Sajtófogyasztási szokások: komoly bázisa van a nyomtatott sajtónak

A Nemzeti Olvasottságkutatás (NOK) országos felmérése alapján a teljes korosztály mintegy 36%-a rendszeresen, heti szinten olvas nyomtatott sajtótermékeket, ami mintegy 2.7 millió embert jelent. Ez a szám jól mutatja, hogy a print nem veszített jelentőségéből, hanem továbbra is meghatározó tájékozódási forrás. Az 50 év feletti korosztály és a magasabb végzettségű olvasók körében erőteljesebb a nyomtatott napilapok és helyi sajtótermékek fogyasztása.

„A minőségi tartalomnak ma is ereje van”

A kutatás is alátámasztja, amit a lapkiadók tapasztalnak az olvasói visszajelzések és az értékesített példányszámok alapján, hogy az olvasók továbbra is értékelik a hiteles, inspiráló és igényesen szerkesztett tartalmat. Miközben az audio- és videóformátumok hódítanak, a szöveges tartalom relevanciája nem csökken – sőt, erősödik. Tízből négyen ma is rendszeresen olvasnak nyomtatott sajtót, és az előfizetők magas elégedettsége azt mutatja: az olvasás élménye, a kézbe vehető nyomtatott sajtótermék varázsa továbbra is maradandó érték.” – emelte ki Lipták Tímea, a Nemzeti Olvasottság Kutatás Felügyelő Testületének elnöke.

Kiegyensúlyozott fogyasztói magatartás

A kutatás érdekes eredménye, hogy az olvasók mintegy 26%-a mindkét formátumot – nyomtatott és digitális – egyaránt használja. Ez a kettős fogyasztás azt jelzi, hogy a nyomtatott sajtó és a digitális platformok között nem éles a választóvonal, hanem a fogyasztók igényeihez és helyzetéhez igazodva szívesen váltogatnak vagy párhuzamosan használják ezeket a csatornákat. Ez a fogyasztói magatartás is bizonyítja, hogy a nyomtatott sajtó nemcsak megőrizte relevanciáját, hanem harmonikusan együtt él a digitális tartalmak növekvő térnyerésével.

Fontos eredmény, hogy a kutatás cáfolta azt a mítoszt, hogy a fiatalok (30 év alattiak) ne olvasnának print kiadványokat (is). A digitális és nyomtatott kiadványokat is olvasók 12%-át ugyanis a 16-29 éves korosztály teszi ki és a 16-29 éves fiatalok 32 %-a vásárol lapokat.

Előfizetések és vásárlás: a nyomtatott sajtó stabil alapjai

A kutatás alapján, a 16–75 évesek 12%-a, mintegy 923 ezer fő rendelkezik előfizetéssel valamely nyomtatott sajtótermékre, miközben ennél jóval többen, körülbelül 3,3 millió ember kisebb-nagyobb rendszerességgel vásárol újságot, ami azt eredményezi, hogy összességében a korosztály 46%-a költ nyomtatott sajtóra Magyarországon.

Az előfizetők többsége saját döntés alapján választ lapot, és bár 18% inkább megszokásból tartja fenn az előfizetést, a fő motiváció továbbra is a tartalom iránti érdeklődés; ráadásul 87%-uk az előfizetett kiadványon túl más nyomtatott lapot is vásárol, ami a nyomtatott sajtó melletti elköteleződés mélységét jelzi.

Az olvasók elvárásai 2025-ben: Hosszabb cikkek vagy friss hírek?

Az írott tartalmak fogyasztóinak igényei árnyaltan oszlanak meg: míg a digitális formát választók inkább rövid, gyorsan frissülő híreket részesítik előnyben, addig a nyomtatott vagy mindkét formátumot használó olvasók szívesebben időznek hosszabb, elemző cikkeken, különösen a szabadidővel kapcsolatos vagy DIY tematikájú tartalmak esetében. Az adatokból az is kiderül, hogy a nyomtatott formátum jelentősége nem szorul háttérbe, mert mélyebb, tartalmasabb olvasási élményt és kikapcsolódást kínál a papíralapú sajtó.

Elvárások a nyomtatott és digitális sajtóval kapcsolatban: Mi a közös és miben térnek el?

Az olvasók eltérő, ugyanakkor részben átfedő elvárásokat támasztanak a nyomtatott és digitális sajtóval szemben. A digitális és nyomtatott sajtót is olvasók véleménye alapján a papíralapú sajtó előnyei közé tartozik az elmélyültebb, hosszabb tartalomfogyasztás és a kikapcsolódás élménye, amely miatt nem feltétlenül kötik a nyomtatott formát egyes témakörökhöz vagy élethelyzetekhez, és mindkettő formátumnak megvan a maga helye és szerepe a fogyasztók életében, így a hirdetők számára fontos információ, hogy a két szegmenst egyaránt figyelembe vegye a büdzsék tervezésekor. Miközben a digitális tartalomfogyasztás nő, a nyomtatott sajtó stabil fogyasztói bázisa a hirdetők számára is értékes piaci szegmenst képvisel.

A kutatás összefoglalója ezen a linken érhető el.

Az Egyedülfekvők.hu oldal, amelynek elsődleges célja felhívni a figyelmet az egyedül élőkre, Bánitzky Kata pártaláló mentort kérdezte az ismerkedéssel kapcsolatos félelmekről, elvárásokról és tévhitekről.

