A „Kereső kutatás 2025” eredményei szerint a mesterséges intelligenciával támogatott keresések megjelenésével az információhoz jutás természete alapjaiban alakult át: a „guglizás” többé már nem az egyeduralkodó keresési forma, a keresés fogalma alatt pedig lassan inkább beszélgetést értünk majd.

Egyre többen használják az AI-t

Az AI-platformok használata mainstream szokássá vált. Míg 2023-ban az AI-eszközöket elsősorban az early adopterek próbálgatták, ma a leginkább használt AI-alkalmazást, a ChatGPT-t szinte minden második magyar internetező kipróbálta már. Az elmúlt évben nőtt a kipróbálók aránya minden demográfiai csoportban – a digitálisan inkább lemaradónak bélyegzett csoportok, a 60 év felettiek, az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a falvakban élők körében is –, a társadalmi rétegek közötti különbségek így egyre inkább elmosódnak.

Az AI-használat terjedése azonban nem tetőzött még: a ChatGPT-t vagy valamelyik versenytársát jelenleg nem használók 39%-a a jövőben tervezi kipróbálni az AI-os keresést.

Mire használják az emberek az AI-t?

Az AI-platformokat leginkább keresésre használják az átlagfelhasználók: a Mediator és az NRC kutatása szerint a magyarok az esetek 98%-ában információkeresésre is használják a ChatGPT-t. Az is látszódik, hogy leginkább komplexebb információk keresése (többféle forrásból származó információt összegző keresések vagy magyarázatot, értelmezést igénylő keresések) esetén fordulnak az AI-hoz.

Tehát a „guglizás” többé már nem az egyeduralkodó keresési forma. Tíz keresésből mindössze négy-öt történik a Google hagyományos felületén, az AI-alapú platformok és a social keresők átvették a terep jelentős részét. Sőt, ha azoknak a keresési szokásait vizsgáljuk, akik használnak AI-t is, akkor a Google használatának, valamint a social media- és a YouTube keresések aránya is kisebb. Ez azt jelenti, hogy a ChatGPT és a versenytársai ma már nem csupán a Google-től, hanem egyre inkább a videós és social platformok keresőitől csábítják el a felhasználókat.

Miért használják az AI-t?

A felmérésben részt vevő AI-használók szerint az AI pontosabb, alaposabb, naprakészebb, személyre szabottabb, gyorsabb választ ad, mint más keresőplatformok. Különösen feltűnő, hogy ezen dimenziók szerint a social- és videós platformok keresőfunkciói megítélésük szerint sokkal rosszabbul teljesítenek az AI-nál.

A Google hagyományos találati listája azonban megbízhatóság, hitelesség, ellenőrizhetőség szempontjából megelőzi az egyéb keresőplatformokat. Bár felmerül a bizonytalanság a ChatGTP és versenytársainak válaszai kapcsán, úgy tűnik, hogy összességében ez kevésbé jelent problémát, a testreszabottság és a kényelem szempontjai felülírják a hitelesség kérdését.

„Azt tapasztaltuk, hogy a keresési találatok formája, a beszélgetős jelleg miatt a bizalom az AI-keresések iránt szinte reflexszerűen kiépült. És annak ellenére is elfogadják a felhasználók az AI /válaszait, ha nem is feltétlenül tudják ellenőrizni a válaszok helyességét” – mondja Molnár Zoltán, az NRC ügyfélkapcsolati igazgatója. „Az AI kontextusérzékeny, képes figyelembe venni a felhasználó korábbi kérdéseit, stílusát és preferenciát, így a keresési élmény fokozatosan beszélgetéssé válik, egy közös értelmezéssé” – vetíti előre a keresés fogalmának átalakulását a szakember.

Mit jelent ez a márkák számára?

A „Kereső kutatás 2025” adataiból egyértelműen látszik, hogy az információszerzés, az online keresés metódusa átalakult. „A keresés átalakulása a figyelemgazdaság szerkezetét, a tartalomfogyasztási szokásokat, egy márka felfedezésének folyamatát, továbbá végső soron a márkakommunikációt és annak hatékonyságát is átalakítja” – vonja le a következtetést Négyesi Tamás, a Mediator ügyvezetője. „Magyarország legnagyobb független kommunikációs ügynökségeként fontosnak tartjuk, hogy ebben az új kommunikációs érában segítsünk a márkáknak, vállalatoknak megérteni a változás folyamatát, valamint támogassuk őket abban, hogy üzeneteik hatékonyan eljussanak a felhasználókhoz. Ezért jött létre ez a kutatás is.”

A kutatásról

A „Kereső kutatás 2025” az NRC és a Mediator közös kutatása, az első országos reprezentatív kutatás, amely feltérképezte, hogyan változik a keresők használata és hogyan alakulnak a felhasználói elvárások Magyarországon az újgenerációs platformok (social media, mesterséges intelligencia) térnyerésével.

A felmérés 2025 augusztusában készült 1500 hazai, 16 év feletti internetező részvételével.

További információk: https://www.keresokutatas.hu/

A Sziget Fesztivál, amelynek szervezői a minőségi szórakozáson kívül a fenntarthatóság iránt is elkötelezettek, idén is otthont adott a Coca-Cola Magyarország immár hagyományos, környezettudatos szemléletformáló sajtóbeszélgetésének. Az idei eseményen a csomagolási innovációk, a visszaváltási rendszer eddigi eredményei, a kapcsolódó kormányzati szerepvállalás és célkitűzések, valamint a lakosság fenntarthatósági attitűdje kerültek terítékre, kiemelve a közös felelősség és a kollektív cselekvés fontosságát.

Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség főtitkára szerint „A kimagasló visszaváltási és újrahasznosítási arányok mögött a gyártók, a kereskedelmi szereplők, a hulladékkezelési szakemberek és a fogyasztók közös erőfeszítései állnak, amelyeket a szabályozó hatóságokkal és a kormányzattal való szoros együttműködés tett lehetővé. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség tagvállalatai büszkék arra, hogy aktívan hozzájárulnak ezekhez a sikerekhez, és elkötelezettek amellett, hogy a hazai eredmények összhangban legyenek az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseivel.”

