Ezt a példátlan eljárást a magyar országgyűlés több döntésével legalizálta, a jog eszközével „elkobozza” a szerzői jogosultak jogdíjait. 15 év alatt a kötelező elvonás és befizetési kötelezettség eredményeként, amely feladat a közös jogkezelő szervezetekre, így az EJI-re is hárult, évente körülbelül 1,5-2 milliárd, tehát összesen legalább 20-30 milliárd forinttal lettek szegényebbek a jogdíjak tényleges tulajdonosai, a hazai és külföldi művészek és más jogosultak.

Az NKA körüli anomáliák mellett az igazságügyi miniszter is minden tőle telhetőt megtett, hogy a jogosult előadóművészeket a számára rendelkezésre álló eszközökkel minél hátrányosabb helyzetbe hozza, míg a felhasználókat – talán leginkább a hozzá közel állókat – a jogdíjak megfizetésének kötelezettsége alól mentesítse, vagy azok mértékét a lehető legalacsonyabb szinten tartsa.

Az igazságügyi miniszer jogerős bírósági döntéseket figyelmen kívül hagyva, következmények nélkül utasítja el a díjközleményeket, azok jóváhagyását megtagadva újra és újra.

A díjközlemények meghatározzák többek között a felhasználások esetén fizetendő jogdíjak mértékeit, és a miniszter a jóváhagyás megtagadásával megakadályozza az adott közösen kezelt jog gyakorlásának lehetőségét, ezzel a jogosult művészek jogdíjának begyűjtését, felosztását. Jellemző, hogy a sugárzási jogdíjközlemények öt éve tartó elutasításával az érintettek csak a legutolsó 2021. évi díjszabás mértékei alapján tudnak megállapodást kötni, az öt év inflációjának érvényesítése nélkül.

Ez a miniszteri magatartás már-már a hivatali visszaélés határait feszegetve biztosít évek óta indokolatlan anyagi előnyt a hangfelvételeket és az audiovizuális műveket felhasználók számára, miközben az előadóművészek és más jogosultak emiatt súlyos anyagi kárt szenvednek.

Az EJI a közös jogkezelőkkel együtt évek óta dolgozik a jogellenes eljárás megszüntetése érdekében, amit azonban az igazságügyért jelenleg felelős miniszter rendre lesöpört az asztalról. Az előadóművészek abban bíznak, hogy az új kormány visszaállítja a törvényességet ezen a területen is – hangsúlyozta végezetül az EJI elnöke.

Mint hozzátették, a konferencia programja a kulturális diplomáciától a közösségépítésig, a pályázati lehetőségektől a forrásteremtésig számos további, aktuális témát felölel, az előadások mellett vezetett szakmai beszélgetések formájában is.

A komplex programra az egész Kárpát-medencéből várnak fesztiválokat szervező és közösségi tereket működtető szakembereket éppúgy, mint nem szakmabéli érdeklődőket. A résztvevők megismerhetik a Magyar Zene Háza olyan különlegességeit, mint a Hangdóm vagy a Hangdimenziók című interaktív kiállítás.

Az konferenciát Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója nyitja meg, majd a Kárpát-medencei Kultúrpajták és Tündérkertek hálózat megálmodói, művészek és neves kulturális szakemberek bemutatják a komplex projektet több panelben, számos perspektívából.

A konferencia keretében lehetőség nyílik az elérhető pályázati források ismertetésére, valamint pályázati konzultációra az NKA munkatársaival és pályázatíró szakértővel. A program külön figyelmet fordít a fesztiválpiac aktuális kérdéseire – szervezői, támogatói és művész oldalról egyaránt -, a kultúrdiplomácia lehetőségeire és kihívásaira, de szó lesz a kulturális terek építészeti koncepcióiról is.

Pénteken kerül sor a Magyar Fesztivál Szövetség Fesztiválminősítő programjának keretei között a 2022-ben minősített fesztiválok okleveleinek átadására, valamint a szövetség tagozatainak párhuzamos műhelyprogramjaira is. Aznap a média és kommunikációs csatornák is fókuszba kerülnek, valamint a kistelepülési kulturális piac kihívásairól is szó lesz.

