Magyar Péter kiemelte, hogy érzi a hatalmas felelősség súlyát, hiszen többször körbejárta az országot, ismeri a hazáját, a közös problémákat, a lehetőségeket és a megoldásokat. „Honfitársaim, készen állok a feladatra, és itt, előttetek fogadom, hogy miután a Tisza közössége és a magyarok milliói, 148 nap múlva felhatalmaznak minket az ország irányítására, a nap 24 órájában, az év 365 napjában azon fogok dolgozni, hogy minden magyart képviseljek itthon és szerte a nagyvilágban” – fogalmazott.

A pártelnök közölte: egészen jól állnak, talán még soha nem álltak ilyen jól, de a választásig hátralévő idő „nem lesz egy sétagalopp”, nagyon nehéz, embert próbáló 148 nap lesz. Egy csodálatos úton indultunk el másfél évvel ezelőtt és ma már egy másik országban élünk, mert látjuk az alagút végén a fényt – tette hozzá.

Magyar Péter jelezte, hogy összeáll a csapat, összeállnak a jelöltjeik, a vezetőik, összeáll egy fantasztikus program, készen állnak a kormányzás felelősségének átvételére. Azt kérte mindenkitől, nőjön fel ehhez a feladathoz, hogy képesek legyenek „belenézni egy év múlva, két év múlva, ne adj Isten, nyolc év múlva az emberek szemébe”.

Az elnök a leendő kormányzással kapcsolatban kijelentette: nehéz lesz, mert nagy bajban van a haza és fontos döntéseket kell majd meghoznia a Tisza-kormánynak. Mint mondta, lesznek látható eredmények pár napon belül, pár hónapon belül, ám lesznek olyan eredmények is, amelyeket csak évek múltán fognak látszani.

Magyar Péter elmondta, hogy az utóbbi hetekben lezárult a Tisza országgyűlési képviselő-jelöltjeinek a kiválasztása és hétfőn bemutatják őket. „Ők igaz magyar emberek, akik segíteni fognak fölépíteni az emberséges és működő Magyarországot” – fogalmazott.

A pártelnök megjegyezte, hogy a Tisza az adócsökkentések és a nyugdíjemelés kormánya lesz. A magyarok döntése alapján egymilliárd forintos vagyon felett bevezetik a milliárdosok vagyonadóját és részben ebből tudják fedezni 2 millió 200 ezer ember személyi jövedelemadójának csökkentését, illetve a nyugdíjemelést és a nyugdíjas SZÉP-kártyát, az egészségügy támogatását, a valódi béremeléseket, miközben a többi fedezetet az uniós források hazahozatala, a magyar gazdaság beindítása, a kiszámítható gazdaságpolitika eredményeként csökkenő államadósság kamatai és rengeteg spórolás fogják biztosítani – mondta.

A rendezvényen felszólalt még Ruszin-Szendi Romulusz, a párt biztonságpolitikai szakértője, Tanács Zoltán, a Tisza programalkotásért felelős vezetője, valamint Forsthoffer Ágnes, a párt Tisza-szigetekért felelős alelnöke.

Borítókép: Győr, 2025. november 15. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a párt győri rendezvényén a Bécsi kapu téren 2025. november 15-én. MTI/Krizsán Csaba

Ha a költségvetési törvény nem is került még az Országgyűlés elé, az adótörvények tervezetét Varga Mihály már október 29-én benyújtotta, és ebben szerepel egy eddig nem alkalmazott újdonság, ha úgy tetszik, innováció: 2025-től minden évben inflációkövető adóemelés lenne a szeszes italok, a dohánytermékek és az energiatermékek, az üzemanyagok tételes jövedéki adójánál, a gépjárműadónál, valamint a regisztrációs adónál is. Azt is meghatározták, hogy az előző évi júliusi éves infláció mértékével kellene emelni a következő évben az érintett adókat. Mivel idén júliusban 4,1 százalékos volt az éves infláció (ez volt a legmagasabb érték eddig 2024-ben), így azoknál az adóknál, amelyeknél már januártól alkalmazni kell az inflációkövető emelést, ennyivel emelkedhetnek az adók.

