Még a 30 ezret sem éri el a katások várható nyugdíja

 A katások várható nyugdíja 29 446 forint a 2025-ös feltételek szerint – jelezte a GRANTIS. A várható nyugdíjat a kata nettó nyugdíjalap, valamint a szolgálati időhöz tartozó öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százalékának szorzatából lehet kiszámolni, amely az idei adatok alapján 29 446 forintra jön ki egy olyan személynél, aki 40 évig kata szerint adózott – vezették le a független alkusz szakértői.

A katások több szempontból sincsenek kegyelt helyzetben a nyugdíjszámításnál: nem számítják be sem a teljes jövedelmüket, sem a teljes munkával töltött éveiket. A keresetük kapcsán a jogszabályban rögzített kata nyugdíjalap az irányadó, amelynek 2025-ben a nettó összege 71 820 forint. Tehát a katás vállalkozó hiába keres ennél többet, akár milliós összeget, csak ennyit fognak beszámítani a nyugdíjába.

A katások nyugdíjalapja 2022 óta változatlan. Mindeközben a katások nyugdíjszámításában is szerepet játszó minimálbér viszont évre évre emelkedik. Azoknak ugyanis, akiknek a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresete nem éri el a minimálbért, az aktuális minimálbérhez viszonyítva arányosítják a szolgálati idejüket. Az idei bruttó 290 800 forintos minimálbér és a katások bruttó 108 ezer forintos bruttó nyugdíjalapjának hányadosa alapján a szolgálati idő 0,37 arányosított év. A szolgálati idő folyamatosan csökken. 2022-ben, a kata-törvény módosítás idején, amikor még bruttó 200 ezer forint volt a minimálbér, még 0,54 évet számítottak be.

Az öngondoskodás jelenthet megoldást

A GRANTIS szakértői szerint a katásoknak szinte kötelező még az aktív éveikben elindítaniuk egy privát nyugdíj megtakarítást az időskori megélhetésük biztosítása érdekében, hiszen az állami nyugdíj nem lesz elég a kiadásaik finanszírozására.

Felhívták arra is a figyelmet, hogy nyugdíjbiztosítással a vállalkozók is igénybe vehetik az évi 20 százalékos adójóváírást, legfeljebb 130 ezer forintos mértékig. A szerződő fél, vagyis a biztosított és a személyi jövedelemadót fizető személy megállapodás szerint ugyanis két külön személy is lehet. A takarékoskodók a privát nyugdíjukhoz akár egy összegben is hozzáférhetnek majd.

A Bizottság szerint egyszerűen nem igaz, hogy az EU-s intézmények azt kérték a kormánytól, hogy töröljék el a tizenharmadik havi nyugdíjat.

Bár a konzultáció „Brüsszel követelését” említi, a tizenharmadik havi nyugdíjjal kapcsolatban csak a magyar kormány dönthet. Valójában az idei Pension Adequacy Report, azaz a nyugdíjak megfelelőségére vonatkozó jelentés – amit a Bizottság a tagállamokkal közösen készített -, a 13. havi nyugdíjat egy, a nyugdíjak megfelelőségét javító intézkedésnek ítélte.A Covid-járványt követően a Bizottság és a tagállamok úgy döntöttek, hogy összesen mintegy 800 milliárd euróval támogatják a gazdasági helyreállítást az unióban. Ehhez kapcsolódóan minden ország egy helyreállítási terv keretében saját maga vállalt reformokat. A magyar kormány többek közt megígérte a nyugdíjrendszer közép- és hosszútávú pénzügyi fenntarthatóságának javítását. Így a munkával töltött idő meghosszabbítását (ami magyarul korhatáremelést jelent – a szerk.) és az alacsonyabb nyugdíjak emelését vállalta. A terv szerint Magyarország javaslatokat fog kérni független nemzetközi szakértőktől a nyugdíjrendszer hosszútávú lehetőségeivel kapcsolatban.

