A műsorban elhangzott, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kérdőíves felmérést indított a kulturális támogatási rendszer átalakításáról, a cél a nyitottabb, átláthatóbb, a mai igényekhez jobban igazodó kultúrafinanszírozás.

Mattyasovszky-Zsolnay Bence elmondta: jelenleg mintegy ötmilliárd forint áll az NKA rendelkezésére a visszafizetéseknek és a közös jogkezelőktől kapott támogatásoknak köszönhetően. A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) munkatársaival azon dolgoznak, hogy ez mihamarabb a kulturális életet gazdagíthassa, és reményeik szerint heteken belül megjelennek pályázatok két ideiglenes kollégiumukban és az összes állandó kollégiumukban. „A cél az, hogy a jelentősen forráshiányos kulturális terület egy kicsit fellélegezhessen” – fogalmazott.

Felidézte:az állandó kollégiumok működése megakadt, de július második felében ez is újraindulhatott, így az elmúlt időszakban már számos kollégiumi döntés született, és több mint kétezer támogatási okiratot bocsátott ki az NKA október elejéig. Ezek a támogatások jellemzően már állandó kollégiumi döntések folytán kerültek a pályázókhoz – tette hozzá.

A 17 milliárd forintot meghaladó összegű NKA-támogatások ügyében folyó büntetőeljárásról szólva a műsorban felidézték, hogy 1079 támogatási esetet érintő nyomozásról beszél az ügyészség, miközben 806 pályázótól az NKA is részletes beszámolót kér.

Az NKA alelnöke elmondta: számos hatósági vizsgálat zajlik ezekben az ügyekben, az NKA-nak nem feladata, hogy ezeket az ügyeket úgy vizsgálja, ahogy a nyomozóhatóság vagy a NAV. Az NKA-nál egy öttagú testület feladata az, hogy az 1079 pályázatból beérkezett beszámolókat ellenőrizze, elfogadja vagy elutasítsa.

Hozzátette: az NKTK kapacitását a közérdekű adatigénylések foglalják le jelentősen, ezeket igyekeznek a lehető leggyorsabban és legteljeskörűbben teljesíteni.

Mint mondta, az NKA működését ahhoz a gondolathoz szeretné visszavezetni, hogy a kulturális élet szereplői a kulturális élet javára döntenek a különböző bizottságokban. Kiemelte az állandó kollégiumok szerepének visszaállítását, emlékeztetve arra, hogy a korábbi átalakítások miatt az állandó kollégiumokra kevesebb anyagi forrás jutott.

A feladata az, hogy megerősítse a szakmaiságot, és ezáltal igyekezzen az NKA reputációját és a társadalom NKA-ba vetett bizalmát visszaállítani – mutatott rá Mattyasovszky-Zsolnay Bence.

A műsorban felidézték, hogy a Magyar Színházi Társaság (MSZT) több mint 200 szakember bevonásával készült koncepciója az NKA teljes megújítását és a korábbi TAO-tapasztalatokra alapuló új finanszírozás bevezetését javasolja.

Mattyasovszky-Zsolnay Bence elmondta: az online kérdőívben a pályázókat is megkérdezik a pályázati rendszer megújításáról, a szakmai napon pedig a szakmai szervezetekkel való párbeszédet is be kívánják indítani. Hozzátette: fontosnak tartja a párbeszédet és a szakmaiság jelenlétét és megerősödését az NKA-ban. Azt mondta: fontos, hogy a döntések, döntési folyamatok transzparensek legyenek, és hogy adott esetben a döntéshozók kiléte is nyilvánosságra kerüljön.

Forrás: MTI 

A MEME nem ért egyet az EJI álláspontjával, a szakmai szervezet közleményét alább közöljük. 

Ezt a példátlan eljárást a magyar országgyűlés több döntésével legalizálta, a jog eszközével „elkobozza” a szerzői jogosultak jogdíjait. 15 év alatt a kötelező elvonás és befizetési kötelezettség eredményeként, amely feladat a közös jogkezelő szervezetekre, így az EJI-re is hárult, évente körülbelül 1,5-2 milliárd, tehát összesen legalább 20-30 milliárd forinttal lettek szegényebbek a jogdíjak tényleges tulajdonosai, a hazai és külföldi művészek és más jogosultak.

Az NKA körüli anomáliák mellett az igazságügyi miniszter is minden tőle telhetőt megtett, hogy a jogosult előadóművészeket a számára rendelkezésre álló eszközökkel minél hátrányosabb helyzetbe hozza, míg a felhasználókat – talán leginkább a hozzá közel állókat – a jogdíjak megfizetésének kötelezettsége alól mentesítse, vagy azok mértékét a lehető legalacsonyabb szinten tartsa.

