A legnagyobb cégek sincsenek biztonságban

Az elmúlt évtizedben a világ legnagyobb vállalatainak klubjában is félelmetesen gyors ütemben adták egymásnak a kilincset a szereplők. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy egyes előrejelzések szerint 2027-re az egyik leggyakrabban követett részvényindexbe jelenleg tartozó (Standard and Poor’s 500-ban jegyzett) vállalatok 75%-a meg fog szűnni. És ami még döbbenetesebb, hogy az egykor áruelosztással és közvetítői kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok által uralt index cégeinek összesített nyereségét ma már 88%-ban technológia-intenzív cégek adják, melyek olyan vállalatok, amelyek termékeiket vagy szolgáltatásaikat közvetítők nélkül értékesítik a végfelhasználóknak.

„A veszélyeztetettek listáját olvasva furcsa érzése támad az embernek. Egy olyan korszakban, amikor minden eddiginél többet fogyasztunk és minden korábbinál könnyebben jutunk hozzá bármilyen termékhez, meglepő lehet, hogy az egykor óriási piaci kapitalizációval rendelkező kereskedő vállalatok miért nem tudnak élen maradni a versenyben. Azt gondolhatnánk, hogy a fogyasztás növekedésével a termékeket hozzánk eljuttató kereskedelmi vállalatoknak is növekedniük kellene.” – nyilatkozta Ocskay László, az OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa és az Egységesített Kereskedelem című üzleti szakkönyv társszerzője.

2023-ban már nem foghatunk mindent a pandémiára 

Ennek a jelenségnek egyszerű magyarázata lehetne a Covid világjárvány okozta sokk, amely világszerte jócskán megtépázta a kereskedelmi vállalatok nagy részét. Ám a piac számos meghatározó vállalata már a pandémia előtt is gyengélkedett. A világjárvány egyszerűen „csak” a vártnál gyorsabban sodorta a szakadék szélére azokat, akik előbb, vagy utóbb a Covid nélkül is elbuktak volna a piaci versenyben. A változásoknak áldozatul eső szereplőkben fellelhető közös vonás, hogy nem ismerték fel, az online kereskedelem jelentőségét, mint a versenyképességük megőrzéséhez létfontosságú faktort. Megszűnésük a szakértő szerint kézenfekvő okra vezethető vissza: ezekre a vállalatokra abban a formában, ahogyan működtek, egyszerűen már nem volt szükség.

„A ma prosperáló kereskedelmi vállalatok annak köszönhetően maradnak relevánsak vagy éppen válnak nélkülözhetetlenné a vásárlók szemében, hogy túllépnek az alapvető eladási tranzakciókon, és olyan szolgáltatási portfóliót alakítanak ki, ami a vevők szükségleteinek egy szélesebb körét elégíti ki. Azok a szereplők pedig, akik nem tudnak túllépni a gyártók és vevők közötti „áruállomásoztató” szerepükön, jelentéktelenné válnak.” – fejtette ki Radó Mátyás, az e-kereskedelmi tanácsadással és fejlesztésekkel foglalkozó OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa.

Szofisztikált nemzetközi szereplők szorításában

Sajnos itthon sem túl rózsás a helyzet. Magyarország egy igen kisméretű piac nyitott határokkal, körbevéve az érettebb és jóval nagyobb piacokról belépő szereplőkkel. Ezt jól illusztrálja, hogy a hazai e-kereskedelemben az import csaknem 15-szöröse az exportnak. A magyar online kereskedelemben ma a domináns pozíciókat főként globális vagy regionális játékosok foglalják el. Ráadásul az amerikai multik mellett a hazai kereskedők piaci részesedését ma már az elmúlt években feltörő cseh és lengyel webshopok is fenyegetik.

Sokatmondó tendenciát figyelhetünk meg a GKID eToplistájának nyomon követésével. 2014-ben a hazai tulajdonú vállalatok TOP10-es listájában még 6 cég szerepelt (Extreme Digital, Libri-Bookline, Bónusz Brigád, iPon, Fashion Days, Játéknet), ez négy évvel később már csak 5 szereplő volt, míg 2022-ben már csak 3 hazai tulajdonú szereplő fért bele a TOP10-be (Euronics, Aqua, iPon).