A hazai lakosság gyorsan megszokta a visszaváltási rendszert

Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója ismertette a rendszer eddigi eredményeit. A tavalyi bevezetés óta a hazai lakosság több mint 2,5 milliárd darab visszaváltási díjas terméket vitt vissza a RePont automatákba vagy kézi átvételi pontokra. Az idei nyár rekordokat hozott a visszaváltás terén: egyes napokon a visszaváltott italcsomagolások száma meghaladta a 15 milliót. A mostani 80 százalékos visszaváltási arány európai viszonylatban is kiváló eredmény, és várhatóan 2026-ra állandósul  majd a  90 százalék feletti érték. A korábbi, házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerben az italcsomagolások visszagyűjtési aránya mindössze 30-35 százalék körüli volt.

„A visszaváltási rendszerért felelős MOHU zárt logisztikai rendszert működtet, így az összegyűjtött csomagolás garantáltan újrahasznosításra kerül, nem jut a szemétégetőbe vagy lerakóba. Büszkék vagyunk az eddigi eredményekre, és azt látjuk, hogy a hazai lakosság különösen nyitottan és együttműködően fogadta ezt a nem kis változást. A közös erőfeszítéseknek köszönhetően néhány hónap leforgása alatt hatalmas lépést tettünk egy fenntarthatóbb jövő megteremtése felé” – mondta el Runtág Tivadar.

„A DRS-rendszer, azaz az italcsomagolások kötelező visszaváltási díjas rendszerének bevezetése fontos mérföldkő volt a kormányzat Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében, egy, a körforgásos gazdaság felé tett újabb fontos lépés, amely nemcsak környezetvédelmi célokat szolgál, hanem az iparfejlesztés és az erőforrások hatékonyabb felhasználása szempontjából is kiemelt jelentőségű. Az eddigi eredmények, így a visszaváltási arány gyors növekedése azt mutatják, hogy megfelelő infrastruktúra, szemléletformálás és ösztönzés mellett a hazai fogyasztók is szívügyüknek tekinti a környezetvédelmet. Ez egyértelműen jelzi, hogy jó úton haladunk a zöld átállásban. A kormányzat számára kulcsfontosságú a lakosság szemléletformálása, a hazai ipar energia- és nyersanyagtakarékos gazdálkodása, valamint a gyártókkal és hulladékgazdálkodási szereplőkkel való szoros együttműködés is, hiszen ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes rendszert építsünk” – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára. 

Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatokért, kommunikációért és fenntarthatóságért felelős igazgatója hozzátette: “Az újrahasznosíthatóság és újrafelhasználás érdekében együttműködünk partnereinkkel, valamint a kormányzat szereplőivel is. Fogyasztóinknak szintén kulcsfontosságú szerep jut a csomagolóanyagokat érintő stratégiánkban, ugyanis az ő aktív részvételükre, is szükség van ahhoz, hogy ezek a csomagolások visszajussanak az újrahasznosítást és újrafelhasználást elősegítő rendszerekbe.”

„A zöldipar is aktív szerepet vállal a fenntartható csomagolások fejlesztésében, használatában, alkalmazásában, illetve – például a hulladékhasznosító iparon keresztül – a körforgásos alapanyag előállításában, hiszen a fenntarthatóság elérése közös felelősségünk. A jogalkotók, szakemberek, gyártók, kereskedők, a visszaváltási rendszer működtetője és a fogyasztók együttműködése, valamint az edukációs erőfeszítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy előrelépést érjünk el a hulladékgazdálkodásban, a társadalom szemléletformálásában és hosszú távon a fenntarthatóság terén. A közös munka jelenleg is zajlik, és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy csak összefogással érhetünk el valódi változást” – mondta Kertész-Káldosi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének szakmai igazgatója.

Még több újrahasznosítás jön a Sziget Fesztiválon is

A Green Sziget Center évről-évre izgalmas programokon keresztül mutatja be nemcsak saját fenntarthatósági gyakorlatait, de szemléletformáló üzeneteket is igyekszik eljuttatni a látogatóhoz. Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere elmondta: a fesztiválon a legnagyobb mennyiségű hulladékot a PET palackok és az aludobozok jelentik, amelyet azonban magas arányban tudnak visszagyűjteni.

„A Sziget Fesztiválon minden évben újabb elemekkel bővítjük fenntarthatósági programunkat, és ebbe partnereinket, támogatóinkat is törekszünk bevonni. Az olyan szponzorok, mint a Coca-Cola szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően csökkentsük a fesztivál ökológiai lábnyomát” – mondta el Dominus Ákos.

Jelentős a szemléletváltozás a magyar lakosság körében 

Sági Ferenc, az NRC kutatási igazgatója átfogó képet adott a visszaváltási rendszer elfogadottságáról. Felméréseik szerint a lakosság nagyobb része ismeri és használja a visszaváltási rendszert.

„A visszaváltási rendszer nem csupán egy új szolgáltatás, hanem egyre inkább befolyásolja a fogyasztói döntéseket, például a boltválasztást, sőt, az oda járás gyakoriságát is – utóbbi kapcsán a válaszadók 42%-a említette, hogy gyakrabban megy el egy adott üzletbe vásárolni, mert működik benne REpont. A lakosság tehát egyre tudatosabb, és a REpont rendszerhez hasonló motiváló rendszerek kulcsfontosságúak a pozitív viselkedésváltozás elérésében és a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásban” – mondta Sági Ferenc.