Az automatikus inflációkövető adóemelés a termékek viszonylag jelentős körét érinti, köztük olyan termékekét is, amiket a nyugdíjasok is vásárolnak, de áthúzódó hatásokra is lehet számítani, például nem kizárt, hogy a közlekedést sújtó adóemelések költsége megjelenhet a termékek árában is.

Innen ered a Nyugdíjas Parlament elnökének, Karácsony Mihálynak a felvetése, miszerint az inflációkövető adóemelés új szabályát alkalmazni lehetne a nyugdíjemelésnél is.

A nyugdíjakat jelenleg nem a tényleges inflációs adat alapján emelik, hanem jogszabály által a költségvetésben a következő évre tervezett inflációhoz kötik a mértékét. Ha ezt meghaladja a várható infláció, akkor normál rendben novemberben van korrekció, lezárásként viszont nincs a tényleges egész éves tényinfláció alapján. Vagyis a kormány tévedhet előre a nyugdíjasok kárára is.

Karácsony szerint az automatikus inflációkövető adóemeléssel megnyílt annak lehetősége, hogy a jövő évi nyugdíjemelés a korábban kiszivárogtatott 3,2 százalék körüli helyett, 4,1 százalékos legyen. Kiszámolta, hogy egy jelenlegi 233 526 forintos átlagos összegű öregségi nyugdíjnál 7473 forintot jelentene a 3,2 százalékos nyugdíjemelés, míg ha az automatikus inflációkövető adóemelés mintájára a tavaly júliusi inflációt vennék figyelembe, akkor 9575 forint lenne az átlagos emelés, azaz havi 2102 forintot (évi 25 224 forintot) nyerhetne ezzel, akinek átlagos összegű a nyugdíja.

Photo by leah hetteberg on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/hamarabb-jon-a-penzeso-a-nyugdijasoknak-mar-csak-ot-napot-kell-varni/ Sun, 05 Nov 2023 04:35:32 +0000 https://markamonitor.hu/?p=57369 A november havi nyugdíjakat 2023. november 10-én (pénteken) utalja a Magyar Államkincstár. A nyugdíj-kiegészítést is ekkor utalják. – írja az Alon.hu. Aki bankszámlára kérte a nyugdíjutalást, már november 10-én (pénteken) hozzájuthat nyugdíjához. 

Kiegészítő nyugdíjemelés

A nyugdíj-kiegészítést az idén is novemberben fizetik. 2023. novemberben visszamenőlegesen 3,5 százalékpontos kiegészítő nyugdíjemelést hajtanak végre. Átlagosan közel félhavi nyugdíjjal visz többet a postás. Novemberben így átlagosan 80 ezer forinttal több érkezhet.

A kiegészítő nyugdíjemelést a november havi nyugdíjjal együtt2023. november 10-én (pénteken)utalja a Magyar Államkincstár.

Januárban újabb, 6 százalékos emelés jön, februárban pedig a 13. havi ellátást is folyósítják. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be egy hónappal korábban.

Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy a kabinet olyan újabb díjemeléseket jelentett be, amelyek inflációs hatása már az idén jelentkezik. A csomagolóanyagok termékdíja, az új sztrádadíjak, az üzemanyagok jövedéki adója mind olyan elem, amelynek beárazását már az idén megkezdték az érintettek. Szerinte 19,5 százalék a reálisan várható infláció 2023-ban. Nagyon szomorúnak tartják, hogy a kormány ezt a tévedését már nem kívánja és nem is fogja kompenzálni.

Külföldről behozott áru esetén lebontott csomagolóanyagra korábban 57 forint/kg termékdíjat fizettünk, és az új szabályozás szerint 219 forint/kg EPR-díj-fizetési kötelezettség keletkezik ezen anyagféleségre.

