A nagyobb autókölcsönző cégek online említésszámai viszonylag magasak, többségükben semleges vagy pozitív hangvételűek, de bőven akadnak negatív kommentek is. A fórumos beszélgetések vizsgálatakor pedig kiderült, ügyféloldalon beszélgetnek leginkább a szolgáltatások minősége és ára kapcsán, dolgozói vélemények, értékelések nem szerepeltek az említések listáján a publikus fórumokon.

Milyen következtetések vonhatóak le ebből?

Kihívások

1. Employer branding stratégia hiánya – Az autókölcsönző cégek számára az employer branding (EB) stratégia hiánya komoly veszteségeket okozhat. A folyamatos toborzás időt, pénzt és energiát emészt fel. Az employer branding hiánya miatt a cégek nem tudnak kitűnni a versenytársaik közül, ami megnehezíti a tehetségek megtartását és megszerzését.
2. Marketing stratégia kiegyensúlyozása – A marketing tevékenység túlnyomórészt a sales támogatására fókuszál. Ha csak a szolgáltatásokat hirdetjük, könnyen elveszhetünk a zajban, mivel minden cég hasonló kulcsszavakat használ: megbízhatóság, biztonság, jó ár-érték arány, flotta minősége. Ezek a témák egy bizonyos ponton túl kimerülnek és nehéz egymás fölé licitálni.
3. Egyedi üzenetek és értékajánlatok megfogalmazása – Ha minden álláshirdetésben ugyanazok az ajánlatok szerepelnek, a cégek nem tudnak kitűnni egymás közül. A Z generáció számára már nem elegendőek a hagyományos juttatások, fontosak a munkahelyi értékek, a társadalmi és környezeti felelősségvállalás, valamint a munkahelyi kultúra.
4. Munkavállalói kommunikáció az online térben – Ha nincs hiteles, munkahelyi hang a fórumokon, az növelheti a fluktuációt. A munkavállalók nem tudják előre felmérni, milyen céghez érkeznek, és ha kiderül, hogy nem passzolnak az értékeik, akkor tovább fognak állni. Ügyféloldalról azonban számos említése látható az előző táblázat alapján is cégeknek, ezek között pedig viszonylag magas a negatív hangvételű kommentek aránya is. Ezekre célszerű reagálnia a vállalatnak, ellensúlyozva ezek negatív hatását a márkára.

Megoldások

Az első olyan cég, amely EB stratégiát épít, jelentős előnyre tehet szert. Az employer branding célja, hogy vonzóbbá tegye a vállalatot a potenciális munkavállalók számára. Ehhez fontos, hogy a cég megfogalmazza, mitől különleges, milyen értékeket képvisel, és hogyan járul hozzá a munkavállalók fejlődéséhez. Az EB stratégia segíthet abban, hogy a cég hírneve javuljon és a dolgozók büszkék legyenek arra, hogy itt dolgoznak.

A munkahelyi márka építése nem csak a toborzásban segít, hanem a cég teljes márkájának is jót tesz. Az elégedett munkavállalók, mint nagykövetek, növelhetik a vállalkozás hírnevét és hitelességét. Ezért érdemes a marketing stratégiát kiegyensúlyozni, és hangsúlyt fektetni a munkahelyi kultúra bemutatására is. Használjuk a közösségi médiát arra, hogy bemutassuk a cégnél zajló eseményeket, a dolgozók sikereit és a munkahelyi élet pozitív oldalát.

Az egyedi üzenetek és értékajánlatok megfogalmazása segíthet a tehetségek megtalálásában és megtartásában. A cégnek fel kell mérnie, hogy mik az erősségei, és ezeket őszintén, konzekvensen kommunikálnia kell. Ez magában foglalhatja a fejlődési lehetőségeket, a rugalmas munkavégzést, a munkahelyi közösség erősítését, valamint a társadalmi felelősségvállalás terén tett erőfeszítéseket.

A cég létrehozhat saját fórumot vagy blogot, amely bemutatja a céges kultúrát és teret ad a munkavállalóknak arra, hogy megoszthassák saját tapasztalataikat az online térben. A közösségi média platformok kihasználása, mint például LinkedIn vagy Facebook, szintén hatékony lehet. Ezeken a platformokon a dolgozók beszámolhatnak a cégnél szerzett tapasztalataikról, sikereikről, és betekintést nyújthatnak a munkahelyi életbe. Ezáltal a potenciális munkavállalók jobban megismerhetik a céget és nagyobb eséllyel jelentkeznek, ha az értékek és a kultúra összhangban van az elvárásaikkal.

