezt, hogy a K&H Vigyázz, kész, pénz! – évtizedes múltra visszatekintő – vetélkedőjére a február 1-jén lejáró határidő előtt több mint 7,5 ezer diák jelentkezett 1850 csapatot alkotva az ország minden tájáról, összesen 585 iskolából – olvasható a közleményben.

Fotó: MD Duran/unsplash.com

Magyarország a 13. lett a vizsgált 37 OECD-ország[1] közül a Tax Foundation által minden évben megjelentetett nemzetközi adó-versenyképességi rangsorban. Az adópolitikával foglalkozó vezető amerikai kutatóintézet azt vizsgálja, hogy az egyes adórendszerek mennyire biztosítanak megfelelő környezetet a befektetések, valamint a munkavállalók és a vállalkozások számára.

Magyarország (13.) megelőzi többek között Németországot (16.), Ausztriát (18.), az Egyesült Államokat (21.), Szlovéniát (25.), az Egyesült Királyságot (22.) és Lengyelországot (36.) is. A rangsor élén Észtország áll, míg a sereghajtó Olaszország (37.).

A tanulmány kiemeli, hogy Magyarország legnagyobb erőssége az OECD országok között legalacsonyabbnak számító társasági adója (9%), illetve a nemzetközi vállalatokra vonatkozó adószabályokat is az átlagosnál jobbnak értékeli. Az egykulcsos jövedelemadót is előnyként tartja számon a felmérés. A hátrányok között a riport a fogyasztási közterheket említi, elsősorban annak következtében, hogy a vizsgált államok körében itthon a legmagasabb az áfakulcs (27%).

„Megtartotta versenyképességét a hazai adórendszer az eddigi kormányzati intézkedések hatására. A kedvező adózási feltételek Magyarország gazdasági teljesítőképességében is megmutatkoznak. Jövőre többek között tovább csökkennek a munkáltatói terhek és egyszerűsítik az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályait is, így várhatóan tovább erősödik Magyarország pozíciója a rangsorban” – mondta Heinczinger Róbert, az EY adópartnere.

[1]              A felmérés időszaka óta az OECD 37. tagja lett Kolumbia.

Magyarország, Észtország és Írország is csatlakozott a globális minimumadóról szóló megállapodáshoz, így az új szabályozást már az összes OECD- és G20-tagország támogatja. A G20-akkal együtt összesen 136 ország vesz rész a megállapodásban, akik együtt a globális GDP 90%-át adják.

A globalizáció egyik legkomolyabb problémájává vált az elmúlt években a nemzetközi nagyvállalatok működésének nemzetgazdasági határokon átívelő leképezése nemzeti adórendszerekre. Egyszerűen szólva a multinacionális nagyvállalatok úgy optimalizálták pénzügyi folyamataikat az elmúlt évtizedekben, ahogy tették ezt értékteremtő folyamataikkal is. A számukra gazdaságilag legelőnyösebb felállást alakították ki globális termelési rendszereik, értékláncaik, ellátási hálóik kialakításakor, és a pénzügyi folyamataik szervezésében is. Döntéseikben a számukra előnyös opciókat választották természetszerűen. Ez az eltérő nemzeti adórendszerek miatt sokszor globális adóoptimalizálási modellek kialakulásához vezetett, aminek több ország a vesztesévé vált így vagy úgy azzal, hogy adóbevetelektől esett el.

A mérföldkőnek számító megállapodás első pillérén keresztül a világ mintegy 100 legnagyobb és legjövedelmezőbb multinacionális vállalatának több mint 125 milliárd dolláros nyereségét is átcsoportosítja, ezzel biztosítva, hogy ezen cégek is megfelelően kivegyék a részüket az adóterhek viselésében, bárhol is működjenek, és termeljenek profitot.

A globális minimumadó-megállapodás második pillére nem az adóversenyt kívánja megszüntetni, mindössze kölcsönösen kialkudott korlátokat kíván annak szabni, amely által az OECD becslése szerint a résztvevő országok az eddigiekhez képest évente összesen mintegy 150 milliárd USD adótöbbletet lesznek képesek begyűjteni. A második pillér a minimális társasági adókulcsot 15%-ban határozza meg, a globális társasági adóztatás pedig – a jelenlegi tervek szerint – a következőképp fog működni:

Abban az esetben, ha valamely országnak ezen küszöbérték alatti a társasági adókulcsa, más országok kiegészítő adó érvényesítésére lesznek jogosultak, így a megállapodásban résztvevő – és esetlegesen alacsonyabb adómértéket meghatározó – országok nem lesznek kötelesek a 15%-os minimumadó implementálására, tehát Magyarországon változatlanul hatályban maradhat a jelenlegi 9% mértékű társasági adókulcs.