Cofidis-eredmények és növekedési tervek

2024 rekordév volt a fogyasztási hitelek piacán. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint különösen az év második felében jelentősen nőtt a hitelkihelyezés és emelkedett a hitelfelvevők száma is. A Cofidisnél a finanszírozott összeg több mint 30%-kal, a darabszám közel 10%-kal nőtt. A Cofidis Magyarországi Fióktelepe 2024. évi árbevétele (kamatbevétel és nettó jutalékbevétel) megközelítette a 25 milliárd forintot, ez 2023-hoz képest 11%-os növekedést jelent. A vállalat nettó kamateredménye a kamatráfordítások növekedése ellenére közel 14%-kal haladta meg az előző évit.

A tavalyi évben jelentős esemény volt a vállalat életében, hogy a Cofidis Csoport 2024. október 1-jén felvásárolta a Magyar Cetelem Bankot. Októberben kezdetét vette a két vállalat integrációjának előkészítése: elindult a folyamatok egységesítése és az új termékstruktúra kialakítása. 2024. december 20-ától a bank Magyar Cofidis Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét. 2025. március végével pedig végleg eltűnt a Cetelem márka Magyarországon. A két magyarországi cég, a Magyar Cofidis Bank Zrt. és a Cofidis Magyarországi Fióktelepe egy átmeneti időszakban jogilag két külön egységként működik tovább. A névváltás egy közel kétéves folyamat egyik állomása volt, a teljes összeolvadás több szakaszban valósul meg.

A jogilag két Cofidis-vállalatnak együtt közel 400 000 ügyfele van és 250 000 db-os hitelkártya-portfólióval rendelkezik. A közös termékportfolió elemei: személyi kölcsön, áruhitel, gépjárműhitel- és lízing, hitelkártya, valamint megtakarítási termék (bankbetét).

2024-ben a két vállalat együtt több mint 110 milliárd forint hitelt helyezett ki. A hitelkihelyezésben a személyi kölcsönnek volt legnagyobb súlya (40%), 25-25%-ot képviselt az áruhitelezés és a hitelkártya-üzletág, az autófinanszírozás részesedése pedig 10% alatti volt. A hitelportfólió együttes állománya 200 milliárd forintot tett ki.

„Bár az előttünk álló két integrációs évre visszafogott növekedéssel tervezünk, a két cég összeolvadásában rejlő szinergiákra alapozva 2027-re ambiciózus elképzeléseink vannak: 40%-kal magasabb hitelkihelyezéssel számolunk a 2024. évihez képest, hitelportfóliónk pedig várhatóan több mint 30%-kal fogja meghaladni a 2024. év végi 200 milliárd forintos együttes állományt” – számolt be a növekedési tervekről a cég sajtótájékoztatóján Sárik Csaba, a Cofidis lakossági termékportfólióért felelős igazgatója.

Piaci várakozások 2025-re

A lakossági hitelezés 2024-es felfutása után az élénkülés várhatóan 2025-ben is folytatódik. A Cofidis is növekvő kereslettel számol a fogyasztási hitelek piacán: ezt a várakozást támasztja alá a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb, 10 éves távlatot vizsgáló reprezentatív kutatása is.

„Azt látjuk, hogy a tényleges hitelfelvétel nem is annyira a fogyasztók konkrét terveitől függ, mint inkább attól, mennyire látják a jövőt bizakodóan. A fogyasztói bizalom fokozatos visszatérése csak részben magyarázza a gyorsan fejlődő személyi kölcsön piacot. A növekedés mögött valószínűleg az is ott lehet, hogy az elmúlt 5 év válságoktól terhelt éveiben a lakosság visszafoghatta az élethelyzetük által kikövetelt beruházásokat, amiket most kedvezőbb kamatokkal, de az infláció miatt magasabb bekerülési értéken fognak megvalósítani, magasabb hitelösszeg mellett. A fogyasztói bizalom emelkedésének folytatódása, a 2018-19-es szintek elérése újabb lendületet adhat a piacnak” – világított rá az összefüggésekre Molnár Zoltán, a reprezentatív kutatást végző NRC Kft. ügyfélkapcsolati igazgatója.

Digitális újítások az áruhitelezés terén

Nemcsak a személyi kölcsönök, hanem az áruhitelek is történelmi magasságokba értek 2024-ben, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai arról árulkodnak, hogy a szerződések száma és értéke is rekordot döntött. A háztartások 46,44 milliárd forint kölcsönt vettek fel, ami a 2023-as 40,4 milliárdos értékhez képest is plusz 15 százalék.

Az áruhitelezés terén a Cofidis életében jelentős előrelépést hozott a Cetelem-akvizíció, hiszen a szűken vett áruhitel szegmensben a legjelentősebb piaci szereplőt vásárolta fel. A vállalatnak immár közel 800 áruhiteles partnere (jogi személy) van mintegy 1400 értékesítési ponttal, közülük kb. 350 db aktív webáruház. Több szektorban (pl. bútor, sportszer) szinte minden nagy szereplő a Cofidis segítségével nyújt ügyfeleinek részletfizetési lehetőséget. A szabadfelhasználású hitelszegmens mellett egyre nagyobb teret nyer az online ügymenet az áruhitel területén is.

„Amennyire az online térben éles a verseny, úgy a vásárlók is egyre gyorsabban és kényelmesebben szeretnék a hitelszolgáltatásokat igénybe venni. Folyamatosan dolgozunk olyan innovatív megoldásokon, melyekkel időt és energiát tudunk spórolni az ügyfélnek, miközben az eladókat sem terheljük az adminisztrációval. Idén tavasszal két új digitális megoldással is jelentkezünk, amelyek jelentősen leegyszerűsítik és felgyorsítják az online és a bolti áruhitel-felvételt” – számolt be az idei digitális fejlesztésekről Székely Ágoston, a Cofidis partnerkapcsolati igazgatója.

A 20 perces online áruhitel lényege, hogy a webáruházi vásárlás során a hitelképesség igazolása és elbírálása egy automatizált folyamatban, valós időben történik. Ez a megoldás a hagyományos kereskedelmi hitelfolyamatokhoz képest gyors, kényelmes, kötöttségek nélküli és néhány kattintással elérhető hitelfelvételt tesz lehetővé már áruvásárláskor is. A gyors hitelügyintézést követően a termék szinte azonnal kiszállítható.

