A müncheni Beta Film, az iparág meghatározó szereplőinek egyike jelentős erőket mozgatott meg a nemzetközi piacon Rise of the Raven címen futó sorozat promótálására, és Koby Gal Raday, aki a Beta Film részéről társproducerként a kezdetektől fogva végigkíséri projekt minden folyamatát azt nyilatkozata:

„Nagy örömmel és hálával tölt el bennünket, hogy tegnap a MIPCOM-on sikeresen megtarthattuk a Hunyadi világpremierjét. Hihetetlen élmény volt, hogy a tehetséges színészgárdánkkal és stábunkkal együtt nézhettük végig e különleges sorozat nyitóepizódját az ikonikus Grand Auditorium teremben, teltház előtt. Ez volt a tökéletes színpad arra, hogy a Rise of the Raven erejét és varázsát a világ közönsége elé tárjuk.”

Robert Lantos, a Hunyadi vezető producere a vetítésen elmondta, „a téma a világtörténelem legnagyobb elmeséletlen története, hiszen a 15. század óta Hunyadi és katonái nándorfehérvári diadala tiszteletére szólnak délbe a harangok. Kongó hangjukat mindenki hallja, de a történetet a világban szinte senki nem ismeri. Azért hoztuk létre ezt a sorozatot, hogy ez megváltozzon”. A vezető producer mellett álltak a Fesztiválpalota lépcsőjén a sorozat magyar és nemzetközi producerei, köztük Krskó Tibor, dr Hazai Kinga és Hazai Cecília executive producerek, valamint Oliver Auspitz, Andreas Kamm és Ari Lantos.

A világpremieren részt vett a Hunyadi Jánost alakító, Kádár L. Gellért, Rujder Vivien, aki Hunyadi feleségét, Erzsébetet játssza, valamint Törőcsik Franciska, aki Hunyadi első szerelmét, Brankovics Marát kelti életre. A szereplők közül a vörös szőnyegen vonult még fel Hermányi Mariann, Fekete Ernő, Elena Rusconi és Thomas Trabacchi. A sorozat mind a négy rendezője is jelen volt: az első részt jegyző Robert Dornhelm mellett találkozott a nemzetközi szakmai közösséggel, Nagypál Orsi, Szász Attila, valamint a showrunner Lengyel Balázs.

A 2025-ben a TV2 képernyőjére kerülő Hunyadi Bán Mór regényciklusán alapul.

A közleményben felidézik, hogy a film restaurált változatának világpremierje a Berlinale Classics válogatásában volt februárban, az NFI kezdeményezésére.

Az Arbelos ősszel először moziforgalmazásban mutatja be a filmet, majd a streamingcsatornákon és exkluzív Blu-ray kiadványon is megjelenteti. Korábban az Arbelos adta ki 4K restaurált változatban Tarr Béla Sátántangó és Kárhozat című filmjeit, valamint Jankovics Marcell animációs klasszikusait, a Fehérlófiát és a János vitézt.

Fehér György 1989-ben készült alkotása Friedrich Dürrenmatt Az ígéret című regényének felhasználásával készült. A Haumann Péter által megformált felügyelő egy gyermekgyilkosság-sorozat elkövetője után nyomoz, egy kislányt felhasználva akarja csapdába csalni a tettest. A filmben a fordulatos cselekmény helyett a köd és a szürkeség a meghatározó, az apokaliptikus atmoszféra a bűneset és a nyomozás által kiváltott lelki terhek vizuális tükre. A filmből nem derül ki pontosan, hol és mikor játszódik a történet, a gyilkosságot és a tettest sem látni. Az alkotás egy kortalan, elhagyatott létállapotot jelenít meg, ahol semmi sem egyértelmű, és amelyet gyakran hasonlítottak Tarkovszkij és Bresson világához.

