A baloldali irányzatú hetilapot és hétközi testvérlapját, a The Guardiant jelenleg a Guardian Media Group (GMG) nevű kiadócsoport gondozza. A cég azonban már szeptemberben jelezte, hogy meg akar válni az Observertől, és tárgyalásokat folytat az adásvételről a Tortoise Media nevű hírportállal.

A Tortoise Media vezetője és társalapítója James Harding, a The Times című vezető konzervatív brit napilap volt főszerkesztője, aki később a BBC közszolgálati médiatársaság hírszolgáltató részlegének (BBC News) igazgatója is volt. A 2018-ban létrehozott Tortoise Media másik társalapítója Matthew Barzun, az Egyesült Államok volt londoni nagykövete, aki Barack Obama egykori demokrata párti amerikai elnök választási kampányának pénzügyi vezetőjeként is tevékenykedett.

A Guardian újságírói a héten kétnapos sztrájkot tartottak az Observer készülő eladása ellen tiltakozva, de a Scott Trust – a Guardian Media Group tulajdonosa – és a Tortoise Media pénteken bejelentette, hogy megállapodott a tranzakcióról. Ennek feltételei közé tartozik, hogy a Scott Trust a Tortoise Media egyik legnagyobb részvényese lesz, az új tulajdonos pedig 25 millió font (12,5 milliárd forint) befektetést hajt végre az Observerben a lap nyomtatott kiadásának fenntartása és digitális változatának fejlesztése végett.

Ole Jacob Sunde, a Scott Trust elnöke a megállapodás bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: az Observer új alapjainak megteremtéséhez megfelelően finanszírozott, hosszú távlatban gondolkodó szövetségesre volt szükség, aki tiszteletben tartja a lap szerkesztői függetlenségét és liberális értékeit, és e feltételeknek a Tortoise Media megfelel. James Harding, a Tortoise alapítója és vezetője is azt hangsúlyozta, hogy az Observer a liberális, úttörő újságírás legjobb hagyományait testesíti meg, és a Tortoise Media örömmel vesz részt a lap megújításában. A tranzakcióról szóló megállapodást várhatóan néhány napon belül hivatalosan is aláírják.

Fotó: The Guardian

Az RTV, print és online sajtó tematikáját jellemzi, hogy a megjelenések 70 százaléka programajánló jellegű híranyagként került napvilágra, és csak 15 százalék kapcsolódott szerzeményekhez, illetve azok slágerlista-helyezéseihez. Ennél is feltűnőbb, hogy míg a közösségi médiában jóval aktívabb a fellépők promotálása, a sajtóban csupán a hírek 2 százaléka tartalmazott aktív kommunikációt az előadók részéről interjú, vagy bármilyen nyilatkozat formájában. A koncertekről szóló beszámolók, kritikák pedig az 1 százalékot sem érték el. A maradék 12 százaléknyi híranyag főként egy-egy zenekari tagot érintő hírrel összefüggésben jelent meg – derül ki az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. elemzéséből.

Május 1. és szeptember 18. között a fellépők számára a legjelentősebb publicitást a Sziget Fesztivál jelentette, a tárgyidőszak híreinek 10 százaléka ennek vonatkozásában jelent meg. 8 százaléknyi megjelenés kapcsolódott a Budapest Park nyári koncertsorozatához, 7-7 százalék pedig a VOLT Fesztiválhoz és a Petőfi Rádió átszervezéséhez. Számottevő mennyiségű hír jelent meg a rekordlétszámú érdeklődő részvételével zajló Művészetek Völgye, az újdonságokkal jelentkező Szegedi Ifjúsági Napok, a szezonnyitó Feszt! Eger, a Velencén megrendezett EFOTT, a teltházas Fishing on Orfű, a debreceni Campus Fesztivál, a húszéves FEZEN, a jótékonysági akciót szervező PLÁZS, valamint a Nagyon Balaton fesztiváljai, a Strand és a B.my.Lake eseményeivel kapcsolatban is. A Fonogram-díjátadó elsősorban a Wellhellónak és a Margaret Island-nek eredményezett számos megjelenést, míg az újonnan alapított Petőfi Zenei Díj többek között Ákos, a Halott Pénz, a Punnany Massif és a Wellhello publicitását növelte.

A 20 legnagyobb híraktivitással rendelkező fellépő összesen 18.333 releváns híranyagban jelent meg, ennek 75 százaléka online hírportálokon, 21 százaléka print felületeken, további 621 tudósítás pedig rádió és televízió csatornákban került napirendre. A Sziget nagyszínpadát is megjáró, 1427 tartalomban szereplő Halott Pénz elsősége annak tudható be, hogy új lemezük debütálását követően minden jelentős fesztiválon részt vettek. A Quimby a koncertjei mellett a 25 éves fennállás ünneplésével ért el jelentős médiaaktivitást, mindössze 4 megjelenéssel elmaradva a Halott Pénztől. Freddie főként az Eurovíziós Dalfesztiválnak köszönhetően került dobogóra, 1365 megjelenésének 78 százaléka foglalkozott a stockholmi fellépéssel, emellett kiemelendő, hogy a vizsgálatba kerülő RTV beszámolók negyede a győri előadóval foglalkozott.

A listán helyet kaptak kevésbé ismert előadók is, akik a hagyományos médiában sokat szerepeltek ugyan nyáron, azonban a Facebook rajongóik száma még nem éri el a többiekét, ilyen az Ivan & The Parazol és a Margaret Island, mely a 7. legtöbb híranyagban szerepelt, lájkolóinak száma azonban a legkevesebb a mezőnyből. Ezzel szemben a Facebook oldaluk népszerűsége ellenére is mérsékeltebb súlyt kapott a sajtóban Rúzsa Magdi, a Csík Zenekar és a Hooligans. Népszerű előadók maradtak le a top 20-ról, Caramel annak ellenére sem került a legtöbbet említett zenészek közé, hogy már több mint 400 ezer lájkolóval rendelkezik. A nyár legnézettebb YouTube klipje, a Semmi gond című szerzemény sem volt elég, hogy Mario és Essem felkerüljön a listára, de népszerű videóik ellenére hasonlóan járt Kis Grófo és L.L. Junior is. A közösségi médiában szintén erős Majka & Curtis sem szerepelt túl sokat a hagyományos sajtó felületein, de Deniz olimpiára írt dala és a Soho Party fociláz idején újraélesztett slágere is inkább a közösségi oldalakon élte fénykorát. Kowalsky meg a Vega és a Bon Voyage pedig hiába szerepel a MAHASZ nyári album-toplistájának dobogóján, nem értek el kiemelkedő említésszámot. A Nagy-Szín-Pad verseny döntősei szintén nem kerültek a top 20-ba, azonban nem sokkal maradt el ettől a pozíciótól a Bagossy Brothers Company és a Bohemian Betyars sem. Összességében megállapítható, hogy az előadók intenzív sajtóvisszhanggal rendelkeznek, azonban a médiumok szerepe meglehetősen eltér a közösségi oldalak trendjeitől.

(Fotó: Quimby)