A mesterséges intelligencia és a podcastok egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a reklámpiacon – ezt erősítik meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásai is, amelyeket az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) közös workshopján mutattak be.

Az esemény legfőbb célja az volt, hogy a reklám- és médiaszakma első kézből ismerje meg a médiahatóság által készített tanulmányok legfontosabb megállapításait, és azok gyakorlati hatásait a reklámozás jelenére és jövőjére. A közel 100 szakember részvételével zajló workshop egyértelműen rámutatott: a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt, ugyanakkor új szakmai és etikai kérdéseket is felvet. A hatósággal való együttműködés az ÖRT stratégiájának fontos része. Idén már harmadik alkalommal rendezett workshopot a szakmai szervezet a reklámterület szempontjából kiemelt hatósággal, melyet kiemelt érdeklődés követett a tagság részéről.

Dr. Szabó László Zsolt, az NMHH médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója köszöntőjében kiemelte: „A társszabályozó szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelten fontos számunkra. Az NMHH és az ÖRT között több területen is konstruktív együttműködés zajlik. Az idei már a negyedik év amikor bemutathatunk olyan általunk készített kutatási anyagokat az ÖRT tagságának, amelyek a reklámozási gyakorlat jelenét és jövőjét egyaránt érintik.”

Az AI már nem jövő – hanem a reklámipar új működési alapja

Soós Edina, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia ma már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a reklámipar mindennapi gyakorlatának része. A kutatás szerint a magyar cégek mintegy ötöde már alkalmaz AI-megoldásokat, a nagyobb vállalatok körében pedig ez az arány még magasabb. A technológia elsősorban a tartalomgyártásban, a kampánytervezésben és az optimalizálásban hoz érdemi változást, jelentősen növelve a hatékonyságot és a személyre szabhatóságot. Ugyanakkor az AI térnyerése új kihívásokat is felszínre hoz: a transzparencia, a hitelesség és a fogyasztói bizalom kérdései minden korábbinál hangsúlyosabbá válnak a reklámozási gyakorlatban.

Hallgatóból vásárló: a podcastok reklámereje egyre nő

Kövecses Ágnes, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának osztályvezetője bemutatta, hogy a podcastfogyasztás Magyarországon dinamikusan növekszik: míg 2021-ben a lakosság 40%-a hallgatott valamilyen gyakorisággal podcastet, ez az arány 2024-re már 66%-ra emelkedett. A podcastok egyik legfontosabb sajátossága a személyesebb, bizalmi jellegű kommunikáció, amely különösen értékessé teszi a márkák számára. A hallgatók több mint fele találkozott már reklámmal podcastben, és egy részük vásárlási döntést is hozott ezek hatására. A formátum így egyértelműen kilépett a kísérleti fázisból, és mára a reklámkommunikáció egyik releváns csatornájává vált. A siker kulcsa ugyanakkor nem pusztán a jelenlét, hanem a hiteles, a tartalomba természetesen illeszkedő megjelenés.

Nemcsak trendek, hanem iránymutatások is rendelkezésre állnak

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára az előadásokat követően hangsúlyozta: a bemutatott két téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a szakma számára már ma is elérhetők olyan iránymutatások, amelyek segítik a jogkövető és etikus marketing és reklámozási gyakorlatot.

„A mesterséges intelligencia és a podcastok területén nem a nulláról indul a piac. 2025-ben a reklám- és marketing szakmai szervezetek partneri együttműködésében elkészült az AI Guide ajánlás, míg a podcast reklámozás esetében az ÖRT és az IAB Hungary közösen dolgozott ki útmutatót a helyes reklámozási gyakorlatról” – emelte ki záró gondolatában a szervezet operatív vezetője, majd hozzátette: „a hatóságokkal való közös munkát az érdeklődést látva sikertörténetként értékeljük és a jövőben is folytatni fogjuk”. 

