Újabb három évre Dr. Beck Györgyöt választották a Neumann Társaság elnökévé. A matematikus végzettségű szakember több mint 40 éve vesz részt hazai és nemzetközi nagyvállalatok irányításában, korábban a Digital, Compaq, HP és Vodafone cégek magyarországi leányvállalatainak vezetője volt.

Dr. Beck György 2018-ban lett a Társaság elnöke. A topmenedzserként országosan ismert elnök évek óta küldetésének tartja, hogy hasznos, jótékony, önkéntes tevékenységekkel „visszaadjon” valamit a társadalomnak. Célkitűzése változatlan: hogy a Neumann Társaság a „digitális világ GPS-e” legyen.

„Nemrég volt hír, hogy Magyarország 3 helyet rontott az EU 27 országának digitális fejlettségi rangsorában, melyben most a 23. helyen áll az ország. Aki most tenni akar, a digitális kompetenciák, ismeretek terjesztésével tehet a legtöbbet. E téren ajánlunk segítséget a társadalomnak és a kormányzatnak. Ebben a felelősségteljes munkában továbbra is számítok Szalay Imre ügyvezető igazgatóra, aki 2019-től az operatív vezető és több évtizedes projektmenedzseri tapasztalatait, tudását felhasználva, profin vezényelte le az NJSZT digitalizációját” – emelte ki az újraválasztott elnök.

Az eddigi elnökségből folytatja munkáját Erdősné dr. Németh Ágnes. A többek között Tarján-emlékérmes, MOL Mester M-díjas tanár felel a Társaság sikeres Tehetséggondozási Programjáért, egyebek mellett a 2023-as Nemzetközi Informatikai Diákolimpia szervezéséért. A Neumann Társaság a Digitális Jólét Programmal és a Szegedi Tudományegyetemmel konzorciumban rendezi az eseményt, melyre a világ minden tájáról várják a legtehetségesebb diákversenyzőket.

Ismét alelnökké választották Pálfalvi Csanádot, az evosoft Hungary Kft. üzletág igazgatóját. Az okleveles mérnök-informatikus végzettségű szakember évek óta a Neumann Társaság éves, online konferenciáinak vezető szervezője, 2021-ben a DEEP IT című nemzetközi online konferenciával járult hozzá a Neumann Társaság küldetéséhez.

Csányi Péter, Dr. Charaf Hassan és Dr. Váncza József is leköszönt alelnöki posztjáról, a helyükre választott, új elnökségi tagok:

Dr. Benedek Csaba, az ELKH SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója és kutatócsoport-vezetője, aki 2019 elejétől az NJSZT egyik legaktívabb szakosztályának elnökeként (KÉPAF – Képfeldolgozók és Alakfelismerők Társasága) már tapasztalatot szerzett a társaságon belüli, eredményes munkában és nemzetközi IT szakmai testületekkel is kapcsolatot ápol.

Dr. Csorba Kristóf, a BME VIK egyetemi docense, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék munkatársa. Dr. Charaf Hassan dékán munkáját segítve évek óta részt vett a Neumann Társaság elnökségének teendőiben, most már hivatalosan is alelnökként pörgetve fel a felsőoktatás szereplőivel való együttműködéseket és a Neumann Társaság pályaorientációs küldetését, fiatalítását.

Dr. Gulyás László, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense és az Ipari-Akadémiai Együttműködési Intézet igazgatóhelyettese, az EIT Digital budapesti csomópontjának korábbi igazgatója évtizedek óta elkötelezett „Neumannos”, karrierjét 1990-ben az NJSZT által felkészített diákolimpikonként kezdte. Az akadémiai és az üzleti világ közötti kapcsolattartási tudását fogja tudni kamatoztatni a Társaság érdekében is.

Svébis András a MOL csoport munkatársa, 2016-tól a MOL Magyarország CIO-ja, 2019-től az újonnan alakult MOL IT & Digital GBS szervezet vezetője. Elsősorban a társadalmi szerepvállalás, a digitális tudás növelése és a hátrányos helyzetű térségekben élők digitális felzárkóztatása motiválta, amikor elvállalta a jelölést.

