Az üzleti tevékenység eredménye a második negyedévben 70,5 milliárd forintra esett a bázisidőszaki 364,7 milliárd forint után, az adózott eredmény ugyanebben az időszakban 321,3 milliárd forintról 95,8 milliárd forintra csökkent az alacsony olajárak és a szűkülő finomítói árrések miatt.

A nettó árbevétel a konszolidált, nem auditált kimutatás alapján 1,960 milliárd forint volt az április és június közötti időszakban, míg tavaly ugyanekkor 2468,4 milliárd forint, az első negyedévben 2046,5 milliárd forint volt.

A Mol közleménye szerint az eredményt torzította a 2023-as év egészére kivetett, 315 millió dollárt kitevő, árbevétel-alapú különadó, amelyet a második negyedévben számoltak el.

Az első hat hónapban a tiszta EBITDA megközelítette a 400 milliárd forintot, míg tavaly ugyanekkor 754,7 milliárd forint volt, amely 47 százalékos zsugorodás éves alapon. Az újrabeszerzési árakkal becsült tiszta üzleti eredmény éves összevetésben 61 százalékkal, 212,3 milliárd forintra csökkent az első félévben. A nettó árbevétel a vizsgált időszakban 8 százalékkal, 4007 milliárd forintra esett.

A második negyedév során a kutatás-termelés (upstream) EBITDA-ja 33,9 milliárd forintra esett egy évvel korábbi 207,7 milliárd forintról, míg a tavalyi 371 milliárd forint után 137 milliárd forintra csökkent az első félévben. A Mol értékelése szerint az üzletág második negyedéves teljesítményét negatívan befolyásolták a különadók, a visszaeső szénhidrogénárak, és az egyik kurdisztáni mező termeléskiesése.

A feldolgozás és kereskedelem (downstream) tiszta EBITDA-ja tizedére zsugorodott a 2022 második negyedévi 308,3 milliárd forintról 35 milliárd forintra, míg az év első hat hónapjában megközelítette a 144 milliárd forintot a tavalyi 393 milliárd forint után. Az üzletág teljesítményét az alacsony petrolkémia árrés, a finomítás esetében a kedvezőtlen makrogazdasági körülmények fogták vissza.

Az üzemanyagok iránti kereslet 12 százalékkal esett vissza Magyarországon éves szinten a második negyedévében az ársapkák keresletélénkítő hatása miatti magas bázisról.

A fogyasztói szolgáltatások eredménye közel a négyszeresére emelkedett a második negyedévben, a bázis időszaki 16,6 milliárdról 60 milliárd forintra. Ezzel az első félévben az üzletág EBITDA-ja 183 százalékkal, 106 milliárd forintra nőtt.

A javuló teljesítmény elsősorban a kelet-közép-európai ársapka-intézkedések enyhítésének, a nem-üzemanyag típusú szolgáltatások további térnyerésének és a kiváló belső teljesítménynek köszönhető – közölték. Az értékesítési volumenben 16 százalékos növekedéséhez lengyelországi Lotos kúthálózat akvizícióját követően több mint 200 millió liternyi növekedés is hozzájárult.

A Fresh Cornerek száma a tavalyi év azonos negyedévében fennálló 1103-ról 1180-ra nőtt.

A gáz üzletág negyedéves EBITDA-ja 5,5 milliárd forintról 20,4 milliárd forintra nőtt a második negyedévben, éves szinten pedig 133 százalékkal, 49,1 milliárd forintra emelkedett az első hat hónapban. A határon átnyúló szállítás iránti kereslet erősödése valamint az alacsonyabb gázárak miatt lecsökkenő működési költségek javították az eredményt.

A beszámoló adatait értékelve Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a kelet-közép-európai kormányzati beavatkozások negatívan hatottak a második negyedéves eredményre – írja az MTI.

Arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati elvonások jelenlegi mértéke – amennyiben nem vezetik ki őket a közeljövőben – hátráltatja a Mol-csoport versenyképességét és visszavetik a befektetésekhez szükséges pénzügyi háttér megteremtését. Hozzátette: a negatív külső körülményeket leszámítva a társaság teljesítménye erős volt. Az elmúlt időszakban, az üzletágak tovább haladtak a stratégiai beruházásokkal és a vállalat elindította új, hulladékgazdálkodási üzletágát – tette hozzá.

Fotó: Mol

2020-ban még alig négy millió forint nyereségük volt, tavaly viszont félmilliárdnál is több.

Fotó: Facebook/Megafon

A „Duplázás Európában: a versenyképességet erősítő kettős stratégia” (The European Double Up: A twin strategy that will strengthen competitiveness) címmel, a The Davos Agenda hetében kiadott jelentés alapján az európai cégvezetők szerint átlagosan 18 hónapra lesz szükség a világjárvány előtti nyereségszint újbóli eléréséhez. A Covid19-válság jelentős különbséget eredményezett az európai vállalatok körében az ellenállóképesség és növekedési kilátások tekintetében:

• Az európai vállalatok fele (49%) árbevétel-, illetve nyereségcsökkenésről számolt be az elmúlt 12 hónapban, és semmilyen javulásra nem számít 12 hónapon belül.

• Egyötödüknek (19%) stabil volt a pénzügyi teljesítménye a világjárvány előtt, ám a következő 12 hónapban az árbevétel és a nyereség gyengülésére számítanak. A jelentés őket „bukott angyaloknak” nevezi.