A nyugdíjak hosszútávú fenntarthatósága azonban – hangsúlyozza a Bizottság -, semmilyen formában nem jelenti, hogy el kell törölni a tizenharmadik havi nyugdíjat „Brüsszel” miatt – írják.

Photo by bennett tobias on Unsplash

A javaslat jelentős változtatásokat hozhat a nyugellátások területén. A tervezet szerint az egészségi állapothoz kötött nyugellátások esetében az igénylők és a nyugdíjasok személyes megjelenése válna kötelezővé az állapotuk felmérésére. Amennyiben valaki önhibájából elmulasztja ezt a megjelenést, a nyugdíjkérelme visszavontnak minősül, a nyugdíjasok esetében pedig megszűnne a nyugellátás folyósítása a következő hónaptól. További szigorításokat vezetnének be a nyugdíjról való lemondás szabályaiban: a nyugellátás végleges megállapítása után már nem lehetne lemondani róla, és azt sem átruházni, sem engedményezni nem lehetne.

Amennyiben valaki mégis visszalépne, a felvett összegeket vissza kellene fizetnie, és az ellátást mintha soha nem is állapították volna meg.

A javaslat továbbá pontosan meghatározza, hogy mely állami szervek férhetnek hozzá a nyugdíjasok adataihoz. Az adó- és vámhatóság, a szociális és gyermekvédelmi szervek, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek meghatározott esetekben jogosultak lesznek hozzáférni a nyugdíjasok személyes adataihoz, akár támogatás-megállapítási, akár statisztikai célból – írja a 24.hu.

Photo by Christian Langballe on Unsplash

Az árak tavalyi emelkedése látványos változást hozott a középkorúak nyugdíj-kilátásaiban a K&H friss, 30-59 éves korosztály tagjai körében végzett kutatása szerint. A második negyedévben készült K&H biztos jövő felmérés a korábbi évekhez hasonlóan arra kereste a választ, hogy az érintettek mekkora havi összegből tudnának szűkösen vagy kényelmesen megélni a nyugdíjkorhatár elérése után.

Jelentős emelkedés

A spórolós időskorhoz átlagosan 240 ezer forintra lenne szükségük, szemben az egy évvel korábbi 211 ezer forinttal. A szélsőértékek nélkül 214 ezer forint volt az átlag, a mediánérték pedig 211 ezer forint a legfrissebb adatok szerint. A korábbi években, 2018 és 2022 között 142 és 184 ezer forintról beszéltek átlagosan.

Még érdekesebb a kényelmes megélhetéshez rendelt összeg alakulása. Az idén a középkorúak átlagosan havi 389 ezer forintot tartanak szükségesnek a gondtalan nyugdíjas napokhoz, míg egy évvel korábban, azaz 2023-ban még beérték 345 ezer forinttal. 2018 és 2022 között 201 és 305 ezer forintos átlagos eredményeket hozott a felmérés. A kényelmes életnél a szélsőségek nélküli átlageredmény ebben az évben 354 ezer forintot tett ki, a medián pedig 346 ezer forint volt.

Photo by Richard Sagredo on Unsplash

Kedvező és kedvezőtlen tényezők egyaránt megtalálhatóak a középkorúak kilátásaiban, különösen a nyugdíjra való felkészülést tekintve. A korábbi évekhez hasonlóan a 30-59 évesek túlnyomó része, 86 százaléka fontosnak tartja az öngondoskodást – idézte a K&H a második negyedéves felmérésének eredményeit.

Mikor és mennyi?