A Neumann Társaság Felügyelő Bizottságát továbbra is Havas István, a Regillus Kft ügyvezető igazgatója, az Ernst & Young korábbi vezérigazgatója vezeti, a bizottság tagjai: Dr. Gyenizse Pál, az Új Algoritmus Kft. ügyvezető igazgatója, címzetes egyetemi docens és Dr. Kornai Gábor, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. elnöke, aki a vezetési tanácsadás egyik prominense hazánkban.

A Neumann Társaság életműdíjával Havass Miklós alkalmazott matematikust, a társaság alapító tagjának, korábbi főtitkárának és tiszteletbeli elnökének több évtizedes munkáját ismerték el, ő ugyanis a magyar számítástechnika mellett a pandémia kapcsán fókuszba kerülő távtanulásnak is az egyik úttörője. Havass Miklós nyugdíjba vonulása ellenére a mai napig aktív a NJSZT Informatikatörténeti Fórumában, többek közt a Mérföldkövek című virtuális kiállítás életre keltése is neki köszönhető.

Az idei Neumann-díjasok

A társaság minden évben Neumann-díjjal ismeri el a hazai számítástechnikai kultúra kialakításában, fejlesztésében elért eredményeket – idén hárman is ebben az elismerésben részesülhettek.

• Szabó Péter Gábor, PhD, matematikus, matematikatörténész, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi oktatója nagy jelentőségű matematikatörténeti cikkek és könyvek szerzője, akinek a magyar matematikusok és informatikusok hagyatékában végzett kutatómunkáját ismerte el a társaság.
• Bánhidi Sándorné, aranydiplomás pedagógus az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének alapító tagja és főtitkára, aki 1986 óta vesz részt aktívan a hazai diákok számítástechnikai, informatikai tudásának megalapozásában és fejlesztésében, számos itthoni informatikai tanulmányi és tehetséggondozó verseny létrehozója.
• Nagy Károly ismert hazai informatikatörténeti gyűjtő és örökségvédő, a Neumann Társaság Informatikatörténeti Fórumának egyik alapítója közreműködött a legjelentősebb hazai IKT-történeti tárlat, a szegedi Agorában működő, Informatikatörténeti Kiállítás létrehozásában, emellett számos hasonló tematikájú időszaki kiállítás rendezésében vett részt.

Az idei Kalmár-díjasok

A Kalmár-díjjal a számítástechnika alkalmazása területein elért kimagasló eredményeket ismeri el a Neumann Társaság.

• Dr. Szirányi Tamás, a SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium vezetője, a BME KJK egyetemi tanárának a gépi látás, számítógépes képérzékelés, -feldolgozás terén végzett több évtizedes munkájáért. Szirányi Tamás a társaság 25 éve életre keltett Képfeldolgozók és Alakfelismerők Szakosztályának alapító elnöke.
• Micskei Zoltán, a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének egyetemi docense, akinek fő kutatási területe a szoftvertesztelés. Az idei elismerést is ezen a területen végzett munkájáért kapja, hiszen hallgatóival közösen több fontos tesztelési eszközt fejlesztett ki.

Az idei év informatikai újságírója

A Neumann Társaság minden évben az IVSZ-szel és az Informatika a Társadalomért Egyesülettel közösen  ítéli oda a a 2010-ben elhunyt számítástechnikai újságíró, Kovács Attila nevét viselő „Az év informatikai újságírója” díjat. 2021-ben Dömös Zsuzsanna, a 24.hu technológiai rovatának munkatársának tevékenységét honorálták az elismeréssel, aki a technológia társadalomra gyakorolt hatásait tartja fő fókuszterületének, de az idei évben gyakori kibertámadásokról, adathalász- és fake news-kampányokról is folyamatosan beszámolt.

Az idei Kemény János-díjasok

Kemény János az amerikai Dathmouth College  professzoraként a BASIC nyelv egyik kifejlesztője és az időosztásos rendszerek egyik úttörője volt. A róla elnevezett díjjal a Neumann Társaság azokat a 35 éven aluli fiatalokat ismeri el, akik az informatikához kötődően ígéretes tudományos eredményeket értek el.