Az autókölcsönző szektor számára elengedhetetlen a jól átgondolt HR, marketing és employer branding stratégia kidolgozása. Az employer branding segíthet kitűnni a versenytársak közül, a marketing stratégia kiegyensúlyozása növeli a cég hitelességét és vonzerejét, az egyedi üzenetek és értékajánlatok pedig elősegítik a tehetségek megtartását. A munkavállalói kommunikáció erősítése az online térben pedig hozzájárul a pozitív munkahelyi kép kialakításához és a fluktuáció csökkentéséhez. Ezek a lépések együttesen segíthetnek abban, hogy az autókölcsönző cégek sikeresek legyenek a munkaerőpiacon és vonzó munkahelyet kínáljanak a jelenlegi és jövőbeli munkavállalók számára – írják.

Gyakorlati tippek: első lépések az employer branding útján

Egy sikeres employer branding stratégia hosszú kutatási folyamat eredménye, amely során egy szakember vagy ügynökség együttműködik a megbízóval, HR-rel, marketingkommunikációval és a dolgozókkal. Így a munkáltatói márkaépítés a kezdetektől átfog minden területet, és folyamatosan finomhangolható. Az autókölcsönző vállalatok számára is kiemelten fontos stratégiában gondolkodni, mivel a szakképzett tanácsadók bevonása jelentős költségcsökkentést hozhat, mind a toborzási, mind a belső képzési költségek tekintetében. De mutatunk pár instant ötletet, amelyek egy későbbi stratégiába jól beépíthetők.

Munkavállalói hatalomátvétel – Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a munkavállalók egy napra vagy hétre átvegyék a cég közösségi média csatornáit, és megoszthassák saját tapasztalataikat, napi rutinjukat, valamint az általuk szeretett céges kultúrát. LinkedIn: Egy hétig minden nap egy másik munkavállaló oszt meg posztokat a saját munkanapjáról, kihívásairól, sikereiről, valamint a munkahelyi környezet különlegességeiről. Instagram Stories: Az Instagram történetekben a munkavállalók bemutathatják a napi rutinjukat, a munkahelyi eseményeket, csapatépítő tevékenységeket és egyéb érdekes pillanatokat.

Kulisszák mögött tartalmak – A kulisszák mögötti tartalmak lehetővé teszik, hogy a potenciális munkavállalók betekintést nyerjenek a cég mindennapi életébe, a csapatmunkába, és megismerjék a vállalati kultúrát. Facebook: Rendszeres posztok arról, hogy milyen az élet a cégnél. Például bemutatók a cég különböző részlegeiről, interjúk a dolgozókkal, és beszámolók a vállalati eseményekről. YouTube: Vlog-sorozatok, amelyekben a munkavállalók beszámolnak a munkanapjukról, projekteikről és a cég által nyújtott fejlődési lehetőségekről – olvasható a közleményükben.

A Magyar PR Szövetség 2021-es évet lezáró PR Trendriportjának Z generációról szóló fejezetében mutatták be először a kutatás eredményeit. Ezzel egy időben Ausztriára is kiterjesztette az elemzést a Neticle csapata és Trunk Tamás, – aki az ausztriai Campaigning Bureau Z generációs tanácsadójaként ausztriai márkáknak is dolgozott már – hiszen a szoftver több nyelvterület szókészletével képes valós idejű média analízisre, monitorozásra.

„Mint ahogyan a Z generáció sem, így a Z generációról alkotott vélemények sem homogének. Országonként, sőt, csatornánként óriási különbségeket látunk a web hangjában, vagyis az internetezők generációról alkotott véleményében.” – mondta Trunk Tamás, Z generáció szakértő.

„Az elemzés lefedte a teljes magyar és osztrák internetet. Mintegy 15 online csatorna 2021-es említéseit vizsgáltuk a kutatás keretében. A cikkek, blogok és fórumok mellett nagy hangsúlyt fektettünk a social media, például a Facebook, Twitter, Instagram felületek elemzésére is.” – tette hozzá Sinka Gabriella, a Neticle marketingvezetője.

Ausztria és Magyarország eredményei között több izgalmas különbség is található, amelyek hátterében országok közötti digitalizációs fejlettségi, az ország általános hangulati állapota, és társadalmat érintő különbségek, vagy akár a lakosság közösségi média használati szokásainak eltérései húzódhatnak meg. Ausztriában a társadalom 56,3 százaléka Facebook felhasználó, míg Magyarországon ez az arány több, mint 66 százalék – vagyis hozzávetőlegesen 6 750 000 fő rendelkezik felhasználói fiókkal. Nyugati szomszédainknál viszont a Twitter sokkal népszerűbb.

Magyarországon 2021-ben az online médiában 6 292 alkalommal említették a Z generációt, ez magasan meghaladja az Y és X generáció említéseit. Ausztriában az említések száma 3 198 a Z generáció esetében, hasonlóan a magyarországi adatokhoz, és ehhez hasonlóan az Y és X generáció említései jelentősen alacsonyabbak. Az interakciók száma ezek többszöröse, ami azt jelenti, hogy a közösségi médiában a téma rezonanciája nagy, a kommentek száma magas a generációval foglalkozó tartalmak esetén.