A szakértő szerint a társkeresésben az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy bizalmat szavazzunk a másik félnek. A manapság oly divatos randiappok nem feltétlenül segítik ezt, mert ott mindenki az előnyösebb oldalát igyekszik mutatni. Ráadásul sokaknak nincs reális önképe, így nem tudják megfelelően képviselni magukat az online felületeken. Arról nem is beszélve, hogy többen feszültséglevezetésre használják a társkereső alkalmazásokat, míg mások a kapott lájkokkal, üzenetekkel próbálják erősíteni az önbizalmukat. Mindezek miatt az online társkeresés hatalmas károkat okozhat az emberek lelkében, ezért is kell előnyben részesíteni a személyes találkozókat, ahol egyértelműen kiderül, milyen hatással vagyunk a másikra.

Félünk az újabb sérüléstől, a továbblépés belső munkát igényel

A pártaláló mentor azt tapasztalja, ismerkedéskor attól tartunk leginkább, hogy újból sérülünk, ez az alapfélelmünk. Emiatt sokan túlzott óvatossággal közelítenek a másik felé, mert úgy gondolják, ezzel megelőzhetik, hogy ismét hasonló helyzetbe kerüljenek. Azonban az elővigyázatosság nem mindig segít, sőt, legtöbbször azt mutatja, hogy nem dolgoztuk fel a félelmeinket, így szembe is találkozunk velük.

Bánitzky Kata hangsúlyozta, önmagunk fejlesztése kiemelten fontos egy-egy nagyobb párkapcsolati kudarcot követően, főleg válás esetén. Ez hatalmas krízist jelenthet nőnek és férfinak egyaránt, hiszen ilyenkor el kell gyászolni a közös élet illúzióját. A szakember úgy gondolja, a válás egyúttal óriási lehetőséget is ad arra, hogy újragondoljuk az életünket, és másfajta minőségben folytassuk azt.

A nők biztonságra, a férfiak kedvességre vágynak a kapcsolatban

Arra a kérdésre, hogy mire vágyunk leginkább egy párkapcsolatban, a pártaláló mentor elmondta, hosszú távon a férfiak a kedvességet, a nők pedig a biztonságérzetet keresik. Hozzáteszi, a férfiak számára meghatározó a külsőség, csak olyan nővel hajlandóak találkozni, aki a fotókon is szimpatikus számukra. Ezzel szemben a nők más kritériumok alapján döntenek. A randevúkon erősen analizálják partnerüket, a férfiak minden mozdulatát figyelik, intő jelek után kutatnak. Számukra a legfontosabb, hogy érezzék, a férfi mellett biztonságban lehetnek – fizikai, érzelmi és egzisztenciális értelemben is.

Bánitzky Kata szerint sokan gondolják azt az egyedülállókról, hogy az ő hibájuk, ha nincs párkapcsolatuk. Ugyanakkor a szakértő álláspontja, hogy csak kis mértékben tehetők felelőssé azok, akik egyedül vannak. Kifejtette, ami rajtunk múlik, az a belső munka, amely magával hozhatja a nyitottságot, és hozzájárul a reális énkép kialakulásához. Arra viszont nincs ráhatásunk, hogy milyen társkeresőkkel hoz minket össze az élet, nem tudhatjuk, hogy ők mennyire alkalmasak párkapcsolatra, mennyire tudatosan látnak rá magukra, és ezeken túl, mennyire illenek hozzánk.

Az egyedül élők rengeteg sztereotípiával küzdenek párkereséskor is

„Az Egyedülfekvők.hu reprezentatív kutatása rámutatott, hogy erősen megoszlik a magyarok véleménye az egyedül élőkről. Több mint egyharmaduk gondolja úgy, hogy ezek a személyek önállóak és függetlenek, míg húsz százalékuk szerint magányosak és boldogtalanok. Csupán tíz százalék látja úgy, hogy az egyedül élők erősek és magabiztosak” – emelte ki Vadas Henrietta, az Egyedülfekvők.hu alapítója.

Bánitzky Kata is számos sztereotípiával találkozott már a munkája során. Elmondta, a hosszabb ideje egyedül élő nőkről sokan azt gondolják, hogy problémásak, elviselhetetlenek és válogatósak, miközben a valóság teljesen mást mutat. Az a tapasztalata, hogy ezek a nők stabilak, erősek és nem félnek az egyedülléttől. Természetesen vannak igényeik a férfiak felé, de ezek nem teljesíthetetlenek. A tévhitekkel ellentétben képesek kompromisszumot kötni, de nem alkusznak meg, kivárják a számukra megfelelő társat.

Az évek óta egyedül élő férfiaknak sem sokkal jobb a megítélése. Róluk általában azt feltételezik a nők, hogy nem képesek az elköteleződésre. Azoknak a férfiaknak, akik elmúltak 40-50 évesek, és gyermektelenek, még nehezebb elnyerni a nők bizalmát. A gyermektelenség azonban a nők esetében is kérdéseket vet fel. Sokan egyből arra gondolnak, hogy az illető előbbre helyezte a karrierjét, mint a gyerekvállalást. Azonban sok esetben csupán arról van szó, hogy nem volt olyan partnere, akivel ezt megvalósíthatta volna.

