A szülők jelentős részének (42 százalék) a gyermekek felügyeletének megszervezése jelenti a legfőbb problémát a nyáron – derül ki az Erste felméréséből. Sokan nehezen tudják ellátni a munkájukat (38 százalék), amíg otthon vannak a gyerekek, de a programokhoz szükséges anyagiak előteremtése, illetve ezek kitalálása és megszervezése is sokak számára okoz fejtörést (36 illetve 35 százalék). Mindössze tízből egy szülő mondta azt, hogy számára nem okoz nehézséget ez az időszak.

A nyári programok és táborok számottevő, és egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek. A válaszadók nagy része (42 százalék) úgy véli, hogy a költségek idén valamelyest magasabbak lesznek, mint tavaly, a fővárosban élők körében pedig ez az arány még magasabb (57 százalék). Míg tavaly a válaszadók legnagyobb aránya (27 százalék) a várható költségeket 25 ezer és 50 ezer forint közé becsülte, idén már jóval kevesebben gondolják úgy, hogy ennyiből megússzák a nyári szünidőt (16 százalék). Ezzel szemben a 80 ezer és 100 ezer forint közötti összeget tavaly még csak 14 százalék jelölte meg, idén viszont ez az arány jelentősen, 21 százalékra emelkedett.

A nyári szünettel járó plusz kiadások kihívást jelentenek a családok számára. A válaszadók 39 százaléka szerint anyagilag kifejezetten megterhelő ez az időszak, és csupán 3 százalék válaszolta azt, hogy semmilyen problémát nem jelentenek számára a szünidő költségei. Az Erste tavalyi felmérésének eredményeihez hasonlóan idén is a válaszadók 40 százaléka tudatosan, időben félretesz és tartalékol a nyári táboroztatással kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére. Ugyanakkor a gyorshitel felvételében gondolkodók aránya az előző évi 1-ről 5 százalékra, míg a rokonoktól és ismerősöktől kapott támogatás mértéke 11-ről 15 százalékra nőtt.

Korosztálytól függetlenül ezért sok családban a nagyszülők segítségére támaszkodnak ebben az időszakban (48 százalék), illetve jellemző megoldás még, hogy a szülők felosztják egymás között a gyerekek felügyeletét (39 százalék). Dobogós megoldás a napközis tábor (29 százalék), illetve minden negyedik válaszadó elhasználja a szabadságát ebben az időszakban (23 százalék). A drágább ottalvós táborokat viszont kevesebben választják (18 százalék).

A felmérés szerint a munkáltatók jellemzően nem törekszenek rá, hogy megkönnyítsék ezt a helyzetet, a válaszadók fele semmilyen támogatásra nem számíthat a munkahelyétől (48 százalék). A szülők 14 százaléka számolt be arról, hogy plusz szabadságot kap a nyári iskolai szünet idejére, 12 százalék beviheti gyermekét a munkahelyére, míg 11 százalék anyagi támogatást kap erre az időszakra. Tábort, nappali programot vagy felügyeletet a munkáltatók kevesebb mint tizede biztosít.

„Az Erste idén is hozzájárul a gyerekek nyári táborozásának költségeihez. A 15. életévüket még be nem töltő gyermekek után a pénzintézet minden dolgozója igénybe veheti a támogatást, amely bármely, a szülők által választott tábor díjához ad hozzájárulást. A közel 400 gyermek táboroztatását segítő támogatás összegét a bank idén harmadával megemelte. Emellett nagy segítséget jelent a nyári gyerekfelügyelet megtervezésében, hogy az Ersténél a home office aránya havi szinten 60 százalék, ami azt jelenti, hogy a legtöbb területen egy hónapban több mint két hetet dolgozhatnak otthonról a munkatársak. Mindezek mellett jól jöhetnek ilyenkor a bank lojalitás programjában, az Erste Care-ben adott extra szabadnapok, vagy hosszabb rekreációra fordítható 1, 2, 4 hetes plusz szabadságok is” – mondta el Mihók Krisztina, az Erste HR-vezetője.

Egy országos kutatás[1] szerint a magyarok körében a tévézés még mindig a legnépszerűbb szabadidős elfoglaltság – szinte minden hazai háztartásban néznek televíziót. Így nem csoda, ha a nyári szünetben a gyerekek is hajlamosabbak több időt tölteni a képernyő előtt, de az online tartalomfogyasztáshoz hasonlóan szülőként a tévézést is érdemes tudatosan kezelni, és életkortól függően felügyelni, közösen megbeszélni az erre vonatkozó szabályokat.