A szervezők igyekeznek teret engedni olyan különleges eseményeknek is, mint az Együtt/Működünk – kártyajáték az értékalapú együttműködések fejlesztésére című workshop, ahol a résztvevők saját csapataik fejlesztésére tanulhatnak új technikákat.

Az eseményen olyan neves szakemberek és ismert művészek adnak elő, mint Szarvas József színművész, Lovasi András zenész, Gőz László zenész, a Budapest Music Center tulajdonosa, Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kulturális Diplomáciai Főosztályának vezetője, Liber Endre, a Halmos Béla Program kollégiumának vezetője, Sándor Cecília kulturális antropológus, a Kultúrpajta és Tündérkert hálózat szakmai vezetője, Horváth László, a Pajtakult kulturális igazgatója, Borsa Kata, a Fesztiválszövetség elnöke, valamint Mezei Dániel médiaszakember, az esemény házigazdája – emelték ki a szervezők.

Fotó: Magyar Zene Háza

Az új kiállítóhely a Vajda Múzeum alsó szintjén jött létre azzal a céllal, hogy bemutassa a kortárs magyar fotográfia alkotóit – mondta el az MTI-nek Prosek Zoltán, az FMC igazgatója. A magyar, de a nemzetközi múzeumi gyakorlatban is egyedülálló kezdeményezés első évében Szentendréhez köthető alkotók műveivel találkozhat a közönség.

Az IKON mellett a PhotoLab lesz a másik olyan kiállítótere az intézménynek, melynek szentendrei művészek reprezentálása a célja – folytatta Prosek Zoltán -, ezek azonban nem pusztán kiállítóhelyek, mert egyfajta menedzselést is szeretne felvállalni a múzeum a szentendrei alkotók esetében. Ennek része, hogy segítik a műtárgy-előállítást, a külföldi megjelenést, például nemzetközi művészeti vásárokon, de vásárolnak is tőlük a gyűjteménybe.

A PhotoLab, melynek művészeti vezetője Kopin Katalin művészettörténész, évente négy kiállítást tervez, az első évben Bácsi Róbert László, Deim Balázs, Csontó Lajos, valamint Aknay Csaba és Kotchy Gábor pároskiállítása lesz látható. A következő évben a városhoz köthető alkotók mellett nemzetközi szinten is jegyzett, magyar és külföldi fotográfusok egyéni tárlataira várják a látogatókat.

A PhotoLab egyfajta inspiráló műhelyszerepet is szeretne betölteni – emelte ki az igazgató -, egyrészt kifejezetten ide készített alkotásokkal, másrészt hosszútávú fotóprojektekkel.

Bácsi Róbert László dokumentarista fotográfus öt fotóprojektje a szabadság különböző aspektusait mutatja fel – mondta el Prosek Zoltán. A Kövesd a Napot! a szörfös-hippi szubkultúrát, az életformává tett szabadságot, a természettel való összhang témáját járja körbe, a Hegyi-Karabah – Hiányzó generációk az aktuális háború miatt otthonukat elhagyni kénytelen karabahi örmény kisebbség sorsát vázolja fel, a Műtermek szentendrei művészeket megörökítő sorozata az alkotás szabadságát, autonómiáját ragadja meg, a Levegőt! a Radnóti Színház színművészeinek 2021-ben készített rendhagyó portrésorozata, míg a több éven át készült Szabad élet azt kutatja, hogy megvalósítható-e a fogyasztói társadalom uniformizálódó keretei között az egyénre szabott, kreatívan alakított élet.

A programok keretében mások mellett Keleti Éva fotóművész tart tárlatvezetést, a március végi zárás előtt pedig ef Zámbó István, Margit Szabolcs és Vincze Ottó képzőművészek.
A PhotoLab éves programsorozatának megvalósítását 1,5 millió forinttal, a Kövesd a napot! című képsorozat megvásárlását egymillió forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA).
A kiállítás kurátora Kopin Katalin, a tárlatot Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója nyitja meg szombaton.

Fotó: Tomasz Sroka/unsplash.com