Az igazságügyi miniszer jogerős bírósági döntéseket figyelmen kívül hagyva, következmények nélkül utasítja el a díjközleményeket, azok jóváhagyását megtagadva újra és újra.

A díjközlemények meghatározzák többek között a felhasználások esetén fizetendő jogdíjak mértékeit, és a miniszter a jóváhagyás megtagadásával megakadályozza az adott közösen kezelt jog gyakorlásának lehetőségét, ezzel a jogosult művészek jogdíjának begyűjtését, felosztását. Jellemző, hogy a sugárzási jogdíjközlemények öt éve tartó elutasításával az érintettek csak a legutolsó 2021. évi díjszabás mértékei alapján tudnak megállapodást kötni, az öt év inflációjának érvényesítése nélkül.

Ez a miniszteri magatartás már-már a hivatali visszaélés határait feszegetve biztosít évek óta indokolatlan anyagi előnyt a hangfelvételeket és az audiovizuális műveket felhasználók számára, miközben az előadóművészek és más jogosultak emiatt súlyos anyagi kárt szenvednek.

Az EJI a közös jogkezelőkkel együtt évek óta dolgozik a jogellenes eljárás megszüntetése érdekében, amit azonban az igazságügyért jelenleg felelős miniszter rendre lesöpört az asztalról. Az előadóművészek abban bíznak, hogy az új kormány visszaállítja a törvényességet ezen a területen is – hangsúlyozta végezetül az EJI elnöke.

————————————————————————————————————————————-

Az EJI fenti nyilatkozatával kapcsolatban a MEME a következő közleményt juttatta el a szerkesztőségünkhöz:

„A MEME állásfoglalása a markamonitor.hu 2026. május 5-i cikkével kapcsolatban

2026.május 11.

A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) közleményben reagál a markamonitor.hu-n megjelent írásra, amely a „Az NKA javára csaknem 30 milliárd forint jogdíjat koboztak el a művészektől 15 év alatt” címmel jelent meg 2026. május 5-én.

A MEME álláspontja szerint az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatos vélt vagy valós sérelmeit igyekszik összekapcsolni egy, a közös jogkezelés területén évek óta fennálló jogértelmezési kérdéssel. A vita az igazságügyi miniszter által jóváhagyandó jogdíjközleményhez, valamint a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek nyilvánossághoz közvetítése után fizetendő jogdíjak szabályozásához kapcsolódik.

A MEME hangsúlyozza, hogy a médiapiaci szereplők, valamint az EJI és a MAHASZ között fennálló jogvita hosszú évek óta ismert szakmai és jogi kérdés, amelynek rendezése kizárólag a független magyar bíróságok, illetve szükség esetén az Európai Unió Bírósága hatáskörébe tartozhat.

A MEME álláspontja szerint különösen fontos, hogy a közös jogkezelést érintő, összetett szakmai és jogértelmezési kérdések megítélése a jogállami keretek között, a hatáskörrel rendelkező független bíróságok előtt történjen. Az Egyesület ezért aggályosnak tartja, hogy az EJI a folyamatban lévő szakmai és jogi vitát politikai kontextusba helyezi, mivel ez alkalmas lehet a kérdés tényleges szakmai és jogi tartalmának eltorzítására. A MEME meggyőződése, hogy a jogvita rendezésének kizárólag a vonatkozó hazai és európai uniós jog alapján, megfelelő jogi fórumokon van helye.”

——————————————————————————————————————————————

A magunk részéről bízunk abban, hogy az érintett szakmai szervezetek megállapodásra jutnak, vagy annak hiányában jogerős bírósági ítélet születik. Akár egyik, akár másik módon oldódik meg a vita, az eredményt közölni fogjuk.

Márkamonitor szerk.

Mint hozzátették, a konferencia programja a kulturális diplomáciától a közösségépítésig, a pályázati lehetőségektől a forrásteremtésig számos további, aktuális témát felölel, az előadások mellett vezetett szakmai beszélgetések formájában is.

A komplex programra az egész Kárpát-medencéből várnak fesztiválokat szervező és közösségi tereket működtető szakembereket éppúgy, mint nem szakmabéli érdeklődőket. A résztvevők megismerhetik a Magyar Zene Háza olyan különlegességeit, mint a Hangdóm vagy a Hangdimenziók című interaktív kiállítás.

Az konferenciát Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója nyitja meg, majd a Kárpát-medencei Kultúrpajták és Tündérkertek hálózat megálmodói, művészek és neves kulturális szakemberek bemutatják a komplex projektet több panelben, számos perspektívából.