A Neticle felmérése alapján az online hír- és magazin portálok közül a Z generáció témájával kiemelkedően sokat foglalkozott a MarieClaire, a ProfitLine, a DigitalHungary, az Origo, az Index, a WMN és a HRPortal.hu.

A Z generáció címlapra Magyarországon 376 alkalommal került, ezzel szemben Ausztriában csupán 74 alkalommal. Cikkekben Magyarországon 1 638, Ausztriában 1 098-szor került említésre a Z generáció.

A közösségi média felületek közül Magyarországon a Facebook-on említették a Z generációt a leggyakrabban, összesen 3 117 esetben, míg Ausztriában a Twitter felületen született a legtöbb említés, 1 008 alkalommal.

Ahol az eltérés mutatkozik, az az említések véleményindexe, azaz az adott témához tartozó mutató, mely az említés tartalmának negatív illetve pozitív töltetét határozza meg. A véleményindex nem egyszerűen a semleges-pozitív-negatív arányokat mutatja, hanem egy komplex mutató, ami figyelembe veszi az említésszámok mellett a pozitív-negatív említések mértékét is (nagyon negatív, negatív stb.)

Míg Ausztriában a közösségi médiára vonatkozó említések véleményindexének értéke 1 596, ugyanez Magyarországon 336. Azaz Magyarországon a Z generációt övező online megítélés jelentősen negatívabb az említések és interakciók tekintetében.

A brand safetyt, azaz a márkabiztonságot helyezte középpontba a hirdetések elhelyezésének szakértője, a Gemius Hungary Kft., amikor a Neticle Zrt.-vel összefogva új szolgáltatást fejlesztett ki. A Neticle emberi pontosságú, automatikus szöveg- és médiaelemző eszközei segítségével ki tudja számolni bármilyen tartalomra vonatkozóan, hogy mellette a szóban forgó brand számára kockázatos-e hirdetést elhelyezni, és ha igen, mennyire.

A másodperc törtrésze alatt automatikusan lezajló – így a hirdetési ökoszisztémába könnyedén beilleszthető – folyamatban minden tartalom pontszámot kap: az adott helyre hirdetést elhelyezni csak egy bizonyos pontszám alatt lesz javasolt, azaz brand safe. Ezt teszi lehetővé a Gemius hirdetési keretrendszere.

A pontszám kalkulálásakor a Neticle rovatok szerinti médiakategorizálást és általános sentiment elemzést is készít, valamint külön figyelmet kap az erőszakos, a gyűlöletkeltő és a felnőtt tartalom szűrése. A rendszer sok ezer, magyar nyelvű médiatartalom alapján létrehozott, rengeteg kifejezésből álló könyvtárral dolgozik, ami folyamatosan tanul, frissül. A hirdetés elhelyezése így maximálisan megfelel majd a márkapolitikának és -stratégiának.

„A folyamat végén a márkafelelősök, márkamenedzserek kezében van a döntés, hogy a hirdetéseiket hogyan helyezik el. A fejlesztés során azoknak a marketingszakembereknek szerettünk volna új, hatékony eszközt készíteni, akik ezeket a szakértői döntéseket sok ezer, naponta frissülő adattal is szeretnék megtámogatni” – emelte ki Szekeres Péter, a Neticle Zrt. társalapítója és ügyvezetője.

„Így a hirdetők a célcsoport elérés (on target reach), a láthatóság (viewability) és a hirdetési csalások (fraud) mellett egy újabb fontos problémájukat tudják a Gemius támogatásával megoldani a szokásosan magas szintű, rugalmas keretek közt” – tette hozzá Ambruszter Géza, a Gemius Hungary Kft. cégvezetője.

A termék egyik tesztelése: 500 hírportál főoldali lead elemzésében így oszlottak meg a problémás tartalmak

A szolgáltatás Magyarországon április 1-től megrendelhető a Gemius Hungary Kft-től. A későbbiekben elérhetővé válik majd azokban a külföldi országokban is, ahol a Gemius már most is jelen van.

Nem múlhat el ősz a Regional Startup and Innovation Day nélkül: a Hiventures az idén is megrendezte Kelet-Közép-Európa startup ökoszisztémájának legnagyobb eseményét – a COVID-19 miatt ezúttal kizárólag virtuálisan. Ez a helyzet a szervezőket is új megoldásokra inspirálta, különleges digitális látványelemekkel színesítették az előadásokat. Ami viszont nem változott, hogy a korábbi évekhez hasonlóan neves nemzetközi és hazai előadóktól hallhatott nívós előadásokat a közönség.

