A mainstream médiában elsősorban a számítógépes játékok kedvezőtlen, esetenként károsnak nevezett hatásairól tudósítanak, és ritkán hallani arról, hogy ezeknek van-e bármilyen pozitív oldaluk, és ha igen, melyek azok. Ebben kíván segítséget nyújtani az a speciális, nemzetközi viszonylatban is egyedülálló kutatássorozat, amelynek keretein belül a NetCoGame JátékosLét Kutatóközpont 2011 óta vizsgálja a magyar gamer közösségeket.

2022-ben a kutatás, amelyet már több mint 80 ezren töltöttek ki, a Pixellel és a GameStar magazinnal partnerségben zajlik, aminek köszönhetően a kitöltők között 1 darab gamer széket és 4 db gamer egeret sorsolnak ki.

Már több mint 80 ezren töltötték ki a NetCoGame JátékosLét kutatását

Dr. Fromann Richárd, a NetCoGame JátékosLét Kutatóközpont alapítója 2013 szeptemberében fogalmazta meg a „JátékosLét” kifejezést a „játékos létezés” szavak összevonásából, amelynek jelentéstartalma attól függően változik, hogy az első vagy a második szó a hangsúlyos: ha a „játékos” szóra koncentrálunk, akkor a játékosok kutatására, létezésére vonatkozik, ha pedig a „lét” kifejezés kerül a középpontba, akkor a „játékos” szó már minőségjelzői szerepbe kerül, így gyakorlatilag magára a „gamifikációra” utal, mivel a játékosításban az életünk, a létezésünk válik játékossá.

A JátékosLét Kutatás minden évben nyilvánosságra kerülő adatai és megállapításai alapján 2016-ban írta meg a doktori disszertációját, majd 2017-ben az első gamifikációs szakkönyvet, „JátékosLét – a gamifikáció világa” címmel, amelyben a játékos létről, a játékos világszemléletről tudományosan, történeti, szociológiai és pszichológiai kontextusban elemzi a videojátékok megjelenését és felhasználási lehetőségeit a mai világban.

Problémamegoldás a való életben is a játékok által

„Hiszem, hogy a játékok által jobbá válik a világ – egy játékos létben. A játékok világa a szabadságról szól; megmutatja, hogy a nehéz helyzetekben milyen alternatív megoldási lehetőségek lehetnek, mik lehetnek azok a szerepek, világok, mini társadalmak, kapcsolatok, amelyek komoly segítséget nyújthatnak a való életben. A játék számomra egy látásmód, amely jobbá teheti az életünket; egy olyan különleges érték, amely mindenkihez szól, és „újrarendező” szabályaival képes felülírni még azokat a sztereotip képeket és előítéleteket is, amelyek a játékon kívüli világban megoldhatatlannak és feloldhatatlannak tűnnek” – mondja dr. Fromann Richárd a JátékosLét honlapján olvasható írásban.

Ezt erősíti meg Juhász Gergő „Alta”, a kutatóközpont szakmai vezető-helyettese, a Good People Everywhere kreatív vezetője is, akinek a közösség a kedvenc témája. „Talán kevesen gondolják, de a játékosok 70%-a a való életben is találkozik a csapattársaival. Nekem is így jött létre az a 40 fős baráti társaságom, akikkel hat éve találkozunk kéthetente, de nyaralni is együtt járunk. A közvetlen baráti körömben vannak olyan emberek is, akik egy játékban találtak egymásra, és azóta már házasok. A kutatásunk kitöltőinek 19%-a mondta azt, hogy jött már létre kapcsolata a játékok során. Azért ez sok mindent elárul” – mondja, majd hozzáteszi, hogy a kérdőív kitöltése már csak azért is fontos, mert a kutatás hamarosan megújul. Az évenkénti egy nagy felmérés helyett ezentúl kisebb és specifikusabb témákra osztják azt.

Oszlassuk el a játékokkal kapcsolatban kialakult negatív sztereotípiákat!

