A Víg Szalon a Vígszínház negyedik játszóhelye a teátrum kulturális tematikájú beszélgetéseinek is otthont ad. A Víg Társalgó beszélgetéseinek szerkesztett változatát csütörtökönként teszik elérhetővé a Vígszínház YouTube csatornáján. Az első rész a színházi világnapon debütált: Az imposztor című színdarabról az előadás olvasópróbája előtti este Spiró György szerző, Rudolf Péter rendező és Kern András színművész beszélgetett. Az estet – melyen sok szórakoztató anekdota és érdekes háttérinformáció is elhangzott – Nyáry Krisztián irodalomtörténész vezette.

A második részben a Z generáció színházhoz való hozzáállásáról ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező, Tarnóczi Jakab rendező és Hegymegi Máté színművész, rendező osztották meg gondolataikat.  Az Ascher Tamás rendező által moderált alkalmon többek között az alábbi kérdéseket járták körbe: Milyen hatással van a színházra az egyre rövidülő figyelmi képesség és a TikTok? Mennyire menő ma a színház és a színészet? Egy színházi előadás, hogy tud úgy megújulni, hogy érdekelje a gyerekeket?

A sorozat harmadik részében Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész és Érdemes Művész több mint 50 éve tagja a Vígszínház társulatának. Olyan meghatározó darabokban láthatta a közönség, mint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Harmincéves vagyok, az Angyali Johanna vagy a Kurázsi mama és gyermekei.

Az Amadeusban Frau Weber, a Barátom, Harvey-ban Ethel néni szerepében látható vagy Olga, a túrázó hangja Az ember, aki elvesztette az időt című előadásban. A Házi Színpadon 2006 óta töretlen sikerrel játszik Az élet mint olyan tragikus komédiában. Az est vendége Péter Vladimir volt, a moderátora pedig Lovász László.

Víg Társalgó 1. rész (vendégek: Kern András színművész, Rudolf Péter rendező, Spiró György szerző, a moderátor Nyáry Krisztián irodalmár)

Víg Társalgó 2. rész (vendégek: ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező, Tarnóczi Jakab rendező, Hegymegi Máté rendező, moderátor: Ascher Tamás rendező)

Víg Társalgó 3. rész (A beszélgetésben Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhettük meg. A beszélgetés vendége Péter Vladimir, a moderátor Lovász László)

A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

„Közel nyolcvanezer képet átnézve válogattuk össze azt a 140-et, amely a filmben látható – meséli a kulisszatitkokat Kondacs András rendező. – A régi fotókat a különleges parallax technikát alkalmazva keltettük életre, azaz tettük mozgóvá, filmszerűvé. A célunk az volt, hogy alkotásunkkal mind a hazai, mind a nemzetközi közönség az évfordulóhoz méltó filmet csodálhasson meg, melyben a fókusz az épített örökségünk gondozásának fontossága.”

A film elkészültében további elismert szakemberek vettek részt. A narráció szövegét Nyáry Krisztián írta. Ennek különlegessége, hogy egyes szám első személyben hangzik el Budapest nevében. A főváros hangja Hámori Gabriella színésznő.

„Budapestet megformálni olyan feladat, amire egy színész csak büszke lehet” – mondja. „Az alkotók úgy érezték, Budapest egy olyan nő, akinek sok a vesztesége, de keserű sebzettsége mellett ott van az elpusztíthatatlan életösztöne, bölcsessége. Egyes megszólalásai előkelően öntudatosak, máskor egy megújulni kész haladó szellemet hallunk, akinek friss a humora és nagyon szereti azokat az embereket, akik benne éltek és élnek, szóval nagy szíve van. Valahogy az élet úgy hozta, hogy több filmem címében is ott van Budapest. Nagyon szeretek itt élni!”

Az Oscar-díjas Deák Kristóf filmrendező is hozzájárult ahhoz, hogy nívós, egyedi film készülhessen az évfordulóra.

„Andrásék csapata világszínvonalú látványvilágot kreált a régi fotók életre keltésével, én pedig arra vállalkoztam, hogy Nyáry Krisztiánnal együtt szívet és lelket adjunk ezeknek a képeknek, és elmeséljünk rajtuk keresztül egy epikus történetet, ami méltó egy ilyen kerek évfordulóhoz” – nyilatkozta.