Az Egységes Digitális Mérésért Egyesület (EDME) 2026 januárjában mutatta be eddigi legátfogóbb kutatását egy, az EDME tagok részvételével zajlott workshopon, melynek a WPP Media adott helyszínt. A kutatási projekt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával valósult meg, a kutatásban részt vevő partnerek pedig az Inspira Research és a Gemius voltak. A projekt célja, hogy átfogó képet adjon a magyar display médiapiac jelenlegi helyzetéről, kihívásairól és fejlődési irányairól.

A kutatási projekt három fő pilléren nyugszik:

• Szakértői interjúk vezető piaci szereplőkkel, hirdetőkkel és ügynökségekkel,
• Fogyasztói fókuszcsoportok az internetezők tartalomfogyasztási szokásairól és a hirdetési környezetről,
• Objektív mérési adatok a Gemius szolgáltatta a piac összehasonlító adatait, amelyek lehetővé tették a hazai kiadók és a social média platformok teljesítményének elemzését.

Főbb megállapítások a kutatásokból:

• A display hirdetések továbbra is az online médiamix meghatározó elemei, különösen a minőségi, szerkesztett tartalmi környezetben, ahol a márkaépítés és a figyelemalapú, adatvezérelt megoldások kiemelt szerepet kapnak.
• A hazai kiadók prémium felületei elérésben versenyképesek a globális platformokkal, miközben a hirdetések jóval hosszabb ideig maradnak képernyőn, és alacsonyabb reklámzaj mellett jelennek meg, ami növeli a hirdetések hatékonyságát.
• A fogyasztók értékelik a minőségi, hiteles, ellenőrzött szerkesztett tartalmat, amely mögött szakmai kontroll és szerkesztőségi munka áll.
• A minőségi tartalmi környezetben megjelenő hirdetések pozitívan befolyásolják a márka megítélését, különösen, ha a hirdetés organikusan illeszkedik a tartalomhoz, nem tolakodó, releváns és vizuálisan vonzó.
• A display hirdetések hatékonysága a márkaépítésben kiemelkedő, a megkérdezett szakmai vezetők 43%-a tartja ezt a csatornát rendkívül fontosnak.
• A programmatic vásárlás elterjedése mellett továbbra is kulcsfontosságú a bizalom, a transzparencia és a mérhetőség – a hazai prémium felületek erőssége a személyes kapcsolatokban, a hiteles tartalomban és a magasabb minőségben rejlik.
• A mesterséges intelligencia térnyerése egyszerre jelent lehetőséget és kihívást, de a stratégiai tudás és a helyes integráció kiemelt fontosságú a piac jövője szempontjából.

„A kutatás eredményei alapján a hazai display piac további fejlődéséhez elengedhetetlen az iparági szereplők együttműködése, a minőségi sztenderdek kialakítása, a transzparencia növelése és a prémium felületek előtérbe helyezése. Az EDME és partnerei bíznak abban, hogy a kutatás adatai hozzájárulnak a piac edukációjához, a hirdetők és ügynökségek döntéseinek támogatásához, valamint a minőségi magyar tartalom és hirdetési környezet fenntartásához” – mondta el Sopov István, az EDME elnöke.

A részletes kutatási összefoglaló és az esemény felvétele elérhető a Dkt.hu oldalon.

Photo by John on Unsplash, free license

A podcast egyre inkább része a hirdetői médiamixnek, és bár korábban is létezett erre a médiatípusra érvényes jogszabályi környezet, rengeteg anomália volt a podcastokban zajló marketingcélú megjelenésekkel kapcsolatban. Ezért a szabálykövető podcasthirdetési gyakorlat megismerésére az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és az IAB Hungary témáért felelős közös munkacsoportja egy Podcast Reklámelhelyezési Útmutatót adott ki, amelyet a június 12-i Business Festen mutattak be.

A kiadvány segít jobban megérteni a podcastok mint reklámhordozók szerepét, a bennük rejlő lehetőségeket és a velük kapcsolatos szabályozási kérdéseket. Vagyis a podcastra nem mint szerkesztett tartalomra tekint, hanem a kereskedelmi gyakorlat megvalósításának lehetséges eszközét érti alatta.