Azon nagyvállalatok vonatkozásában, amelyek a fenti, kiegészítő adónak valamilyen oknál fogva nem lesznek alanyai (például azért, mert valós gazdasági tevékenységet folytatnak az adott országban), a megállapodás megtagadná az adóalap kedvezmények alkalmazását, vagy pedig olyan adóalap módosító tényezőket vezetne be, amelyek segítségével felfelé korrigálná az adóalapot, hogy a küszöbérték alatti társasági adófizetés elkerülhető legyen.

A második pillérben foglaltak továbbá első sorban azon multinacionális vállalatokra vonatkoznak, amelyek árbevétele a 750 millió eurót meghaladja, ugyanakkor a résztvevő országok dönthetnek úgy is, hogy az új szabályozást azon – az adott országban székhellyel rendelkező – nagyvállalatok vonatkozásában is alkalmazzák, amelyek árbevétele ezt a küszöböt nem éri el.

A megállapodás legfrissebb tervezete a korábbiaktól eltérően már adóalap-kedvezményt is tartalmaz. Ennek értelmében a vállalatok által tulajdonolt tárgyi eszközök értékcsökkenése, és a vállalati munkabér kifizetések speciális számítási móddal levonhatók lesznek az adó mértékéből, tehát azok a cégek, amelyek nem fiktív, hanem tényleges vagyon- és munkabér-kifizetéssel járó tevékenységet folytatnak, ezt a kedvezményt igénybe tudják majd venni. A megállapodás szerint a tárgyi eszközök, valamint munkabér kifizetések értékének 5 százalékának megfelelő összeget nem kell figyelembe venni a minimumadó-előírások szerinti társasági adóalap meghatározásakor.

Az OECD célja, hogy 2022-ben a fentiekről multilaterális egyezményt írjanak alá, amelynek implementálására 2023-ban kerülne sor az érintett tagországok, így Magyarország részéről is. Ugyanakkor, a megállapodás annak implementálásától számított 10 éves átmeneti időszakot is engedélyez, amely alatt a fentieknél kedvezőbb, speciális adóalap-kedvezmény lesz alkalmazandó. Ennek részletszabályait az OECD munkacsoportja idén novemberben tervezi kidolgozni.

“Magyarország szempontjából a korábbiakhoz képest kedvezőbb irányba sikerült eltolni a szabályozást, azonban a részletek még kidolgozásra várnak, így időre van szükség ahhoz, hogy az érintett cégek tudják implementálni a változásokat a hosszú távú üzleti modelljükbe. A vállalatoknak fel kell rá készülniük, hogy a megállapodás rengeteg olyan változást okozhat majd a működésükben, ami az üzleti folyamatok újraszervezését igényli” – mondta Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.

Nem új keletű dolog szembe állítani egymással Magyarországon a készpénzhasználatot és az elektronikus fizetési megoldásokat, miközben az utóbbi években mindkét módszer népszerűsége emelkedett: 2011 augusztusában 2463 milliárd forintra rúgott a forgalomban lévő készpénz állománya, öt évvel később 4473 milliárdos összegről volt szó, 2021 augusztusára pedig meghaladta a 7500 milliárdos szintet a hivatalos MNB-adatok szerint.

Ugyanakkor egy 2019-es pénzügyminisztériumi becslés szerint a magyar gazdaság 400-450 milliárd forintos bevételtől esik el a készpénzállomány fenntartásához köthető kiadások miatt: ha az állományt sikerülne megfelezni, akkor több mint 200 milliárd forintos extra bevétel keletkezne a gazdaságban. A K&H szakértői szerint a 7500 milliárd forintos készpénzállománynak csak egy kisebb része forog a mindennapokban, becslések szerint az állomány kétharmada megtakarításként van az otthonokban. Ezt szokták párnacihában lévő pénznek hívni – derül ki a K&H összeállításából.

Hétszeres bővülés a másik oldalon

Ugyanakkor a modern napi bankolásban fontos szerepet kapnak már a különböző elektronikus banki szolgáltatások, többek között a net- és mobilbankon keresztül indított átutalások és kártyás vásárlások. Kedvező, hogy utóbbiak a készpénzállomány növekedésével párhuzamosan komoly növekedést értek el az elmúlt tíz évben.