A csupán öt fős Animatiqua Stúdió munkatársai, akik számos hasonló filmet alkottak már, több, mint egy éve dolgoztak a Budapest születésén, mely 16 perc hosszú és négy részből áll. Sok olyan épület is szerepel a fotókon, melyek mára sajnos már eltűntek, de számos érdekesség került felszínre a kutatómunka során.

„Számomra a legizgalmasabb a sokáig világrekorder régi Erzsébet híd története – folytatja Kondacs András rendező. – A II. világháborúban megsérült hidak idővel közel az eredeti formájukban állították vissza, de az Erzsébet híd esetében nem így történt. 1945. januárjában a visszavonuló német csapatok robbantották fel, hogy az oroszok ne tudjanak átkelni rajta, s bizony ez a híd sérült meg leginkább. A régi helyett épült tíz méterrel szélesebb kábelhidat majd 20 évvel később, 1964-ben adták át.”

A Budapest Brand is támogatta az évfordulós film elkészültét, amit a Városháza Károly körút felőli homlokzatára kivetítve, e hét pénteken és szombaton bárki megtekinthet.

A film kibővített angol nyelvű verzióját az alkotók a tervek szerint nemzetközi fesztiválokra nevezik majd és már zajlanak az előkészületek egy egész estés Budapest mozifilmmel kapcsolatban is. Sőt, az alkotók a sorozatot más magyar, illetve külföldi város történetének megfilmesítésének lehetőségét is fontolgatják.

Az InstyleMen 2023-ban életre kelti legújabb, exkluzív díjátadóját, a Men of the Yeart. Ahogyan az InStyle tartalmaiban, itt is a személyes történeteken van a hangsúly. A szerkesztőség olyan kategóriákat álmodott meg, amelyben inspiráló életművek mutatkoznak be különböző területekről.

Az Instyle Men a Marquard Group Hungary prémium kiadványaként idén mutatkozott be a magyar piacon, hogy hiánypótló jelleggel értékes, exkluzív és minőségi tartalmakat kínáljon a tudatos, világra nyitott és tájékozott közönségnek. Erről szól a brand mottója is: Instyle Men – Nyomot hagy a világban. Az Instyle Men tartalmai 100%-ban hazai gyártásúak.

Az InStyleMen of the Year novemberi gáláján az Ikon kategóriában olyan embereket díjaznak, akik életművükkel a saját területükön kiemelkedőt alkottak és munkájukkal generációkon átívelő hatást értek el. Jelöltek: Csányi Vilmos, Kaáli Nagy Géza, Kiss Gergely, Talmácsi Gábor. 

Az Értékteremtő kategóriában azokat jelölték, akik munkásságukkal nemcsak szórakoztatnak, hanem valódi társadalmi értéket is teremtenek. Jelöltek: Császi Ádám, Hajós András és Jeli András, Jászberényi Gábor és Gulyás Hermann Sándor, Kürti Gábor “Kükü”, Pál Ferenc.

A Social kategória azoké a tartalomgyártóké, akik jó érzékkel és tudatosan használják a közösségi felületeket és minőségi tartalmat közvetítenek közönségük felé. Jelöltek: Kovács Gellért (Filmszerész), Kroneraff István (Becsületesnepper), Ljasuk Dimitry, Turai Barna.

Az Álomépítők kategóriában azokat ismerik el, akik nem egy megszokott üzleti-kereskedelmi modellben gondolkotak, hanema víziójukat valósították meg, akár lemondások árán is: Jelöltek: Balogh Levente, Eőri Botond, Gerendai Károly, Jancsa Jani, Zsendovits Ábel. 

A Selfmade kategória jelöltjei kizárólag a tehetségükre és fáradhatatlan szorgalmukra támaszkodva, saját erőből jutottak fel a csúcsra. Jelöltek: Fördős Zé, Kiss Norbi, Nánási Pál, Takács Ákos, Vályi Bence (Tetovált Asztalos).

A Példakép kategória jelöltjei markánsan, kitartóan és hitelesen képviselnek egy-egy irányzatot, stílust, illetve az ahhoz tartozó életmódot. Jelöltek: Ivan & The Parazol, Michelisz Norbert, Miki357, Trellay Levi.