• Az európai vállalatok egyharmada (32%) számít nyereséges növekedésre a következő 12 hónapban. A jelentés a „jövő vezetőiként” utal rájuk.

A felmérés szerint a digitális átállásban és a fenntarthatóság bevezetésében is élen járó vállalatoknak közel háromszor akkora az esélye a „jövő vezetői” közé kerülni, azaz gyorsabban talpra állnak és megerősödve kerülnek ki a válságból.

A kutatás szerint az európai vállalatok közel fele (45%) a digitális átalakulás és a fenntarthatóság területén végrehajtott beruházásokat egyaránt prioritásként kezeli. Az európai válaszadók 40%-a nagyszabású beruházásra készül a mesterséges intelligencia, 37%-uk a felhő alapú megoldások terén, míg 31%-uk beruházási költségvetése átcsoportosításával kíván összpontosítani a fenntartható üzleti modellek megvalósítására.

Bizonytalan 2021-es növekedési célszámok az európai cégeknél

A jelentés megjegyzi, hogy az európai vállalatoknak kevesebb mint a fele (45%) számít 2021-es növekedési célszámai megvalósítására. Az egyesült királyságbeli, a franciaországi és a németországi cégek a legoptimistábbak. Ezekben az országokban a válaszadók 59%, 52% és 51%-a nyilatkozott úgy, hogy várakozásai szerint sikerül megvalósítania a 2021-es célokat. Az olaszországi és a spanyolországi vállalatok a legpesszimistábbak: mindössze 34% és 31% tartja valószínűnek 2021-es növekedési célok elérését.

„Még azok a vállalatok is, amelyek felismerik a digitális és a fenntarthatósági átállás felgyorsításának üzleti lehetőségét, bizonyos akadályokkal szembesülnek a kettős átalakulás során – mutatott rá Jean-Marc Ollagnier, az Accenture európai vezérigazgatója. – Ilyen kihívás lehet a fenntartható működés és termékek köré épülő, életképes üzleti modell meghatározása, erőforrások felszabadítása a szervezet jobb mobilizálásához, valamint a kísérleti és különálló projektektől való gyors elmozdulás a vállalat egészére kiterjedő, nagyszabású kezdeményezések felé.”

A jelentés több stratégiai lépést is javasol, amelyek végrehajtásával egy cég leküzdheti ezeket az akadályokat, és sikeresen megvalósíthatja a kettős átalakulást:

• A fenntarthatóságot elősegítő, technológiával támogatott ökoszisztéma-alapú üzleti modellek megvalósításának ösztönzése: a kettős átalakulás végrehajtásában jól teljesítők már árbevételük több mint 10%-át ilyen modellekkel szerzik.

• Az erőforrások kombinálása a technológiai alkalmazások skálázásához a fenntarthatóságot szem előtt tartva: a kettős átalakulásban élen járó cégek összességében véve többet fordítanak innovációra. Éves árbevételük több mint 10%-át költik kutatás-fejlesztésre. Tisztában vannak vele, hogy a fenntarthatóság és a technológia nem különálló prioritások.

• A tehetséges munkatársak támogatása: a digitális és a fenntarthatósági átalakulás együttes megvalósításában kiemelkedő cégek felelősséget vállalnak azért, hogy folyamatosan növeljék dolgozóik munkaerőpiaci értékét. Mindent megtesznek a munkaerő átképzése és fejlesztése érdekében, és tisztában vannak azzal, hogy a tehetséges munkatársak támogatása hozzásegíti őket ahhoz, hogy kézzelfogható üzleti értéket nyerjenek ki az átalakulásból.

A kutatásról

A kutatásban 4051 felsővezető vett részt 13 ország 19 iparágából. A vizsgálat 2020. novemberében 500 millió dollár feletti éves árbevételű vállalatok körében zajlott. Az érintett iparágak: repüléstechnikai és védelmi ipar; légi közlekedés/személyszállítás/áruszállítás; gépkocsigyártás; bankszektor; tőkepiacok; kommunikáció/média/szórakoztatóipar; vegyipar; fogyasztási cikkek; energia; egészségügy; csúcstechnológia; ipari áruk és berendezések; biztosítás; gyógyszergyártás/biotechnológia/élettudományok; közigazgatás; kiskereskedelem; szoftverek/platformok; közműipar. A kutatásban részt vevő országok: Ausztrália, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Spanyolország, Egyesült Királyság és Egyesült Államok.

Fotó: Christian Wiediger, Unsplash

Bár az árbevétel mérsékelten csökkent 2019 azonos időszakához képest, az üzemi eredmény 21,1 százalékkal nőtt. Ez a vállalat történetében a második alkalom, hogy a negyedéves üzemi eredmény meghaladja az egymilliárd wonos értéket. A 7,4 százalékos üzemieredmény-hányad az LG történetének legmagasabb első negyedévi értéke.

A kedvező eredményhez hozzájárult a prémium háztartási készülékek, az LG gőztechnológiáját alkalmazó mosógépek, szárítógépek, mosogatógépek és ruhaápoló készülékek, valamint a légkondicionálók iránti megnövekedett dél-koreai kereslet éppúgy, mint a felső kategóriás OLED és NanoCell tévék térnyerése, vagy az üzleti megoldások üzletág által gyártott és forgalmazott IT termékek forgalmának bővülése.