A pártaláló mentor szerint a többség úgy gondolja, hogy a magánéletünket is éppúgy kontrollálhatjuk, mint az életünk többi területét. Kiemelte, ezt csak egy bizonyos szintig lehet tervezni, máskülönben meg hagyni kell, hogy az élet tegye a dolgát. Addig pedig, ameddig ez történik, nekünk az a feladatunk, hogy megtaláljuk a szépséget az aktuális élethelyzetünkben.

Magyarország a maximális 100-as pontszámból 93,8 pontot ért el, és ezzel a 32. helyet foglalja el az országok rangsorában. A nyolcból csupán két tényező – a munkahely és a fizetés – szempontjából nem érjük el a maximális pontszámot. Az előbbi esetében a munkahelyi zaklatás jogi következményeit, az utóbbinál pedig a törvény által kötelezően előírt egyenlő bérezést hiányolja a felmérés.

„Az egyenlő esélyek megteremtése nem egy adat, hanem inkább egy kirakós, vagyis sok-sok apró, ám annál fontosabb darabból áll össze a teljes kép. A Világbank felmérésének eredménye előremutató, azonban azt is látjuk, hogy a nők egyenlő esélye a munkavégzésben még nem valósult meg maradéktalanul hazánkban. Ezt pedig nem csak az index jelzi, hanem az is, hogy – bizonyos területektől eltekintve, mint a kommunikáció vagy a HR – még mindig kevesebb női felsővezető található a cégeknél. A K&H Csoportnál ezért az esélyegyenlőség biztosítása érdekében figyelünk arra, hogy a nők azonos lehetőségeket kaphassanak a munkába állást, a fejlődési lehetőségeket és a felsővezetői szint elérését illetően is” – emelte ki Medvey Leila, a K&H HR vezetője. „Ez persze nem történik meg magától, vállalati programok és irányelvek kellenek hozzá. Így például évente áttekintjük a fiatal tehetségeinket, hogy plusz támogatást kapjanak fejlődésükhöz. A vezetővé válást szakmai példaképek és külső tanácsadók bevonásával segítjük, vezetői pozíció esetén pedig női jelöltlistát is kérünk” – tette hozzá a HR vezető.

Vannak, akik inkább lejjebb viszik az üvegplafont

Mindeközben egy teljesen ellentétes folyamat is látható: egyre nagyobb divattá válik a 40-es, 50-es évek Amerikáját idéző hagyományos feleség szerep. A tradwife (traditional wife, hagyományos feleség) jelenség lényege, hogy a húszas-harmincas éveikben járó hölgyek feladják a karrierjüket és önálló keresetüket azért, hogy kizárólag az otthoni teendőkre, a gyereknevelésre és a háztartás vezetésére, illetve férjük kiszolgálására koncentrálhassanak. Mindezt persze makulátlan sminkben, hibátlan frizurával, tökéletes alakkal és csinosan kiöltözve teszik. „A közösségi média divatok jönnek-mennek, a cégeknek azonban nem szabad szem elől téveszteni a hosszú távú célt, a befogadó, elfogadó munkahelyi környezet megteremtését” – hangsúlyozta a HR vezető.

Photo by LinkedIn Sales Solutions on Unsplash

Tomán Szabina, a Toman Lifestyle alapító-tulajdonosa és a Toman mentorprogram megálmodója, közel 15 éves vállalkozói és 5 év befektetői tapasztalatára támaszkodva hozta létre a programot. Szerint a női vállalkozók gyakran szembesülnek azzal a kihívással, hogy a befektetők és az üzleti környezet nem bíznak bennük annyira, mint férfi társaikban. Nem csoda. Egy női vállalkozó életét jobban felforgatja még a családalapítás. Az anyaság és a karrier összehangolása sokszor nehezített terepnek bizonyul a női vállalkozók számára.

„Tapasztalataim szerint, amikor egy nő vállalkozik, gyakran előfordul, hogy a személyes élethelyzetek – például a gyermekvállalás, vagy egy válás – megváltoztatják a prioritásokat, ami kihat a vállalkozásuk növekedésére is. Ezért is kiemelten fontos, hogy olyan mentorálást kapjanak, amely ezeket a váratlan fordulatokat is figyelembe veszi” – mondja Tomán Szabina.

A férfi vállalkozók nagyobb eséllyel érik el céljaikat

Az évek során befektetőként női és férfi vállalkozásokba is invesztált. Az eddigi tapasztalatai szerint a férfi vállalkozók által vezetett cégek nagyobb eséllyel érik el a céljaikat, míg a női cégek esetében gyakrabban fordul elő, hogy személyes élethelyzetek vagy a növekedés iránti vágy csökkenése miatt nem valósulnak meg az eredeti tervek. Szabina őszintén beszél azokról a nehézségekről, amelyekkel befektetőként és mentoráltjai révén találkozott.

„A férfiak lassan mind kivásárolnak, és haszonnal tudok exitálni. A női vállalkozások esetében viszont egyelőre örülhetek, ha nincs veszteségem. Van olyan befektetésem, ahol a második baba érkezése teljesen átrajzolta az üzlettársam mindennapjait és prioritásait, a növekedés megállt, sőt. Van olyan eset is, ahol egy válás miatt került valaki abba a helyzetbe, hogy úgy döntött, nem akar fejleszteni, nagyobb szervezetet, üzletet irányítani, mert a meglévő nagyságra még pont elég figyelme van, egy növekedésnek azonban a gyerekei látnák kárát. Türelmesebbnek kell lennem nekem is” – osztja meg a tapasztalatait.