„Míg a tavalyi év még a virágzó aranykort jelentette a startup ökoszisztéma számára, az aktuális helyzetben rengeteg, olykor extrém kihívással találták magukat szemben a szereplők. A startupok esetében a túlélés vagy a vállalkozás átalakítása, a befektetők tekintetében a megnövekedett kockázatok kezelése és a portfolió megóvása került a fókuszba – foglalta össze a helyzetet nyitóbeszédében Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója. Hozzátette, hogy „mindemellett a történelem már többször bebizonyította: a krízis egyben lehetőség is, hiszen ambiciózus alkalmat teremt új vállalkozások elindításához, teret nyit az új ötleteknek és az innovációnak. Utóbbira jó példák a digitális megoldásokat fejlesztő startupok, akik megmutatták, hogy egy válság közepén is lehet gyorsan és hatékony skálázódni.”

A Hiventures vezérigazgatója a befektetői oldalt elemezve pedig bíztatónak nevezte, hogy „bár 2019 hasonló időszakához képest az európai kockázatitőke ügyletek értéke 12%-kal visszaesett, az első negyedév 9,5 milliárd euró értékű befektetései minden idők harmadik legmagasabb adatát jelentik”. A hallgatóságot hasznos útravalóval ellátva kiemelte, hogy „a krízis átvészelésében az alkalmazkodásé a főszerep. Aki az adaptációhoz helyesen méri fel, hogy a terméke, szolgáltatása hosszú távon képes-e a piaci igényeket megválaszolni, majd ennek megfelelően frissíti az üzleti tervét, valamint felkészül a krízis utáni éra növekedési lehetőségeire, az – akárcsak egy teve – hosszú távon, bármilyen kemény körülmények között is képes lesz nagy teljesítményt nyújtani.”

Hasonló derűlátás jellemezte Jason Williamson, az amerikai székhelyű Oracle for Startups és az Oracle for Research alelnökének előadását is, aki szerint a pandémiás időszak rávilágított arra, hogy a startup szektor a virtuális térben is tökéletesen működik, amellyel új távlatok nyílnak meg a világ bármelyik pontjáról érkező ötletek becsatornázásában. „A startup-innovációk jövőjében a nagyvállalatoknak kulcsszerepe van, akik többsége egyrészt örömmel kínál együttműködési lehetőséget, másrészt tökéletes ugródeszkaként szolgálhat az innovatív vállalkozásoknak” – hangsúlyozta a világcég startup programjának vezetője.

A prezentációk sorát folytatva Michael Schuster, a páneurópai Speedinvest társalapítója és ügyvezető partnere arról osztott meg értékes gondolatokat hallgatósággal, hogy a virtuális üzletkötés elterjedése, mely a kapcsolatépítésnek már egy új, magasabb szintjét jelenti, a kockázati tőke európai viszonylatban rendelkezésre álló bőséges volumene, továbbá az a tény, hogy az egyre több kategóriateremtő startup sikertörténetnek köszönhetően befektetői szemmel Európa egyre érettebb vállalkozói ökoszisztémának számít, hogyan teszi egyre intenzívebbé a kockázati tőkét nyújtó szervezetek közötti versenyt. A befektetői oldalt követően Hosszú Katinka magyar úszórekorder, aki egy pekingi világversenyen kapta az Iron Lady becenevet és aki ebből a brandből sikeres üzletet, úszóklubot, úszóiskolát indított, lépett a virtuális színpadra és osztotta meg tapasztalatait a közönséggel arról, hogy karrierjében és az üzleti életben egyaránt jelen lévő kivételes szenvedélye, sikerei, olykor sikertelenebb időszakai milyen szerepet játszottak személyes márkájának felépítésében. „A legfontosabb, hogy találd meg a szenvedélyed és azt, mi tesz téged mássá és egyedivé. A pénzügyek vagy az eredmények helyett pedig sokkal inkább a termékedre koncentrálj, vagyis arra, amit csinálsz” – árulta el legfontosabb tanácsát Katinka, aki sikerének egyik zálogát a hitelességben látja.

Az este egyik fénypontja idén is a Startup and Innovation Award of Hungary díjátadó volt. A koronavírus járvány miatt azonban egy új díjat is létrehoztak a szervezők, az est során először került kiosztásra a The Best Crisis-Agile Startup (A Covid-19 krízisre legkiválóbban reagáló startup) elismerés. A díjat az intelligens vállalati szövegelemző megoldásokat nyújtó Neticle nyerte, miután annak dacára, hogy a pandémia nagyon komoly kihatással volt a működésére, olyan új utat talált, amellyel úgy tudta fenntartani a működését, hogy nem kényszerült sem a létszám, sem a fizetések csökkentésére. A közönség döntötte el a wmn.hu felületén a The Best Female Entrepreneur of the Year (Az év női startup vállalkozója) kategória nyertesét: a közel 25 ezer szavazat több mint felét és az elismerést a gyerekeket játszva, élményalapon programozni tanító Logiscool alapító vezetője, Dr. Breuer Anita kapta. A Founder of the Year (Év startup alapítója) díj pedig a Hiventures portfóliójába tartozó üzleti alkalmazásfejlesztéssel foglalkozó Oriana alapítójáé, Basa Richárdé lett.