Hogyan vehetik fel a hazai kereskedők a versenyt a globális cégekkel?

A magyar kereskedők lemaradásának egyik oka, hogy a többségük belpiaci fókusszal működik, így fejlődésüket korlátozza a kis piacunkon elérhető limitált árréstömeg, és a szolgáltatási színvonaluk fejlesztésében is a lemaradók között találjuk őket.

„Sajnos szakemberként azt látjuk, hogy ma már nemcsak az offline, de az omnichannel kereskedelmet is a szofisztikált nemzetközi szereplők uralják. Ennek hatására a hazai tulajdonú kereskedő vállalatok lassan, de biztosan elveszítik a versenyt az online térben. Mit tehetünk ez ellen? Hogyan vehetik fel a hazai kereskedők a versenyt? Nos, -többek között- erre is keressük a választ az Egységesített Kereskedelem című könyvben, amelyben a vállalatok érettségi fokozatától függően különböző stratégiákat emelünk ki.”- fejtette ki Radó Mátyás, a könyv egyik szerzője.

Méretgazdaságosság egy nehezített terepen

A European Ecommerce Report tavalyi kutatásából kiderült, hogy a lengyel piac 11-szerese, a cseh 4,5-szerese, míg a román piac 2-szerese a magyar e-kereskedelem piacának. A lemaradás miatt a hazai vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy az e-kereskedelem fejlődésével együtt járó terjeszkedési stratégiák felé fordítsák a figyelmüket. Az egyik legevidensebb stratégia a földrajzi terjeszkedés, amely egyszerre egy kihívásokkal teli, egyben nélkülözhetetlen folyamat. „A közép-európai régió országainak sajátossága a kicsi piac, ezért aki méretgazdaságosan szeretne működni, az kénytelen léptéket váltani és nemzetközi szereplővé válni.” – jelentette ki Ocskay László. Ugyanakkor a régiós terjeszkedés is egy nehezített pálya a piacok fragmentáltsága miatt, hiszen minden országnak megvan a helyi specialitása (marketplace-ek, fizetési és szállítási szolgáltatók, áfa kulcsok, jogszabályi környezet és még hosszan sorolhatnánk), arról nem is beszélve, hogy ezzel együtt a vevői szokások is sokszínűek. Éppen ezért, azok a kereskedők, akik a szomszédos országok felé nyitnak, nemcsak lokalizációs feladatokon, hanem igen intenzív ország-adaptációs kihívásokon is kénytelenek átesni.

Ma még könnyen kovácsolhatnak versenyelőnyt adottságaikból a hazai kereskedők 

Végső soron a fő kérdés az, hogy miként tudják a kereskedő vállalatok magukat a vevők számára nélkülözhetetlenné, a gyártók számára pedig nem átléphetővé tenni. Az Egységesített Kereskedelem szerzői több mint 15 éves tapasztalat alapján vallják, hogy azok a kereskedők, akik szolgáltatóvá válnak, túllépnek az alapvető eladási tranzakciókon és a vevők vágyainak, problémáinak sokkal szélesebb körét elégítik ki. Ezáltal pedig nagyobb és nehezebben helyettesíthető értéket képeznek a gyártó és a végfelhasználók között, hogy javítsák az alkupozíciójukat a gyártók értéklánc-integrációs törekvéseivel szemben. A hazai kereskedők számára jó hír, hogy ma még jelentős versenyelőnyt építhetnek a lokális beágyazottságukra (üzlethálózat) és könnyen kialakíthatnak egy omnichannel szemléletű kiszolgálást. A szakértők hozzátették, hogy mindezt jobb, ha addig teszik meg, amíg ez a versenyelőny valóban fennáll.