A Belevaló kategóriába igazi multitalentumok kerültek, akik több területen is megmutatták már tehetségüket és kiemelkedőt alkottak. Jelöltek: Csorba Lóci, Nyáry Krisztián, Riger János, Vályi István “Pista”.

A Múzsa kategóriában azokat a nőket díjazzák, akik a saját területükön kiemelkedő szerepet töltenek be tehetségüknek és kitartó munkájuknak köszönhetően. Jelöltek: Dobó Kata, Kozák Luca, Péterfy Bori, Vas Kata Blanka.

„Amikor elindítottuk az InStyle Ment, a visszajelzésekből rögtön éreztük, hogy komoly igény mutatkozik a színvonalas tartalmakra, print és online formában egyaránt. Sok az olyan igényes férfi, aki szeretne tudatos döntéseket hozni az életében.  A jelöltek is ilyen emberek, életútjuk, kitartásuk kreativitásuk inspirálóan hathat másokra is. Fontosnak tartottuk, hogy ne egy adott terület képviselőit versenyeztessük meg egymással, hanem olyan embereket, akik más-más világban, mégis hasonló utat jártak be” – mondta el Fenyővári Szilvia, a Marquard Group Hungary ügyvezető igazgatója.

Az InStyleMen of the Year díjakat novemberben adják át exkluzív gála keretei között, a jelölteket a szerkesztőség állította, ám a kitüntetésekről a közönség dönt. A jelöltekre ezen a linken lehet szavazni.

]]> https://markamonitor.hu/visszater-a-nyomtatott-eva-magazin/ Sat, 13 Mar 2021 04:35:12 +0000 https://markamonitor.hu/?p=34609 Visszatért az ÉVA print kiadása, már kapható a magazin legfrissebb száma. A Marquard Media Magyarország az olvasói és hirdetői igényekre válaszolva visszahozta a standokra a magazint, amely a márciusi lapszámot követően idén még három alkalommal jelenik meg.

A legfrissebb ÉVA magazinban Pásztor Anna vall a felnőtté válásról, Ajkai Mónika modellből lett coach a belső ragyogásról, Nyáry Krisztián író pedig az olvasás hatásairól. Az oldalakon többek között szó esik arról, hogyan formálódik a terhesség alatt az anyai agy, mi és miért zajlik le a serdülők elméjében, valamint a társkeresés evolúciójába betekintést nyernek az olvasók. A szám 25 oldalas húsvéti melléklettel, recept- és dekorációs ötletekkel jelentkezik.

A Marquard Media Magyarország 2020 októberében jelentette be, hogy felfüggeszti a nagy presztízsű lap nyomtatott formájának gyártását, hogy a karanténhelyzetben az egyre népszerűbb evamagazin.hu brandre koncentrálhasson, azonban soha nem tett le arról, hogy a print magazint a megfelelő feltételek megvalósulása esetén újra nyomdába engedje.

„Közel 200 oldalnyi prémium tartalom, ez várja az Éva magazin olvasóit. A Marquard Mediánál azt valljuk, hogy a tartalom minősége és relevanciája a lényeg, a csatorna a másodlagos. Folyamatosan fejlesztjük digitális platformjainkat, de a tradicionális értékekhez is hűek maradunk. Az ÉVA magazin indulása óta igazi különlegesség a magyar piacon, értékteremtő tartalma, hangvétele is egyedi – örülünk, hogy olvasóink és a hirdetők is így látják ezt, hiszen a tőlük érkező jóleső nyomásra hoztuk vissza a nyomtatott magazint. Büszkén és boldogan adjuk át a tavaszi számot az olvasóknak” – mondta Óhidi Zsuzsanna, a Marquard Media Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az elsősorban 30-49 év közötti, ABC státuszú, igényes és rendkívül tudatos fogyasztói szokásokkal rendelkező célcsoportot megszólító ÉVA magazint a Marquard Media 2007-ben alapította.