A konferencia keretében lehetőség nyílik az elérhető pályázati források ismertetésére, valamint pályázati konzultációra az NKA munkatársaival és pályázatíró szakértővel. A program külön figyelmet fordít a fesztiválpiac aktuális kérdéseire – szervezői, támogatói és művész oldalról egyaránt -, a kultúrdiplomácia lehetőségeire és kihívásaira, de szó lesz a kulturális terek építészeti koncepcióiról is.

Pénteken kerül sor a Magyar Fesztivál Szövetség Fesztiválminősítő programjának keretei között a 2022-ben minősített fesztiválok okleveleinek átadására, valamint a szövetség tagozatainak párhuzamos műhelyprogramjaira is. Aznap a média és kommunikációs csatornák is fókuszba kerülnek, valamint a kistelepülési kulturális piac kihívásairól is szó lesz.

A szervezők igyekeznek teret engedni olyan különleges eseményeknek is, mint az Együtt/Működünk – kártyajáték az értékalapú együttműködések fejlesztésére című workshop, ahol a résztvevők saját csapataik fejlesztésére tanulhatnak új technikákat.

Az eseményen olyan neves szakemberek és ismert művészek adnak elő, mint Szarvas József színművész, Lovasi András zenész, Gőz László zenész, a Budapest Music Center tulajdonosa, Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kulturális Diplomáciai Főosztályának vezetője, Liber Endre, a Halmos Béla Program kollégiumának vezetője, Sándor Cecília kulturális antropológus, a Kultúrpajta és Tündérkert hálózat szakmai vezetője, Horváth László, a Pajtakult kulturális igazgatója, Borsa Kata, a Fesztiválszövetség elnöke, valamint Mezei Dániel médiaszakember, az esemény házigazdája – emelték ki a szervezők.

Fotó: Magyar Zene Háza

Az új kiállítóhely a Vajda Múzeum alsó szintjén jött létre azzal a céllal, hogy bemutassa a kortárs magyar fotográfia alkotóit – mondta el az MTI-nek Prosek Zoltán, az FMC igazgatója. A magyar, de a nemzetközi múzeumi gyakorlatban is egyedülálló kezdeményezés első évében Szentendréhez köthető alkotók műveivel találkozhat a közönség.

Az IKON mellett a PhotoLab lesz a másik olyan kiállítótere az intézménynek, melynek szentendrei művészek reprezentálása a célja – folytatta Prosek Zoltán -, ezek azonban nem pusztán kiállítóhelyek, mert egyfajta menedzselést is szeretne felvállalni a múzeum a szentendrei alkotók esetében. Ennek része, hogy segítik a műtárgy-előállítást, a külföldi megjelenést, például nemzetközi művészeti vásárokon, de vásárolnak is tőlük a gyűjteménybe.

A PhotoLab, melynek művészeti vezetője Kopin Katalin művészettörténész, évente négy kiállítást tervez, az első évben Bácsi Róbert László, Deim Balázs, Csontó Lajos, valamint Aknay Csaba és Kotchy Gábor pároskiállítása lesz látható. A következő évben a városhoz köthető alkotók mellett nemzetközi szinten is jegyzett, magyar és külföldi fotográfusok egyéni tárlataira várják a látogatókat.

A PhotoLab egyfajta inspiráló műhelyszerepet is szeretne betölteni – emelte ki az igazgató -, egyrészt kifejezetten ide készített alkotásokkal, másrészt hosszútávú fotóprojektekkel.

Bácsi Róbert László dokumentarista fotográfus öt fotóprojektje a szabadság különböző aspektusait mutatja fel – mondta el Prosek Zoltán. A Kövesd a Napot! a szörfös-hippi szubkultúrát, az életformává tett szabadságot, a természettel való összhang témáját járja körbe, a Hegyi-Karabah – Hiányzó generációk az aktuális háború miatt otthonukat elhagyni kénytelen karabahi örmény kisebbség sorsát vázolja fel, a Műtermek szentendrei művészeket megörökítő sorozata az alkotás szabadságát, autonómiáját ragadja meg, a Levegőt! a Radnóti Színház színművészeinek 2021-ben készített rendhagyó portrésorozata, míg a több éven át készült Szabad élet azt kutatja, hogy megvalósítható-e a fogyasztói társadalom uniformizálódó keretei között az egyénre szabott, kreatívan alakított élet.

A programok keretében mások mellett Keleti Éva fotóművész tart tárlatvezetést, a március végi zárás előtt pedig ef Zámbó István, Margit Szabolcs és Vincze Ottó képzőművészek.
A PhotoLab éves programsorozatának megvalósítását 1,5 millió forinttal, a Kövesd a napot! című képsorozat megvásárlását egymillió forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA).
A kiállítás kurátora Kopin Katalin, a tárlatot Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója nyitja meg szombaton.

Fotó: Tomasz Sroka/unsplash.com