• Lengvárszky Szabolcs, az internetszolgáltatással foglalkozó VANNET Telekommunikációs Kft. alapítója és ügyvezetője. Az országban egyedülálló módon regionálisan mikrohullámú technológiával és lokálisan vezetékes távközlési szolgáltatásokkal szolgálja ki üzleti előfizetőit. Megálmodója és elkötelezett vezéregyénisége egy új, pécsi innovációs központ létrehozásának, amelynek alapja a helyi innovatív vállalkozások szoros együttműködése. A helyi kamara ICT Bizottságának alelnöke, 2021-ben a bizottsági munkája nyomán a távközlési szektorra vonatkozó törvénymódosításban működött közre, amelynek eredménye, hogy országosan több száz ICT kis- és középvállalkozás mentesül anyagi és adminisztrációs terhektől.
• Németh Zsolt, PhD, az ELTE Informatikatudományi Intézetének és Numerikus Analízis Tanszékének egyetemi tanársegédje, akit idén a világ egyik legrangosabb tudományos diákversenyének számító Nemzetközi Informatikai Diákolimpia (IOI) Nemzetközi Tudományos Bizottságának tagjának választottak ötéves időtartamra. Ez a bizottság felelős a világ mintegy nyolcvan országának részvételével zajló IOI-n a diákolimpikonok által megoldandó feladatok kiválasztásáért, előkészítéséért, kitűzéséért.

Az idei Tarján-díjasok

A társaság a hazai számítástechnika egyik úttörőjéről, Tarján Rezsőről elnevezett Tarján-díjjal az informatika oktatásában, népszerűsítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket díjazza.

• Farkas Csaba, a budapesti ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium intézményvezető-helyettese, matematika-informatika szakos tanára, aki aktív szervezője a különböző országos informatika versenyeknek. Ezek feladataiból és azok mintamegoldásaiból a gyakorlást segítő tematikus adatbázist is kialakított.
• Demeter Csaba Attila, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium informatikatanára, akinek az elmúlt tíz év során számos tanítványa jutott be a a  Nemes Tihamér Nemzetközi Programozási Verseny döntőjébe, illetve szerzett érmet  nemzetközi informatikai diákolimpiákon, például az EGOI^[1]-n és az EJOI^[2]-n.
• Kósáné Robb Olga, a Lenti Arany János Általános Iskola informatikatanára, aki a programozás alapjainak oktatására használt LOGO nyelv terén ért el sikereket. A tanárnő motivációs eszközként használja az Országos Grafikus Programozási Verseny való részvételt diákjai körében, szakkörön készítve őket a versenyre.

^[1] European Girls’ Olympiad in Informatics

^[2] European Junior Olympiad in Informatics

A Neumann Társaság a koronavírus-járvány kitörésének legelső napjaiban felajánlotta, hogy munkatársai az interneten keresztül bárkinek segédkeznek informatikai problémák orvoslásában.

Az utóbbi hónapokban a Microsoft szoftverei is vizsgáztak, hiszen a korlátozások miatt nagyon sokak számára a számítógép lépett elő a kapcsolattartás legfontosabb eszközévé. A szoftvereknek anélkül kell kiszolgálniuk az intenzív felhasználóvá frissen előlépetteket, hogy hosszas tanulásra kényszerítenék őket. Számukra a legfontosabb, hogy egy alkalmazással könnyen megtalálják a közös hangot: a Microsoft azt tapasztalta, hogy a szoftvereit és a szolgáltatásait hirtelen sokkal többen kezdték használni, és ez a trend fent is maradt.

A vészhelyzet visszaszorulásával a Neumann Társaság összegyűjtötte a Windows 10 operációs rendszer használatával kapcsolatban érkezett leggyakoribb, ugyanakkor egyszerűen megoldható beállítási kérdéseket, illetve ezek megoldásait. Együttműködő partnere, a Microsoft Magyarország szakértői által is lektorált válaszok alapján a nem rutinos felhasználók is könnyen elvégezhetik az otthoni munka során nélkülözhetetlen beállításokat.

1. Online meetingen kell részt vennem, de nincs hang a gépen, miért?

A legtöbb esetben csupán le van némítva a hang: ezt könnyen lehet ellenőrizni, ha a sarokban lévő óra melletti hangszóró ikonra kattintunk jobb gombbal, és a felnyíló ablakban megnyitjuk a hangerőkeverőt, és megszüntetjük a némítást.