Székely Pálma, a K&H életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője elmondása szerint az érintettek úgy látják, hogy a jelenlegi 65 évvel szemben 69 év lesz a jövőben várható jogszabályban megszabott nyugdíjkorhatárt. Ha viszont rajtuk múlna és nem a nyugdíjkorhatárra vonatkozó előíráson, akkor már 57 évesen nyugdíjba vonulnának. Azok a válaszadók, akik számítanak állami nyugdíjra, 63 százalékos arányban úgy vélik, főleg ebből a juttatásból kell majd megélniük, míg 10 százalék azoknak a száma, akik úgy vélik, egyáltalán nem kapnak nyugdíjat az államtól. “A nyugdíjas életszínvonallal kapcsolatos várakozások nem változtak az elmúlt években. Azok, akik számítanak állami nyugdíjra, 28 százalékban érzik úgy, hogy meg fognak tudni élni belőle, ám ezen belül csak 3 százalék válaszolta azt, hogy ez a kényelmes megélhetéshez is elég lesz” – tette hozzá.

A szakember szerint kedvező, hogy a válaszadók 59 százaléka rendszeresen takarékoskodik. Ezen belül 31 százalékuk minden hónap elején tesz félre, 18 százalékuk a hónap végén megmaradó összeget tartalékolja, 10 százalékuk pedig alkalmanként spórol. A megtakarítással rendelkezőknek a második negyedév végén átlagosan 2,2 millió forintos tartalékuk volt, szemben az egy évvel korábbi 2,4 millió forinttal. A részeredmények alapján nagyok az eltérések. Budapesten az átlagos megtakarítás 3 millió forint, míg a községekben 900 ezer forint.

Ugyancsak figyelemre méltó adat, hogy nagyon sokan, a felmérésben résztvevők közül tízből majdnem nyolcan arra számítanak, hogy a pénzkereset miatt nyugdíjas korukban is dolgozni fognak. Ezt leginkább a nők és az alacsonyabb végzettségűek érzik így.

A legfontosabbak

Székely Pálma szerint most kell a prioritásokat jól beállítani a költésnél és megtakarításnál annak érdekében, hogy nyugdíjasként az érintetteknek ne legyenek anyagi problémái. A K&H szakemberei szerint a nyugdíjbiztosítás jó alternatíva az öngondoskodásra, egyrészt, mert értékálló, hosszú távon gyarapodó megtakarításról van szó, másrészt a befizetések után 20 százalék, maximum 130 ezer forint adójóváírás is igényelhető.

Nem véletlen, hogy sokan választják ezt a megoldást. A hivatalos MNB-adatok szerint az adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítások száma az idei második negyedév végén meghaladta a 467 ezret, ami éves szinten több mint 7 százalékos növekedésnek felel meg. A K&H ennél dinamikusabb bővülést könyvelhetett el: a nyugdíjbiztosítási szerződések száma az idei első félév végén, éves összevetésben 20 százalékos növekedést mutat.

A szóban forgó nyugdíjbiztosításokból származó díjbevétel a magyar piacon az idei első félévben megközelítette a 76 milliárd forintot, ez éves összevetésben majdnem 17 százalékos bővülést jelent.

Fotó: Vlad Sargu/unsplash.com

A megszabott korhatárhoz képest jóval hamarabb nyugdíjba mennének a 30-59 éves korosztály tagjai, ha lenne erre lehetőségük – ez derül ki a K&H biztos jövő index második negyedéves eredményeiből, amely összhangban van a korábbi években született eredményekkel.

A felmérés szerint, átlagosan 57 évesen vonulnának nyugdíjba a megkérdezettek. Ez nem jelent lényeges változást a kutatás korábbi években született eredményeihez képest, tavaly átlagban szintén 57 évesen, egy évvel korábban – 2021-ben – 58 évesen, 2020-ban pedig 59 évesen szerették volna abbahagyni a munkát a megkérdezettek, míg 2018-ban és 2019-ben szintén 57 éves kort jelöltek meg átlagosan a válaszadók.

A legújabb felmérés részletes eredményeiből látszik az is, hogy a legtöbben, a válaszadók 44 százaléka legszívesebben 56-60 éves korában menne nyugdíjba. 21 százalék mondta azt, hogy már 51-55 évesen, 19 százalékuk pedig már az 50. születésnapja előtt befejezné a munkát.