A mentorprogram női vállalkozói kihívásokra készít fel

A program idén ősszel harmadik alkalommal indul, a kiválasztott résztvevők Szabina személyes mentorálásában is részesülnek, miközben különféle üzleti területek profi szakértői segítik őket a fejlődésben. A cél az, hogy a résztvevők ne csak az üzleti növekedéshez szükséges szakmai tudást szerezzék meg, hanem felkészüljenek azokra az élethelyzetekre is, amelyek gyakran megnehezítik a női vállalkozók pályafutását.

A programmal kapcsolatos részletek a www.tomanmentor.com oldalon érhetők el.

„A Publicis Groupe Hungary-nél elkötelezetten hiszünk abban, hogy a különbözőségeink értéket képviselnek. Egy befogadó munkahelyi környezet megteremtéséhez figyelembe kell vennünk munkavállalóink különböző egyedi igényeit is. A nők a menstruációs ciklusuk vagy a menopauza idején számos érzelmi és fizikai kihívással szembesülhetnek. Szeretnénk ezen időszakokban olyan szupportív környezetet és kézzelfogható segítséget nyújtani, amivel nem csak a női kollégáinkat támogatjuk, hanem elősegítjük a nyílt kommunikációt és egy ítélkezés- és stigmáktól mentes munkahelyi környezetet” – mondta Komáromi Zsófia, a Publicis Groupe Hungary Chief Talent Officer-e.

Bár minden női munkatársat érint a menstruációs ciklusuk vagy a menopauza, mégis tabunak számít ez a kérdés a munkahelyen (is). Ezért is fontosak azok a szervezetek, akik a nyitott párbeszédet és az edukációt erősítik ebben a témában. A programot szakmailag olyan szervezetek támogatják, mint a Nyitottak Vagyunk, az Endometriózis Magyarország, az Iványi Orsolya, menopauza edukációs aktivista, a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagja által vezetett Menopauza-barát Munkahely és a CMF Medical, az igénybe vehető támogatások között megtalálható:

• Flexibilis munkaidő keretein belül további rugalmasság (pl. home office napok növelése)
• Kedvezményes orvosi konzultáció és vizsgálat CMF Medical-ban
• Menopauza tanácsadás és konzultáció
• Coaching és pszichológiai támogatás
• Elérhető női higiéniai termékek

“A statisztikák alapján az endometriózis minden tizedik termékeny korú nőt érinti, ez világszerte 198 millió, Magyarországon több mint 200 ezer főt jelent, ráadásul ez a női eredetű meddőség vezető oka is. Az EndoCost tanulmány szerint a munkakiesésből származó és az egészségügyi költségek összesen több mint 635 milliárd forintra tehetők évente. Mi 2010 óta foglalkozunk az endometriózis edukációjával, küldetésünk, hogy minden nőnek joga van a fájdalommentes, teljes élethez. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy felhívjuk a figyelmet a fájdalmas menstruáció okaira, tüneteire és veszélyeire és a kezelési lehetőségekre” – mondta Salamon Adrienn, a Női Egészségért Alapítvány elnöke és a World Endometriosis Society vezetőségi tagja, World Liaison Leader.

“Egy ilyen együttműködés fontos lehetőség arra az edukációra, hogy a fájdalmas menstruációt sosem szabad normálisnak tekinteni, és ilyen esetben minél hamarabb érdemes szakemberhez fordulni. Rendelőnkben különös odafigyeléssel vizsgáljuk a fájdalmas menstruáció okait, ráadásul Magyarországon és Budapesten egyedülálló színvonalon érhető el nálunk az ambuláns méhtükrözés, amivel számos nőgyógyászti betegség idejében történő diagnosztizálásában és terápiás kezelésében segíthetünk” – mondta dr. Penyige Áron, a CMF Medical szülész-nőgyógyásza.

A fotón: Kassai Bettina és Komáromi Zsófia

A Jobtain, országos kvalitatív kutatásában kisgyermekes anyákat és HR vezetőket kérdezett arról, milyen tapasztalataik vannak a szülési szabadságról, a gyermekvállalás után történő munkába állásról. Milyen támogatásokat kapnak az anyák a család és a munkáltató részéről a karrierépítésben, vagy egyáltalán a munkaerőpiacra történő visszatérésben. Sőt, az ideális anyabarát munkahely képét is felvázolták a kutatásban résztvevők segítségével.

