A plenáris ülésen 421 szavazattal, 180 ellenében és 55 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás kiemeli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) stabilizáló hatását az Európában tapasztalható jelentős gazdasági bizonytalanság idején.

Az EU ellenálló képességének és autonómiájának erősítése

Az EP-képviselők megállapítják, hogy az Eszköz megakadályozta az EU belső piacának széttöredezését és elősegítette a gazdasági helyreállítást. A képviselők azt szeretnék, ha az RRF-támogatások tiszteletben tartanák az addicionalitás elvét, és ne helyettesítsék a kohéziós politika finanszírozását. Az állásfoglalás célzott beruházásokat szorgalmaz az EU védelmi képességeibe, az oktatásba és készségfejlesztésbe, killetve több határokon átívelő és több országot érintő projektet, például nagysebességű vasúti összeköttetések fejlesztését. Az EP-képviselők ragaszkodnak a szociális védelembe történő beruházások felgyorsításához, valamint a sérülékeny csoportok integrációjához. Emellett arra ösztönzik a tagállamokat, hogy a REPowerEU programot felhasználva módosítsák nemzeti gazdaságélénkítési terveiket az EU energiafüggetlenségének erősítése érdekében.

Az Eszköz 2026-ban lejár

Az EP-képviselők aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a fennmaradó RRF-források felhasználására rendelkezésre álló rövid határidő nehézségeket okoz a kulcsfontosságú reformok, nagyszabású beruházások és innovatív projektek megvalósításában, valamint abban, hogy a célkitűzések és mérföldkövek 70 százalékát még teljesíteni kell. Felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre új programokat, amelyek rugalmasak és reagálnak a változó körülményekre, valamint garantálják a kiszámíthatóságot. A képviselők emellett 18 hónapos haladékot kérnek a folyamatban lévő, előrehaladott állapotban lévő projekteknek.

Átláthatóság és egyszerűsítés

Bár az RRF hosszú távú hozzájárulása a GDP-hez várhatóan három- vagy akár hatszorosan is meghaladja az elköltött összegeket, az EP-képviselők aggodalmukat fejezik ki az Eszközt magába foglaló Next Generation EU (NGEU) tőke kamatainak teljes költsége miatt.

Ismételten hangsúlyozzák, hogy a RRF-kiadásokra vonatkozóan szigorú ellenőrzési és nyomonkövetési mechanizmusra van szükség a visszaélések, kettős finanszírozás és más uniós programokkal való átfedések elkerülése érdekében. Egyértelműbb kapcsolatot követelnek a mérföldkövek, célok és a projektek tényleges megvalósítása között. Arra ösztönzik a Bizottságot, hogy minden jövőbeni, teljesítményalapú eszköz tervezése során – különösen a többéves uniós költségvetés (MFF) kontextusában – vegye figyelembe az Európai Számvevőszék ajánlásait.

Az EP-képviselők értékelik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eredménytábla alapvető információkat nyújt az állampolgároknak a nemzeti tervek végrehajtásának általános előrehaladásáról. Ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy az eredménytábla tartalmazza az érintett vállalatokra – beleértve a fő- és alvállalkozókat, valamint azok tényleges tulajdonosait – vonatkozó információkat is. Emellett sürgetik a pályázati és beszámolási követelmények egyszerűsítését a kisebb pályázók támogatása és a források hatékonyabb felhasználása érdekében. Hangsúlyozzák a helyi és regionális hatóságok szerepének megerősítését a nemzeti tervek kidolgozásában, felülvizsgálatában és végrehajtásában.

A jelentéstevők szerint

Victor Negrescu (S&D, Románia), a költségvetési bizottság társ-jelentéstevője, így nyilatkozott: „Biztosítanunk kell, hogy minden egyes eurót helyesen, átlátható módon költsenek el, és hogy az valódi pozitív hatást gyakoroljon polgárainkra és vállalkozásainkra. Amennyiben nem lépünk időben, fennáll a veszélye annak, hogy az Eszköz 2026 augusztusi lezárása után számos kulcsfontosságú beruházás félbemarad. Fel kell gyorsítani a végrehajtást, csökkenteni kell az adminisztratív terheket, és segítenünk kell a kedvezményezetteket. A költségvetési bizottság jelentéstevőjeként konkrét megoldásokat szorgalmaztam, és 18 hónapos hosszabbítást kértem az előrehaladott állapotban lévő projektek finanszírozására. Határozottan kiálltam amellett, hogy a beruházások folytathatók legyenek más uniós eszközök, például a kohéziós alapok, az InvestEU vagy egy jövőbeli Versenyképességi Alap keretében. Fontosnak tartom, hogy a tagállamok gyorsabban és egyszerűbben módosíthassák nemzeti terveiket, az RRF célkitűzéseivel összhangban. Nem fogadunk el félmegoldásokat. A Parlament ma egyértelmű üzenetet küld: kiállunk a polgárok mellett, és eltökélten dolgozunk azon, hogy minden létfontosságú projekt befejeződjön.”

Siegfried Mureşan (EPP, Románia), a gazdasági és monetáris ügyek bizottságának társ-jelentéstevője elmondta: „Elkötelezettek vagyunk annak biztosítása mellett, hogy az Eszköz forrásai kézzelfogható előnyöket biztosítsanak az európai polgárok számára. Ezért kéri a Parlament a kiforrott RRF-projektek 18 hónapos meghosszabbítását. Ez a meghosszabbítás azokra a projektekre vonatkozna, amelyek jó úton haladnak a sikeres megvalósítás felé, feltéve, hogy a meghosszabbítást megkapják. Ezzel párhuzamosan felülvizsgálatot kérünk annak érdekében, hogy a fel nem használt RRF-források hogyan járulhatnak hozzá az Európai Unió új stratégiai prioritásainak megvalósításához, különösen a versenyképesség és a védelmi képességek megerősítéséhez. A fokozódó geopolitikai feszültségek közepette Európának határozottan kell fellépnie polgárai védelmében.”

A közvélemény-kutatás – amelyet október 7. és 15. között, az euróövezet 20 országából, több mint 18 600 ember bevonásával végeztek – emellett azt mutatta, hogy a válaszadók nagy része támogatja a Next Generation EU helyreállítási tervet. A megkérdezettek 68 százaléka jó ötletnek tartana ilyen jellegű, az EU összes tagállamát támogató programot azzal a feltétellel, hogy ezzel összhangban „zöld” és digitális reformokat, illetve társadalmi beruházásokat is bevezetnek.

A felmérés során más kérdésekben is kikérték a válaszadók véleményét. A többi között a pénzérmék és bankjegyek ügyében; a válaszadók 61 százaléka részesítette előnyben az egy centes és a két centes pénzérmék kivonását a forgalomból.

Az Eurobarométer egy másik, november 29-én közzétett felméréséből az derül ki, hogy soha nem volt ilyen magas az euró támogatottsága: míg az euróövezetben 81 százalékot ért el ez az arány, az EU teljes területén 74 százalékot mértek.

A képviselők a csütörtökön 478 xszavazattal, 155 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban üdvözölték az Európai Bíróság nemrég meghozott ítéletét, amely elutasította a Magyarország és Lengyelország által a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet ellen benyújtott kereseteket. A Parlament szintén üdvözölte a Bíróság azon következtetését, hogy a rendelet összhangban áll az uniós joggal és az Unió tagállami jogállamisággal kapcsolatos hatásköreivel.