A kutatás szerint a korábbi évekhez hasonlóan látják a jövőt a megkérdezettek. A válaszadók döntő többsége – 62 százaléka – akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. Mindössze 10 százalékuk kalkulál úgy, hogy a hivatalos korhatár elérése előtt nyugdíjba tud majd menni. Ugyanakkor nem elhanyagolható, 28 százalékos azoknak az aránya, akik arra számítanak, hogy hiába érik el a nyugdíjkorhatárt, utána is dolgozni fognak.

Mennyi lesz a tényleges nyugdíjkorhatár?

A felmérés választ adott arra is, hogy a 30-59 évesek szerint mennyi lesz a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár. Átlagban 69 évet mondtak, ami megegyezik az elmúlt években készült kutatások eredményeivel. Változást jelent azonban ahhoz képest, hogy 2020-ig egyértelműen a 65 év volt a leggyakrabban említett kor, míg 2021 óta már ugyanannyian említik a 70 évet, mint a 65 évet, azaz az elmúlt három évben r fej fej mellett haladt ennek a két életkornak az említése.

A különböző korosztályokba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenesek táborában 53 százalék a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 65 éves korra tette, a negyvenesek és a harmincasok leggyakrabban a 70 éves kort mondták. A nyugdíjkorhatárral kapcsolatos várakozásokban a kor emelkedésével az átlagértékekben is különbségek figyelhetők meg: a rájuk vonatkozó korhatárt a legfiatalabbak – azaz a harmincasok – 67 évre tippelik, a negyvenes éveikben járó válaszadók 69 évre számítanak, az ötvenes korosztályba tartozók szerint pedig 71 év lesz.

Fotó: Vlad Sargu/unsplash.com

Az előrejelzések szerint az Európai Unió 80 év feletti lakossága 2080-ra több, mint kétszeresére nő majd 2017-hez képest, a tagországok nyugdíjrendszerei viszont egyelőre nem képesek lépést tartani ezzel. Ennek ellenére az Insurance Europe 10 országbon végzett felmérése alapján az európai felnőtt lakosság 43 százalékának nincs önálló nyugdíj-megtakarítása, 62 százalékukat azonban érdekelnek a nyugdíjkiegészítés lehetőségei.

Az Allianz Hungária Zrt. különböző generációk jövőtudatosságát és öngondoskodási szokásait vizsgáló februári, nem reprezentatív kutatása szerint hazánkban többen fektetnek nyugdíjalapokba, mint bankbetétbe, és több, mint fele optimista azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíj-korhatárt elérve örökre befejezze a munkát.

Az egyes generációk több lábon állnak a pénzügyi előtakarékosság terén, a jövőben viszont legszívesebben ingatlanokba fektetve vagy a matrac alatt tartanék a pénzüket.

 A biztosítótársaság a tavaszi, a fair alapon való működést hangsúlyozó kampányának gondolatiságát vette alapul, amikor megalkotta legújabb, a nyugdíjcélú megtakarításokra bátorító kampányát, amelynek középpontjában az öngondoskodás fontossága áll. Az öngondoskodás kulcsszó a modern, magáért, élete alakulásáért felelősséget vállalni képes ember életében. A szemlélet annak a felismerésén alapul, hogy az egészségünk, emberi kapcsolataink minősége és ugyanígy az anyagi lehetőségeink is nagyrészt rajtunk múlnak. Az anyagi öngondoskodás fontosságáról egyre aktívabban kommunikálnak a pénzpiaci szereplők, hol a veszélyekre, hol az elérhető előnyökre helyezve a hangsúlyt, a biztosítótársaság célja azonban, hogy félelemkeltés helyett bizalmat építsen az emberekben a biztosítási védelem-forma iránt.

Mindezt új, letisztultabb logóval és látványosabb grafikai megoldásokkal teszi, mellyel a Groupama Biztosító ügyfelei számára még egyszerűbben és még közérthetőbben szeretné bemutatni szolgáltatásait.