A Szürkület, amelyben Tarr Béla konzultánsként vett részt, az áramlatot elindító 1986-ban készült Kárhozat mellett a korszak filmművészetét jelentősen meghatározó „fekete széria” legmeghatározóbb darabja. Különdíjat nyert a Magyar Filmszemlén, majd 1991-ben a locarnói fesztiválon Gurbán Miklós operatőri munkáját ismerték el Bronz Leopárddal.

Gurbán Miklós operatőr a film felújításában, a fényvilág rekonstrukciójában is részt vett. A restaurálás a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum és Filmlabor hosszú távú filmfelújítási és digitalizálási programjának keretében készült el 2022-ben – olvasható az MTI-n.

Fotó: Filmarchívum

A válogatásban klasszikus filmszatíra, legendás rockopera, valamint a közelmúlt díjnyertes és megrendítő történelmi alkotásai kaptak helyet. Mindegyik film Magyarország múltját idézi meg vagy történelmünk hőseinek állít emléket – közölték.

András Ferenc Veri az ördög a feleségét című filmszatírája 1977-ben készült. A történetben Kajtár Jolán meghívja főnökét és annak családját rokonaihoz a Balaton-felvidékre az augusztus 20-i ünnepre, gyomorbajos főnöke azonban nehezen találja meg a közös hangot a vasutas családdal.

A film forgatókönyvét Kertész Ákos és Bereményi Géza közösen írta a rendezővel, a film operatőre Koltai Lajos, a főbb szerepeket Pásztor Erzsi, Szabó Lajos, Pécsi Ildikó, Sarlai Imre és Spányik Éva alakítják.

Az István, a király népszerű magyar rockopera előadásából Koltay Gábor rendezett filmet 1981-ben. A film az első magyar keresztény uralkodó trónra kerülésének előzményeit mutatja be, Géza fejedelem halála utáni hatalmi összeütközést dolgozza fel a keresztény István és pogány riválisa, Koppány között. A legendás alkotás zenéjét Szörényi Levente, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján.

A Hídember a reformkort és az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő időszakot állítja fókuszba. Bereményi Géza 2002-ben készített alkotása lélektani megközelítésből értelmezi a reformkori Magyarország eseményeit és legmeghatározóbb alakjának, Széchenyi Istvánnak jelentőségét. A „legnagyobb magyart” Eperjes Károly alakítja, a további szerepekben Cserhalmi György, Irina Lachina és Darvas Iván láthatók.

A második világháború idején játszódó Örök tél című magyar történelmi filmdrámában Irén egy szovjet munkatáborban a túlélésért küzd, hogy újra láthassa családját és fronton harcoló férjét. A kegyetlen körülmények között ismerkedik meg fogolytársával, Rajmunddal, hamarosan pedig különös kapcsolat szövődik közöttük.

Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró valós eseményeken és személyes visszaemlékezéseken alapuló filmje a 250 ezer Szovjetunióba deportált magyar állampolgárnak állít emléket, akik közül 100 ezren soha nem tértek haza. A két főszereplőt az Emmy-díjas Gera Marina, valamint Csányi Sándor alakítják.

Tóth Barnabás Akik maradtak című lírai alkotásában egy holokauszt-túlélő fiatal lány és egy középkorú férfi egymást támogatva próbálja meg feldolgozni a második világháború traumáját, miután mindketten elvesztették családtagjaikat. Eltérő koruk és személyiségük ellenére összeköti őket a gyász és kiüresedettség érzése, egymás társaságában pedig megtapasztalják az újrakezdéshez szükséges reményt és szeretetet – áll a közleményben.

