Charaf Hassan rektor az ülést megnyitó beszédében az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megalapításának kezdeményezőjét, Széchenyi Istvánt idézte, aki azt írta Hitel című művében, hogy „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma”. „A BME hallgat a legnagyobb magyarra: jelenleg 750 doktori hallgató van az egyetemen, és a célunk, hogy 2030-ra elérjük az 1000-et, 2035-re az 1500-at” – jelentette ki a rektor.

A Neumann János Professzori cím kitüntetettje, Roska Botond 2014 óta a Bázeli Egyetem professzora, alapító tagja és 2018 óta igazgatója az egyetem Molekuláris és Klinikai Szemészeti Kutatóközpontjának. Kutatócsoportja kidolgozott egy olyan génterápiát, amely visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak. Sikerült működőképes, mesterséges retinát növeszteniük laboratóriumi körülmények között. Roska Botond egyebek mellett a magyar Szent István-rend és a Prima Primissima Díj kitüntetettje, továbbá a legrangosabb orvosi elismerések birtokosa. Roska Botond május 30-én pénteken a BME Simonyi előadótermében teltházas előadást tartott eredményeiről.

Az eseményen jelen volt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter. Roska Botondnak Charaf Hassan egyetemi tanár, a Műegyetem rektora és Kovács Levente egyetemi tanár, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) elnöke, az Óbudai Egyetem rektora adták a kitüntetést igazoló oklevelet és plakettet.

A kitüntetett felidézte, hogy édesapja, Roska Tamás a Műegyetemen volt professzor: „Nagyon szerette a munkáját, ezért én 18 éven át hallgattam, hogy milyen jó mérnöknek lenni”. Roska Botond hozzátette, a BME missziója ma is az, mint akkor: a fizikai, matematikai tudást olyan tevékenységekre fordítani, amelyeknek kézzelfogható haszna van. Megemlítette, hogy valaha matematikusnak is készült, és bár Neumann Jánossal személyesen nem találkozhatott, de rendre beleütközött „olyan tételekbe, amelyek valamiképpen az ő nevéhez fűződnek”.

“Roska Botond kutatói pályája, tudományos teljesítménye és munkájának  társadalmi hatása egyaránt példaértékű. A mesterséges retina és a látás visszaállításának területén elért áttörései nemcsak a jövő orvoslását formálják, hanem Neumann János szellemiségét is méltón viszik tovább: a tudomány és technológia határainak átlépésével az emberiség szolgálatába állítják az innovációt” – fogalmazott Prof. Dr. Kovács Levente, az NJSZT elnöke.

A BME Neumann professzori címét 2024-ben Krausz Ferenc, a Műegyetemen végzett Nobel-díjas fizikus, 2023-ban Karikó Katalin, előtte pedig Sir Konstantin Novoselov kapta meg, aki a grafén feltalálásáért kapott Nobel-díjat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság közösen alapította a Neumann János professzori címet, amelyet azon kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphat meg, akinek a tudományterülete, tevékenysége kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez.

A technológiai fejlődés a mindennapjaink részévé vált, az AI, a robotok és az emberek ma már együtt alakítják a jövőnket. Az Allee tavaszi kampánya, valamint az annak keretében megvalósuló kiállítás és programsorozat sokféle színes technológiai újítást, innovatív anyagokat, eszközöket és friss ötleteket mutat be, amelyeknek már a jelenben jövőt formáló hatásuk van. Az Allee bevásárlóközpont napi működésének része az innovációk, a digitális megoldások alkalmazása és a jövőbe mutató kezdeményezések felkarolása. Ezt a szemléletet tükrözi Alíz, aki mesterséges intelligencia és emberi közreműködés eredményeként létrejött karakterként az Allee bevásárlóközpont tavaszi kampányának új arca. Jelenléte nem az élő személyek, márkanagykövetek, kommunikációs partnerek és modellek kiváltását célozza, hanem lehetőséget biztosít arra, hogy kreatív és innovatív módon beszéljen többek között olyan témákról, mint az egészséges életmód, a fenntarthatóság vagy éppen az állatvédelem.

Alíz empatikus, stílusos, nyitott, tudatos és felelősségteljes karakter, aki a bevásárlóközpont digitális platformjain lesz jelen fotós és videós tartalmakkal. Sportol, egészségesen táplálkozik, moziba jár, ruhákat vásárol, vagy épp könyvet olvas, de időnként előforduló kis hibái és ügyetlenségei mindenkit emlékeztetnek arra, hogy ne várjunk el irreálisan magas mércét sem magunktól, sem másoktól. Kedves, pozitív, hétköznapi személyiségével azt szeretné bemutatni, hogyan lehet az egyensúly megteremtésére törekedni az egészség- és környezettudatosságban, társadalmi felelősségvállalásban, és a mindennapi személyes fejlődésben.

Az Allee üzlet filozófiájának fontos elemei a fenntarthatóság, a vásárlói élmény és a technológiai újdonságok ötvözése. „Az AI technológiát már alkalmazzák, többek között virtuális vásárlói asszisztensként, de mi egy ezen túlmutató, trendformáló kreatív eszközként tekintünk rá az iparágban. Hosszú távú célunk, hogy Alíz digitális kommunikációnk egyik központi arcává váljon, de továbbra is együtt fogunk működni valós influenszerekkel és modellekkel is. Alíz élményszerűen képes megjeleníteni a számunkra fontos alapértékeket, és segítségével hozzájárulhatunk a minket követők szemléletformálásához is, akár olyan kérdésekben, mint az állatvédelem és az egészséges táplálkozás” – emeli ki Juhász András, az Allee Center Managere.

A tavasz a “Mozgásban a jövővel” szlogen jegyében telik az Allee-ban. Miközben a digitális felületeken Alíz mindennapjaiba nyerhetünk betekintést, április 1. és május 11. között a bevásárlóközpont átriumában futurisztikus installáció és kiállítás, szombatonként pedig interaktív, a jövőt megidéző programok várják a látogatókat. A JövőTérben bemutatott innovációk, kiállítások és szórakoztató programok olyan technológiai újításokat mutatnak be, amelyeknek már a jelenben jövőt formáló hatásuk van: egy AI fej, a Talking Head, ami interaktív módon utánozza le az előtte megállók mimikáját és fejmozdulatait, egy humanoid droid, ami nemcsak megjelenésében hanem mozgásában is hasonlít az emberre, a világ első selfie robotja, egy skeccsrajzoló robot, egy robo dog, igazi ketrecharc robotokkal a mérnöki teljesítmény humoros bemutatására, aggyal irányítható lufifújás, digitális művészeti tárlat és még sok-sok más érdekesség is megtekinthető lesz.

Április 5-én Képes Gábor, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság főtitkára tart előadást és pódiumbeszélgetést. Április 12-én Emil Goodman digitális művészeti tárlatát is megtekinthetik az érdeklődők, valamint Réz András az új mozgóképes univerzumról tart előadást. Április 25-én, az emberi elme ereje témát járják körbe, ahol nemcsak agyhullámok segítségével vezérelt játékokat, hanem okos eszközöket is bemutatnak, és egy humanoid droiddal is találkozhatnak a látogatók.