A Kortárs Felbeszéléseket a Volvo Autó Hungária és a Radnóti Színház hívta életre együttműködésben a Magvető Kiadóval, hogy a biztonságos és fenntartható vezetési élmény inspiráló, elgondolkodtató irodalmi kalandokkal legyen teljes. A sorozatban a kiadó és a színház által válogatott, sokszínű, izgalmas, a kortárs magyar irodalmi világot reprezentáló novellákat a Radnóti színészei és vendégművészei keltik életre, és az ő előadásukban hallhatók a Nyáry Krisztián tollából megszülető, különleges kedvcsinálók is.

„Nagyon büszkék vagyunk erre az együttműködésre, óriási öröm ilyen értékes és különleges tartalom megszületésében aktívan részt vállalni. Külön-külön a csapat nagy részével az elmúlt években már dolgoztunk együtt, de ez volt az első alkalom, hogy mindannyian egy közös alkotáson munkálkodunk. Jó érzéssel tölt el, hogy mindenki szívét-lelkét beleadta, szinte süt minden hangból a lelkesedés a produkcióért, ez rögtön kiderül, ha utazás közben vagy a nagyvárosi csúcsforgalomban ülve csak egyetlen novellába is belehallgatnak” – fejtette ki Sztárcsevity Andrea, a Volvo Autó Hungária marketingigazgatója.

Bodor Ádám, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Harag Anita, Háy János, Jászberényi Sándor, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Schein Gábor, Szabó T. Anna, Szaniszló Judit, Tar Sándor, Tóth Krisztina és Vida Gábor novellái Bálint András, Börcsök Enikő, Gazsó György, Kováts Adél, László Zsolt, Lovas Rozi, Martin Márta, Martinovics Dorina, Pál András, Porogi Ádám, Rusznák András, Schneider Zoltán és Sodró Eliza előadásában hallhatók. Az ajánlókat Baki Dániel, Mészáros Blanka és Nagy Márk tolmácsolja.

Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója szerint, egy ilyen rendhagyó munkafolyamat olyan egy színház életében, mint a forgatás egy színészében. „Kirándulás, kitekintés, ami egészen más energiákat hoz be a megszokottak mellé, mindezt fokozza a jó érzés, hogy együttesen ilyen míves dolgot alkottunk. Vezetőként rendkívül inspiráló volt a hangoskönyv megszületésében, kitalálásában részt vállalni a kreatív munkafolyamat és az energiák szempontjából, ráadásul az együttműködés során megismerhettem a partnerek más-más működését is. Egyfajta vezetői tapasztalatgyűjtést is végeztem.” – fűzte hozzá a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.

A Kortárs Felbeszélések stratégiai tervezője és megvalósításának koordinátora Kozma Noémi vezetésével a Mindshare. ,,A Volvo törekszik arra, hogy ne csak a biztonságos és fenntartható utazásban legyen megbízható társ, hanem az ezzel járó, sokszor holtidőként megélt percek, órák lehető legélményszerűbb eltöltésében is. Ez az insight hívta életre a Kortárs Felbeszéléseket, amellyel a célunk kettős: egyfelől az utazás, a zsúfolt utakon araszolás idejének értékes tartalommal való megtöltése, másfelől a Volvo kulturális érzékenyítő aktivitásainak sorába illeszkedően a kortárs magyar novellák minél többekkel való megismertetése és megszerettetése.”

A podcast gyártója a BETONE Stúdió, Román Balázs kreatív producer úgy fogalmaz, hogy „egyedülálló formátum született meg az együttműködésnek köszönhetően. Nagyon imádtuk, ahogy megelevenednek a különböző kortárs történetek, és megszületik ez a podcast.”

A Kortárs Felbeszélések sorozatban 18 magyar író 27 novellája érhető el a Spotify-on, az Apple és a Google Podcasten október 17-től. A műsor felvételvezetője Dósa Márton, a gyártásvezető Grőger Dia, a zenei- és utómunka-szerkesztő Szűts Dániel, a kreatív producer Román Balázs, a producer pedig Hampuk Richárd. A válogatást Báthory Orsolya és Schaffler Sarolta készítette, a novellák hangfelvételét Báthory Orsolya rendezte, hangmérnökök: Gábor Dániel, Jacsó Bence és Tóth Péter Ákos.