A hagyományos tévézési szokások átalakulása azt is jelenti, hogy a fiatal korosztály ma már nem feltétlenül otthon, a TV-készülék előtt ülve, lineárisan tévézik: a BellResearch felmérése[2] alapján leginkább a 19 év alattiakra jellemző, hogy az interneten néznek TV-műsorokat élőben vagy felvételről. Ez azzal is jár, hogy szülőként kevésbé van rálátásunk arra, hogy a gyerek mennyi időt tölt képernyőnézéssel, ezért is érdemes foglalkozni a tudatos tartalomfogyasztással.

Mennyi az ideális képernyőidő?

Örök kérdés, hogy mennyi tévézés ideális a gyerekek számára. A nyár a pihenésről is szól, a tévézés pedig a kikapcsolódás és a feltöltődés egyik formája, ugyanakkor gyermekkorban kiemelten fontos, hogy változatosan és aktívan töltsék az idejüket, és ha tehetik, menjenek ki a szabadba, sportoljanak, és változatos játékokat játszanak.

Koren Balázs szerint érdemes azt az ökölszabályt betartani, hogy minden képernyő előtt eltöltött órára jusson legalább ugyanannyi, vagy ideális esetben kétszer annyi idő, amit más tevékenységgel töltenek, például olvasással, társasjátékkal, vagy kint a szabadban aktívan, mozgással. Ez nem csak a gyerekek fizikai jólléte szempontjából hasznos, hanem a digitális eszközök használatának határait is segít tudatosítani.

Mi határozzuk meg

Nem csak azt érdemes a gyerekekkel megbeszélni, hogy mennyi időt tölthetnek tévézéssel, de azt is, hogy mikor. Ma már nagy előny, hogy nem feltétlenül kell az élő tévéműsorhoz alkalmazkodni. A Yettel TV-ben például 7 napig visszanézhetjük, valamint 30 napig rögzíthetjük számos csatorna műsorát, így ha például a délutáni időszakban megy a gyerekek kedvenc meséje, azt később meg tudják nézni és nem kell megszakítani a focizást, játékot.

Görgetés helyett tudatosság

Ami korábban a kapcsolgatás volt a lineáris csatornák között, az ma a scrollozás (görgetés) a digitális platformokon – a nagy tartalomválasztékban könnyű sok időt tölteni keresgéléssel. A gyerekek esetében ezt még inkább érdemes elkerülni, hiszen ilyenkor folyamatosan a képernyőt nézik anélkül, hogy valódi tartalmat követnének. Segíthet, ha előzetesen megtervezzük, mikor mit nézzünk meg a televízióban, és elmentjük a tetszőleges filmeket, sorozatokat. A Yettel TV kifejezetten gyerekeknek szóló tartalmait összegyűjtő „Kicsiknek” menüje is segít a műsorok kiválasztásában.

Egyszerre egy képernyő

Szintén érdemes odafigyelni a multiscreen használatra: felnőttként könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy tévézés közben a mobilunkat nyomkodjuk, így viszont egyik tevékenységre sem tudunk koncentrálni. Ha tévézünk, szánjuk rá dedikáltan az időt, ne keressünk közben más elfoglaltságokat, ezzel a gyerekeknek is példát mutathatunk, és ők is könnyebben elfogadják, ha azt a szabályt hozzuk, hogy egyszerre csak egy eszközt használhatnak. Arról nem is beszélve, hogy így tévézés közben jobban tudunk a reakcióikra, esetleges kérdéseikre figyelni.

Gyerekzár

Még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is előfordulhat, hogy a gyerekek olyan televíziós tartalmakkal találkoznak, ami nem a korosztályuknak való. Ha ilyen helyzet adódik, elsőként beszélgessünk velük arról, mit láttak, hogyan érintette őket, és miért gondoljuk azt, hogy az adott műsor nem nekik való. A Yettel TV esetében pedig segítséget jelent, hogy a szülői zár funkció segítségével, PIN kóddal korlátozhatjuk a különböző korhatár-besorolású (6, 12, 16, 18 éven felüli) műsorok hozzáférését.

[1] Infokommunikáció a háztartások szintjén, Magyar Infokommunikációs jelentés, BellResearch, 2022

[2] Infokommunikáció az egyének szintjén, Magyar Infokommunikációs jelentés, BellResearch, 2022

Kép: Glenn Carstens Peters, Unsplash