“Célunk, hogy a podcasthallgatók egyértelműen felismerjék, amikor egy tartalom fizetett megjelenés (reklám), illetve amikor az független szerkesztői (organikus) tartalomként jelenik meg. Elvi állásfoglalásunkat a hatóságok vizsgálati szempontjai, a bírósági döntések indoklásai, az ÖRT előzetes véleményezése során kialakított gyakorlata, valamint a nemzetközi gyakorlat ismerete alapján fogalmaztuk meg. Ez tehát egy általános érvényű iránymutatás a piac számára, hiszen egy konkrét reklám- és kereskedelmi tevékenység megfelelése mindig csak az összes körülmény értékelése alapján állapítható meg” – hangsúlyozta Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára.

Az IAB Hungary másfél évvel ezelőtt egy workshop keretében kezdeményezett szakmai párbeszédet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal, hogy együtt tisztázzák, mit jelent pontosan a podcast – mint új médiatípus – jogi és üzleti szempontból, és hogy közösen tompíthassák a podcastokban elhelyezhető reklámok körüli bizonytalanságokat. Ez a folyamat érett be azzal, hogy a hatóságokkal és az ÖRT-tel együttműködve elkészült a Podcast Reklámelhelyezési Útmutató.

“Fontos volt, hogy egyértelműen, következetesen megfogalmazott ajánlás készüljön a témában, amely minden szakmai szereplőt segíthet abban, hogy szabálykövető módon helyezhessen el reklámokat a podcastműsorok környezetében. Mert a szabályok és irányelvek nemcsak jogi kötelezettséget jelentenek, de hozzájárulnak a podcast mint médium hitelességéhez is. A szabályozott és felelős reklámgyakorlat védi a hallgatókat, erősíti a hirdetők iránti bizalmat, és hosszú távon fenntarthatóvá teszi a piacot” – tette hozzá Román Balázs, az IAB Hungary Audió Munkacsoportjának vezetője.

Az útmutatóban összegyűjtve találhatók meg a podcast készítésére illetve reklámfelületként használatára vonatkozó jogszabályok és irányelvek, de az ilyen típusú audiotartalmaknál használt legfontosabb fogalmak, szakkifejezések definícióit is listázza. Az utolsó, leghosszabb fejezet pedig praktikus és napi gyakorlatot segítő kérdés-válasz formában dolgozza fel a podcastreklámozás helyes gyakorlatát.

Az ÖRT és az IAB Hungary közösen készített Podcast Reklámelhelyezési Útmutatója az Önszabályozó Reklám Testület weboldaláról és az IAB Hungary Dokumentumtárából tölthető le.

A workshopot Galambos István, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóság igazgatóhelyettese nyitotta meg, kiemelve a kutatások jelentőségét: „Az NMHH számára kiemelten fontos, hogy kutatásaink eredményei minél szélesebb körben ismertté váljanak. Az ÖRT tagjai elkötelezettek az etikus reklámozás iránt, amelynek fontos része a megfelelő emberábrázolás. Az emberek természetes vágya, hogy közelítsenek a szépségideálokhoz, de fontos, hogy ezek a vágyak reálisak maradjanak, és ne vezessenek önértékelési problémákhoz. Különösen lényeges, hogy ez az üzenet eljusson a reklámok készítőihez is, hiszen az ő felelősségük, hogy milyen képet közvetítenek a fogyasztók felé.”

A rendezvényen az NMHH két friss kutatását mutatták be:

Fóris Alexandra, az NMHH Médiaműveltségi Programok Osztály gyermekvédelmi elemző munkatársa a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásairól beszélt. Kutatásuk kimutatta, hogy a serdülő lányok közel fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiában látott tartalmak hatására, mivel sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük. A közösségi média a fiatalok számára nem csupán szórakozási és kapcsolattartási platform, hanem az ön- és a testkép formálásának egyik elsődleges terepe is. A 16 év alatti korosztály vizsgálata kiemelt jelentőségű, hiszen a korosztály médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a fiatalok motivációit, illetve segítsük őket abban, hogy kihasználják a digitális lét előnyeit, miközben annak negatív hatásaival is tisztában vannak. (Bővebben: kutatás)