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár megbízásából Kováts Adél főszereplésével Grosan Cristina rendező készített kisfilmet Háy János Egy férfi című novelláját alapul véve, így helyezve mozgóképes történetbe a Kortárs Felbeszélésekben hallható, László Zsolt által felolvasott novellát. A podcast-sorozat hivatalos bemutatóját a Margó keretében, október 17-én tartják a Várkert Bazárban Dragomán Györggyel, Kováts Adéllal és Till Attilával.

A koronavírus miatti korlátozások sajnos mindannyiunk életére hatással vannak: nemcsak a munkánkat és a tanulást kellett átszerveznünk, de kikapcsolódni és feltöltődni sem tudunk a megszokott módokon. Bár a közönség már visszavágyik a színházba, jelenleg még bizonytalan, hogy mikor láthatunk személyesen egy-egy új előadást.

A budapesti Madách Színház azonban most megtalálta a megoldást, hogy az újraindulás pillanatáig se fossza meg közönségét az előadások varázslatos világától: „Madách Színház élőben az Ön otthonában” néven indítja el új, online térben és valós időben közvetített előadássorozatát. A rendkívüli körülmények miatt az előadások helyszíne nem más, mint a színészek otthona, ahonnan élőben sugározzák majd a darabokat. Az új, digitális műfaj előnye, hogy minden néző a legjobb helyről nézheti végig a színdarabot, valamint az ülőhelyek korlátozott száma sem jelent gondot. A különleges előadásokat kizárólag a Madách Színház honlapjáról lehet majd elérni, később – ugyanúgy, mint a színházban játszott darabok – ezek sem lesznek visszanézhetők.

„Ezekben a nehéz időkben az embereknek még nagyobb szükségük van a színház adta egyedülálló impulzusokra. A színház varázsától és az ott megszülető egyedi, megismételhetetlen pillanatoktól senkit sem szeretnénk megfosztani. Ezért született meg az az ötlet, hogy az online térben nyújtsunk kellemes pillanatokat látogatóink számára. Ez azonban nemcsak a nézőknek nyújt majd örömet, hiszen a színészek is nagyon várják már, hogy újra „élőben” kápráztathassák el a közönségüket” – mondta Szirtes Tamás Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező.

A sorozat nyitásaként Szirtes Tamás rendezésében, Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter előadásában mutatják be Carol Rocamora Örökké fogd a kezem című művét, amelyet a szerző Anton Pavlovics Csehov és felesége, Olga Knyipper színésznő levelezése nyomán írt. A nem mindennapi színdarabbal a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész-házaspár, Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter betekintést enged saját otthonába, ezzel még bensőségesebbé téve az előadás hangulatát. „Korábban is dolgoztunk már együtt házaspárként, de arra még nem volt példa, hogy a színpad helyett a saját otthonunk legyen a díszlet” – mondta a darab kapcsán Nagy-Kálózy Eszter.

A Madách Színház azonban nemcsak egy, hanem egyből két online remekművel kedveskedik közönségének. A sorozat következő darabja Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című vígjátéka lesz Kovács Lotti és Szemenyei János előadásában. „A darabot Harangi Mária rendezte úgy, hogy a próbafolyamat során egyetlen alkalommal sem találkoztunk személyesen. Ez mindannyiunk számára új helyzetet jelentett, de azt gondolom, hogy sikeresen vettük a digitális akadályokat, és egy nagyon izgalmas dolgot alkottunk közösen” – tette hozzá a George-ot alakító Szemenyei János színművész.

A Madách Színház újító kezdeményezésének további különlegessége, hogy a nézőknek nem csak az előadások megtekintésére lesz lehetőségük, hanem a színdarabok kezdete előtt, 19:20-tól részt vehetnek egy virtuális társalgáson is, ahol Nyáry Krisztián és Gálvölgyi János válaszolnak majd a publikum által feltett érdekes kérdésekre.

• A jegyek – jelképes, 1500 Ft-os áron – a Madách Színház honlapján már elérhetők.

• Az Örökké fogd a kezem című darab internetes ősbemutatójára 2020. június 4-én színházi időben, 20 órakor, a további előadásokra pedig június 5-én, 6-án, 9-én és 10-én kerül sor.

• A Jövőre, veled, ugyanitt című darabot először június 11-én, ezt követően pedig június 12-én, 13-án, 16-án és 17-én, ugyancsak 20 órás kezdettel tekinthetik meg a nézők.