Farkas András a Nyugdíjguru News szerkesztője, és alapítója szerint is a kormány az idén nem jól becsült, az ő számításai szerint 19,1 százalék lesz az idei nyugdíjas áremelkedések mértéke és nem a kabinet által figyelembe vett 18,5 százalék. Sajnos ugyanez történt tavaly is, 2022-ben is alulbecsülte a kormány az inflációt és az akkori tévedését sem korrigálta a kabinet, ezért immár 2 év lesz, amikor rosszul járnak a szépkorúak a törvény által előírt kötelező nyugdíjemelés számításakor. Tavaly 14 százalékkal növelték a nyugdíjakat, míg az idén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által februárban közölt hivatalos áremelkedés 15,2 százalék volt 2022-ben. Várhatóan tehát a tavalyi több mint 1 százalékos bukás után, az idén újra, több mint 1 százalékot veszítenek reálértékükből a magyar nyugdíjak.

Fotó: Vlad Sargu/unsplash.com

Bár az idén bizonytalanabbá vált a gazdasági környezet, ez a bankkártyás forgalmon egyáltalán nem látszik, az ugyanis jelentősen nőtt – derül ki a K&H összeállításából, amely ismerteti, hogy az idei első negyedévben mennyivel nőtt a bankkártyás forgalom, és ebből mennyivel részesedtek a 60 év felettiek.

Masszív növekedés

Az idei év első három hónapjában összesen majdnem 345 milliárd forintot költöttek bankkártyával a K&H ügyfelei, ami 40 százalékos növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. “A kiugró emelkedésben több tényező játszik szerepet. Egyrészt évek óta látványosan nő a készpénz helyett a bankkártyát választók száma, ami segíti a bővülést. Továbbá sokan a felpörgő infláció miatt arra számítanak, hogy a kiszemelt termékek, elsősorban tartós fogyasztási cikkek még drágábbak lesznek, ezért igyekeznek előrébb hozni a vásárlásaikat. A látványos forgalombővülés köszönhető az idei extra juttatásoknak is, az szja-visszatérítésnek és a nyugdíjemelés kifizetésének is” – értékelte a kártyások adatait Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője.

Az extra nyugdíjpénz is látszik a statisztikákon, a 60 feletti K&H-sok ugyanis az év első három hónapjában – éves szinten – 38 százalékkal, 48 milliárd forintra növelték bankkártyás forgalmukat, ami alig marad el a többi korosztályra vonatkozó 41 százalékos emelkedéstől. Az egy-egy tranzakcióra jutó összeg márciusban a 60 év felettieknél meghaladta a 10 ezer forintot, szemben a 60 év alatti ügyfelek 9214 forintos összegével.

Az ügyfélpontokra nagyobb összegért mennek

“Azt is elmondhatjuk, hogy az idősebbek egyáltalán nem ragaszkodnak a bankfiókokhoz, amelyek ma már ügyfélpontokként működnek. Ez részben a készpénzfelvételi szokásaikból látható. Masszív fölényben vannak az ATM-es tranzakciók a 60 alattiak és felettiek esetében egyaránt” – tette hozzá Árva András. Idén márciusban a társaság ügyfelei összesen több mint 135 milliárd forintot vettek fel készpénzben az első negyedévben, az összeg 93 százalékát ATM-ekből. A 60 felettiek készpénzfelvételi tranzakcióinak összege meghaladta a 29 milliárd forintot, az ATM-es ügyletek aránya 89 százalékot tett ki. A K&H-statisztikákból azonban látszik, hogy a ügyfélpontos készpénzfelvételek mellett elsősorban nagyobb összegek esetén döntenek az ügyfelek, így az idősebbek is. Miközben a 60 felettiek esetében az egy ATM-es készpénzfelvétre márciusban 158 ezer forint jutott, a fiókos megoldásnál ez az összeg meghaladta az 1,7 milliót. Vagyis az ügyfélpontokban akkor vesznek fel készpénzt az érintettek, ha olyan összegről van szó, amelyet az ATM-ből több alkalommal lehetne csak kivenni.