Fotó: Jelenet az Akik maradtak című filmből

A tájékoztatás szerint a rangos eseményre a Hat hét című magyar film is meghívást kapott. A nyílt örökbefogadás témáját feldolgozó érzékeny alkotás a nemzetközi szemlén a Szarajevó Szíve fődíjért is versenybe száll a régió legizgalmasabb új filmjeivel együtt. Mint írják, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készített Hat hét című filmalkotás egy, az érettségi előtt álló, nehéz anyagi körülmények között élő tinédzser lány történetét dolgozza fel, aki, miután teherbe esik, úgy dönt, örökbe adja kislányát egy hosszú évek óta várakozó párnak. Bár a lány eleinte úgy érzi, profi asztaliteniszező karrierje érdekében a legjobb döntést hozta, a szülés után elbizonytalanodik. A jogszabály alapján mindössze hat hét áll rendelkezésére arra, hogy meggondolja magát, amely az örökbeadó és fogadó szülőknek is érzelmileg rendkívül megterhelő időszak.

A tájékoztatás szerint az alkotók eleinte dokumentumfilmben szerették volna feldolgozni a témát, végül a valós eseményeken alapuló történetet dramatizálták. A közlemény idézi Szakonyi Noémi Veronika rendezőt, aki elmondta, hogy elsőre nem volt számukra egyértelmű, melyik oldalról mutassák be az örökbeadás folyamatát. „A beszélgetéseink során arra jutottunk, hogy az életet adó anyákról esik a legkevesebbszer szó, ők a leginkább alulreprezentáltak. Gyakran stigmatizálják őket, ezért inkább láthatatlanok maradnak, és kevés segítséget kapnak” – tette hozzá a rendező.

A Hat hét főszerepét Román Katalin alakítja, a főszereplő mellett a film további szerepeiben Balsai Móni, Mészáros András, Járó Zsuzsa, Szczaurski Lana, Takács Kati és Györgyi Anna is látható.

A film rendezőjének állandó alkotótársa Vincze Máté Artur, akivel Almási Tamás dokumentumfilm-rendező osztályában közösen végeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A forgatókönyvet az alkotópáros Daoud Dániel forgatókönyvíróval közösen írta. Az alkotás producere Romwalter Judit, akivel a rendező korábban a Fényképezte Zsigmond Vilmos című dokumentumfilmet készítette közösen.

A film operatőre Dévényi Zoltán, vágója Hargittai László és Vághy Anna, jelmeztervezője Szlávik Juli, zeneszerzője Sperling Andor, hangmestere Tőzsér Attila, látványtervezője Valcz Gábor – írja az MTI.

Fotó: Román Katalin/film.hu

A filmintézet 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A Döntőbizottság ezúttal három televíziófilm és két animációs alkotás, valamint egy kisjátékfilm és egy dokumentumfilm gyártására szavazott meg támogatást – tudatták.

A tájékoztatás az NFI 150 millió forint támogatásával elkészülő Kontrollcsoport című filmalkotás a Magyarországon korábban még nem alkalmazott, innovatív, úgynevezett screenlife formátumban készül, vagyis a cselekmény a virtuális térben bontakozik ki, rendezője a FOMO – Megosztod, és uralkodsz című film forgatókönyvét és az első Sziget-filmet, a Free Entry-t is jegyző Kerékgyártó Yvonne.

A történet szerint egy gyógyszergyártó cég kifejleszti az okoseszközt, amely végleg legyőzheti a szenvedélybetegségeket. A tesztelés közben azonban végzetes tragédia történik, a tesztalany édesapja pedig a felelős nyomába ered.

A közlemény felidézi, hogy egész estés film készül a kétszeres Kossuth-díjas és Prima Primissima-díjas Kaláka együttesről. Az alkotásban a több mint fél évszázada muzsikáló együttes közösségteremtő erejét és a magyarság kulturális életében betöltött, meghatározó szerepét mutatják be az alkotók, Pigniczky Réka és Gellér-Varga Zsuzsanna.

Én könnyel festek címmel dokumentumfilm készül Baska Balázs rendezésében a Munkácsy Mihály-díjas festőművész és tervezőgrafikus Rényi Katalinról. Novák Tamás kisjátékfilmje, Az özvegy című film Brusznyainé Honti Ilona történetét dolgozza fel, akinek férjét 1958-ban igazságtalanul végezték ki Veszprém megye bosszúálló vezetőjének, Pap Jánosnak a közbenjárására.