Sok fiatal még húszas évei végén is az útját keresi. A legtöbben nem elégszenek meg biztos karrierrel, siker iránti éhségük már-már generációs sajátosság. Jelentős részük azonban csak a cél megfogalmazásáig jut el, elérniük azonban csak ritkán sikerül. Ezeknek az ambiciózus fiataloknak nyújt segítséget a JÉG a Mentorest program keretén belül, ahol a szerencsések a szakmájukban kiemelten sikeres emberekkel beszélgethetnek négyszemközt. Az eseményen a szervezet felsorakoztatja a legkiválóbb szakembereket szinte minden területről, hogy pár órára mentorként tudják segíteni az eseményen részt vevő fiatalokat. Az idei program mentorai:

• Baán László: Szépművészeti Múzeum főigazgatója
• Bognár Attila: A38 Hajó vezetője
• Bombera Krisztina: televíziós szerkesztő-műsorvezető
• Demeter Szilárd: Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
• Almási Kitti: klinikai pszichológus, író, előadó
• Gerendai Károly: vállalkozó (SZIGET, Lupa-tó)
• Kondor Anna: Goodwill Communications managing partnere
• Mesterházy Ernő: filmproducer
• Nyáry Krisztián: irodalmár, könyvkiadó
• Palotai Dániel: Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, főközgazdász
• Szabó Balázs: CIB bank vezérigazgató-helyettese, Vállalati Üzletág

„Célunk az volt, hogy a motivált fiatalokat egy asztalhoz ültessük a mai magyar közélet legkiemelkedőbb szereplőivel. Úgy gondoljuk, hogy a folyamatosan fejlődni akaró fiatal generáció számára elengedhetetlen, hogy a szakmájukban már bizonyított emberektől első kézből hallják, hogy miképp lehetnek sikeresek, és melyek azok a készségek, amelyekre érdemes és kell is fókuszálni. Amellett, hogy az eseményen résztvevő fiatalok egy életre szóló élménnyel gazdagodnak, a mentoroknak is remek lehetőség ez, hogy megismerkedjen a mai magyar társadalom legmotiváltabb fiataljaival, ugyanis ez egyfajta előrejelzésként is szolgál a jövő Magyarországát illetően. Az esemény programja és szellemisége tökéletesen kifejezi a JÉG céljait és vízióját” – mondta el Farkas Dezső, az egyesület elnöke.

A Mentorestet a Michelin-csillagos Costes Downtown étteremben rendezik meg. Az eseményre minden 18 és 35 év közötti magyar fiatal pályázhat, a jelentkezéshez csak egy önéletrajzra, motivációs levélre és egy legfeljebb egyoldalas esszére lesz szükségük a választott mentor területének témájában. A jelentkezéseket október 30 éjfélig várják a jegmentorest@gmail.com címen.

Egyedi mintás, limitált példányszámban készített üvegpalackokkal, valamint hazánk népszerű kortárs íróival, költőivel készült a jeles alkalomra a Coca-Cola Magyarország: pont ötven évvel ezelőtt gördült le ugyanis az első, hazánkban palackozott Coca-Cola a kőbányai gyártósorról. A Magyar Likőripari Vállalat első palackja óta számos itallal és sok új termékcsaláddal is bővült a kínálat a fél évszázad során, s mára a Coca-Cola Magyarország 13 márkát és összesen 94 különböző terméket kínál fogyasztóinak. A félszázados évforduló apropójából Bornai Tibor, Cserna-Szabó András, Csukás István, Erdős Virág, Nyáry Krisztián és Parti Nagy Lajos is saját írással készült, alkotásaik már mind olvashatók a Coca-Cola Journey portálon.

Bornai Tibor saját emlékeiről számolt be „A Coca-Cola és én” című írásában, Cserna-Szabó András a „Keleti kóláról” írt, felfedve alkotásában személyes élményeit is. Csukás István „Cola-dalt” költött, rímesítve művében az üdítő sokoldalúságát, Erdős Virág a „CC50” címet kapó versben mutatta be az üdítőital elmúlt 50 évét.

