<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title></title>
	<atom:link href="https://markamonitor.hu/tag/nyersanyagarak/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Mon, 01 Jan 2024 16:47:49 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9</generator>

<image>
	<url>https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/07/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Márkamonitor</title>
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Mi lesz a forinttal? Mi lesz az inflációval? Mi lesz a kamatokkal?</title>
		<link>https://markamonitor.hu/mi-lesz-a-forinttal-mi-lesz-az-inflacioval-mi-lesz-a-kamatokkal/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tokaji Tamás]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 02 Jan 2024 03:35:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Kiemelt]]></category>
		<category><![CDATA[energia]]></category>
		<category><![CDATA[Európai Központi Bank]]></category>
		<category><![CDATA[Hírstart kiemelt]]></category>
		<category><![CDATA[infláció]]></category>
		<category><![CDATA[k&h]]></category>
		<category><![CDATA[kamatszint]]></category>
		<category><![CDATA[lakossági fogyasztás]]></category>
		<category><![CDATA[munkaerőpiac]]></category>
		<category><![CDATA[Németh Dávid]]></category>
		<category><![CDATA[nyersanyagárak]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=58526</guid>

					<description><![CDATA[Az idei évet meghatározta az infláció, ami továbbra is terítéken marad. A jövő év elején folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám a lakossági fogyasztás élénkülése újabb inflációs nyomást hoz, ezért 2024 második felében 5 százalék körüli inflációra van kilátás, ami még mindig magas szintet jelent a célhoz képest. A forint viszonylag stabil lehet jövőre, de még [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Az idei évet meghatározta az infláció, ami továbbra is terítéken marad. A jövő év elején folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám a lakossági fogyasztás élénkülése újabb inflációs nyomást hoz, ezért 2024 második felében 5 százalék körüli inflációra van kilátás, ami még mindig magas szintet jelent a célhoz képest. A forint viszonylag stabil lehet jövőre, de még mindig érzékenyen reagálhat a különböző turbulenciákra.</strong></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>Bár az év első felében évtizedes csúcsokat döntött az infláció, a várakozásoknak megfelelően gyors lassulás jött az év utolsó hónapjaiban. A mostani kilátások alapján &#8211; nagyjából áprilisig &#8211; tovább mérséklődhet a drágulás üteme, ami picit 5 százalék alatti tizenkét hónapra visszatekintő mutatót jelentene az év harmadik-negyedik hónapjában. 2024 elején az üzemanyagok jövedéki adójának emelése lassítani fogja a dezinflációs folyamatot Ugyanakkor egyebek mellett az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek inflációja tovább lassulhat &#8211; ismertette előrejelzését Németh Dávid, Az Év Makrogazdasági Elemzője, a K&amp;H vezető elemzője.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Felpörgő fogyasztás</strong></p>
<p>A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy a belső kereslet, ezen belül a lakossági fogyasztás élénkülése milyen hatással lesz majd az árakra. Ez ugyanis inflációs nyomást eredményez, emiatt elmaradhat a további lassulás, így 2024 második felében is 5 százalék körüli szinten maradhat ez a mutató. “<em>Az 5 százalék még mindig magas szintet jelent, hiszen a jegybank célja a 3 százalék plusz/mínusz százalékpontos infláció. A hosszabb távú inflációs kilátásokat pedig nagyban befolyásolják majd a munkaerőpiaci folyamatok, a belső kereslet alakulása, a nemzetközi inflációs környezet, de az energia- és nyersanyagárak szintén bizonytalanságot jelentenek ezen a téren”</em> &#8211; tette hozzá a szakember.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Kamatkérdés</strong></p>
<p>Az év első felében ütemesen haladhatunk tovább a kamatcsökkentési pályán. Ez azt jelenti, hogy jövő nyáron már 7 százalék körüli szintre csökkenhet az alapkamat.</p>
<p>“<em>2024 második felében pedig részben az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank lépései befolyásolhatják a magyar kamatdöntéseket, valamint az, hogy a magyarországi infláció miként alakul. “Azt gondoljuk, hogy a 6 százalék körüli kamatszint a jövő év végére elérhető”</em> &#8211; fogalmazott Németh Dávid.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Forintkilátások</strong></p>
<p>A szakember azt is elmondta, hogy jövőre az euró árfolyama a 375 és 393 forint közötti sávban mozoghat jellemzően. Az év első felében a forint szempontjából az erősebb oldalon lehet a jegyzés, részben a kamatelőny, valamint az infláció lassulása miatt. A következő év közepétől a kereskedés pedig az említett sáv gyengébbik oldalára terelődhet át. Közölte: <em>“Persze bármilyen sokkhatás, nemzetközi turbulencia könnyen átírhatja ezt a forgatókönyvet. A magyar deviza ugyanis továbbra is elég érzékenynek számít.”</em></p>
<p>&nbsp;</p>
<div class="H6Xmx zncgw">
<div class="zKHJC">
<div class="ax_aE m46Yv QgmcV">
<p><span class="rTNyH RZQOk BYUog">Photo by <a href="https://unsplash.com/@joa70?utm_content=creditCopyText&amp;utm_medium=referral&amp;utm_source=unsplash">Joachim Schnürle</a> on <a href="https://unsplash.com/photos/a-roll-of-toilet-paper-ZQ78DqWwdzM?utm_content=creditCopyText&amp;utm_medium=referral&amp;utm_source=unsplash" target="_blank" rel="noopener">Unsplash</a></span></p>
<div></div>
</div>
<div></div>
</div>
</div>
<p>&nbsp;</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