A fizikai bolti áruhitel-felvételi folyamatok is digitalizálódnak idén tavasszal: egy QR-kód alapú önkiszolgáló megoldással jelentkezik a vállalat. Ennek lényege, hogy az ügyfél a boltban a vásárlás folyamán saját maga gyorsan, egyszerűen, néhány kattintással online tudja végigvinni a hitelfelvételi folyamatot.

A versenyképes fizetés és rugalmas munkaidő kulcsfontosságú a fiatalok számára, a legtöbben Facebookon keresnek állást, valamint közel dupla annyian fordulnak meg a munkaerő-kölcsönző cégek weboldalán, mint tavaly.  450 és 600 ezer forint bruttó fizetésre vágyik a pályakezdők többsége, a fővárosban pedig jóval bátrabbak, ami a kereseti igényeket illeti – többek között ez is kiderült a Work Force HR-szolgáltató megbízásából készült Pályakezdő Indexből.

A 18 és 25 évesek körében végzett reprezentatív kutatás rávilágított, hogy a válaszadók többsége a kereskedelmi és fogyasztói szektorban dolgozik (18%), ezt követi népszerűségében a gyártóipar, ahol a 2022-es évhez képest 6 százalékot csökkent a fiatalok foglalkoztatottsága (14%). A harmadik legnépszerűbb terület a turizmus-vendéglátás volt (11%), itt 4 százalékkal többen dolgoznak idén, mint egy évvel korábban. Tavalyhoz képest a pénzügyi szolgáltatások népszerűsége esett a legnagyobbat – míg 2022-ben a válaszadók 17 százaléka ezen a területen dolgozott, addig idén már csak a pályakezdők 6 százaléka van a szektorban.

Ami a munkahelyválasztást illeti, továbbra is a versenyképes fizetés, a rugalmas munkaidő és a támogató vezetőség az elsőszámú szempont a fiatalok körében. A válaszadók többsége (28%) bruttó 450.000-600.000 forintos fizetést szeretne, míg tavaly a legtöbben 350 és 450 ezer forintos havi keresetben reménykedtek. Ha megvizsgáljuk a pozíciók jellegét, azt látjuk, hogy a szellemi munkakörök esetében jóval többen élnének akár 600 ezer forintos fizetéssel, míg a fizikai munkát végzők többsége bruttó 350 és 450 ezer forint közé helyezi bérigényét. Jelentősen csökkent azok száma, akik 200 és 350 ezer forint között keresnének, azonban kétszer annyian vágynak 800 ezer és egymillió forint közötti bérezésre, mint tavaly. Budapesten jóval magasabb fizetési igényekkel kell számolni: a megkérdezettek 37 százaléka keresne több mint fél millió forintot havonta, továbbá a fővárosi fiatalok 10 százaléka már pályakezdőként bruttó 1 millió forintnál magasabb bérezésre számít.

A fiatalok többsége nem fél attól, hogy sikerül-e a képzettségének megfelelő munkahelyet találni és megfelelni a vezetők elvárásainak. Az elhelyezkedés kapcsán 71 százalékuk jelezte, hogy nem tartja nehéznek a számára megfelelő munkahely megtalálását, továbbá 64 százalékuk úgy érzi, nem jelent majd túl komoly kihívást, hogy megfeleljen a munkáltatói elvárásoknak.

A legtöbb pályakezdő Facebookon keres állást, ennek a közösségi média felületnek tavaly óta szinte változatlan a népszerűsége a munkaerőpiacon. Jelentősen nőtt azonban a HR-szolgáltató cégek jelentősége: míg egy évvel ezelőtt a fiatalok csupán 24 százaléka keresett munkát munkahely-közvetítő portálokon, addig idén már a válaszadók 43 százaléka felelte azt, hogy a kölcsönző cégek oldalán vadászik nyitott pozíciókra. A munkaügyi központok által kínált lehetőség felé is nyitottabbak a pályakezdők, 11 százalékkal nőtt 2022 óta ezek népszerűsége. Nagyot csökkent azonban az érdeklődés a munkáltatók saját digitális felületei iránt, 2022-ről 2023-ra 23 százalékot esett vissza azok aránya, akik a cégek weboldalán akarnak munkát találni.

„Az eredmények jól mutatják, hogy nem csupán a munkaadók, de a fiatalok körében is egyre nagyobb teret hódítanak a munkaerő-közvetítő portálok, aminek több oka is van. A HR-szolgáltatók általában számos iparág megannyi vállalatától kínálnak álláslehetőségeket, ami lehetővé teszi a pályakezdők számára, hogy egy helyen, gyorsan és hatékonyan fedezzék fel és hasonlítsák össze a különböző pozíciókat. Így időt és energiát takarítanak meg. A Work Force folyamatosan fejleszti digitális megoldásait, hogy sokoldalú szűrési és keresési lehetőséget biztosítson a dolgozni vágyóknak, hogy kedvükre szűkíthessék az eredményeket saját preferenciáik és képzettségük alapján” – mondta Csákvári Róbert, a Work Force HR-szolgáltató tulajdonosa, ügyvezetője.

A kutatásról:

A Work Force megbízásából az Atkári Research&Analysis és az NRC Kft. végezte el a kutatást 18-25 év közöttiek körében, 500 fős mintán, 2023 májusában. Az index évente jelentkezik.

Felmérést végzett a Kinley márkatulajdonosa, a Coca-Cola a dolgozó magyarok körében arról, hogy mennyi szabadidővel rendelkeznek hétköznapokon, mennyire elégedettek az önmagukra fordítható idejük mennyiségével, és mivel töltik legszívesebben szabad pillanataikat.[1]

2 óra énidő lenne az ideális a legtöbbünk számára

Bár a megkérdezettek 70 százalékának munkaideje általában 17 óráig befejeződik, a legtöbben így sem tudnak minden nap időt fordítani kedvteléseikre. A munka befejeztével a legtöbb válaszadót várja a házimunka (30 százalék), a családtagokról való gondoskodás (23 százalék), ami elviszi a nap hátralévő részét. A harmadik leggyakoribb akadály a hosszú munkaidő, ez a válaszadók 18 százalékát érinti.