Az RSID egyik esszenciáját jelentik a személyes megbeszélések, találkozók, amelyek idén is megvalósításra kerültek. Az online találkozók lehetősége ezúttal kétszer annyi érdeklődőt vonzott, mint a tavalyi évben, a befektetői Speed Datingen több mint 200 tárgyalás zajlott le, ahol a körönként 10 perces meetingeken komoly nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező cégek képviselői segítették szakmai eszmecserével és potenciális befektetési lehetőséggel a startupokat.

Nem maradhatott el a Hiventures portfóliójába tartozó startupokból létrehozott digitális kiállítás sem. A látványos szakmai show félidejében öt hazai csapat, a Rollin Technologies (vezetéknélküli elektromos roller töltés), a Robogaze (AI-alapú arcfelismerés és közúti balesetmegelőzés), a 9axis (forgatható gombok nélküli játékvezérlő), a Green Deops Farm (innovatív hidropóniáus növényrendszer) és a Norsgud (csúcstechnológiás hőtartó cipőtalpak) kapott lehetőséget, hogy a nagyközönségnek bemutassa fejlesztését.

Az este talán legjobban várt része a Get in the Ring! startupverseny regionális döntője volt, a Szerencsejáték Zrt., mint az esemény főszponzorának támogatásával. A versenyzőknek idén az e-sport, a sport digitalizáció és a sporttechnológiai iparág forradalmasítására kellett innovatív megoldásokat találniuk. „A nagyvállalatok hajlamosak arra, hogy a nagy újításokra fókuszáljanak, ezért időnként elfeledkeznek azokról a kisebb, akár meglévő termékekhez kapcsolódó fejlesztésekről, amelyek a mai világban meghatározó fontosságúak az ügyfélélmény folyamatos javításához. Reményeink szerint a startupok és az ehhez hasonló versenyek segítenek ezen a téren is fejlődni” – foglalta össze várakozásait Koppány Gergely, a Szerencsejáték Zrt. játékfejlesztési és stratégiai igazgatója. A zsűri döntése alapján 2020-ban a járványbiztos szurkolásban új fejezetet nyitó Seyu – Együtt a győzelemért! vitte el a díjat: a magyar fejlesztésű alkalmazással akár több ezer kilométer távolságból is bíztathatjuk már kedvenc csapatunkat, sportolónkat, úgy, hogy az applikáción keresztül beküldött buzdító selfieket kihelyezésre kerülnek a stadionokban található LED kijelzőkre.

Aki esetleg lemaradt volna az eseményről, az megnézheti a teljes műsort a Hiventures youtube oldalán:

A rendezvényről készült rövid összefoglaló videó itt tekinthető meg:

„A befektetést a növekedés gyorsítása mellett a termékeink fejlesztésére fordítjuk. Elsősorban a korábban szöveges válaszok elemzésére épülő szoftverünket, a Zurvey.io-t fogjuk a felhasználói visszajelzések szerint bővíteni: integrált megoldásként, egy okos kérdőívkészítővel és ennek automatikus, azonnali elemzésével segítjük majd a vásárlói, munkavállalói és más visszajelzések kényelmes gyűjtését és elemzését. Mindezzel – és az idei, viszonylag hosszabb lefolyású rebrandinggel – sikerült létrehozni enterprise termékportfóliónkat, mellyel így tovább erősödünk a régió meghatározó piaci szereplőjeként” – mondta Szekeres Péter, a Neticle ügyvezetője és társalapítója. „Természetesen terveink megvalósításához szükségünk van további erőforrásokra – így hamarosan sor kerül csapatunk jelentős bővítésére is” – tette hozzá.

A versenyképesség elengedhetetlen része, hogy egy szervezet képes legyen gyorsan és rövid válaszidőkkel reagálni a vásárlói és munkavállalói visszajelzésekre, valamint az online megjelenő ügyfél- és felhasználó hangokra. A gyors alkalmazkodás hatalmas versenyelőnyt jelent, s ebben kiváló segítség a Neticle.

“A Neticle-ben egy szakmailag erős, elhivatott csapat egyedi technológiát hozott létre a természetes nyelvfeldolgozás terén. A többéves, kitartó fejlesztési munka eredményeként startupból lett scale-up innovatív megoldása már bizonyított a piacon és készen áll jelentősebb tőkebevonás mellett szintet lépni. A Lead Ventures ezen fázisban levő cégekre fókuszál mind itthon, mind a közép-kelet európai régióban” – tette hozzá Galácz Ábel, a Lead Ventures vezérigazgatója.

