Ha a költségvetési törvény nem is került még az Országgyűlés elé, az adótörvények tervezetét Varga Mihály már október 29-én benyújtotta, és ebben szerepel egy eddig nem alkalmazott újdonság, ha úgy tetszik, innováció: 2025-től minden évben inflációkövető adóemelés lenne a szeszes italok, a dohánytermékek és az energiatermékek, az üzemanyagok tételes jövedéki adójánál, a gépjárműadónál, valamint a regisztrációs adónál is. Azt is meghatározták, hogy az előző évi júliusi éves infláció mértékével kellene emelni a következő évben az érintett adókat. Mivel idén júliusban 4,1 százalékos volt az éves infláció (ez volt a legmagasabb érték eddig 2024-ben), így azoknál az adóknál, amelyeknél már januártól alkalmazni kell az inflációkövető emelést, ennyivel emelkedhetnek az adók.

Az automatikus inflációkövető adóemelés a termékek viszonylag jelentős körét érinti, köztük olyan termékekét is, amiket a nyugdíjasok is vásárolnak, de áthúzódó hatásokra is lehet számítani, például nem kizárt, hogy a közlekedést sújtó adóemelések költsége megjelenhet a termékek árában is.

Innen ered a Nyugdíjas Parlament elnökének, Karácsony Mihálynak a felvetése, miszerint az inflációkövető adóemelés új szabályát alkalmazni lehetne a nyugdíjemelésnél is.

A nyugdíjakat jelenleg nem a tényleges inflációs adat alapján emelik, hanem jogszabály által a költségvetésben a következő évre tervezett inflációhoz kötik a mértékét. Ha ezt meghaladja a várható infláció, akkor normál rendben novemberben van korrekció, lezárásként viszont nincs a tényleges egész éves tényinfláció alapján. Vagyis a kormány tévedhet előre a nyugdíjasok kárára is.

Karácsony szerint az automatikus inflációkövető adóemeléssel megnyílt annak lehetősége, hogy a jövő évi nyugdíjemelés a korábban kiszivárogtatott 3,2 százalék körüli helyett, 4,1 százalékos legyen. Kiszámolta, hogy egy jelenlegi 233 526 forintos átlagos összegű öregségi nyugdíjnál 7473 forintot jelentene a 3,2 százalékos nyugdíjemelés, míg ha az automatikus inflációkövető adóemelés mintájára a tavaly júliusi inflációt vennék figyelembe, akkor 9575 forint lenne az átlagos emelés, azaz havi 2102 forintot (évi 25 224 forintot) nyerhetne ezzel, akinek átlagos összegű a nyugdíja.

Photo by leah hetteberg on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/elmarad-az-inflaciokoveto-nyugdijemeles/ Wed, 18 Oct 2023 11:35:33 +0000 https://markamonitor.hu/?p=56753 A kormány 18,5 százalékra becsülte erre az évre az inflációt, ezért 3,1 százalékos nyugdíjemelésről döntött novembertől. A legfrissebb számítások szerint azonban a kabinet alulbecsülte a 2023-as áremelkedések várható mértékét, ezért az ígért inflációkövető nyugdíjemelés az idén elmarad – írja a Piac és Profit a Nyugdíjszerviz! videójára hivatkozva.

Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy a kabinet olyan újabb díjemeléseket jelentett be, amelyek inflációs hatása már az idén jelentkezik. A csomagolóanyagok termékdíja, az új sztrádadíjak, az üzemanyagok jövedéki adója mind olyan elem, amelynek beárazását már az idén megkezdték az érintettek. Szerinte 19,5 százalék a reálisan várható infláció 2023-ban. Nagyon szomorúnak tartják, hogy a kormány ezt a tévedését már nem kívánja és nem is fogja kompenzálni.

Külföldről behozott áru esetén lebontott csomagolóanyagra korábban 57 forint/kg termékdíjat fizettünk, és az új szabályozás szerint 219 forint/kg EPR-díj-fizetési kötelezettség keletkezik ezen anyagféleségre.

Farkas András a Nyugdíjguru News szerkesztője, és alapítója szerint is a kormány az idén nem jól becsült, az ő számításai szerint 19,1 százalék lesz az idei nyugdíjas áremelkedések mértéke és nem a kabinet által figyelembe vett 18,5 százalék. Sajnos ugyanez történt tavaly is, 2022-ben is alulbecsülte a kormány az inflációt és az akkori tévedését sem korrigálta a kabinet, ezért immár 2 év lesz, amikor rosszul járnak a szépkorúak a törvény által előírt kötelező nyugdíjemelés számításakor. Tavaly 14 százalékkal növelték a nyugdíjakat, míg az idén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által februárban közölt hivatalos áremelkedés 15,2 százalék volt 2022-ben. Várhatóan tehát a tavalyi több mint 1 százalékos bukás után, az idén újra, több mint 1 százalékot veszítenek reálértékükből a magyar nyugdíjak.

Fotó: Vlad Sargu/unsplash.com