Egy mai modern számítógépen már több eszközön keresztül is szólhat a hang: például egy laptop belső hangszóróján, egy hozzá kapcsolt headset fülhallgatóján, vagy akár tévén, monitoron keresztül, amelyet hozzá csatlakoztatunk. Tehát lehetséges, hogy szól a hang, csak épp nem azon az eszközön, amelyen szeretnénk. A használat hangeszközöket a Gépházon (Start menü, fogaskerék ikon) belül a Rendszer pont alatt lehet megtalálni: itt a bal oldali menüsor második pontja a Hang.

Ha a mikrofon vagy a hangszóró azután sem működik, hogy  több hangeszközt is megpróbáltunk, érdemes a Hibaelhárító gombra kattintani, az erre megnyíló varázsló segít elhárítani a problémákat, és tesztelni a hang működését. Ezt egyébként közvetlenül a Tálcán lévő óra melletti hangszóró ikonra jobb klikkel kattintva is megnyithatjuk a felnyíló menüben.

2. Vettem egy monitort a laptopomhoz, de hiába csatlakoztatom, nem jelenik meg a kép rajta. Miért?

Valószínűleg azért, mert nincs bekapcsolva a külső képernyő használata a laptopon. Ezt többnyire valamilyen billentyűkombinációval lehet aktiválni, sok esetben az Fn-t és az F8 gombot kell megnyomni, amin egy számítógép és egy monitor piktogramja látható.

Ha ez a mód aktív, a Gépház Kijelző pontjának alján a Több képernyő részhez kell görgetni, ahol több üzemmód közül lehet választani: itt megadhatjuk, hogy csak a külső, vagy csak a laptop monitorján legyen kép, esetleg mindkét kijelző ugyanazt a tartalmat mutassa, vagy a képernyő kiterjesztése legyen aktív. Ez utóbbi nagyon hasznos, mert például az egyikre berakhatjuk a levelezőszoftvert vagy a vállalati chatet, a másikra pedig a böngészőt vagy a szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt.

3. Hogyan lehet elérni, hogy ne kapcsoljon ki a laptop, ha lehajtjuk a fedelét?

Ezt a lehetőséget akkor célszerű választani, ha sokat használjuk külső monitorra kapcsolva, asztalra helyezve a notebookot. Ehhez Windows 10 Start menüben elérhető keresőjébe írja be (idézőjelek nélkül) azt, hogy: “fedél” Kattintson a Fedél végrehajtásakor végrehajtandó művelet megadása pontra!
A felnyíló felületen A képernyőfedél lecsukásakor pont mellett mindenhol adja meg, hogy Nincs művelet. Ha később mégis szeretne visszaváltani az eredeti üzemmódra, ugyanitt adja meg az Alvó állapot opciót, ilyenkor az összecsukott laptop nem fogyaszt energiát.

4. Üres pendrive-ra másolnék fájlt, de azt írja a Windows, hogy túl nagy a fájlrendszerhez. Mit csináljak?

Egy pendrive-ra vagy más digitális adattároló egységre különböző módokon lehet adatokat rögzíteni, de a felhasználás egyszerűsítése végett csak néhány fajta fájlrendszert használnak az ilyen eszközök. Ha újonnan veszünk egy pendrive-ot, az általában FAT32 típusú fájlrendszerrel van megformázva, hogy bármilyen régi eszközzel (például médialejátszóval) azonnal használni lehessen. Ez a rendszer azonban még olyan régi, hogy nem lehet rajta 4 gigabájtnál nagyobb fájlokat tárolni (megalkotásakor ez még nem volt elvárás).

Szerencsére a probléma megoldható, azonban ehhez le kell formázni az pendrive-ot, tehát előbb le kell menteni az adatokat róla például a számítógép belső tárjába. Ez után a Fájlkezelőben jobb kattintás az USB meghajtón, a felnyíló ablakban kiválasztani a Formázás menüpontot. A felnyíló felületen a fájlrendszernél az NTFS opciót kell kiválasztani. Így már a 4 gigabájtnál nagyobb fájlokat is gond nélkül másolhatjuk a pendrive-ra.