A Lead Ventures egy éve kezdte meg befektetési tevékenységét, a jelen tranzakciót megelőzően már három sikeres scale-up befektetési kört hajtott végre hazánkban és a régióban. Megállapodást írt alá a magyar Codecool programozó iskolával, a cseh ipari berendezések hangalapú diagnosztikájával foglalkozó Neuron Soundware-rel és a szlovák plazma alapú fúrótechnológia fejlesztésére fókuszáló GA Drillinggel.

A PR és munkáltatói márka építésére szakosodott Hive Creative nyerte a Nextent Informatika Zrt. employer branding tenderét. Az informatikai cég 2018 januárjában kezdi meg a közös munkát a Hive-val. Az ügynökség egy speciális online márka- és munkáltatói imázselemző rendszert, a HireWiser-t használja majd, melyet a COVA-val és a Neticle-lel közösen fejlesztettek. A feladat a külső diagnosztika, a szervezet és a kommunikációs csatornák elemzése alapján egy komplex employer branding stratégia és a kapcsolódó kommunikációs javaslatok kidolgozása, amelyek alkalmasak a munkáltatói márka hosszú távú továbbfejlesztésére.

Így az employer branding stratégia egyszerre támogatja az üzleti célok elérését, a vállalati önkép kialakulását, illetve a vállalati kultúra értékeinek széles körű megismerését is.

„Azért választottuk a Hive Creative-ot, mert komplex megoldásukban három szakterület tudása egyesül. A mérések során átfogó, hiteles képet kapunk munkáltatói márkánkról; megismerjük a kollégáink oldaláról felmerülő igényeket, ezekre alapozva pedig szakértők bevonásával kidolgozott, cégre szabott megoldási javaslatokat kapunk. Az informatikai szektorban igen erős a munkavállalókért vívott harc. Számos olyan projekten dolgozunk különböző területeken – mint az energetika, Big Data vagy DevOps – melyekhez folyamatosan bővülő szakértő csapatra van szükség. Annak érdekében, hogy toborzásunkat és megtartásunkat még hatékonyabbá tegyük, fontos, hogy adatokra épülő megoldásaink legyenek és mindezt egy lendületes szakértő csapattal dolgozzuk ki”– mondta Kristóf Nóra, a Nextent Informatika Zrt. marketingvezetője.

„Már a tenderezési folyamat is számos kihívást hozott, de megérte a befektetett energia, nagyon várjuk a közös munkát a Nextent-tel. Bízunk abban, hogy hosszú távú lesz az együttműködésünk és megoldásaink hatékonyan támogatják majd az employer branding folyamatokat azzal a nem titkolt céllal, hogy a Nextent dolgozói ne csupán jól tájékozottak legyenek, de bevonáson alapuló kampányokkal jobban megismerhessék és magukénak érezhessék azokat a szervezeti értékeket, melyek elsajátítása és gyakorlati alkalmazása szükséges a mindennapi munkájuk során” – mondta Tóth-Nagy Péter, a Hive Creative Kft. ügyvezetője.

Az idei nyár is a fesztiváloktól volt hangos, ráadásul legnagyobb tavunk vonzáskörzetében is egyre több a rendezvény: a nemzetközileg is régóta sikeres MasterCard Balaton Soundmellett a B.my.Lake és a Strand Fesztivál, valamint kicsit távolabb és más célcsoporttal, de a szintén tradicionális Művészetek Völgye is várja a látogatókat. Vajon melyikük hogyan teljesített a közösségi médiában?

A vizsgálat alapját a 2014. június 1. és augusztus 31. közötti online megjelenések adták, mivel a vizsgált rendezvények a július 10. és augusztus 2. közötti időszakban zajlottak. A négy fesztivál közül magasan a Balaton Soundot említették legtöbbször az online térben: majdnem kétszer annyi alkalommal, mint a többi rendezvényt együttvéve. A sereghajtó e tekintetben a B.my.Lake, amely a lista közepén állóknál is egy nagyságrenddel kevesebb alkalommal szerepelt a weben. (A Sound esetében érdekesség, hogy a fesztivált követően, augusztus közepén ismét gyakran tűnt fel a közösségi médiában. Ennek oka egy, a rendezvény után bekövetkezett balesettel kapcsolatos poszt gyakori megosztása.)

A fesztiválok említésszámának megoszlása 2014. június 1. és augusztus 31. között (Forrás: Neticle Technologies)

Az említések hangvételét elemezve ismét a semleges megszólalások vannak többségben. Ezt részben a bejegyzések, beszélgetések leggyakoribb témái magyarázzák: a szállásbérlés, eladó jegyek, illetve a program megvitatása. A Sound esetében a fesztivál egyes napjain nagyobb számban mutatkozó negatív vélemények a „szakadó eső” témája köré csoportosulnak, és ez nem csak a Facebookon, de online cikkekben, illetve portálok címlapjain is megjelent. A Strand Fesztivál esetében is a rossz időjárás, illetve az ebből fakadó megfázások motiválták a viszonylag nagyszámú negatív említést.