Farkas Olivér, az NMHH Műsorfigyelő Osztály munkatársa azt vizsgálta, hogy a női testképről szóló médiatartalmak milyen üzeneteket közvetítenek. A nyár előtti időszakban a női magazinok és bulvármédiák megsokszorozzák a diétákkal, edzéstervekkel és szépségápolási tippekkel kapcsolatos tartalmaikat, ezzel erősítve a „summer body” narratívát. A médiában megjelenő, bikiniben pózoló, tökéletes testű modellek gyakran olyan irreális szépségideált közvetítenek, amely a női olvasók önértékelésére és mentális jóllétére is negatív hatással lehet. Az NMHH kutatása azt is vizsgálta, hogy a magazinok mennyire reprezentálják a női test sokféleségét, vagy inkább egy szűk, idealizált képet mutatnak be. A testképpel kapcsolatos tartalmak gyakran közvetlen és közvetett módon befolyásolják az önértékelést és hozzájárulhatnak az evészavarok kialakulásához. (Bővebben: kutatás)

Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója a „Pretty as a Picture” című angol kutatás – melyet az Advertising Association végzett – eredményeit ismertette, amely a Body Image ábrázolását és a fogyasztói preferenciákat vizsgálta egy 1000 fős, 11–21 éves fiatal nőkből álló mintán és fiatalokkal, illetve anyákkal készített mélyinterjúkkal. Az eredmények szerint:

• fiatalok 84%-a tisztában van az „airbrushing” fogalmával, vagyis azzal, hogy a reklámokban gyakran utólag módosítják a modellek megjelenését.
• A nők fele inspirációt kap a reklámokból a saját megjelenésével kapcsolatban.
• 37% szeretne úgy kinézni, mint a reklámok szereplői.
• 61% elutasítja az „airbrushing”-ot, míg 84% elfogadhatatlannak tartja, ha a modell testalkatát módosítják.
• Minél fiatalabbak a válaszadók, annál kevésbé fogadják el a modellek jelentős átalakítását: a túlzottan vékony testalkatot például 78%-uk elutasította.

„A workshop célja az volt, hogy a kutatási eredményeken keresztül átfogó képet adjon a résztvevő reklámszakembereknek számára testképábrázolás fogyasztói hatásairól, mely jó alapként szolgálhat reklámokban történő helyes emberábrázolás megvalósítása során. Az ÖRT továbbra is elkötelezett a felelős reklámgyakorlatok iránt, és a jövőben is szervezünk hasonló eseményeket, hogy segítsük a szakmai párbeszédet és a tudásmegosztást.”  Emelte ki záró gondolatként Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

Beszélgetésünk elsősorban a DSA (Digital Services Act) körül forog, de röviden azt is megvilágítjuk mi a DMA (Digital Markets Act) lényege. A DSA kapcsán először azt tisztázzuk, mit jelent a direktíva a hatóság szemszögéből. Milyen területeket/vállalatokat, szolgáltatásokat szabályoz a DSA? Milyen alapvető kötelezettségei vannak a közvetítő szolgáltatóknak?

A jogszabály az online platformokat szabályozza – akkor hogy kerülnek ide a kiadók, médiacégek? A bevezetőben megismert szempontokból nekik mire kell figyelniük? Milyen kereskedelmi aspektusai vannak a DSA-nak? Mennyiben érinti a fórumok, piacterek, apróhirdetések, videomegosztás területét? Milyen lehetőségek lesznek a panaszkezelésre, a vitarendezésre?

Beszélünk a sajtókiadók és közvetítők kapcsolatáról, itt olyan fogalmak kerülnek elő, mint a pluralizmus, a szerzői jog, a megbízható bejelentők, valamint a hírnév és a bizalom. Szóba kerül az online hirdetések szabályozása, és azt is megbeszéljük, milyen kritériumok alapján definiálja a jog a technológiai óriáscég fogalmát.

