A NOB változatlan álláspontjáról Thomas Bach elnök nyilatkozott a német Sport Bildnek. Úgy fogalmazott, hogy amíg a háború folytatódik, a NOB ajánlásai érvényben maradnak. „Nincs itt az ideje hozzáállásunk megváltoztatásának” – mondta német sportdiplomata. „Továbbra sem javasoljuk orosz vagy fehérorosz sportolók meghívását a versenyekre, ahogy himnuszuk, zászlajuk, nemzeti színeik használatát sem.”

Bach ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti kormányok vagy a rendezvényszervezők ne korlátozzák a két ország azon sportolóit, akik a sportági világszövetségek engedélyével versenyezhetnek. A szankciókra példa a wimbledoni teniszbajnokság, amelynek szervezői az Egyesült Királyság kormányának utasításait követve – a nemzetközi szövetség pénzbüntetést is kilátásba helyező döntése ellenére – megtiltották Oroszország és Fehéroroszország játékosainak, hogy részt vegyenek az idei Grand Slam-viadalon.

A NOB négy nappal az ukrajnai háború kirobbanása után, február 28-án javasolta a nemzetközi szövetségeknek, hogy versenyeikről tiltsák ki az orosz és fehérorosz sportolókat, illetve tisztségviselőket.

Fotó: Shinnosuke Ando/unsplash.com

A Nemzetközi Öttusa Szövetség első alelnökeként is tevékenykedő Samaranch vasárnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett világkupaverseny miatt érkezett Budapestre. A MOB honlapjának azt nyilatkozta, szerinte jól látható, felfelé ívelő görbén halad a Magyar Olimpiai Bizottság, ami abból is érzékelhető, hogy nagyon sok új sportlétesítmény épül Magyarországon – írja a 444.hu.

„Kevés olyan ország van, ahol ennyire lelkiismeretesen viselik az olimpiai mozgalom gondját. Most már csak egyetlen dolog van hátra: célozzák meg az olimpiai rendezést. Önökben megvan ehhez a szenvedély, a tapasztalat, a megfelelő sportdiplomácia, és a kormányzás is sportvezérelt” – magyarázta a spanyol sportvezető.

Fotó: Matt Lee/unsplash.com

A márka 2016-ban nyolc évre szóló együttműködési megállapodást kötött a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottsággal (NPB), 2017-ben pedig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) platina fokozatú támogatója lett, járművekkel, mobilitási szolgáltatásokkal és megoldásokkal segítve az ötkarikás mozgalmat.

Már javában folyik olimpikonjaink felkészülése a 2024-es párizsi olimpiára, amelyet a Toyota első körben 24 öntöltő hibrid elektromos Toyota C-HR rendelkezésére bocsátásával támogat. A támogatott sportolók kiválasztása az elmúlt évekhez hasonlóan MOB szakmai javaslatai alapján történt, így ezúttal is kerültek a támogatott sportolók közé többszörösen bizonyított nagy nevek és fiatal ígéretek egyaránt. A látványos MAGYAROCK szignalizációval ellátott autók ünnepélyes átadására március 17.-én, a Hungaroringen került sor, ahol a sportolók egy a legendás pályán megtett tiszteletkör keretében ismerkedhettek meg új autójukkal, a Toyota rendkívüli támogatását pedig a MOB elnöke, Gyulay Zsolt is méltatta.

„Hihetetlenül fontos a MOB és a magyar sportolók számára az a folyamatos támogatás, amellyel a Toyota immáron 5 éve olimpikonjaink felkészülését segíti. A rendelkezésre bocsátott környezettudatos autók egyszerre jelentenek komoly, a Covid terhelte időszakban még inkább felértékelődő segítséget a felkészüléshez szükséges logisztikai feladatok lebonyolításában, és motivációt sportolóink számára még jobb teljesítmények elérésére. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Toyota támogatásával 2024-ben Párizsban megismételhessük vagy akár túl is szárnyalhassuk a tokiói sikereket” – fogalmaz Gyulay Zsolt.