Nyáry Krisztián regényes története „A kis magyar cola-háborútól a nemzetközi békeharcig” címmel érhető el az oldalon, Parti Nagy Lajos pedig „Emlékkóla” című írásában értelmezte számos megközelítésből, mi is az, és mit képvisel a  Coca-Cola. Mindegyik mű megtalálható a Coca-Cola Magyarország honlapján.

Az alkotásokkal is megismerkedhetett a nagyközönség az ünnep részeként, valamint nyereményjátékban is részt vehettek a rajongók, hogy megkaphassák az egészen kis szériás üveg díszpalack egyikét. A Coca-Cola Facebook- és Instagram-oldalán is kisorsolták 25-25 palack szerencsés új tulajdonosát, rajtuk kívül még a vállalat partnerei, a márka nagykövetei és képviselői is kaphattak egy-egy 50. évfordulós ünnepi palackot. A nagy sikerre való tekintettel ráadás kört hirdet a Coca-Cola Magyarország a közösségimédia-csatornáin, így az utolsó sorsolás alkalmával 25 további palack találhat majd gazdára és kerülhet a nyertesek karácsonyfája alá.

A Coca-Cola már történelem

A méltán népszerű üdítővel hivatalosan 1967-ben találkozhattak először a fogyasztók, amikor bemutatta azt a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV). Az eseményen pillanatok alatt elkapkodtak minden egyes palack Coca-Colát, és a rajongóknak nem kellett sokat várniuk a kedvező bejelentésre, hiszen hamar ki is hirdette a Magyar Likőripari Vállalat, hogy a következő évben megkezdi az üdítőital palackozását. 1968-ban el is készült az első, hazánkban palackozott Coca-Cola, klasszikus kétdecis kontúrpalackban, mint a háború utáni Magyarország első hazánkban előállított amerikai terméke.

A legendás márka iránt annyira nagy lett a kereslet, hogy a Szeszipari Vállalatok Trösztje 1970-től már Szabadegyházán, Győrben, Kisvárdán és Miskolcon is palackozta az üdítőitalt. Rá tíz évre, a Coca-Cola Company palackozási szerződésének aláírásával a Békéscsabai Üdítőitalgyártó Vállalattal együtt már hat üzemben palackozták a szocialista iparvállalatok a szénsavas italt.

1988-ban bővült tovább a Coca-Cola Company hazai kínálata: a Fanta gyártása Szabadegyházán indult el. 3 évvel később a Sprite-ot is elkezdték Magyarországon is palackozni, akkor már egy ausztrál palackozó, a Coca-Cola Amatil és a Budapesti Likőripari Vállalat vegyesvállalata forgalmazásában állt a teljes termékportfólió. 1996-ra a Coca-Cola Amatil felépítette saját, a legmodernebb technikát felhasználó gyárát Dunaharasztiban. Mire megkezdődött az új évezred, több palackozó egyesült, és létrejött a Coca-Cola Hellenic Bottling Company (HBC), mely jelenleg is a világ egyik legnagyobb italgyártó- és forgalmazó konglomerátuma. A dunaharaszti gyár és a hazai palackozás joga 2001 óta a HBC Magyarországé.

A 2002-es esztendő újabb mérföldkövet jelentett a vállalat számára: a Coca-Cola Magyarország ekkortól már nemcsak Dunaharasztiban, de a Zalaszentgróti Ásványvíz Palackozó Üzemben is palackozta a termékeket, és ugyanebben az évben a dunaharaszti gyár exporttermelését is megkezdte. Tíz évvel később Dunaharasztiban átadták az ország egyik legnagyobb kapacitású üdítőitalgyártó-sorát, majd 2017-ben az ország legnagyobb, 6500 négyzetméter alapterületű élelmiszeripari raktárát is.