„A vevők a szolgáltatókra jellemző egységes ügyfélélményt várnak el a kereskedőktől is. Az ügyfelek fejében elmosódnak a határok a kereskedők és szolgáltatások között.” – fogalmazta meg az OANDER Development két ügyvezetője, Ocskay László és Radó Mátyás, majd hozzátették: „Aki sikeres akar lenni az elkövetkezendő időszakban és talpon szeretne maradni az infláció, a nemzetközi térhódítók, valamint a recesszió ellenére is, annak nincs más esélye, minthogy magabiztosan kilépjen a külföldi piacokra is. Ám mindenekelőtt kereskedőből szolgáltatóvá kell válnia.”

Radó Mátyás (nyitó képünkön), az augusztusban megjelent „Egységesített Kereskedelem” című üzleti szakkönyv társszerzője szerint a legtöbb hazai tulajdonú kereskedelmi vállalat még a webáruháza felépítésével birkózik, miközben már rég az üzleti evolúció egy következő szintjével, az omnichannel szemléletű értékesítés kiépítésével kellene foglalkoznia. Ez a lemaradás azt eredményezi, hogy a hazai kiskereskedelem fájdalmasan ki van szolgáltatva a környező országokból a magyar piacra belépő, erősebb versenyzőknek. Ahhoz, hogy a hazai kereskedelem helyzete pozitív fordulatot vegyen, paradigmaváltásra lesz szükség, melynek során a hazai üzletek sem kerülhetik el, hogy bizonyos értelemben technológiai vállalatokká alakuljanak át.

A túlfogyasztás korában minden eddiginél nagyobb veszélyben vannak a kereskedők

Az elmúlt 3 évben csak az USA-ban 148, legalább 100 üzletet működtető kiskereskedelmi hálózat fejezte be a működését. A változásoknak áldozatul eső szereplőkben fellelhető közös vonás, hogy alábecsülték az online kereskedelem jelentőségét és nem ismerték fel benne a versenyképességük megőrzéséhez létfontosságú faktort. A szakértő szerint napjainkban azok a piaci szereplők, akik nem tudnak túllépni a gyártók és vevők közötti „áruállomásoztató” szerepükön, jelentéktelenné válnak a vásárlók szemében. “Ambivalens érzés látni, hogy egy olyan korszakban, amikor minden eddiginél többet fogyasztunk és minden korábbinál könnyebben jutunk hozzá bármilyen termékhez, az egykor óriási piaci kapitalizációval rendelkező kereskedő vállalatok nem tudnak élen maradni a versenyben. A ma is sikeres cégek annak köszönhetően maradnak relevánsak a vásárlók szemében, hogy túllépnek az alapvető eladási gyakorlaton, és olyan szolgáltatási portfóliót alakítanak ki, amivel a vevők igényeinek, problémáinak egy szélesebb körét oldják meg” – fejtette ki Radó Mátyás, az e-kereskedelmi tanácsadással és fejlesztésekkel foglalkozó OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa.

Az omnichannel értékesítés túlélési stratégia lehet a klasszikus kereskedők számára

A piac jelenlegi állása azt mutatja, hogy a kereskedelem domináns pozícióit Magyarországon ma főként globális vagy regionális top kereskedők foglalják el, a hazai tulajdonú vállalatok pedig lassan, de biztosan lemaradnak ebben a versenyben. Az igazán eredményes kereskedelem mostanra egy többdimenziós és integrált játéktérré alakult, ahol a különböző csatornák erős kölcsönhatásba lépnek egymással. Azok a vállalatok, akik ezt felismerik, immár az omnichannel, azaz a „minden csatornás” megközelítést alkalmazzák, tehát arra törekednek, hogy a vásárlók számára ugyanolyan élményt nyújtsanak minden érintkezési ponton, függetlenül attól, hogy az adott csatorna fizikai, digitális vagy egyéb személyes interakció. Az omnichannel stratégia biztosítja, hogy a fogyasztók a lehető legkényelmesebb módon teremtsenek kapcsolatot a kereskedőkkel, ami napjainkban elengedhetetlen eleme a kiváló vásárlói élménynek. Ennek a kiszolgálási modellnek a bevezetése tehát egy fontos stratégiai lépés lehet a hazai kereskedőknek a vásárlókért folytatott küzdelemben.