A napi véleményindex grafikon megmutatja, hogy az egyes napokon összességében milyen vélemények születtek az egyes fesztiválokkal kapcsolatban. (Forrás: Neticle Technologies)

A Művészetek Völgye esetében a – gyakran pozitív – facebookos bejegyzések viszik a prímet, melyek közül a legtöbb a designról, hangulatról, megjelenésről szól – és persze itt is felbukkan a szállás, mint központi téma. Míg jellemző negatív kifejezés nem merült fel a rendezvénnyel kapcsolatban, a pozitív említésekben visszatérő elemek a „lelkes”, „varázsol”, „kreatív”, és az „elképesztően jó”. Meglepően sok (elismerő) szó esett a Művészetek Völgye mobilapplikációjáról is.

Ha az egyes fesztiválok véleményárfolyamának alakulását tekintjük, minden rendezvénynél pozitív tendenciát látunk a vizsgált időszakban. A legnagyobb mértékben a legtöbbet emlegetett Balaton Sounddal kapcsolatos vélemények mutatója emelkedett, de a Művészetek Völgyének sincs szégyenkeznivalója: aránylag kevesebb említése ellenére az összesített visszhangja igen pozitív volt. A többiekhez képest kevés online megjelenést elért B.my.Lake esetében a véleményárfolyam emelkedése is visszafogott.

A véleményárfolyam (WOI) egy univerzális mutató, mely egy dinamikus mutatószámban foglalja össze a webes véleményeket. (Forrás: Neticle Technologies)

(Fotó: Sziget/Mohai Balázs)

Az iWiW online említéseinek alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az oldal az utóbbi időszakban már nemigen foglakoztatta sem az online sajtót sem a közösségi médiában aktív felhasználókat – egészen addig, amíg be nem jelentették a leállítását.

Az iWiW kifejezés online említésszámának alakulása 2013. júliusától 2014. júliusáig (Forrás: Neticle Technologies)

Ami a vélemények hangvételét illeti, a korábbi időszakban is inkább negatív hozzászólások jelentek meg a semlegesek mellett, míg a megszűnés előtti időszakban elsősorban a sajnálkozás hangjai húzták lefelé a véleményindexet. Érdekesség, hogy ezúttal elsősorban a címlapra került írásokban fejeződött ki markánsabban a vélemény, a Facebook-bejegyzések kevésbé voltak negatívak.

Az Említéstérkép grafikonja megmutatja, hogy az egyes napokon hány alkalommal (körök mérete), milyen felületen (körök színe) és összességében milyen minőségben (körök függőleges tengely melletti elhelyezkedése) említették meg az iWiW-et. (Forrás: Neticle Technologies)

Tartalmi szempontból az üzemeltetés költségei, a versenyhelyzet és a nem nyereséges működés voltak a vezető témák, mellettük az iwiw2-átverés kapcsán az adathalászatot említették még gyakran. A pozitív kifejezések vizsgálata kifejezetten domináns szavakat nem eredményezett, de kvalitatív szempontból értékelve a nosztalgiázás, élmények, illetve a portál egykori szerepének elismerése kapott teret a bejegyzésekben.

A véleményárfolyam (WOI) egy univerzális mutató, mely egy dinamikus mutatószámban foglalja össze a webes véleményeket. (Forrás: Neticle Technologies)

Az iWiW-hez hasonlóan kemény versenyhelyzetbe került hazai szolgáltatások (pl. Freemail, Citromail, myVIP) számára intő jel lehet, hogy egyrészt szinte alig kapnak teret az online írásokban, beszélgetésekben, másrészt véleményárfolyamuk – a most bezárt oldalhoz hasonlóan – lassan, de folyamatosan erodálódik a netes közösségben.

Idén tavasszal és nyáron szinte minden hétre jutott egy – általános vagy tematikus – gasztronómiai tömegrendezvény. Arra voltunk kíváncsiak, ki lehetett-e emelkedni ebből a zajból és hogyan reagált a tematikára az online közösség.
A vizsgálat alapját a 2014. május 20. és június 20. közötti online megjelenések adták, fókuszában pedig a Gourmet Fesztivál állt. Ez idő alatt a Gourmet Fesztivál közel 1000 alkalommal jelent meg a weben: a 685 Facebook-bejegyzés mellett 210 online cikkben is. A gasztrodömping alapján feltételeztük, hogy megjelennek az ellenző hangok is, de az eredmények ezt nem igazolták: a semleges említések túlsúlya mellett a pozitív vélemények nagyságrenddel túlszárnyalták a negatív hangvételű megjelenéseket, és utóbbiak között nem is lehetett fő irányvonalakat, hívószavakat azonosítani.