Nagy Anikó Mária 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című tévéfilmje két fiatal történetét meséli el, akiket 1968-as találkozásukat és szerelembe esésüket követően a diktatúra titkosszolgálata elszakít egymástól.

A közlemény szerint nyolc epizódból álló folytatás készül a Cigánymesék című animációs sorozathoz Balajthy László és Tóth-Pócs Roland rendezésében. A 2014-ben debütált, nagy sikerű sorozat célja a cigányság színes meséinek, kultúrtörténeti és néprajzi hagyományainak bemutatása.

Lucaszék címmel animációs rövidfilmet rendez a díjnyertes Hortobágyi darumese és a Ne bánts, Apa! című filmek alkotója, Lugosi István. A téli boszorkányűző népszokásra utaló címet viselő rövidfilm a magyar babonák világáról és a háború borzalmairól szól – áll az összegzésben.

Fotó: Jon Tyson/unsplash.com

Egy műfajteremtő, legendás együttes, a Kormorán történetét és korát örökíti meg a Folytassátok holnap című dokumentumfilm-sorozat. A Kossuth-díjas zenész és alapítótag, Koltay Gergely rendezésében készülő alkotás gyártására 30 millió forint támogatást szavazott meg az NFI döntőbizottsága – közölték.

Egy erdélyi bányászváros tündökléséről és bukásáról forgathat filmet a kifinomult képeiről ismert operatőr-rendező, Bálint Arthur. A Mesterséges város című dokumentumfilm 9,8 millió forint támogatást kapott.

Zsigmond Attila az NFI 7,7 millió forintos támogatásával mutathatja be Kopott kövek című dokumentumfilmjében egy dél-erdélyi kastély visszaszerzésének történetét. A kastélytulajdonos kalandos életútjának feldolgozásában a jelenkori helyzetről is képet ad az alkotó.

A kereső ember útjáról beszélget elismert egyházi, a témában jártas személyekkel Eperjes Károly a Csendhez szokott szív címmel készülő alkotásban. Az ismeretterjesztő filmsorozatot Törcsi Levente és Kovács Levente rendezi a az NFI 13,8 millió forintos támogatásával.

A sport, a kultúra és a tudomány határmezsgyéjén mozgó lovasíjászat hétköznapjaiba enged betekintést a műfaj egyik kiemelkedő képviselője, Kiss Attila önmegvalósító életútján és a körülötte működő egyesületen keresztül a Zengő nyíl. A 6,86 millió forinttal támogatott dokumentumfilm Fáy Réka rendezésében készülhet el.

A Magyar Mozgókép Díjjal kitüntetett Glaser Katalin Városi legendák című animációs sorozatának második évada 31,5 millió forint támogatásból valósulhat meg. Az animációs sorozat második része is a szájról szájra terjedő legendákat dolgozza fel.

A kiskamaszoknak szóló tudományos-fantasztikus animációs filmsorozat, a Budapest Spaceport folytatása 19,6 millió forint támogatást kapott. A Mészöly Ágnes által írt és Bálint Szilárd által rendezett alkotás egy fiatal lányról szól, aki apja akarata ellenére belevág az űrhajós kiképzésbe. Berta kalandjai alatt új barátokat szerez: emberekkel, de öntudatra ébredt robotokkal is megismerkedik.

Az NFI 2020 januárja óta nyújt pályázati úton támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra – áll a közleményben.

Fotó: Jon Tyson/unsplash.com

Az NFI fiatal alkotókat támogató programjának Pitch Fórumát nagy érdeklődés övezte, a legígéretesebb elsőfilmesek teltház előtt mutatkoztak be a Toldi moziban, és mutatták be alkotói terveiket – közölte a Filmintézet az MTI-vel.