„Az üzleti világ gyors változásainak egy leginkább kitett szektora a kereskedelem. Az értékláncok rövidülnek, amiből a kizárólag az áruközvetítéssel foglalkozó kereskedők egyre nagyobb számban kiszorulnak. Sok hazai szereplő sajnos még így sem realizálja, hogy ezek a tényezők mennyire átalakítják az üzleti környezetet. 2023-ban pusztán egy webáruház indítása már nem elég ahhoz, hogy a kereskedők relevánsak maradjanak a vásárlóik számára. Napjainkban a jövőorientált gondolkodás a teljes üzleti modell átformálásáról szól” – hívta fel a figyelmet Radó Mátyás.

Skálázható fejlődési fázisok és a nirvána

Amikor egy vállalat elkezdi kialakítani omnichannel szolgáltatásait, azok eleinte még igen fragmentáltak. Nem minden szolgáltatás érhető el minden csatornán, nem minden tevékenység követhető mindenhol, ahol az áruelosztási szereplőknek szüksége lenne rá és az azonnaliság élményét sem lehet mindenhol biztosítani. Az egységesített kereskedelem nirvána állapota akkor valósul meg, ha a vevők és az értékesítők minden érintkezési ponton teljes mértékben tisztában vannak a fogyasztói interakciók minden részletével, és nincs olyan szolgáltatás, amelyet ne lehetne az összes csatornán azonos minőséggel elérni és követni. Azonban, mivel az idő előrehaladtával új technológiák és szolgáltatások jelennek meg, az egységesített kereskedelem állapotának elérése állandóan kitolódik, így ez egy folyamatosan mozgó célpont, amelyhez csak közelíteni lehet, de elérni sosem.

“A könyvünk célja annak bemutatása, hogy a kereskedelem digitalizációja nemcsak IT probléma, hanem üzletfejlesztési kihívás is. Éppen ezért a vállalatvezetők fókuszát a fizikai és digitális értékesítési csatornák közötti akadályok felszámolására, a kereskedelmi folyamatok módszeres átalakítására és összehangolására kell irányítani” – hangsúlyozta Ocskay László, a könyv másik társszerzője, majd folytatta: “Ez az üzleti szakkönyv abban nyújt a vállalatok számára útmutatást, hogy miként lehet egy digitális kereskedelmi gyakorlatot sikeresen beilleszteni a vállalat működésének egészébe. Könyvünkben a digitális csatornákon elérhető üzletág kiterjesztések stratégiáit tárgyaljuk és mutatjuk be számos szemléletes példán keresztül, melyek mind hozzásegítik a hazai vállalkozásokat ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket és relevanciájukat a dinamikusan változó piacon.

A hazai szereplők kitörési lehetőségei

Ocskay László és Radó Mátyás több mint egy évtizedes széleskörű iparági tapasztalat alapján vezetik az olvasót azokon a fejlődési fázisokon keresztül, amelyeket a sikeres kereskedelmi vállalatok alkalmaznak az összehangolt szolgáltatói ökoszisztémák kialakításához. A könyv rámutat, hogy az online kereskedelem nem csupán egy alternatív értékesítési csatorna, hanem egy olyan lehetőség, melynek kiaknázásával a hazai vállalatok is átfogóbb és magasabb értéket nyújtó szolgáltatásokat kínálhatnak az ügyfeleik számára.

” Úgy gondolom, hogy optimistának kell lennünk a jövőt illetően, hiszen a magyar kiskereskedőknek is megvan az esélyük arra, hogy saját előnyeinket felhasználva megkülönböztessék magunkat a piacon. Ebben a régiós terjeszkedésben előttük járó szereplők lehetnek példaértékűek számukra. Ha a hazai vállalatok a helyi beágyazottságra építve teljes körű omnichannel integrációt valósítanak meg, akkor a tisztán digitális szereplőkhöz képest vonzóbb értékajánlatot tudnak kínálni és vissza fogják nyerni a korábbi erejüket” – fejtette ki Ocskay László.