A megkérdezettek fele egyáltalán nem elégedett azzal az időmennyiséggel, amit hétköznapokon magukra fordíthatnak. A legkevésbé a fiatalabb korosztály (18-29 évesek) elégedett a rendelkezésére álló szabadidővel: 43 százalék mondta, hogy van elég énideje, míg a legelégedettebbek ebből a szempontból az 51-60 évesek, akiknek 51 százaléka gondolja úgy, hogy elég időt tud magára szánni.

A válaszadók fele 1-2 óra szabadidővel lenne elégedett naponta, de közel ugyanennyien vannak, akik ennél is több énidőt tartanának ideálisnak.

Az énidő fontosságára hívja fel a figyelmet Dr. Belső Nóra pszichiáter is, aki elmondta: „Az ember mentális stabilitása és lelki jóléte szempontjából az idő az egyik legértékesebb kincs, amelyből az életünk során egyre kevesebb marad. Amennyiben nem fordítunk magunkra megfelelő mennyiségű és minőségű időt, az az egészségünk rovására megy, ami a munkánkra és a magánéletünkre is kihatással lehet. Számos kutatás igazolta már, hogy az ember munkával, házimunkával való túlterhelése és az időhiány frusztrációhoz, pszichológiai és pszichiátriai problémákhoz vezethet. Ennek megelőzését leginkább az önmagunkra fordított idő szolgálhatja.”

A szabadidőt leginkább otthon, filmnézéssel, tévézéssel szeretik tölteni a magyarok 

A megkérdezettek 70 százaléka otthon szeret pihenni – minél idősebb a válaszadó, annál inkább igaz ez, de még a 18-29 éves korosztály esetében is 60 százalék azok aránya, akik nem mennek el hazulról, ha a szabadidejüket kell eltölteni.

Az első számú szórakozást minden korosztály esetében a film- vagy tévénézés jelenti: 40 százalékuk mondta, hogy a képernyő jelenti számára a legjobb kikapcsolódási tevékenységet.

Ezt követi a családdal (partnerrel, gyerekekkel) töltött idő (33 százalék), illetve a természetben való tartózkodás (29 százalék). Az olyan időtöltések, mint az olvasás, a barátokkal való találkozás vagy a sportolás csak ez után következnek.

Dr. Belső Nóra szerint a passzív időtöltés csak látszólag tűnik pihenésnek, valójában nem feltétlenül szolgálja a regenerálódást, a feltöltődést: “Az önmagunkra fordított idő, amelyet gyakran én-időnek hívunk, lehet aktív és passzív, attól függően, hogy mi az, ami a pillanatnyi szükségletünknek megfelel. Gyakran tapasztalom, hogy legtöbben otthon pihennek, tévézéssel, filmnézéssel, főzéssel próbálnak kikapcsolódni, ám ez nem feltétlenül szolgálja a mentális töltődést, fizikai regenerálódást. Gyakrabban kellene kilépnünk a megszokott környezetből, ami a mindennapi munkahelyi és otthoni rutin után felüdülést okozhat. Az újdonságok keresése, a barátokkal töltött idő, és a természetben eltöltött idő például igen fontosak a hétköznapi stressz és a kimerültség elkerülésének érdekében.”

Tartozol magadnak 

A Kinley új kampányának szlogenje a „Tartozol magadnak”, amellyel a márka ugyancsak arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a hétköznapok kötelességei, feladatlistái mellett mindenki próbáljon arra is időt szakítani, amitől jobban érzi magát.

„A márka új pozicionálása önmagunk előtérbe helyezésének fontosságát fejezi ki, míg a Kinley egy pillanatnyi kényeztetést hoz mindenkinek az életébe, aki könnyed esti kikapcsolódásra vágyik. A Kinley márkanagyköveteivel megalkotott alkoholmentes koktélokat is ajánl. A Signature Serves italsor bárki által könnyedén könnyen elkészíthető, és jó kiegészítője lehet az otthoni könnyed kikapcsolódásnak” – mondta Katerina Triskova, a Kinley magyarországi brand managere.

[1] A felmérést az NRC végezte 2023. április-májusában a 18-65 éves hazai lakosság körében, 1000 fős mintán, online kérdőíves felméréssel. A minta reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, lakóhely és régió jellemzők alapján.

A vállalat megbízásából az NRC piackutató cég által készített 500 fős, reprezentatív kutatás adatai alapján a fenntarthatósági szempontokat viszonylag egységesen (nem) veszik figyelembe a magyarok a kozmetikai és higiéniai termékek vásárlásakor, eltérések leginkább a női és férfi fogyasztói szokásokban vannak: például míg a nők 40 százalékának fontos egy drogériai áru fenntarthatósága, a férfiak csupán 29 százalékának.

Az ár a legfontosabb

Egyvalamiben azonban ők is hasonlóan vélekednek: az ár kiemelten fontos egy-egy ilyen termék kiválasztásakor – a válaszadók 81 százaléka vélekedik így kortól, iskolázottságtól, településformától és anyagi helyzettől függetlenül. Hasonlóan egységes képet mutat a kiszerelés nagyságára vonatkozó kérdés: a válaszadók 69 százaléka előnyben részesíti a nagyobb kiszerelésű termékeket.

Állatkísérlet-mentes termékek előnyben

A felmérésben résztvevők számára a környezetvédelem szerepel az utolsó szempontok között a vásárláskor – mindössze 10 százalékuk számára jelenti ez a három legfontosabb szempont egyikét. A legkevésbé az számít a vásárlóknak, hogy egy termék vegán legyen – ezt mindössze 2 százalék veszi csak figyelembe a vásárláskor.