Végül, de nem utolsó sorban kitérünk arra is, milyen feladatok várnak 2024-ben a hatóságra és a kiadókra a DSA-val kapcsolatban.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A médiatanács döntése szerint megalapozottan feltételezhető, hogy az erőszakos jelenetek bemutatása, valamint időnként obszcén, trágár nyelvezete miatt a műsorszám a kiskorúak személyiségfejlődését negatívan befolyásolhatta.

A testület most induló eljárásában azt fogja vizsgálni, hogy megfelelő volt-e a műsorszám korhatár-besorolása – közölték. Úgy folytatták, hogy szintén az RTL műsorán, október 25-én a kora reggeli órákban került adásba a Reggeli című műsorszám azon epizódja, amelyben Lapite Oludayo (művésznevén: Fekete Pákó) nigériai származású médiaszemélyiséggel beszélgettek a műsorvezetők a közelmúltban megszerzett magyar állampolgárságáról. Az interjú alanya a gúnyolódó műsorvezetői kérdésekre válaszolva elmondta, hogy azért volt fontos számára az állampolgárság megszerzése, mert régóta él Magyarországon, valamint szereti a magyar kultúrát és szokásokat.

„Az adásban megszólaltatott vendéget a műsorvezetők olyan helyzetbe hozták, amelyet láthatóan nem tudott megfelelően kezelni. Az így kialakult légkörben választási lehetősége sem volt, csak mechanikusan igyekezett megválaszolni a hozzá intézett kérdéseket, végrehajtani a feladatokat” – fogalmaztak. A médiatanács az emberi méltóság vélelmezett megsértése miatt eljárást indított a csatorna szolgáltatója ellen – jelezték.

Közölték azt is, hogy külföldi joghatóság alá tartozó csatornák műsorait is vizsgálta a médiatanács: a Film Café csatornán október 13-án, a kora délutáni műsorsávban sugárzott A nagy fehér című filmet bejelentés alapján vizsgálta a hatóság.

A cseh joghatóság alá tartozó Film Café szolgáltatója a Cseh Köztársaságban bejegyzett társaság – tették hozzá. A Nemzeti Filmiroda a vizsgált filmet a „16 éven aluliaknak nem ajánlott” korhatár-kategóriába sorolta, a szolgáltató pedig változatlan tartalommal, de korhatár-megjelölés nélkül sugározta.

A magyar szabályozás szerint ezzel a műsort korhatárra való tekintet nélkül megtekinthetőnek minősítette. A hatóság a műsorszám vizsgálata során megállapította, hogy ha a szolgáltató a magyar joghatóság alá tartozna, a film csak 21 óra és 5 óra között lett volna sugározható – írták. A hatóság a bejelentést és a vizsgálati eredményeket továbbította az illetékes cseh társhatóságnak, egyúttal felkérte a szükséges intézkedések megtételére.

A holland joghatóság alá tartozó Viasat 3 csatornán július 2-án 12 óra 40 perces kezdettel sugárzott Az éjszaka törvénye című műsorszámot, valamint a Viasat 6-on július 2-án 12 óra 18 perces kezdettel sugárzott Kiscsávó című műsorszámot bejelentés nyomán vizsgálta a médiatanács. A Nemzeti Filmiroda Az éjszaka törvénye című filmet „16 éven aluliaknak nem ajánlott”, míg a Kiscsávó című műsorszámot „12 éven aluliak számára nem ajánlott” korhatári kategóriába sorolta. A filmeket a szolgáltató változatlan tartalommal sugározta. Az éjszaka törvénye című film kapcsán a médiatanács megállapította, hogy a film sugárzási ideje nem felelt meg a médiatörvény vonatkozó rendelkezéseinek. A műsorszám trágár nyelvezete, alaphangulata és egyes jelenetek intenzitása alapján ártalmas lehetett a tizenhat éven aluli korosztály személyiségfejlődésére. Ha magyar joghatóság alá tartozna a médiaszolgáltató, úgy a film csak 21 óra és 5 óra között lenne sugározható – olvasható a közleményben.