A gyermekvállalásban és szülési szabadságban a hazai vállalatok támogatóak

Az édesanyák alapvetően nem tapasztalnak negatív reakciókat, amikor bejelentik munkahelyükön, hogy gyermeket várnak. Támogatást kapnak a munkáltatójuk részéről az adminisztratív ügyintézésben és legtöbbször egy tervet is felállítanak a HR osztállyal közösen a munkából való távozás ütemezésére. Sőt, az apróbb ajándékok, de akár komolyabb értékű babacsomagok is jellemzőek munkáltatói oldalról a várandós anyák részére. „A cégek HR vezetői is úgy látják, hogy támogatóak a szülés előtt álló anyákkal. Fizikai munkakörökben – de szükség esetén szellemi pozícióban is – egészségügyi felmérés alapján javasolják a munkában való könnyítést, felmentést.  Gyártósori munkák esetében, szinte azonnal, ahogy a leendő édesanya tudomást szerez a várandósságról, az üzemorvosi vizsgálatot követően automatikusan kiveszik a munkából az édesanyát. Azokat a leendő anyákat is támogatják, akiknek esetleg egészségügyi vizsgálatokra, beavatkozásokra van szükségük a teherbeeséshez” – hangsúlyozza Chapman-Varga Anna.

A vállalatok részéről általában a szülési szabadságra menetelhez nem kapcsolódik az akadálymentesített adminisztráción kívül egyéb támogatás. Nem tartják prioritásnak a cégek ilyen jellegű juttatások bevezetését, de egy szülés utáni baba-csomagot megvalósíthatónak látnak. A megkérdezett édesanyák többsége ugyanis úgy véli, az állami támogatások összegszerűsége elszakadt a valóságtól, azok nem követik a gyermekkel járó valós költségek színvonalát. Az akadálymentes szülési szabadságra menetel tehát biztosított, a visszatérés sajnos annál kevésbé.

A visszatérés nehézségei: hat munkahely tíz év alatt

A kutatásból kiderül, az édesanyák szülést követően általában a gyermek második életévét követően és többnyire anyagi megfontolásból térnek vissza a munkaerőpiacra. Az anyagi okok mellett azért a karrier és a felnőtt társaság hiánya is befolyásolja a döntést, de sokan kényszerként élik meg és félnek, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak. A korábban a témában végzett kutatások alapján is kiderült, a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci visszatérésekor a vállalatok azonos elvárásokat támasztanak feléjük, mint a gyermekvállalás előtt. Ennek az elvárásnak pedig szinte lehetetlen megfelelni, különösen támogató családi háttér hiányában vagy egyedülálló anyaként. A Jobtain kutatása is rámutatott, hogy sokan kénytelenek munkahelyet váltani, mert a korábbi pozíciójuk vagy megszűnt, vagy nem tudják összeegyeztetni a gyerekneveléssel a munkaidőt, esetleg a többműszakos munkarenden kívül nem kínál más lehetőséget a munkáltató. Szintén probléma egy többműszakos munkarend esetén, hogy a bölcsődék és óvodák nyitva tartásával összeegyeztethetetlen. „Volt olyan édesanya, akinek 10 év alatt 6 munkahelye volt az említett okok miatt. A kutatásunk rámutatott: sajnos továbbra is probléma, hogy egy-egy állásinterjún a munkáltatók kockázati tényezőként kezelik, ha egy nő kisgyermekeket nevel. Rákérdeznek, hogy milyen segítséget kapnak otthon és kire számíthatnak a gyerekek betegsége esetén. A kiválasztást pedig a válaszok nagymértékben befolyásolják” – emeli ki a szakértő.

A cégeknek el kell mozdulniuk a korábbi gyakorlataiktól

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben az anyák reintegrációja kiemelten fontos a munkaerőtoborzás és megtartás során. Ennek érdekében egyre elterjedtebbek az atipikus foglalkoztatási formák és azokban a pozíciókban, ahol lehetőség van rá, a cégek biztosítják a rugalmas munkaidőt és a home office-t a gyermeket nevelő édesanyáknak. „A kékgalléros, fizikai munkakörökben azonban erre sajnos korlátozottabbak a lehetőségek, de vannak pozitív kezdeményezések például kismama műszakok bevezetésével” – hangsúlyozza Chapman-Varga Anna. Hozzáteszi: emellett tisztában vannak azzal a cégek, hogy az édesanyák visszatérése egy rendkívül nehéz terület. Éppen ezért igyekeznek biztosítani a munkába való reintegrációt és tudják azt is, hogy a visszatérő munkatárs nyereséget is jelent a cég számára, hiszen nem kell betanítani új munkaerőt. Az édesanyák ennek ellenére mégis gyakran érzik, hogy tudásuk elavult a szülési szabadság alatt. Azok az anyák, akik korábban jól érezték magukat a munkahelyükön általában pozitív fogadtatásról számoltak be, azonban volt, aki érezte, hogy nem kezelik egyenrangú kollégaként többet.

„Pozitív a cégek részéről, hogy egyre több munkáltató figyelembe veszi szabadságolásnál az anyák szükségleteit. Emellett képzést, mentorálást biztosítanak a visszatérőknek. Továbbá érzékenyítik a felsővezetőket az anyák problémáira. A munka-magánélet egyensúlyának biztosítása is fókuszban van” – emeli ki a szakértő.

Az ideális anyabarát munkahely

A kutatásban résztvevő megkérdezett édesanyák  az ideális anyabarát munkahely jellemzőit is felvázolták. Az egyik legfontosabb kritérium a rugalmas és csúsztatható munkaidő biztosítása. Pénteken esetleg rövidebb munkavégzés, de a négynapos munkahetet is támogatnák a megkérdezett édesanyák. A munkahelyi gyermekfelügyelet – különösen nyáron és iskolai szünetekben – szintén megoldott lenne az ideális anyabarát munkahelyen. Egyes cégek részéről vannak ilyen jellegű kezdeményezések egyébként, de sokszor nehéz megoldani, hogy a gyerekek biztonsága és a szakértő felügyelet biztosított legyen.  A munkahelyi pszichológus és egy pihenő sarok szintén nem hiányozna a tökéletes munkahelyről.