Ma a Coca-Cola Magyarország már 13 márkát, 94 különböző terméket kínál 201 különböző kiszerelésben, 18 méretben. A vállalat üdítőital-portfóliójának közel fele cukor- és kalóriamentes, illetve alacsony cukortartalmú. Hazánk egyik legjelentősebb magyar élelmiszer-feldolgozójaként a Coca-Cola vállalatcsoport összesen mintegy 120 milliárd forintot ruházott be Magyarországon, termékeit 26 országba exportálja, és beszállítóival együtt összesen 13 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) szenzációja volt a korábban csak „a nyugati imperializmus szimbólumaként” emlegetett üdítőital, a Coca-Cola bemutatkozása. A Magyar Likőripari Vállalat bejelentette: a következő évben megkezdi a legendás márka palackozását. 1968-tól a kőbányai gyárban, kezdetben a bécsi Coca-Cola iroda ellenőreinek heti rendszerességű látogatása mellett meg is kezdték a klasszikus, kétdecis üveg kontúrpalackok töltését. Ezzel a Coca-Cola volt az első, a háború után Magyarországon előállított amerikai termék. A kereslet minden várakozást felülmúlt, így a Szeszipari Vállalatok Trösztje 1970-ben megkezdte a Coca-Cola palackozását Szabadegyházán, Győrben, Kisvárdán és Miskolcon. 1980-ban a Coca-Cola Company palackozási szerződést kötött a Békéscsabai Üdítőitalgyártó Vállalattal is, így a szocialista iparvállalatok már hat üzemből látták el a legendás üdítővel a magyar fogyasztókat.

Húsz évet vártunk a Fantára

A Coca-Cola Company világszerte ismert márkái közül a Fanta mutatkozott be másodikként Magyarországon: 1988-ban Szabadegyházán indult el a gyártás. A Sprite 1991-ben érkezett, akkor már egy ausztrál palackozó, a Coca-Cola Amatil és a Budapesti Likőripari Vállalat vegyesvállalata forgalmazta a teljes termékportfóliót. 1996-ra a Coca-Cola Amatil felépítette saját, a legmodernebb technikát felhasználó gyárát Dunaharasztiban. Az ezredfordulón több palackozó egyesüléséből létrejött a Coca-Cola Hellenic Bottling Company (HBC), a világ egyik legnagyobb italgyártó- és forgalmazó konglomerátuma. A dunaharaszti gyár és a hazai palackozás joga azóta is e csoport magyar leányvállalatáé.

2002-től a Coca-Cola Magyarország már két telephelyen palackozza termékeit: akkor nyílt meg a Zalaszentgróti Ásványvíz Palackozó Üzem, a dunaharaszti gyár pedig megkezdte exporttermelését. Egy évtizeddel később Dunaharasztiban átadták az ország egyik legnagyobb kapacitású üdítőital-gyártósorát, majd tavaly az ország legnagyobb, 6500 négyzetméter alapterületű élelmiszeripari raktárát.

Ma a Coca-Cola Magyarország 13 márkát, 94 különböző terméket kínál 201 különböző kiszerelésben, 18 méretben. A vállalat üdítőital-portfóliójának közel fele cukor- és kalóriamentes, illetve alacsony cukortartalmú. A Coca-Cola vállalatcsoport összesen mintegy 120 milliárd forintot ruházott be Magyarországon, ezzel az egyik legjelentősebb magyar élelmiszer-feldolgozónak számít: termékeit 26 országba exportálja, beszállítóival együtt 13 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Személyes élmények, egyedi palackok

A vállalat felkért hat ismert és népszerű kortárs írót, költőt, hogy a fél évszázados évfordulóra osszák meg emlékeiket, gondolataikat az olvasóközönséggel. Cserna-Szabó András például a személyes élményei mellett a Coca-Cola magyar popkultúrában betöltött szerepéről írt, Csukás István egyenesen ódát költött az üdítőitalhoz. Bornai Tibor az üdítővel kapcsolatos személyes történeteit osztja meg, Nyáry Krisztián a Coca-Cola márkanév regényes magyarországi őstörténetének járt utána. A vadonatúj, eredeti alkotások november 8-ától csütörtökönként debütálnak a Coca-Cola Magyarország honlapján és közösségimédia-csatornáin.

A hazai gyártás elindításának ötvenedik évfordulójára a Coca-Cola Magyarország különleges, egészen kis szériás – csupán 550 példányban gyártott – díszpalackot is tervezett. A limitált kiadást a vállalat partnerei, a márka nagykövetei és influencerei kapják majd meg. A nagyközönség csak a vállalat közösségimédia-csatornáin juthat hozzá a ritkasághoz: 25 palackot a Coca-Cola Facebook-oldalán, 25-öt az Instagramon sorsolnak majd ki.