Ugyanakkor az állatkísérletek – különösen a nők körében – már többeket befolyásolnak a termékválasztásban. A hölgyek 52 százaléka előnyben részesíti az állatkísérlet-mentes termékeket, viszont a férfiak csupán 33 százaléka teszi ezt. A 18-25 év közöttiek 46 százaléka szintén inkább állatkísérlet-mentes, a 33 százalékuk ráadásul vegán termékeket vásárol inkább, míg a 50 felettieknek csupán 40 százaléka számára meghatározó az állatkísérlet-mentesség, 17 százalékuknál pedig a vegán jelleg.

Viszik a szatyrot

Jó hír, hogy a többség már visz magával szatyrot a vásárláshoz, a válaszadók 71 százaléka mindig, 23 százalékuk pedig időnként gondoskodik róla. Ebben a kérdésben minél idősebb valaki, annál tudatosabb: a 18-29 közöttiek 56, a 30-39 évesek 64, a 40-49 évesek 76, az 50-65 éveseknek pedig 83 százaléka az esetek többségében a saját szatyrába pakol a drogériákban. A csomagolásmentes vásárlás szintén a legidősebb korosztály számára a legfontosabb: a megkérdezettek 29 százaléka igyekszik csomagolásmentesen vásárolni a legfiatalabbak 21 százalékával szemben. És ugyanígy ők kerülik a nem újrahasznosítható, illetve műanyag csomagolást: 34 százaléka az 50 felettieknek minden vásárlás alkalmával figyelembe veszi (szemben a legfiatalabbak 25 százalékával).

Az idősebbek környezettudatosabbak

Kiemelkedő a különbség a két szélső korosztály között a felesleges vásárlások tekintetében: a 18-29-es korosztály 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem vásárol fölöslegesen, csak azt veszi meg, amire szüksége van, az 50 felettieknek a 84 százaléka figyel arra, hogy csak olyat vegyen, amit felhasznál/elfogyaszt.

A különböző drogériai termékkategóriák esetén átlagosan 20 százalék azoknak az aránya, akik nagyrészt fenntartható terméket választanak, 38 százalék, akik részben. 20 százalék nagyrészt nem környezetbarát készítményeket vásárol, 25 pedig nem tudja eldönteni egy termékről, hogy milyennek minősül.

A legidősebbek mondták a legnagyobb arányban azt, hogy főleg környezetbarát termékeket vásárolnak (átlagosan a 25 százalékuk), a legfiatalabbaknak csupán átlagosan a 15 százaléka. Ennek egyik oka a környezetbarát termékek ára lehet, a fiatalok 56 százaléka a drágaságuk miatt nem választ fenntartható termékeket, a legidősebbek 46 százalékának befolyásolja a választását ezeknek a termékeknek az ára.

Nem hiszik el

Az ár mellett a tájékozatlanság és a szkeptikusság is visszatartja a vásárlókat a környezetbarát termékek vásárlásától. A megkérdezettek 21 százaléka nem tudja eldönteni, hogy egy termék környezetbarát-e és ugyanennyien gondolják úgy, hogy nem biztos, hogy környezetbarát egy termék, csak mert rá van írva.

A csomagoláson leginkább azt az információt keresik, hogy milyen illatú a termék (49 százalék), illetve, hogy mire való (46 százalék). Fontos még a lejárati idő (39 százaléknak) és a használat módja (32 százaléknak). Csupán a vásárlók 10 százaléka kíváncsi a nemzetközi minősítések által jelzett környezetvédelmi infókra, tehát hogy az adott termék bio, natúr, állatkísérletmentes stb.

A legtöbben zöldebb fogyasztóként látják jövőbeli magukat: minden drogériai termék esetében 80 százalék volt azok aránya, akik el tudják képzelni, hogy egyszer majd környezetbarátabb termékeket használnak.

Fotó: Mert Guller/unsplash.com

A Cofidis Hitel Monitor idei második negyedéves felmérése során az elmúlt két évben lakásfelújítást végzők tapasztalatai, valamint a következő évben lakásfelújítást tervezők várakozásai voltak fókuszban.

A magyarok közel fele úgy gondolja, hogy érdemes most megvalósítani a lakásfelújítást, mert még drágább és nehezebb lesz később. Másik felük azonban óvatos álláspontot képvisel: szerintük jobb most várni, mert később talán olcsóbban és könnyebben megússzák. Az elmúlt két évben a saját vagy családjuk tulajdonában lévő lakásban élők 36 százaléka végzett valamilyen munkálatot. Idén azonban csökkent a felújítási kedv: míg az NRC felmérése szerint 2019-ben a lakosság 51 százaléka tervezett lakásfelújítást egy-két éven belül, most jóval kevesebben (17%) vannak azok, akiknél ez a téma napirenden van.

Mik a terveik a fűtési rendszerrel?

A legtipikusabb tervezett munkálat a festés, a mázolás és a tapétázás (59%), valamint a fürdőszobafelújítás (28%). A magyarok 20 százaléka tervezi a fűtési rendszer cseréjét vagy kiegészítését az elkövetkező egy évben. A legtöbben modernebb, környezetbarátabb megoldást keresnek. A fűtéskorszerűsítésen gondolkodók 16 százalékát pedig az motiválja, hogy biztosabban hozzáférhető energiaforrásra váltson.

Finanszírozás – átlagosan 700 ezer forinttal került többe a tervezettnél 

A munkálatok átlagosan 2,4 millió forintba kerültek az elmúlt két évben. A legtöbb felújítás drágább lett, átlagosan 700 ezer forinttal került többe, mint eredetileg tervezték. Jellemzően önerőből történtek a munkálatok: 73 százalék saját forrást, illetve megtakarítást is felhasznált, 11 százalék vett fel valamilyen pénzintézeti kölcsönt. Ehhez képest az idén felújításban gondolkodók kétharmada tervez meglévő, saját forrást is használni, 20 százalékuk pedig valamilyen pénzintézeti kölcsönt vesz igénybe.

