Az 1971-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott magyar találmány továbbfejlesztése ismét felhelyezheti hazánkat az innovációs világtérképre! A Holotech Hungary Kft. valamint a vele együttműködő legnevesebb hazai egyetemek és kutatási műhelyek (Miskolci Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezési Intézet, Szerszámgépészeti és Mechatronikai Intézet, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, Műanyag és Gumiipari Laboratórium, Lágy Anyagok Kutatócsoport, a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék és a Fizika Tanszék) összefogásában megvalósult kutatásban továbbfejlesztett holografikus eljárások alkalmazása ma már nem csak laboratóriumi körülmények között működnek, de a mindennapi életünk számos területén is hatalmas változásokhoz vezetnek.

Áttörés az agysebészetben

A világ egyik legnagyobb és legismertebb hírügynöksége hosszú anyagban szólaltatta meg ennek kapcsán Dr Csókay Andrást, a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásában is kulcsszerepet játszó, nemzetközi hírű, magyar idegsebészt, aki elmondta, hogy a magyar fejlesztésű holografikus eljárások kimondottan fontos szerepet tölthetnek be nem csak az agyi operációk megtervezésében, de azok valós idejű megvalósításában is, ugyanis a műtétben résztvevő orvosok ma még a legtöbb esetben csak kétdimenziós, sík képekkel dolgoznak, aminek eredményeképpen nekik kell a saját fejükben „felépíteniük” a valóság 3 dimenziós változatát, nevezetesen, hogy miként nézhet ki egy daganat a térben, milyen idegi elemeket nyomhat, vagy, hogy hogyan helyezkedhet el az agyban futó pályákhoz képest. Az új technológiai eljárás azonban képes a CT vagy ultrahang felvételeket 3D-s adatállománnyá konvertálni és 3D holografikus képként megjeleníteni, aminek eredményeképpen lehetségessé válnak az agyi struktúrák, illetve az abban kialakult patológiák 360 fokos megjelenítése. Ez pedig azt is jelenti, hogy akár a műtéti eljárás közben is az orvosok rendelkezésére állhat egy olyan, minden irányból megvizsgálható 3D-s modell, amely tökéletesen bemutatja az emberi agyat a benne futó különböző idegpályákkal és struktúrákkal, képes lesz megjeleníteni az ideg elemek rendkívül bonyolult szerkezetét, amelyeknek a feltérképezéséhez és térbeli láttatása más módon szinte teljesen lehetetlen feladat lenne. Mindez pedig jelentősen megkönnyítti az operációt vezető orvosok munkáját és csökkenti a fellépő kockázatokat.

Egy lépéssel közelebb Bill Gates holografikus adattárolásról szóló álmához

Már a holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért járó Nobel-díj átadásakor is felhívta Gábor Dénes a holográfia további felhasználásának lehetőségeire (a hologramban tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolható információ sűrűségét, ráadásul az információ is sokkal gyorsabban is előhívható) a figyelmet, de valóságban ennek a kiaknázására csak most került sor a váci fejlesztési központban. Ezzel a magyarországi kutatócsoport a gyakorlatban is közel áll, hogy megvalósítsa Bill Gates, a Microsoft alapítója régi álmát, aki már évek óta hatalmas anyagi erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minél szélesebb körben felhasználhatóak legyenek a holografikus eljárás nyújtotta előnyök. A hazai fejlesztésű technológia nem csak reális alternatívát nyújthat a felhő típusú adattárolással szemben, de abban is fontos szerepet játszhat, hogy még jobban kihazsnálhatóak legyenek a virtuális világ nyújtotta lehetőségek.

A két kutató hölgy egy „Crispr/Cas9” vagy más néven „molekuláris olló” elnevezésű génszerkesztő eszközt fejlesztett ki, amely képes módosítani az emberi géneket. Ezt az áttörő felfedezést már korábban, a L’Oréal – UNESCO Nőkért és a Tudományért 2016-os nemzetközi díjátadóján is elismerték és honorálták, azonban Nobel-díjat az elismerés eddigi története során utoljára 1964-ben ítéltek nőnek, egészen mostanáig.

Ugyanebben az évben, 2016-ban nyerte el a Nemzetközileg Kiemelkedő Tehetségek díjat Farkas Eszter magyar agykutató is.