Az azonos szolgáltató által üzemeltetett Viasat 6 csatornán szintén napközben vetített Kiscsávó című műsorszámot „6” korhatári jelöléssel sugározták. A filmalkotás ugyanakkor a magyar szabályozás alapján a „12 éven aluliak számára nem ajánlott” korhatár-kategóriába tartozik. A hatóság a vizsgálati jelentés megállapításait és a bejelentést is eljuttatta a holland tárhatósághoz, felkérve a szükséges intézkedések megtételére – közölte az NMHH.

Fotó: RTL

A rendezvényen neves hazai szakemberek és egy nemzetközi előadó is képet adott a rádiós piacról, valamint annak legújabb kutatási eredményeiről. Elsőként Szabó László Zsolt, az NMHH együttműködési és kutatási igazgatója hívta fel a figyelmet a médiatípus fontosságára, amelyet annak népszerűségével támasztott alá, ugyanis ma Magyarországon több mint 7,5 millióan hallgatnak hetente legalább egyszer rádiót. Majd Galavics András, az Atmedia rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a rádiós piac aktualitásait. Kiemelte, hogy az audio formátumok között továbbra is a rádió a legerősebb szereplő, maga mögött tudva a podcastet és a streamelt zenét egyaránt. Betekintést nyújtott abba is, hogy bár megjelent a mesterséges intelligencia a rádiós szpotgyártásban is, egyelőre nem képes kellően színvonalas, komplex hirdetések összeállítására, így nem veszélyezteti gyártók munkáját. Ezt követően a szakember kutatási adatokat mutatott be, amelyekkel megcáfolta a hirdetők körében legtöbbet ismételt tévhiteket, így az is kiderült, hogy a rádió hatékonyan növeli a forgalmat, valamint, hogy a fiatalok is elérhetők rádióval. Galavics András arra buzdította a hirdetőket, hogy rádiós mixet használjanak hirdetéseiknél, ugyanis a rádióhallgatók közel háromnegyede (73%) egy adott csatornának az exkluzív hallgatója, így a legnagyobb elérést több rádiócsatornán keresztül lehet csak realizálni. Ezt követően Hantosi Bálint, a Scores Group vezetője beszélt arról, hogy milyen lehetőségei vannak Magyarországon a műszeres rádióhallgatottság-mérésnek, amely bevezetését már 2 éve teszteli a piackutató cég, az indulás pedig 2025-re várható. Majd Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy hogy a rádió a minden vizsgált médiaplatform reach-ét megemeli, a podcast ezt fokozza, sőt a két audióformátummal a kevesebbet tévézők is elérhetők. A konferencián Ciaran Cunningham, a Radiocentre Ireland vezérigazgatója adott képet az ír rádiós piacról.

Az esemény második felében Kapitány János, az Atmedia direkt értékesítési és promóciós vezetője előadásában azt mutatta be, hogy hogyan lehet kizárólag a hangok által márkát építeni. Az előadás alapja egy októberben elvégzett fókuszcsoportos kutatás volt, amely során egy fiktív termék 3 verzióban elkészített rádióreklámját játszották le az interjúalanyoknak. Az egyes verziók szövege teljesen megegyezett, a hangzásvilág – a hangok, a zene és az effektek – viszont jelentősen eltértek. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy válaszadóknak van elképzelésük a termékről és annak értékeiről kizárólag a szpotok alapján is, sőt, az kíváncsiságot és vágyat is kiváltottak a termék iránt. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a rádió egyik legnagyobb ereje az, hogy beindítja a képzeletet, és így a márka is bensővé́ válik és épül. Ezt követően Gundel Takács Gábor kérdezte az ügyféloldal képviselőit, Dr. Kardos Máriát, a Goodwill Pharma tulajdonosát, Bánhegyi Zsófiát, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatóját, valamint Dolezsai Gergelyt, a Yettel korábbi márka- és marketingkommunikációs igazgatóját, hogy hogyan tudják kiaknázni a rádióban rejlő lehetőségeket.