„Az olimpia szellemisége, a békés vetélkedés és saját korlátaink legyőzésének missziója különösen felértékelődik egy a mostanihoz hasonló, háborús konfliktus terhelte időszakban. Megtisztelő számunkra, hogy immáron ötödik éve, a második nyári olimpiára készülve támogathatjuk környezettudatos autókkal a MOB munkáját és a fiatal generációk számára példaképként szolgáló magyar sportolók olimpiai felkészülését. Nagy öröm számunkra, hogy az általunk támogatott sportolók között egyaránt helyet kaphatnak igazi sportolói ikonok és fiatal tehetségek is, bízunk benne, hogy Tokióhoz hasonlóan Párizsban is sokuknak sikerül önmagukat legyőzve érmekre váltani a beléjük helyezett bizalmat” – teszi hozzá László Richárd, a Toyota magyarországi országigazgatója.

A Toyota első körben nem kevesebb, mint 24 magyar atléta olimpiai felkészülésének támogatása mellett helyet kapott a kajak-kenu sportot képviselő Bodonyi Dóra, Csipes Tamara, Kozák Danuta és Varga Ádám épp úgy, mint Kapás Boglárka, Olasz Anna, Kenederesi Tamás és Rasovszky Kristóf az úszósport, Márton Anna, Siklósi Gergely és Szatmári András vívósport, Szőke Alex és Lévai Tamás a birkózósport, Pupp Réka és Sipőcz Richárd a judosport, Kovács Sarolta és Marosi Ádám az öttusa, Pekler Zalán és Péni István a sportlövészet, Vas Kata Blanka a kerékpársport, Boros Viktória a súlyemelés, Patakfalvy Luca a taekwondo, Bragmayer Zsanett a triatlon, és Vadnai Benjámin a vitorlázó sport képviseletében.

Cikkünk szerzője Kovács Nikolett nemzetközi sportújságíró, a MASÜSZ – Magyar Sport Üzleti Szövetség nemzetközi médiakapcsolatokért felelős társalapítója.

Számos területet érintett és érint érzékenyen a COVID-19 világjárvány. Az egyik ilyen a sport világa. Tavaly hónapokra leállt a sportélet, az újrakezdés pedig csak nagyon szigorú korlátozásokkal volt lehetséges. Így szorultak ki a nézők a sporteseményekről, de nemcsak ők, hanem sok esetben, részben vagy egészében, a média képviselői is.

Ez pedig számos kérdést vet fel, hiszen a bajnokságok szervezői így az információáramlást is korlátozzák, befolyásolják. Valóban szükséges ez?

Részben sajnos igen. Ahogy a Queen is megénekelte, „The show must go on”, a legfontosabb tehát, hogy magát a sporteseményt a helyi szabályozásoknak megfelelően, a lehető legbiztonságosabb módon megrendezzék, ennek pedig ára van. Utazási és egyéb korlátozások, PCR-tesztek, buborékba zártság, a sajtó és a szurkolók részleges vagy teljes kiszorulása.

Mindez persze még mindig kevésbé fáj, mintha le kéne mondani a sok száz milliárd dolláros eseményt (mondjuk ezt persze annak az újságírónak vagy fotósnak, aki tudósíthat majd a helyszínről…), csak Japán például több mint 12 milliárd dollárt költött a stadionokra és a szükséges infrastrukturális fejlesztésekre, de ennél sokkal több forog kockán, nem beszélve számos sportoló pályafutásáról.

„Ez egy nagyon más olimpia lesz, erre mindenkinek fel kell készülnie” – mondta Lucia Montanarella a 110 országot képviselő közel 300 online megjelent AIPS-tagnak.

Hogy mennyivel kevesebb újságíró és fotós vehet majd részt személyesen az olimpián, az nem hangzott el, még készül az összes előírást és protokollt tartalmazó ún. Playbook, amit február elején tesznek majd közzé az akkreditált médiamunkásoknak.

De az biztos, hogy a sajtóirodákban és a helyszíneken is csökkenteni kell a létszámot a kötelező távolságtartás miatt. Leginkább a fotósokat érinti majd a létszámkorlát, akiknek hosszú lencsékkel kell majd felszerelkezniük az eseményre, mert közel ők sem mehetnek majd.