„A Nemzeti Filmintézet kiemelt figyelmet fordít a magyar film jövőjére, a pályakezdőkre. Képzési programjaink és a diplomafilm-támogatás mellett évről évre tíz elsőfilm fejlesztését és öt gyártását segítjük. 2015 óta az Inkubátor Programban 34 elsőfilm kapott gyártási támogatást, közülük 18 elkészült és bemutatkozott a közönségnek, itthon a mozikban és külföldi fesztiválokon egyaránt” – idézte Pál Ákost, az NFI vezérigazgatóját a közlemény.

Az idei döntősök közül az öt nyertest szakmai zsűri – Borsos Erika forgalmazási szakember, Hartung Attila (FOMO) és Kis Hajni (Külön falka) korábbi inkubátoros filmrendezők, Lukácsy György, a Magyar Mozgókép Fesztivál igazgatója, Osváth Gábor producer, valamint a Pitch Fórumon résztvevő szakmai közönség választotta ki.

A nyertes filmtervek közül az Anyám, a szörny (rendező: Rudolf Olivér) egy negyven körüli anya története, aki belefáradt abba, hogy jelentéktelennek érzi magát és egy szörnymaszk mögé rejtőzve találja meg önmagát. A gondozó (Hernádi Ambrus) című dokumentumfilm az 54 éves Zsuzsáról szól, aki Németországba jár gondozni egy 93 éves német hölgyet, miközben kérdésessé válik családja megélhetése. A közönségdíjas Könnyű álom-ban (Berényi Andor) Zsolt egy nincstelen stróman, akivel az őt alkalmazó cégháló elhiteti vele, hogy segítenek rajta, ám egyre mélyebbre süllyed a bűn világában. A Távolság (Dávid Attila) egy darabjaira hulló házasság története, amelyben a tét immár az egyik fél életben tartása. A világ eredetében (Nagy Borbála) három nő három európai városban különbözőképp próbál választ adni az anyaság kérdésére.

A nyertes filmtervek gyártására a Nemzeti Filmintézet pályázati úton nyújt támogatást.

Fotó: Mason Kimbarovsky/unsplash.com

Az NFI közleménye szerint kettős magyar sikerrel zárult a hétvégén a portói nemzetközi filmfesztivál, melyet idén immár 42. alkalommal rendeztek meg. A szakmai zsűrik a fesztiválon Odegnál Róbert és Horváth Illés Lélekpark, valamint Fazekas Máté Bence Kilakoltatás című alkotását is díjazták.

A Lélekpark című fantasy-thriller az NFI támogatásával készült a Blue Duck Arts és a Móricz Zsigmond Színház kooperációjában. A történet egy állatkertből indul, ahol egy férfi anyaszült meztelenül ébred a krokodilok között. Nem emlékszik, hogyan került oda, de arról sem tud beszámolni, hogy hol volt az elmúlt három évben. A nem mindennapi ügy végére fiatal és fényes elméjű nyomozónő jár. A főszerepeket Horváth László Attila, Staub Viktória és Pregitzer Fruzsina játssza, a producer Roskó Péter és Vékes Csaba volt.

A Kilakoltatás, amelyért Fazekas Máté Bence megkapta a legjobb forgatókönyv díját, az NFI Inkubátor Programjában készült és látható már a magyar mozikban. A szatirikus hangvételű dramedy egy fiatal, elszánt bírósági végrehajtó és egy elkeseredett, kilakoltatás előtt álló néni heroikus küzdelmét meséli el egy végtelenül hosszú napba sűrítve. Az Orosz Ákos és Nagy Mari főszereplésével készült filmet megtörtént események ihlették.

Párizsban is magyar siker született a hétvégén az ÉCU nemzetközi filmfesztiválon, ahol a Csiky Gergely Színház Korai menyegző című előadásából Vékes Csaba és Olt Tamás rendezésében készült filmet ismerte el díjjal a szakmai zsűri. A Korai menyegző a Csiky Gergely Színház és a Blue Duck Arts produkciójában, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, és az NFI színházak és filmesek összefogását támogató pályázatának keretében jött létre – írja az MTI.

Fotó: Denise Jans/unsaplsh.com