Az esemény zárásaként Rákóczi Feri a Rádió1 műsorvezetője beszélgetett Rúzsa Magdival és Lofti Begivel arról, hogy hogyan segítette zenei karrierjüket a rádió, valamint az is kiderült, hogy még mindig fontos mérföldkőnek élik meg, ha az új számaikat először játssza a rádió.

A konferencián elhangzott előadások hamarosan a MiértRádió? Egyesület honlapján lesznek elérhetők: https://miertradio.hu/

Idézik a közleményben Koltay Andrást, az NMHH elnökét, aki a jelentéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az átlátható hatósági működésre, a piaci és társadalmi kapcsolatokra, valamint a fogyasztói információkra épülő, tényeken alapuló helyzetértékeléssel tudnak a leghatékonyabban felkészülni és reagálni ezekre a megmérettetésekre.

A jelentés átfogóan vizsgálta a rádiózás, a televíziózás, a nyomtatott és online sajtó, az új médiaplatformok, illetve a hírfogyasztás és a hirdetési piac trendjeit és elemezte többi között a mozi- és filmpiac fejleményeit, a közterületi hirdetési piac alakulását, a fiatalok médiafogyasztási szokásait is.

A közlemény szerint az NMHH elnökét a tavalyi jelentés „egyöntetűen pozitív visszhangja” megerősítette abban a meggyőződésében, hogy az általuk választott objektív, strukturált szakmai megközelítés képes értelmes, előremutató párbeszédet indítani.
Koltay András hangsúlyozta, hogy ez olyan rendkívül érzékeny és „gyakran ideológiailag vagy érzelmileg terhelt” témakörökben is lehetséges, mint a médiafogyasztás sokszínűsége, a sajtószabadság szerepe a digitális korban vagy a globális platformok piactorzító hatása az online médiaszolgáltatások és reklámok piacán.

A médiahatóság közölte azt is, hogy aktuális elemzések szerint a fiatalabb generációk fogyasztási szokásai gyorsabban változnak, mint az általános trendek, példaként említve, hogy a 13-17 és 18-29 évesek például naponta átlagosan csak 133, illetve 144 percet töltenek tévézéssel, szemben az országos átlaggal, ami 289 perc.

Az NMHH szerint ezek az adatok azt is megmutatják, hogy a televíziózás visszaesése a fiataloknál 13 éves kor környékén válik szembetűnővé, amikor a gyermekcsatornák helyét az online tartalomfogyasztás veszi át.

Összegzésük szerint a rádióhallgatásnál is hasonló tendenciák figyelhetők meg, ugyanis a 15-19 évesek 2022-ben átlagosan 64 százalékkal kevesebb időt töltöttek rádiózással, mint négy évvel korábban, a 20-29 évesek pedig a 2019-ben kiadott adatokhoz képest harmadával kevesebbet.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a nyomtatott napilapok, folyóiratok és magazinok terjesztési számai évek óta csökkennek; a 15 évnél idősebb magyarok már csak mintegy 44 százaléka olvas rendszeresen nyomtatott újságot, a fiatalabb korosztályoknál pedig ez az arány még alacsonyabb.

Az online médiafogyasztás előretörését mutatja az is, hogy a 8-15 éves korosztály tagjai átlagosan naponta csaknem 4 órát töltöttek 2022-ben az okostelefonjuk képernyője előtt, ezzel kapcsolatban az NMHH úgy fogalmazott, hogy „kis túlzással, ami nem érhető el az okostelefonon, az számukra nem is létezik”.

Az életkorral egyenes arányban nőtt a készülékhasználat átlagos ideje is – közölték, hozzátéve, hogy a fiatalok a telefonjukon párhuzamosan használják a különböző platformokat, formátumokat és tartalmakat, melyek használata folyamatosan beépül a napi rutinjukba.

A jelentés szerint 2022-ben a magyarországi internethasználók 58 százaléka töltött napi átlagban 3 óránál is többet a képernyő előtt.