A sportolóktól 2 méteres távolságot kell tartani minden esetben, míg minden más résztvevőtől 1 métert.

A résztvevő sportolóktól és stábtagoktól várhatóan azt kérik majd, hogy 5 nappal az első szereplés előtt érkezzenek csak meg Japánba, és az utolsó pályára lépés után legkésőbb 2 nappal már utazzanak is haza.

Azt még nem tudni, hogy szurkolókat beengednek-e a helyszínekre, és ha igen, akkor azok csak helyi lakosok lesznek, vagy külföldiek is beutazhatnak.

A NOB és a Tokio2020-szervezőbizottság tehát nem azon tanakszik, hogy lehet-e olimpiát rendezni idén, hanem a hogyanon dolgoznak.

Jelenleg Japánban 11 prefektúrában is vészhelyzet van érvényben, amit várhatóan február elején meghosszabbítanak majd.

A felkelő nap országában egyelőre még nincs engedélyezett vakcina, tehát még nem kezdődött el az oltás, ennek határideje február 15., osztotta meg az információkat Kobajasi Shinsuke, Japán vezető hírügynökségének, a Kyodo News-nak olimpiáért felelős ügyvezető igazgatója.

A tervek szerint június végéig mindenkit beoltanak, aki szeretné.

Hogy ez befolyásolja-e az olimpia megrendezését, az nem egyértelmű. Sokan ezt feltételként emlegetik, de Montanarella szerint a jelenlegi válságterv nem veszi figyelembe a vakcinázottság kérdését.

Egy legutóbbi felmérés szerint a japánok 44,8%-a halasztást, 35,3%-a pedig az olimpia törlését szeretné. Decemberben még csak 32,2%-a jelölte meg a halasztást és 29%-a a törlést. A közvélemény tehát a japán járványhelyzet romlásával párhuzamosan egyre kevésbé szeretne nyári játékokat jelen helyzetben, de ez gyorsan változhat megint a helyzet alakulásának függvényében.

A közvéleménynél azonban sokkal fontosabb szempont, hogy az olimpia megtartása a járvány legyőzésének egyfajta jelképe lenne.

Kobajasi az is elmondta, hogy március eleje vízválasztó lehet, 4-7. között ugyanis FINA műúszó kvalifikációs tornát rendeznek Tokióban. Bár ez egy jóval kisebb volumenű esemény, de ha sikeresen meg tudják tartani (értsd a vírus szempontjából), az nagyban növelheti az olimpia megrendezésének esélyét.

7000 km-t autózott a magyar sportújságíró és vlogger

Ahogy az olimpia, úgy minden más sportesemény és bajnokság is a sportolókról szól (meg persze a pénzről…), nem pedig a szurkolókról, a VIP-vendégekről vagy éppen az újságírókról és fotósokról.

Ez alól és a COVID-19 miatti szigorítások alól a MotoGP, azaz a gyorsasági motoros világbajnokság sem volt kivétel.

A sorozat a koronavírus okozta leállás után júliusban indult újra, az írott sajtó teljes kizárásával. Csak a televíziós stábokat engedték be a pályákra csökkentett létszámmal és egy tucatnyi fotóst.

Később ezt a létszámot folyamatosan bővítették, de az írott sajtós újságírók továbbra is kiszorultak. Végül egy csoportnyi médiamunkás nyomására, számukra is megnyíltak a kapuk, igaz csak egy résnyire. Kovács Nikolett, aki éves akkreditációval egyedüli magyar újságíróként képviseli hazánkat, tavaly novemberben úgy döntött, hogy szigorú protokoll ide vagy oda, de személyesen is részt vesz az utolsó három futamon, melyek közül kettőt a spanyolországi Valenciában, egyet pedig a portugáliai Portimaóban rendeztek meg.

Az utazási korlátozások miatt azonban repülővel menni túl kockázatos lett volna, hiszen egy hónap alatt rengeteg minden változhat, ezt pedig nem akarta bevállalni. Ezért úgy döntött, hogy autóval teszi meg a több mint 7000-km-es utat a koronavírus idején, fél Európán átszelve.

Élményeit videó formájában is rögzítette, melynek első három része már megtekinthető YouTube-csatornáján.