A Magyarországon kibocsátott belföldi bankkártyás vásárlások összege például 2011 első felében 722 milliárd forintot tett ki, 2016 azonos időszakára ez 1607 milliárd forintra hízott. 2021 első hat hónapjában pedig már 4216 milliárd forintra rúgott. Ezen a területen tehát tíz év alatt hatszorosára nőtt a forgalom.

A kártyás forgalom jelentős növekedésében nagy szerepet kaptak a bankkártyák, valamint az érintéses fizetés megjelenése. Emellett pedig az utóbbi időszakban sorra megjelenő újabb és újabb innovatív és biztonságos elektronikus fizetési megoldások.

Átlag környékén

A készpénzforgalom visszaszorításában fontos szerepet játszik a lakosság pénzügyi tudatossága. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 26 országra kiterjedő nemzetközi összehasonlító elemzése szerint a digitális pénzügyi készségek és azok alkalmazása összefügg a magasabb szintű pénzügyi ismeretekkel.

Ebben Magyarország – nemzetközi összehasonlításban – a középmezőnyben helyezkedik el. Miközben a pénzügyi ismeretek tekintetében a magyar lakosság más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, addig a pénzügyekhez való hozzáállásban és tényleges magatartásban (pénzügyi döntések) továbbra is alulteljesít. Ez egyértelműen arra utal, hogy a meglévő tudás gyakorlati alkalmazása a leginkább fejlesztendő terület. A pénzügyi magatartást mérik például a költségvetés-készítésre, a számlák határidőre történő kifizetésére, valamint a pénzügyi tervezésre, megtakarítási és hitelfelvételi döntésekre vonatkozó kérdések.

Játék, tanulás és fejlődés

A pénzügyi tudatosság erősítését és a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését a K&H azzal igyekszik elősegíteni, hogy idén októbertől újra elindítja a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt általános és középiskolás csapatok számára. A játék során gyakorlati feladatokkal (például családi költségvetés készítés, kamatszámítás, pénzügyi tervezés) igyekeznek a részvevő 3-5 fős csapatok pénzügyi ismereteit bővíteni, akik több korosztályban és fordulóban mérik majd össze tudásukat.

„A versenyt a K&H társadalmi felelősségvállalásának részeként még 2010-ben indította el, azóta a program jelentős növekedést ért el. Eddig összesen közel 15 000 csapat vett részt a vetélkedőben. A verseny indulása óta a nevezések száma a tízszeresére nőtt: a pandémiás helyzet ellenére tavaly 1500 csapat vett részt a versenyen. Reméljük, hogy ez a szám idén még magasabb lesz” – mondta Horváth-Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőről szóló részletes leírás itt található. Az idei vetélkedő 2021. októberben indul.

Fotó: Sharon McCutcheon / Unsplash

A koronavírus-járvány terjedésére reagálva világszerte számos kormány vezetett be kijárási korlátozásokat, amelyek a nem alapvető szolgáltatásokat nyújtói vállalkozásokat szolgáltatásaik felfüggesztésére kényszerítették. A legsúlyosabban a szolgáltatóipart érintették a korlátozások: ide tartoznak az utazási irodák (54 százalékuk zárt be), a vendéglátó és rendezvényszervező cégek (47 százalékuk zárt be), az oktatási és gyermekgondozással foglalkozó cégek (45 százalékuk zárt be), az előadóművészet és szórakoztatás (36 százalékos bezárási arány), valamint a szállodák, kávézók és éttermek (32 százalékuk függesztette fel tevékenységét).

A felmérés eredményei szerint a vizsgált országokban a kkv-k 26 százaléka függesztette fel a tevékenységét 2020 januárja és májusa között – egyes országokban azonban a kis- és középvállalkozások több mint 50 százaléka kényszerült erre. A Facebook-jelenléttel rendelkező magyar és lengyel kkv-k 87 százalékának maradt aktív a működése, míg Romániában és Görögországban a kkv-k 80-80 százaléka volt képes erre.

A Facebookon jelen lévő magyar kkv-k 21 százaléka számolt be arról, hogy munkavállalóinak száma csökkent a koronavírus-járvány miatt, míg az Egyesült Királyságban ugyanez az arány 28 százalék, Romániában pedig 26 százalék volt.

A női vezetésű kkv-k 7 százalékkal nagyobb valószínűséggel függesztették fel működésüket a férfi vezetővel rendelkező vállalkozásokhoz képest a felmérés időpontjában[2]. A nemek közötti különbség a cégek leállása kapcsán Oroszországban tapasztalható leginkább, ahol 26 százalékos különbség mutatkozik a bezárások arányában. Országos szinten csak négy országban (Romániában, Indonéziában, Olaszországban és Magyarországon) volt gyakoribb a férfiak által vezetett cégek körében a működés felfüggesztése a nők által vezetettnél.