Szemléletváltásra és azonnali változásra lenne szükség

Az eredmények is igazolták, hogy a terület fejlesztése elengedhetetlen. A munkaadóknak a jelenlegi munkavállalóik megtartása és az új munkaerő toborzása érdekében alkalmazkodniuk kell a munkaerőpiaci változásokhoz. A foglalkoztatottak között a kisgyermekes nők különösen sérülékeny csoportot képeznek. „Annak érdekében, hogy munkaadóként mindkét fél számára előnyös ajánlatot tudjon tenni egy cég, először is meg kell érteni az édesanyák speciális élethelyzetét és reális igényeiket. Célunk egy anyukákra specializálódott munkaerő-kölcsönzési és közvetítési szolgáltatás felépítése, hosszú távon képzéssel, fejlesztéssel és coachinggal kiegészülve. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen – ahogy a kutatásból is kiderül -, hogy a cégek is optimalizálják a munkafeltételeiket, és rugalmas munkaidővel, személyre szabott munkarenddel, változatos műszakbeosztással stb. segítsék a munkavállalást” – összegez a Jobtain szakértője.

A menstruációs szegénység – ahogy gyakran a menstruáció maga is – a mai napig tabutéma. Éppen ezért fontosak azok a kezdeményezések, melyek elősegítik a témához kapcsolódó őszinte, nyitott párbeszédet és a megfelelő tájékoztatást. Becslések szerint a Magyarországon élő nők akár harmada lehet érintett a menstruációs szegénységben, azaz nem fér hozzá a megfelelő higiéniai termékekhez, amely többek között az iskolából, munkából való kimaradással és egészségügyi kockázatokkal is járhat.

A menstruációs fájdalom csökkentését célzó okosruhákat kifejlesztő ARTEMIS startup missziója, hogy felhívja a figyelmet a menstruációs szegénység problémájára, ezért HAPPY PERIODS címmel adománygyűjtő akciót indított a Mammut Bevásárlóközponttal közösen. A különleges kezdeményezés keretében a higiéniai termékeket április 4–30. között a Kollab by Mammutban a Magyar Vöröskereszt és az EMMA Egyesület számára gyűjtik, amelyek eljuttatják azokat a rászorulók részére. A kezdeményezés támogatói a Mammut Bevásárlóközpont és a Kollab by Mammut, a Rossmann drogériai üzletlánc, valamint a LiB Store, Magyarország első women store-ja.

Nőkre fókuszáló programok a Kollab by Mammutban

Az ARTEMIS alapítói, Kormos Anna Zsófia és Pelczer Dóra jóvoltából áprilisban a Kollab by Mammutban napjaink aktuális, ám sokszor tabunak számító női témái kerülnek középpontba formabontó művészeti megközelítésekben, workshopok, előadások, kiállítások segítségével.

Látható lesz többek között a Fragments of Freedom kiállítás Balázs Nikolett, Ember Sári, Kis Judit, Magyari Zsuzsa és Pakosz Anna munkáiból, a kurátor Popper Viktória. Kiskéry Anna fotókiállítása, valamint Nyáry Luca vezetésével a közösségi média és a szépségideálok viszonyát boncoló panelbeszélgetés is szerepel a programok között a Mammut I. 3. emeletén található kísérleti közösségi térben. Emellett, Szőllősi Nóra Ciklusmeséiből választ kaphatunk arra, hogyan hat a menstruáció a produktivitásunkra, a szervező ARTEMIS részvételével zajló kerekasztal-beszélgetésen pedig kiderül, mi az a female technology – írják.

„A befolyás mindig szubjektív és számos eltérő értelmezéssel bíró kifejezés, ugyanakkor ezúttal is igyekeztünk megfelelően alátámasztott döntéseket hozni. Ez idén sem egy szimpátialista, hanem egyfajta lenyomat Magyarországról; pillanatkép a közállapotainkról, a nemi sztereotípiáinkról, és arról, hogy mennyire nehéz – ha nehéz – magyar nőként érvényesülni az üzleti életben, netán a társadalom mindennapjaira és a közbeszédre érdemi befolyással bíró szakmákban vagy területeken. A lista jó okot adhat az elgondolkodásra, de esetenként a büszkeségre is, hiszen 2024-ben olyan, a közgondolkodásra érdemi hatást gyakorló szereplőket is szerepeltethetünk, mint az első magyar Nobel-díjas nő” – fogalmaz a lista szerkesztője, Tóth-Biró Marianna.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is négy kategóriában lehetett felkerülni a listára, külön listán szerepelnek a közélet, az üzleti élet, a média és a kultúra képviselői. A jubileumi lista érdekessége, hogy most először készült a szereplők pozíciójának szempontjából legstabilabbnak számító üzleti kategóriában egy olyan nemzetközi kitekintés, ahol a külföldön karriert befutott magyar női vezetőket listázták. Ezek a menedzserek multiknál dolgoznak külföldön, és befolyásukat elsősorban ott kamatoztatják. Így került a listára a telekommunikációs iparág két ismert képviselője Orbán Anita és Szabó Melinda, vagy a sportruházati óriás, a New Balance márka egyik alelnöke, Wortmann Gabriella is.