A felújítással kapcsolatos megpróbáltatások

Akik idénre tervezik a munkálatokat, leginkább az áremelkedéssel kapcsolatos nehézségektől tartanak: 56 százalék attól, hogy drágább lesz az anyag, 41 százalék attól, hogy a munkadíj kerül majd többe, 37 százalék pedig attól, hogy nem lesz elég a pénze a munkálatok befejezéséhez.

Azok számára, akik már túl vannak a felújításon, a drágább alapanyagon túl a megfelelő szakember megtalálása, az elhúzódó felújítás és a kényelmetlenségek, kosz, zaj voltak a valódi megpróbáltatások.

A nehézségek ellenére a többség nem bánta meg, hogy belevágott. Ha mégis, akkor a legtöbben azt, hogy nem számoltak a munkálatok elhúzódásával, nem gyűjtöttek össze több pénzt előre, a feszültségeket egymáson vezették le partnerükkel, valamint azt, hogy a spórolás miatt végül nem azokat a dolgokat vásárolták meg, amelyek igazán tetszettek nekik.

Fotó: Nolan Issac/unsplash.com

A 18-65 éves magyarok többsége, 60 százaléka mondta azt, hogy nagyon fontosak számára a különböző fenntarthatósági törekvések, és még többen – 65 százalék – tartja elengedhetetlennek, hogy a vállalatok fenntarthatóan működjenek. A fenntarthatósági fogalmak jelentésével azonban már jóval kevesebben vannak tisztában – derült ki a K&H fenntarthatósághoz kötődő attitűdöket vizsgáló reprezentatív kutatásából.

„Egyre többször kerülnek elő olyan fogalmak mint például az ökológiai lábnyom vagy a karbonlábnyom, és az ezekhez kapcsolódó céges vagy éppen uniós vállalások. A kutatásból az derül ki, hogy a többség azonban nincs tisztában ezeknek a pontos jelentésével. A karbonlábnyom jelentését például csak a megkérdezettek mindössze 28 százaléka érti a saját bevallása szerint” – mondta Suba Levente a K&H fenntarthatósági vezetője.

Keveset tudnak az uniós célokról

A karbonsemlegesség kérdése pedig egyre aktuálisabb, az EU célja ugyanis, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse (az 1990-es szinthez képest) karbonkibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemlegessé váljon. A kutatás szerint az EU karboncsökkentési, illetve karbonsemlegességi célkitűzéseivel a lakosság mindössze 23 százaléka van tisztában. A kutatásból az is kiderül, hogy míg a fiatalok 28 százaléka tud az uniós célkitűzésekről, a 30-39 és az 50-65 évesek körében ez az arány a legalacsonyabb, 20-21 százalékos, a 40-es korosztály körében pedig az átlagnak megfelelő (24 százalékos).

A legjelentősebb eltérés  az iskolai végzettség alapján szembetűnő: míg a felsőfokúaknak csak az ötöde nem hallott erről, addig a középfokú és az alapfokú végzettségűek 37, illetve 46 százalékának nincsenek erről ismeretei.

kicsit többen preferálják a megújuló energiaforrásokat

A felmérésből az is kiderül, hogy az orosz-ukrán konfliktushelyzet fényében mit gondolnak a megkérdezettek a megújuló energiaforrásokról és a fenntarthatósági törekvésekről. A megkérdezettek 72 százaléka szerint a konfliktus inkább felgyorsítja, semmint lassítja a különböző fenntarthatósági és karbonsemlegességi törekvéseket.

A többség (58 százalék) szerint a kialakult helyzet miatt fokozni kell a fenntartható, megújuló energiaforrások használatát, és ennél kevesebben – 42 százalék – gondolják úgy, hogy vissza kell térni a gyorsan elérhető, hagyományos, fosszilis energiaforrásokhoz.

Suba Levente szerint azonban mindkét kérdés esetében magas – közel 50 százalékos – a tanácstalanabb, inkább középre húzó álláspontot képviselők aránya.

A kutatásról

A felmérést a K&H megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.  végezte, online lakossági mintán. A kutatásban 500 fő vett részt, amely a 18-65 éves internetező lakosságra nem, kor, végzettség, régió és településtípus szerint reprezentatív. Az adatfelvétel 2022. április 4-14. között történt.

A tévécsatorna felmérése azt vizsgálta milyen tényezők befolyásolják a magyar férfiak karrierválasztását, mennyire jól ismerik saját magukat és készen állnak-e letérni a járatlan útról.

Ahogy a felmérés korábban közölt adatai is mutatják, a magyar férfiak többsége (67 százalék) stabilitásra törekszik a mindennapokban. Ennek ellenére karrierválasztásnál a fizetés összege nagyjából csak egyötödüknek fontos. Sőt, a 30-39 éves korosztály esetében elenyésző kisebbségénél (előbbi 5%, utóbbi 2%) nyom a latban. A megkérdezettek négyötöde válaszolta azt, hogy kevésbé vagy egyáltalán nem számít a pénz. A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók zömét foglalkoztatja, hogy mások magas presztízsértékkel bírónak ítéljék meg a munkáját. A válaszadók közel 80 százalékának kifejezetten fontos, hogy szakmáját mások is megbecsüljék. Az alapvégzettségűek 20 százalékának, míg a magasabb iskolai végzettségűek közül minden negyedik férfinak fontos, hogy a külvilág elismerésreméltónak találja jelenlegi állását. Ez a kérdés a városban élők alig 6 százalékát, és a falusiak mindössze 1 százalékát nem foglalkoztatja.