„A L’Oréal Foundation gratulál a mikrobiológusok mérföldkőnek számító felfedezéshez. Ma soha nem látott egészségügyi, társadalmi és gazdasági válságokkal kell szembenéznünk, így minden eddiginél nagyobb szükség van a tudományra, a tudománynak pedig a nőkre” –nyilatkozta Alexandra Palt, a L’Oréal Foundation ügyvezető alelnöke.

A világon a kutatók csupán 29%-át képviselik nők, ennek valós és közvetlen hatása van a kutatások minőségére.[1]A Nobel-díj 1901-es megalakulása óta összesen 621 tudóst díjaztak fizikai, kémiai vagy orvostudományi munkájáért, köztük is csak 22 női díjazottal.[2]

Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kitüntetésével immáron öt Nobel-díjas elismertje van a L’Oréal – UNESCO Nőkért és a Tudományért Programnak. Korábban Christiane NüssleinVolhard (orvosi Nobel-díj 1995-ben), Ada Yonath (kémiai Nobel-díj 2009-ben), Elizabeth H. Blackburn (orvosi Nobel-díj 2009-ben) kapta meg az elismerést.

[1] UNESCO Science Report towards 2030 (2015).

[2] www.nobelprize.org

A Youth Forum 2016 felhívásra olyan 20-28 év közöttiek jelentkezését várják, akik a digitális megoldások kreatív alkalmazásával segíthetnek ledönteni a társadalmi korlátokat.

A Telenor északi, ázsiai és európai régiójából, köztük Magyarországról is várja azon 20-28 éves, angolul kitűnően beszélő pályázók jelentkezését, akik elkötelezettek a társadalmi, gazdasági és/vagy környezeti ügyekben, felsőfokú tanulmányokat folytatnak, vagy már diplomával rendelkeznek, és tudásukkal, munkájukkal a fejlődést szeretnék előmozdítani. A Youth Forumra kiválasztott több mint két tucat fiatal csoportokban egy éven át kereshet digitális megoldásokat korunk társadalmi problémáira.

A fiatal szakemberek először 2016. december 8-11. között Oslóban, a Nobel-békedíjátadásának ünnepi rendezvényei alatt találkoznak egy közös ötletbörze keretében. A résztvevők csapatokban dolgoznak előre meghatározott problémák megoldásán, hozzájárulva ezzel az elköteleződés, a tudatosság és a megértés előmozdításához. Ezután 2017 májusában Bangkokban találkoznak újra, hogy folytassák a közös munkát. A program csúcspontja az eredményeiket bemutató digitális kiállítás lesz, amelyet a Telenor a Nobel Békeközponttal közösen rendez meg 2017 őszén.

„A Telenor Youth Forum jó lehetőség azoknak, akik elkötelezettek valamilyen társadalmi vagy gazdasági ügy iránt, és az adott témában vannak ötleteik a változtatásra, valamint szeretnék digitális eszközökkel, egy nemzetközi csapat részeként kidolgozni javaslataikat. A Telenor tudásával és szolgáltatásaival segíti a fiatalokat abban, hogy bemutassák, hogyan teszi jobbá a kommunikáció a világot” – mondta Kutas István, vállalati kommunikációs igazgató.

A Telenor nem csak egyszerű megoldásokat vár a jelentkezőktől, hanem érdekes megközelítéseket, váratlan ötleteket és szakmai vitákat. A fórumon a fiatalok lehetőséget kapnak globális színtéren megvitatni az elképzeléseiket, meghatározó vezetőkkel és szakemberekkel találkozhatnak, és életre szóló közösségi és szakmai tapasztalatokat szerezhetnek. A részvevők ötleteik megvalósításához támogatást is kapnak, a magyar döntősök a fentieken túl Hipernet előfizetést és táblagépet nyernek.

A Youth Forum 2016 felhívásra 2016. július 10-ig, a https://www.telenor.com/youthforum/-on keresztül, a megjelölt regisztrációs felületen, egy rövid blogposzt-stílusú írással és az önéletrajz feltöltésével jelentkezhetnek a vállalkozó szellemű pályakezdők. A szakmai zsűri 2016. július 16-ig jelöli ki azokat, akik a második fordulóban egy videó interjún is részt vehetnek. A két nyertes nevét, akik részesei lesznek az egy éven át tartó programnak, a Telenor szeptember elején hirdeti ki.