Egyes kormányok pénzügyi támogatások révén képesek voltak ellensúlyozni a COVID-19 hatásait: világszerte a vállalkozások 23 százaléka részesült pénzügyi támogatásban a világjárvány kapcsán a felmérés készítésének idején. Ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoztak országos és regionális szinten: például Ausztráliában, Belgiumban és Írországban a vállalkozások mintegy 50 százaléka részesült pénzügyi támogatásban, és a kkv-k nagy arányban (29 százalék) részesültek pénzügyi támogatásban Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceáni régióban, illetve Európában (30 százalék) és Észak-Amerikában (37 százalék). Több országban, köztük Törökországban, Romániában, Magyarországon és Vietnamban, a kkv-k kevesebb mint 15 százaléka részesült pénzügyi támogatásban a felmérés időpontjában.

Ugyanakkor még azokban az országokban is, ahol támogatás rendelkezésre állt, a helyi kkv-k gyakran említették meg, hogy vagy nem férnek hozzá kellő mennyiségű információhoz a támogatások igénybevételéről, vagy az adott pénzügyi támogatás nem elérhető számukra.  Mind Kanadában (57 százalék) és az Egyesült Államokban (46 százalék) nagy arányban számoltak be arról a vállalkozások, hogy bár a támogatás rendelkezésre áll, nem éltek vele. Az információhiányra és a támogatások elérhetetlenségére nagy arányban (70 százalék) hivatkoztak magyarországi, oroszországi, és indiai kkv-k is.

Ugyanakkor világszerte számos vállalkozás tulajdonosa jelezte, hogy weboldal vagy egyéb online üzleti jelenlét felállításával alkalmazkodott a világjárványhoz. A online irányba való nyitással különösen nagy arányban éltek az írországi (41 százalék), és a brazil (32 százalék) kkv-k.

A vizsgált 54 országból 49-ben a kkv-k legalább egyharmada jelezte, hogy a felmérés készítését megelőző 30 napban digitális csatornákon bonyolították forgalmuk legalább negyedét. Magyarországon a kkv-k 39 százaléka bonyolított legalább ilyen arányú online forgalmat, míg a német kkv-knak csupán 31 százaléka ért el hasonló eredményt, szemben a brit vállalkozásokkal, amelyeknek 56 százaléka érte el ezt az arányt.

Az összes vizsgált ágazat közül az építőiparban volt a legalacsonyabb (27 százalék) azon vállalkozások aránya, amelyek a digitális csatornák az árbevétel legalább negyedét generálták, míg az infokommunikációs ágazatban tevékenykedő cégek esetében volt a legmagasabb (60%). A koronavírus-járvány súlyos hatása ellenére a kkv-k vezetői világszerte optimistán nyilatkoztak vállalkozásaik középtávú kilátásaival kapcsolatban. A felmérés időpontjában nem működő kkv-k közel háromnegyede (74%) úgy nyilatkozott, hogy a járványhelyzet visszaszorulása nyomán újraindítja majd tevékenységét. Magyarországon a kkv-k 63 százaléka nyilatkozott optimistán, a német vállalatok 58 százalékával és a román vállalkozások 47 százalékával szemben.

A teljes felmérés angol nyelven erről a linkről tölthető le.

A felmérésről

A felmérésben való részvételre való felhívás a felhasználók Facebook-hírcsatornájában jelent meg 2020. május 29. és június 1. között. A felmérés bevezetésében a készítők hangsúlyozták a részvétel önkéntes jellegét, és a kérdőívre adott válaszok kezelésének bizalmas jellegét. A felmérés megkezdése, a válaszadás és a felmérés részleges vagy teljes kitöltése egyaránt opcionális volt. Ha egy válaszadó úgy döntött, hogy kihagy egy kérdést a felmérésben, akkor erre lehetősége volt. A válaszadók semmilyen módon nem részesültek kompenzációban a felmérés megkezdéséért vagy kitöltéséért.

[1]  https://www.oecd.org/trade/topics/small-and-medium-enterprises-and-trade/. A kis-, és középvállalkozások pontos meghatározása a nemzeti statisztikák szerint különbözik. Ez a jelentés egy kkv-t 500 vagy annál kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalkozásnak tekint.

[2]  2020. május 29. és június 1. között.