5. Hogyan tudok .pdf fájlba menteni egy dokumentumot? És hogyan lehet .pdf-et szerkeszteni?A Microsoft Office már 2007 óta támogatja a .pdf formátumba való mentést, így például a Word, Excel, Powerpoint programokból is lehet .pdf-be menteni. Ha bármilyen más alkalmazásból (például valamelyik böngészőből) kellene .pdf-be menteni, a Windows 10 alapból lehetővé teszi azt. Ha az adott dokumentum esetében kiválasztjuk a nyomtatást, és nyomtatónak a rendszerbe épített Microsoft Print to PDF eszközt választjuk ki, majd rányomunk a Nyomtatás gombra, egy .pdf kiterjesztésű dokumentum mentését ajánlja fel a Windows az általunk megadott mappába. Ezt a fájlt pedig egyszerűen tovább lehet küldeni. A .pdf fájlok szerkesztése is lehetséges mind a Microsoft Office online, mind a Microsoft 365 programcsomagokban elérhető Word szövegszerkesztővel.

6. Hogyan tudunk közösen szerkeszteni egy dokumentumot?

A távmunka során jelentősen javítja a hatékonyságot, ha egy dokumentumon egyszerre többen is dolgozhatnak, legyen szó akár egy szövegről, akár táblázatról, vagy épp prezentációról. E módszer legfontosabb előnye, hogy nem szükséges különböző állapotú verziókat küldözgetni egymásnak, mindig mindenki az aktuális dokumentumban dolgozik, és azonnal láthatja a többiek módosításait. Kisvállalati és magánfelhasználói környezetben a Microsoft böngészőben működő Office Online, illetve az ugyancsak böngészőből elérhető Google Drive használata ajánlott közös munkára, mivel mindkét szolgáltatás használható előfizetési díj nélkül feladatok elég széles körére.

A Neumann Társaság honlapján továbbra is elérhetők ingyenesen letölthető, digitális tananyagok: többek közt egy kifejezetten nem gyakorlott internetezőknek szánt interaktív gyakorlófelület, egy pedagógusoknak szánt, digitális tanórák megtartását bemutató segédlet,  illetve egy közösségimédia-használati tankönyv is.

A közleményben szereplő tippekhez nagyfelbontású illusztrációt az alábbi linkről tölthet le.

Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) hazai képzését felügyelő Neumann Társaság az oktatásért felelős szaktárcával kötött korábbi megállapodás értelmében évek óta biztosítja a középszintű és emelt szintű informatika érettségi vizsgát jeles érdemjegyre teljesítők számára az ECDL-bizonyítványt további vizsga letétele nélkül. A mentesség az előre hozott érettségire, valamint az informatikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból érettségizőkre is vonatkozik.

Mindez azért aktuális, mert mind a középszintű, mind az egyetemre, főiskolára felvételizni kívánók emelt szintű informatika érettségijeinek eredményeit a múlt hét végén hozták nyilvánosságra. Jeles informatika érettségijeiket minden évben ezres nagyságrendben váltják be középiskolások a Neumann Társaságnál ECDL-re, mivel ha nem informatikai szakra jelentkeznek, ennek birtokában számos hazai felsőoktatási intézményben mentesülhetnek az első egy-két félév alapozó informatikai képzése alól. Emellett az ECDL-t több mint 150 országban elfogadják, így itthon és külföldön számos munkakör betöltéséhez szükséges digitális írástudást lehet vele igazolni.

Az ECDL Standard bizonyítványt a jelesre érettségizők a vizsgaeredmény kézhezvételét követően kaphatják meg, ha kitöltik a Neumann Társaság letölthető regisztrációs lapját,  melyet aláírva az érettségi bizonyítvány vagy törzslap-kivonat képével együtt e-mailben elküldik azt a recepcio@njszt.hu címre.

Az informatikából középszinten érettségizőknek idén 180 perc alatt négy feladatot kellett megoldaniuk. Az első feladatban (Kányádi Sándor életrajz) szövegszerkesztési ismereteiket, a másodikban (Fodrászat) egy hirdetésként felhasználható diákat tartalmazó prezentációt kellett készíteniük. A harmadik feladatban (Pólórendelés) az Excel táblázatkezelési ismereteiket kellett használniuk, a negyedik feladat (Kék túra teljesítők) megoldásához pedig adatbázis-kezelési képességeiket kellett bevetniük.