„A márka új arculata és a márkastratégiát megalapozó „Fair alapon” platform a NEXT kampány kidolgozása során is fontos szerephez jutott. Az arculat erős, karakterközpontú jellegéből adódóan a kampány fókuszába a márka célcsoportját képező 40-es, középosztálybeli szereplők kerültek, akik a nem várt gazdagság megnyugtató – bár kevéssé valószínű – gondolatával játszadoznak el a kreatívokon. Az abszurd és figyelemfelkeltő alaphelyzetet a Groupama üzenete hozza vissza a valóság talajára: bár megvan rá az esély, hogy életünk váratlanul pozitív fordulatot vesz, ha meg akarjuk alapozni a boldog nyugdíjas éveket, annak az előtakarékoskodás a legjobb eszköze” – hangsúlyozta a Greenroom.

A kampány részeként a biztosítótársaság a sajtóban és a közösségi médiában ismertette egy témába vágó lakossági reprezentatív kutatás eredményét is. Ennek eredménye megmutatja, hogy az emberek többsége azt gondolja, hogy igényeihez képes szűkösen, vagy egyáltalán nem lesz elegendő a jövedelme a nyugdíjas éveiben, ugyanakkor csupán minden negyedik aktív felnőtt rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással.  „Ezért is fontos ezt a témát folyamatosan napirenden tartani – vallja Koháry András, a Groupama Biztosító kommunikációs és PR vezetője. – Egy megtakarításokat kínáló fair márkának kötelessége megismernie a fogyasztók attitűdjét, egyrészt, hogy minél többeknek segítsen megtalálni az egyéni élethelyzetek szerint járható út egyikét a biztonságos időskor eléréséhez, másrészt, hogy termékeit a valós igényeknek megfelelően fejlessze tovább. Legújabb biztosításunk esetében a rugalmasság kulcsfontosságú, ennek jegyében a piacon egyedülálló konstrukciót vezetünk be, amely esetében nincs szerződéskötési költség, és a havonta befizetendő összeg is alakítható ügyfeleink aktuális élethelyzete és lehetősége szerint.”

A Generali Biztosító átlagos fiatalokat, középkorúakat és a nyugdíjhoz közelebb álló időseket kérdezett arról, hogyan képzelik a munkával töltött évek után következő jól megérdemelt pihenést.

A válaszolók alaposan elengedték a fantáziájukat, és csupa olyan vágyálmot említettek, amit még a mostani fizetésük mellett is csak tudatos tervezéssel tudnának megvalósítani, vagy egyáltalán nem. Tervek tehát bőven vannak, ugyanakkor a magyarok egyre kevésbé fektetnek a jövőjükbe: az életbiztosításokba 6 éve, a nyugdíjpénztárakba 7 éve nem áramlott olyan kevés friss megtakarítás, mint tavaly[3], a következő időszakra pedig minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét a koronavírus-válság.

Egyre kevésbé jön ki a matek

A valóságban számos bizonytalanság övezi azt, hogyan alakulnak majd át a nyugdíjrendszerek egy fenntarthatóbb modellre. A világ legnagyobb részén általános probléma a lakosság öregedése, Magyarországon a prognózisok szerint 2050-re minden negyedik ember 65 éven felüli lesz[4], ezt a jelenséget pedig a népességszám folyamatos csökkenése is súlyosbítja. A magyar nyugdíjasok számára az is rossz hír, hogy az időskori juttatás egyre inkább elmarad a nettó átlagkeresettől – az évezred eleji 60%-ról, 2019-re 50%-ra esett vissza[5] -, a nyugdíjak vásárlóereje pedig alig változott az elmúlt 10 évben.

Ha a gazdasági és demográfiai trendeket nem is könnyű értelmezni minden esetben, elegendő azt megnéznünk, hogyan változott az utóbbi években a nyugdíjas korosztály elégedettsége a házi költségvetésük kapcsán. Amíg 2013-ban a KSH adatai szerint a 65 év felettiek értékelték a legpozitívabban pénzügyi mérlegüket, addig 2019-re az utolsó helyre csúsztak vissza a többi korcsoporthoz viszonyítva[6].