A kultúra rangsorban a művészek mellett a tudományok képviselői és közösségformáló szereppel bíró személyiségek is feltűnnek, ezért került az élére Karikó Katalin, a 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett biokémikus kutató, aki a az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztésével nemzetközi hírnévre és befolyásra tett szert. A kultúra lista dobogójának harmadik fokára lépett Ráskó Eszter humorista, pszichológus, vállalkozó, aki új szerepében rádiósként a fél országot ébreszti. Olykor pikírt humorával a magyar közbeszéd aktív alakítója; önálló estjein megnyilvánult már a női szerepekről, a női testről, szexualitásról és az anyaság kérdéséről is.

„Teljesen hitetlen voltam, mert azt gondoltam egy telemarketinges átverés áldozata vagyok. Amíg nem készültek el a képek és az interjú nem gondoltam, hogy ez valóban lehetséges. Már az első 10-ben benne lenni is sokkoló, de Katalintól még kikapni is hatalmas elismerés, mégis bizakodó vagyok, hogy lesz még ebből jobb helyezés is, már dolgozom a vakcinámon” – nyilatkozza Eszter a lista kapcsán.

A média kategória szereplői viszonylag stabilan tartják helyüket az elmúlt években, az élen továbbra is Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója áll, stabil szereplő a listán D.Tóth Kriszta, a WMN online magazin alapítója, míg visszatérőként Várkonyi Andrea, a TV2 igazgatósági tagjaként került be a médiavezetők top tízes listájára.

Az államfői szék mellett a közéleti lista éléről is távozott Novák Katalin, helyét a miniszterelnök felesége Lévai Anikó vette át. Ebben a kategóriában új belépő Pottyondy Edina közéleti influenszer – aki több mint 270 ezer követőt számláló YouTube-csatornájának köszönhetően jelentős befolyással bír a közéletre -, valamint Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke, illetve egy bónusz szereplő Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt.

A legbefolyásosabb magyar nők 2024-es teljes listája a Forbes áprilisi különszámában olvasható.

Fotó: Ráskó Eszter

A tavaly meghirdetett pályázathoz hasonlóan idén is olyan 40 év feletti nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára. A 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén című pályázat célja, hogy rávilágítson azokra a sztereotípiákra, amelyekkel az IKT-szektorban dolgozó nők minden nap találkoznak, illetve elismerje ennek a korosztálynak az érdemeit és eredményeit. A pályázási időszakban olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.

Idén egy hattagú Bíráló Bizottság döntése alapján ötven beérkezett jelölés közül választotta ki a zsűri azokat a pályázókat, akik kiemelkedően sokat tettek a technológia, a digitalizáció, az informatika, az infókommunikáció, hírközlés és elektronikai szektor ismertségéért.

A március 20-án megrendezett díjátadón a zsűri az alábbi pályázók munkásságát emelte ki és díjazta elismerésével:

• Burjánné Tandari Zsuzsannát, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztőjét „Az év csapatjátékosa” kategóriában díjazták
• Rajki Annamáriát, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatójának munkáját az „Innovátor” kategóriáért járó díjjal ismerték el
• Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az „Inspiráló teljesítményért” kategória nyertese
• Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az „Inspiráló felsővezető” díjat nyerte el
• Özvegy Juditot, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusát a „Különdíj az oktatásért” elismeréssel díjazta a zsűri

„Ötven inspiráló történetet, ötven valódi példaképet ismerhettünk meg idén a pályázatunknak köszönhetően. Ezek a személyes példák kapaszkodók lehetnek minden olyan nő számára, aki hezitál, vagy évek múltán elbizonytalanodik, hogy neki való-e a digitális pálya. Bízunk benne, hogy ezzel az elismeréssel is meg tudjuk erősíteni a nőket abban, hogy jó helyen vannak a digitális gazdaságban, hogy számos különböző munkakör és karrierszint nyitott számukra, hogy ebben az izgalmas és jövőálló iparágban kiteljesedhetnek. Amellett, hogy a nők elismerésével felhívjuk a téma jelentőségére a figyelmet, az IVSZ kutatásokkal, szakmai rendezvényekkel is támogatja a vállalatokat, hogy olyan munkahelyet teremthessenek, amelyben jól érzik magukat a női kollégák is, és a sokszínű csapatok kialakításával egy hatékonyabb vállalati működés érhető el” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

„Hatalmas öröm számomra, hogy a tavalyi kiírás sikere utána idén is rengeteg jelölés érkezett a pályázatunkra. Ez a töretlen érdeklődés megerősített abban, hogy jó úton haladunk és érdemes folytatnunk a Women in Technology Hungary Egyesület munkáját, tovább kell bátorítanunk azokat a nőket és fiatal lányokat, akik nyitottak az informatikai pályára. Bízom benne, hogy azzal, ha megmutatjuk a pályázat során megismert példaértékű szakembereket, kimagasló életutakat, azzal sok pályaválasztás előtt álló lánynak hozzunk meg a kedvét az IT-s karrierépítéshez. Ennek a célnak a további támogatásaként a WiTH idén is számos programot indít, ilyen például a tavasszal induló mentorprogramunk is, melynek keretében az Egyesület tagjai coach, HR, és technológiai háttérrel segítik a pályaválasztásban még bizonytalan lányokat. Nekik innen is üzenem, hogy ha valami, akkor a mai díjátadó bizonyítja számukra is, hogy egyértelműen itt a helyük a szektorban, a társaságunkban!”  – tette hozzá Flakstad Emőke, a Women In Technology Hungary Egyesület elnöke.