Az emelt szintű érettségire vállalkozóknak ugyancsak négy feladatot kellett megoldaniuk, de ezek összetettebb volta miatt 240 perc állt rendelkezésre. Az első feladat (Dobókocka) idén weboldal-, és képszerkesztési ismereteket igényelt, míg a jóval összetettebb második feladat (Sejtautomata) teljesítéséhez az Excelt kellett tudni profin használni, mivel függvények és feltételes formázás használatával egy igazi algoritmikus gondolkodást is igénylő szimulációt kellett a táblázatkezelőben megjeleníteniük.

A harmadik feladat (Akadémikusok) megoldásához egy akadémikusok adatait tartalmazó adatbázist kellett SQL-ben vagy Microsoft Access-ben létrehozniuk. A negyedik feladat (Meteorológiai jelentés) már komplexebb programozási ismereteket igényelt, amelyet Pascal, C++, Python, C#, Visual Basic és JAVA programozási nyelveken is meg lehetett oldani.

További információk a jeles érettségivel kiváltható ECDL-vizsgáról:
https://njszt.hu/hu/ecdl/erettsegi

Az elektronikus ECDL bizonyítványról részletesen:
https://njszt.hu/hu/news/2020-01-22/2020-februar-elejetol-e-vizsgakartya-es-e-bizonyitvany-valtja-fel-az-ecdl-ben-papiralapu-dokumentumokat

23 éves ügyvezető igazgatói munka után július 1-től megkezdi felmentési idejét és október 31-én nyugdíjba vonul Alföldi István. Az idén 71 éves vezető 1997 óta töltötte be az NJSZT ügyvezető igazgatói pozícióját, és idén október végéig fokozatosan adja át feladatait utódjának. Alföldi nevéhez fűződik az NJSZT munkáját immár több mint két évtizede meghatározó mottó: megőrizni a múlt értékeit, alkalmazkodni a jelenhez és legjobb tudásunk szerint befolyásolni a jövőt.

Alföldi István a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki és mérnök-tanári, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnök-közgazdász képesítéseket szerzett, és már a hatvanas évek végétől kezdve behatóan foglalkozott az akkoriban Magyarországon még gyermekcipőben járó számítástechnikával. A hetvenes évek elejétől a Központi Statisztikai Hivatal számítóközpontjának, később pedig az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Mérés-, és Számítástechnikai Kutatóintézetének vezető munkatársaként, később pedig a BULL Magyarország, illetve a KOPINT-DATORG informatikai vezetőjeként számos stratégiai fontosságú, országos szintű informatikai projektet irányított.

„Az elmúlt közel 23 évben közvetlen közelről lehettem szemtanúja, és aktív közreműködője annak, ahogy a számítástechnika a géptermek után az otthonainkat is meghódította – ennek minden áldásos és esetleg kevésbé hasznos hatásával egyetemben. Számomra öröm látni, hogy a mai gyerekek már készségszinten használják a digitális eszközöket, de fontos, hogy ne csak a szórakozást szolgáló, hanem a munka, vagy tartalom-előállításhoz használatos eszközöket is hasonló rutinnal kezeljék – ezért a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tevékenységre a következő évtizedekben is szükség lesz, így nyugodt szívvel adom át a stafétát utódomnak. Az egyre gyorsabban változó világ új szemléletet követel, mégis remélem, hogy – szükség esetén – a továbbiakban is segíteni tudom az NJSZT munkáját” – mondta el Alföldi István.

„Szeretném megköszönni Alföldi Istvánnak a több évtizedes kitartó munkáját, amely nélkül a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság nem érhetett volna el olyan kiemelkedő sikereket többek között a digitális írástudás magyarországi elterjesztésében, illetve a magyar ECDL-képzés sosem kerülhetett volna be a világ tíz legjobbja közé. A mesterséges intelligencia (AI), robotika, a digitális esélyegyenlőség (DE) beépítése a társaság napi munkájába szintén nagyon lényeges volt. Ugyanilyen fontos volt, és marad a jövőben is az NJSZT tehetséggondozó tevékenysége: a tanulmányi versenyeinken részt vevő magyar diákok több mint ötven érmet hoztak haza nemzetközi diákolimpiákról az elmúlt húsz évben” – tette hozzá dr. Beck György, az NJSZT elnöke.