Jobb később, mint soha – de a legjobb mielőbb

A Generali szétnézett a saját háza táján is: meglepő jó hír, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelei körében a 30 év alattiak is megjelennek már. A megtakarításokat illetően az összes befizető átlagosan havonta 22 670 forintot tesz félre nyugdíjas korára, ez azt jelenti, hogy ha valaki 50 évesen kezd el ennyit félretenni, akkor több mint 7 millió forintot, 40 éves korban kezdve közel 17 millió forintot, és 30 évesen indítva több mint 33 millió forintot[7] vehet majd fel, amikor az aktív munkaerőpiaci évei végére ér. A biztosító nem győzi felhívni a figyelmet arra, mennyit nyerhet egy áltagos magyar fiatal, ha mihamarabb elkezd gondolni a jövőjére.

„Az emberek többsége csak egy bizonyos kor után kezd el gondolkodni a nyugdíjtakarékosságon, hiába hall annyit róla a környezetében és a médiában. Aztán jön a megdöbbenés. Hogy konkrét példát nézzünk, a 30 évesen kezdett és összesen összegyűjtött 33 millió forint a nyugdíjas években körülbelül 160 000 forintos járadékbiztosításnak felel meg, míg ugyanez a konstrukció 50 évesen indítva, összegyűjtött 7 millió forinttal csupán havi körülbelül 34 000 forint járadékot jelent[8]. A tanulság viszont látványos: minél hamarabb, akár már az első fizetésünktől kezdjük az öngondoskodást, annál kisebb havi teherrel érhetünk el jelentősebb megtakarítást” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért és ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatósági tagja.

Fix pont a palettán: nyugdíjbiztosítás

A megtakarításra bőven van lehetőség, szerencsére több megoldás közül válaszhat az, aki biztonságban szeretné tudni a jövőjét. A nyugdíjbiztosítások egyik legnagyobb előnye, hogy hosszútávú, fix megtakarításra ösztönöznek, emellett ez az egyetlen előtakarékossági forma, melyet nem érinti a mindenkori nyugdíjkorhatár. Ráadásul az éves befizetések 20 százaléka, maximálisan 130.000 Ft adójóváírás formájában visszaigényelhető az szja bevalláskor.

[1] https://mfor.hu/cikkek/makro/elkeserito-szamok-csak-annyira-futja-a-nyugdijbol-iden-mint-2010-ben.html

[2] https://www.portfolio.hu/befektetes/20200222/idozitett-nyugdijbomban-ul-magyarorszag-de-van-itt-egy-meg-nagyobb-baj-416747

[3] https://www.portfolio.hu/befektetes/20200222/idozitett-nyugdijbomban-ul-magyarorszag-de-van-itt-egy-meg-nagyobb-baj-416747

[4]https://www.generali.hu/home/Elethelyzet_programok/Ezustkor_nyugdijprogram/Mi_Veszelyezteti_tervei_megvalosulasat.aspx

[5] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp001.html?lang=hu

[6] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zaa008.html

[7] A szolgáltatási összeg Generali MyLife Extra rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén lejáratkor (a biztosított 65 éves korában), a megtakarítási díjrész évenkénti 3%-os növelésével, 5%-os feltételezett éves eszközalaphozammal és adójóváírással számolva. A szerződés díjfizetése januárban indul. A szolgáltatási összegek a fenti feltételezésekkel teljesülnek, ezekre a biztosító garanciát nem vállal.