A munkavégzésben gyakran kompromisszumokat kell hozniuk, ha pedig ezekben partnerént vesz részt a munkáltató, akkor mindkét fél számára előnyös helyzet állhat elő: a dolgozó könnyebben megteremtheti az egyensúlyt a munkahelyi és magánéletében, a vállalat pedig könnyebben megtarthatja az értékes munkaerőt, nem beszélve a reputációs előnyökről.

Magyarországon közel minden második anyuka nem arra a munkahelyre tér vissza dolgozni, ahonnan szülési szabadságára távozott – derült ki a Profession.hu témában végzett reprezentatív kutatásából. Ezzel a cégek egy tapasztalt és hosszútávon is motivált munkavállalót veszíthetnek el. A szülési szabadság előtti és utáni folyamatok átgondolásával, tudatos tervezéssel és a családbarát intézkedésekkel viszont a munkáltatók és a munkavállalók is egyaránt nyernek.

A Profession.hu idén is folytatja Az emberi oldal kezdeményezését, amellyel a gyermekvállalás előtt álló és kisgyermekes munkavállalók, illetve a vállalatok ehhez a témához kapcsolódó dilemmáit járta körül. A portál és a civil szervezet célja az idei év során, hogy minél pontosabban feltárja a gyermekvállaláshoz kapcsolódó munkahelyi kihívásokat, segítséget nyújtson a jogi útvesztőkben való eligazodáshoz és – ha szükséges – az álláskereséshez. Ehhez szakértőktől származó információkkal tanácsokat nyújt mind a cégeknek, mind a munkavállalóknak annak érdekében, hogy a lehető legkönnyebb legyen mindkét fél számára egy ilyen helyzet.

Segítség a tudatos tervezésben

„A szektor meghatározó szereplőjeként kötelességünknek érezzük, hogy segítsünk a munkaerőpiacon hátrányt szenvedőknek. Az emberi oldal kezdeményezéssel időről időre újabb ilyen csoportoknak nyújtunk segítséget szakértők, illetve a területen sok éves tapasztalattal rendelkező civil szervezet szakmai támogatásával” mesélte a kampány hátterét Varga Balázs, a Profession.hu marketing igazgatója. “A gyermekvállalást követően sokszor kihívást jelent a szülőnek a visszatérés, a munkaadók esetében pedig gyakori, hogy nem rendelkeznek megfelelő forgatókönyvvel ezekre az esetekre. Hiszünk benne, hogy kellő megértéssel és tudatos tervezéssel könnyebbé tehető a gyermeket vállaló dolgozók számára a kilépés és visszatérés, illetve a munkáltatók is hatékonyabban kezelhetik a változást, nagyobb eséllyel megtartva a jó, bevált munkaerőt.” – tette hozzá, a Profession.hu marketing igazgatója.

Az álláskeresési portál egy külön weboldalon gyűjtötte össze a kutatás eredményei mellett a jogi tudnivalókat, a szakértői javaslatokat, hogy a kisgyermekes szülők, a gyermekvállalást tervező munkavállalók és a munkáltatók egy helyen, célzottan kapjanak hasznos és hiteles információkat, segítséget a téma munkavállalással, munkaszervezéssel kapcsolatos és lelki folyamatokat érintő kérdéseit illetően.

„Nem hagyható figyelmen kívül a kérdés társadalmi vonatkozása és az emberiesség elve sem. Munkáltatóként nem csupán azért fontos pozitívan viszonyulnunk a várandós vagy kisgyermekes munkavállalókhoz, mert ez hasznos a vállalat számára, hanem azért is, mert a támogatás, az empátia és a gyermekek védelme olyan univerzális értékeink, amelyek munkaadóként is érvényesek” – hívja fel a figyelmet Mészáros Antónia az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója. „Az UNICEF Magyarország munkájának fókuszában a gyermekek jogai és jólléte állnak. Stabil hátteret egy egészséges, biztonságos, boldog gyerekkorhoz pedig csak az a szülő tud nyújtani, aki a szűkebb és tágabb környezet megfelelő támogatásának köszönhetően képes összehangolni a családi és munkahelyi feladatait, szülői és szakmai ambícióit.”

Annak érdekében, hogy a kisgyermekes munkavállalók könnyebben találjanak számukra megfelelő munkát, a vállalatok pedig hatékonyabban toborozhassanak értékes munkaerőt, a portálon megjelent egy új címke, amellyel a hirdető munkaadók jelölhetik, ha valamilyen szempontból – például rugalmas munkaidő, távmunkavégzés biztosítottsága miatt – a kisgyermekeseknek kimondottan ajánlott állásokat tesznek közzé – írják.

Photo by LinkedIn Sales Solutions on Unsplash