A férfiak pusztán negyedénél sarkalatos kérdés, hogy otthonról is elvégezhető munkát válasszon. Míg a budapestiek közel egyötöde, a falubeliek majdnem harmada részesíti előnyben a home office-t. A válaszadók több mint 40 százaléka preferálja a rugalmas munkaidőt, és a többség a fix órákra szavaz. A 18-29 éves és a 40-49 éves korosztály töredékének (4%) meghatározó csak, hogy flexibilis munkahelyen dolgozzon. A szakmai fejlődés a válaszadók közel felénél (47%) merült fel, azonban a döntő többség számára az kevésbé vagy egyáltalán nem mérvadó.

A felmérésből az is kiderült, hogy minden harmadik válaszadó szerint a férfiak személyisége alapvetően kalandvágyó, ennek ellenére csupán 16 százalék választaná egyértelműen a járatlan utat. A 30-39 évesekben ég leginkább a felfedezési vágy: több mint egyötödük vágyik izgalmas életre, harmaduk pedig szeret új helyeket felfedezni. Az eggyel idősebb korosztály esetében már alig 7% vágyik izgalmas életre, azonban negyedük még mindig szívesen fedez fel új helyeket. Érdekes módon, talán ezeknek az eredményeknek némiképp ellentmondva, a megkérdezettek nagy része (70%) vonzóbbnak találja az olyan nőket, akik kalandvágyó, felfedező típusok.

A válaszok alapján a férfiak 41 százalékát tölti fel, ha új helyzetben próbálhatja ki magát. Ezzel a magasabb végzettségűek közül minden tizedik, az alacsonyabb végzettségűek közel minden ötödik válaszadó ért egyet. A válaszadók 28 százaléka saját megítélése szerint magabiztos, kellő önbizalommal rendelkezik. A felsőfokú végzettségűek esetében ez a szám alacsonyabb, alig 14 százalékuk szavazott arra, hogy önbecsülése a helyén van. Ezzel egyenesen arányos az is, hogy mennyire érzik magukat sikeresnek a magyar férfiak: 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy eredményes az élete, sokan (19%) pedig kifejezetten sikeresnek érzik magukat.

A National Geographic májusban több hetes műsorfolyamot állított össze a járatlan utak kedvelőinek, amely során a nézők a tévé képernyői elől élhetik át az izgalmakat. Olyan lélegzetelállító műsorokkal készülnek, mint például A dinoszauruszvadász, A történelem roncsai, a Lecsapolt óceán és a Garázs varázs. A Kövesd a járatlan utat! műsorai folyamatosan elérhetők a National Geographic csatornán, illetve a https://www.natgeotv.com/hu oldalon.

Fotó: Towfiqu barbhuiya/unsplash.com

A BÁV közleménye szerint a felmérésben arra keresték a választ, hogy milyen szempontok alapján vásárolnak művészeti alkotást a magyarok. A galériaválasztásnál az emberek 47 százalékának a kedvező ár-érték arány volt a legfontosabb, 31 százalékuknak a megbízhatóság, míg 20 százalék a galéria online értékelését is figyelembe veszi, illetve az is számít, hogy a médiában sokat szereplő galériáról van-e szó. A vásárlók csupán 10 százalékának lényeges a galéria közelsége, viszont 31 százalék szeretné a kínálatot előzetesen online is megtekinteni.

A különböző generációk tekintetében a műtárgypiacra hamarosan belépő Z generáció (a 18-25 évesek) válaszadóinak 26 százaléka a műtárgy kiválasztásnál a környezetvédelmi és etikai szempontokat is mérlegelné.

A kutatás rámutatott arra, hogy a Covid-járvány átírta a vásárlói szokásokat. Különösen baby boomer korosztály (az 56-69 évesek) számára az ár-érték arány mellett ugyanolyan fontossá vált az online kínálat is (47-47 százalék).

A válaszadók 26 százaléka nézne utána a művész életművének, kiállításainak, míg 22 százalékukat a művész személye helyett az érzelmi kötődés, a műalkotásban való esztétikai élvezet befolyásolná. Ugyanennyien pénzügyi alapokra helyeznék a döntést, és a művész eladásai, illetve műveinek remélt értéknövekedése alapján válogatnának.

Véleményvezérek, trendek csak minimális mértékben befolyásolják a vásárlásnál a megkérdezetteket. A válaszadók 30 százalékánál az esztétikai szempontok, 17 százaléknál a személyes érdeklődés számít abban, hogy milyen alkotást venne otthonába. Ugyanakkor minden negyedik válaszadó (26 százalék) alapvetően befektetési oldalról közelítené meg a választást, a műtárgyakra befektetésként leginkább a legfiatalabb, Z generációsok tekintenek (38 százalék).

Mint azt az MTI írja, a kutatás is alátámasztotta azt a tapasztalatot, amely szerint az emberek egy műalkotástól legfőképp azt várják, hogy pozitív érzelmeket váltson ki belőlük. A megkérdezettek 35 százaléka ilyen, míg a válaszadók 33 százalékának fontos, hogy tükrözze saját ízlésüket, illeszkedjen a személyiségükhöz, 31 százalék szerint a műalkotásnak legyen mondanivalója és fontos értékeket fejezzen ki.

A kutatás összességében azt mutatja, hogy a megkérdezettek olyan alkotással szeretnének együtt élni, amely visszatükrözi a személyiségüket, az értékrendjüket és örömöt hoz a mindennapjaikba. Minden negyedik válaszadó a lakberendezési szempontokat is figyelembe veszi, olyan témájú és színvilágú alkotást keres, amely illik az otthonába.

A kutatásból kiderül még, hogy jelentősen csökkent azok száma, akik élethosszig tartó gyűjtemény létrehozásában gondolkodnak. Csupán 15 százalék válaszolta azt, hogy biztosan megtartanák a vásárolt alkotást, viszont 46 százalék a nyereség reményében bármikor megválna a műtárgytól, 21 százalékuk nyugodt szívvel adná el akkor is, ha már megunta az alkotást. Az Y generáció tagjainak 50 százaléka tekint befektetésként a műtárgyakra, és a baby boomer tagjai ragaszkodnak leginkább a műtárgyaikhoz.

Fotó: Steve Johnson/unsplash.com