Mint írták, a streamingszolgáltatások és videómegosztó platformok új dimenzióba helyezik a televíziózást, ezek versenytársakként szerepelnek a hagyományos lineáris televíziós piac mellett. A rádiózásban is hasonló átalakulás figyelhető meg, tekintettel arra, hogy az online rádiók, zenei streamingszolgáltatások és podcastok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ebben a változó médiakörnyezetben a nyomtatott sajtó is kihívásokkal néz szembe a közösségimédia-platformok és online tartalomszolgáltatások növekvő terjedése miatt – hangsúlyozta az NMHH.

Kitértek arra, hogy a hirdetési bevételek emelkedése 2022-ben megtorpant, sőt a nominális növekedés reálértéken jelentős csökkenést mutat. Az internetes reklámbevételek növekedésében a meghatározó szerepet a globális digitális platformok játszották; a 163 milliárd forint körülire becsült teljes hazai online hirdetési piac bevételeinek csaknem kétharmada a Facebook és a Google kasszájába került 2022-ben is.

A hírfogyasztást és az információszerzést vizsgáló kutatás szerint a 15-75 éves korosztály alig 4 százaléka használja mind a négy különböző médiatípust, 24 százalékuk három, 44 százalékuk pedig kettőt választ, 23 százalékuk egyetlen forrásból tájékozódik, míg a megkérdezettek három százaléka egyáltalán nem használ médiatípusokat arra hogy a világ eseményeiről tájékozódjon – sorolták.

Az internet szerepe egyre meghatározóbb, a digitális tájékozódási formák népszerűsége tovább növekszik, ezzel párhuzamosan, a folyamatosan bővülő médiakínálat kockázatokat is hordoz. A közösségi oldalakat használó 16 év feletti internetezők 74 százaléka találkozott már káros tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, álhírekkel és átverős hirdetésekkel – ismertette az NMHH.

Ezért is tartja az NMHH kiemelt jelentőségűnek, hogy jogszabályban meghatározott eszközeivel hozzájárulhasson a médiatudatosság javulásához, a hazai médiakultúra fejlődéséhez – olvasható a médiahatóság Médiapiaci jelentésében.

Photo by Mollie Sivaram on Unsplash

Fotó: MTI Fotó / Balogh Zoltán

A TV2 csatornán sugárzott Tények Plusz és a Mokkacino című műsorszámokban, illetve a tenyek.hu felületén streamelhető formában is közzétett a médiaszolgáltató olyan videós tartalmat, amely a hatóság vizsgálata alapján a televízióban 16 éven aluliaknak nem ajánlott megjelöléssel, 21 és 5 óra között kerülhetett volna adásba, miközben a műsorszámokat 18.45-től és 8.45-től, 12 éven aluliaknak nem ajánlott megjelöléssel vetítette a TV2 – írták a közleményben.

Hozzáfűzték: ugyanezen videó online közzététele is jogsértőnek minősülhet, mert a szolgáltató ugyancsak 12 éven aluliaknak nem ajánlott korhatár-kategóriába sorolta a kifogásolt médiatartalmakat a tenyek.hu-n. Mivel a televízióban és a lekérhető médiaszolgáltatáson is két-két alkalommal tette közzé a szolgáltató a tartalmat, a médiatanács összesen négy alkalommal vélelmezett jogsértés miatt hatósági eljárást indít a TV2 szolgáltatója ellen – tudatták.

Kitértek arra, hogy egy másik, a Tények Pluszban vetített, online is visszanézhető tartalomra is panasz érkezett. A június 12-i adásban egy termékcsaládot és egy szolgáltatást olyan részletességgel és olyan eszközökkel mutattak be, amely kereskedelmi célokat szolgált. A hatósági vizsgálat szerint a műsorszegmens reklámnak minősülhet.

A kifogásolt tartalom amellett, hogy a TV2 műsorában szerepelt, a tenyek.hu-n is elérhető, ezért a hatóság burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés összesen három alkalommal történt vélelmezett megsértése miatt indít hatósági eljárást – közölték.

Forrás: MTI