[8] 2020.december 1-től érvényes 20 éves tartamú Borostyánkő járadékbiztosítással számolva

Új dimenzióba léptek az elmúlt időszakban a nyugdíjbiztosítások – közölte a K&H Biztosító. A társaságnál a múlt évben és idén – május végéig – közel 63 százalékkal nőtt a nyugdíjbiztosítási szerződések száma, az új biztosítások a teljes állomány 39 százalékát teszik ki. A K&H Biztosító nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfeleinek május végén összesen több mint 9 milliárd forintos, fejenként pedig közel 600 ezer forintos megtakarítása volt, ezek az összegek a későbbiekben gyarapodni fognak a hozamoknak és a befizetéseknek köszönhetően. Az érintettek a nyugdíjkorhatár elérésekor juthatnak hozzá az addig felhalmozott megtakarításukhoz. A K&H Biztosító összeállításából kiderül, hogy a nyugdíjas évekre takarékoskodók száma a szóban forgó időszakban 54 százalékkal gyarapodott. Az ügyfelek 46 százaléka férfi, az átlagéletkor pedig 43 év.

„A nettó reálbérek emelkedése, valamint a nyugdíjcélú megtakarítások iránti növekvő igények miatt tavaly és idén május végéig kötött K&H-s nyugdíjbiztosításokra havonta 21 ezer forintot fizettek átlagosan, szemben az azt megelőző időszak átlagos 15 ezer forintjával, vagyis az egy-egy ügyfélre jutó befizetés 40 százalékkal nőtt az utóbbi másfél évben. Ráadásul egyre nagyobb az ügyfelek között a 35 év alattiak aránya”– mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője. A szakember hozzátette: – A nyugdíjbiztosítások népszerűségében szerepet kap az állami támogatás – adókedvezmény – is, ez évente 130 ezer forintot is jelenthet. A koronavírus-járvány hatásaira utalva Székely Pálma azt mondta: „Kettős hatás érvényesülhet. Egyrészt a bizonytalan gazdasági kilátások, az esetleges elbocsátások, fizetéscsökkentések befolyásolhatják a megtakarítások alakulását. Ugyanakkor a válságok kitörése után jellemzően óvatosabbá válnak a háztartások és tartalékolni kezdenek, ez pedig kompenzálhatja a negatív hatásokat a következő időszakban.”

Mennyi lesz? Megmondja az új nyugdíjkalkulátor

Nem véletlenül kapott lendületet a nyugdíjbiztosítások iránti kereslet, a mostani kilátások szerint ugyanis a nyugdíjkorhatár elérése után az emberek az addigi nettó fizetésüknél alacsonyabb állami nyugdíjhoz juthatnak majd , de azt, hogy pontosan mekkora összegre számíthatnak a jövő nyugdíjasai, számos tényezőtől függ.

A K&H ezekre az igényekre válaszolva fejlesztett egy új nyugdíjkalkulátort, amely az életkor és a jelenlegi átlagfizetés alapján becslést ad arra, hogy az érintettek körülbelül mekkora havi nyugdíjra számíthatnak. Az oldalon a látogatók tényeket és statisztikákat olvasva kaphatnak képet a magyar nyugdíjrendszer sajátosságairól, kiszámolhatják a várható állami nyugdíjukat, illetve azt is, hogy mennyit kellene félretenniük havi szinten a gondtalan nyugdíjas évekre. A K&H nyugdíjkalkulátora természetesen csak hozzávetőleges összeget mutat, a jövő nyugdíjasainak járó konkrét havi juttatás összege ugyanis a nyugdíjkorhatár elérése után derül ki, hisz azt számtalan paraméter befolyásolhatja, például az érintett jövedelmének változása, a jövőben esetlegesen életbe lépő új jogszabályok, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottak száma is.

A K&H nyugdíjkalkulátor előrejelzése szerint egy 280 ezer forintos nettó fizetéssel rendelkező, most 30 éves aktív dolgozó becsült időskori nyugdíja 124 ezer forint lesz. Vagyis, az ő jelenlegi keresete és a várható állami nyugdíja alapján – egyéni megtakarítás hiányában – havonta több mint 150 ezer forintos hiány keletkezne költségvetésében.