Az Említéstérkép grafikonja megmutatja, hogy az egyes napokon hány alkalommal (körök mérete), milyen felületen (körök színe) és összességében milyen minőségben (körök függőleges tengely melletti elhelyezkedése) említették meg a Gourmet Fesztivált. (Forrás: Neticle Technologies)

A pozitív említések terén figyelemreméltó, hogy nem csak a – természetüknél fogva személyesebb és értékelő jellegű – közösségi médiás bejegyzésekben, de a témáról megjelenő, hagyományosan inkább semleges hangvételű cikkekben is tetten érhetőek. Különösen kedvelte a fesztivált a Szeretlek, Magyarország!, de az Origo, a Femina.hu és a Világevő blog is pozitív tonalitással írt róla. A dicsérő szavak között a leggyakoribbak a következők voltak: legjobb, finomság, tuti, elképesztő, pompás, minőségi, szép.

Az egyes fesztiválok online említésszámának alakulása (Forrás: Neticle Technologies)

A vizsgált időszakban két további gasztrofesztivált is rendeztek: a Főzdefeszt & Street Food Show-t, valamint a Budavári Sörfesztivált. Mindkét eseményről – és különösen a sörfesztről – pozitív volt az online közösség visszajelzése, viszont egyenként csupán a Gourmet Fesztivál említésszámának kb. egyharmadát tudták elérni. Ennek oka a Gourmet Fesztivál jól szervezett kampánya mellett részben a valamivel szűkebb célcsoport és az is lehetett, hogy az idő előrehaladtával a gasztro-téma kissé kifulladt a webes közegben.

A véleményárfolyam (WOI) egy univerzális mutató, mely egy dinamikus mutatószámban foglalja össze a webes véleményeket. Az említésfolyam sávjának szélessége arra mutat rá, hogy az adott pillanatban mennyi említést értek el az egyes kulcsszavak. (Forrás: Neticle Technologies)

(Fotó: Gourmet Fesztivál Facebook-oldala)

Már többéves hagyománya van annak, hogy a divatlapok (JOY, Glamour, Cosmopolitan) a célcsoportjukba tartozóknak – különösen fiatal nőknek – számos partnerrel együttműködve kuponos bevásárlóhétvégéket szerveznek. A kereskedők és a vásárlók egyaránt jóelőre terveznek ezekkel az akciókkal. Hogy gazdaságilag előnyös-e a kialakult gyakorlat, az vitatható (és sokan vitatják is), az viszont mérhető, hogy a lapok megítélésére milyen hatással vannak.

A Neticle a 2014. április 21. és május 16. közötti időszakra vizsgálta a JOY online megjelenéseit. Egyértelműen látszik, hogy a vásárlási akció hatására fellendült az említések száma: a korábbi napi legfeljebb 50 említés helyett a hétvége közelében napi 100-200-szor is feltűnt a magazin neve az online térben. Az eseményt egyébként ritkábban hivatkozták le a teljes nevén (JOY Napok), az esetek többségében csupán a magazinra utaltak a vonatkozó posztokban, bejegyzésekben.

Forrás: Neticle Technologies (www.neticle.hu)

A tartalmi elemzés is megerősíti, hogy az akció kötötte le a netezőket: a kupon, kedvezmény, akció szavak fordulnak elő leggyakrabban. Az aktivitás visszhangja összességében pozitív: míg az online cikkek és részben a blogbejegyzések semleges hangvételűek, a Facebook-posztok véleményeket tükröznek, mégpedig elsősorban pozitívakat.

Az Említéstérkép grafikonja megmutatja, hogy az egyes napokon hány alkalommal (körök mérete), milyen felületen (körök színe) és összességében milyen minőségben (körök függőleges tengely melletti elhelyezkedése) említették meg a JOY Magazin nevét. (Neticle Technologies, www.neticle.hu)

A kedvező tonalitású szavak vizsgálata már kicsivel többet ad a márka értékéhez is: a leggyakrabban előforduló kifejezések között az olcsóság mellett már feltűnik a „kedvenc”,”sportos”, „jó hangulat” és a „legmenőbb” is.

A JOY Napok a versenytárs magazinokra is hatással volt az online térben, nem utolsósorban az egyes vásárlási napokat összehasonlító megszólalások révén. A vizsgált időszakban valamennyi érintett női magazin ún. véleményárfolyama (a véleményben mérhető érték alakulása) emelkedő tendenciát mutatott, de a legtöbbet természetesen a JOY nyerte.

Zárójelben az említések száma. (Neticle Technologies, www.neticle.hu)