A téma iránti érdeklődést jól mutatja, hogy már az első JátékosLét Kutatásra közel tízezer fő válaszolt önkéntes alapon. Az évről évre megismételt felmérés során pedig ki is rajzolódtak bizonyos mintázatok, trendek, sőt, egy hét kategóriából álló, „F-modellnek” elnevezett játékmotiváció-tipológiai modell is, amely segítségével azonosítani, csoportosítani és kategorizálni tudják a különböző játékosokat, de kiemelten fontosnak tartják azt is, hogy a kutatássorozat révén el tudnak oszlatni bizonyos, a játékokkal kapcsolatban kialakult negatív sztereotípiákat, mint a játékfüggőség, az agresszív magatartás kialakulása, vagy a tévhit, amely szerint a számítógépes játékokból nem lehet semmit tanulni, azok csupán felesleges időtöltésül szolgálnak.

A játékosoknak szeptember 16-ig van lehetőségük részt venni a kutatásban, hogy a NetCoGame JátékosLét Kutatóközpont munkatársaival együtt mutassák meg a világnak, hogy a játékok igenis jók, a játékosokkal szemben felállított negatív sztereotípiák nem igazak.

A Neumann Társaság első idei múzeumi témanapjának fókuszában a videojátékok múltja, jelene és jövője áll majd az egyik legelső gaming platformtól a napjaink csúcsát képező virtuálisvalóság-játékokig.

A szegedi Agorában működő Informatika Történeti Kiállításon, Sir Clive Sinclair legendás házi számítógépe, a ZX Spectrum piacra kerülésének 40. évfordulóján, 2022. április 23-án járják körül a videojátékok történetét a kezdetektől napjainkig a témanap szervezői. Azért ezt a napot választották a szervezők, mert bár tervezője nem annak szánta, a Sinclair ZX Spectrum számítógép a világ egyik legnépszerűbb gaming platformja lett, melyből Nagy-Britannia gazdasága és kultúrája is profitált. A magyar Novotrade-nek köszönhetően magyar fejlesztők is készítettek azóta legendássá lett játékokat erre a gépre.

Az előadások mellett klasszikus játékok kipróbálására is lesz lehetőség a tárlatra szóló normál belépőjeggyel. A résztvevők 9 és 17 óra között szakmai tárlatvezetések keretében megtekinthetik az Informatika Történeti Kiállítás állandó tárlatát és a távközlés történetéről szóló Telefónia időszaki kiállítást is.

A SPECTRUM 40 témanap előadásai (11:00 és 13:00 között):

• Képes Gábor (marketingigazgató, Kemény János-díjas informatikatörténész, NJSZT)
  40 éves a ZX Spectrum! – A híres gépről és kortársairól, a videojáték-történelem első legendáiról szól az előadás.
• Juhász Gergő „Alta” (kutató, game design szakértő, NetCoGame JátékosLét Kutatóközpont)
  Manyi néni mit gondol? – Avagy a játékos sztereotípiák és a valóság viszonya – A játékok hatásait és a játékos közösséget rengeteg tévhit és negatív sztereotípia övezi, de a valóság pont az ellentétét mutatja ezeknek. A JátékosLét Kutatóközpont nemzetközi szinten egyedülálló kutatásait ismertető előadásból kiderül majd, milyenek is valójában a játékok és a játékosok.
• Molnár Attila (LINKDOWN Virtuális Valóság és Szolgáltató Kft, LINKUP Virtuális Valóság és Elektronikus Sport Egyesület, HUNESZ – Magyar Esport Szövetség)
  A VR technológia működése és gyakorlati alkalmazása – Az előadó Magyarországon az elsők között vett részt a virtuális valósággal foglalkozó szolgáltatói szegmens megteremtésében, e tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak a későbbiekben a technológia alkalmazhatóságának kibővítéséhez. Ebbe avatja be a közönséget, bemutatva a LINKUP VR Egyesület és a LINKDOWN Kft. működését – bepillantást engedve a R-ral kapcsolatos innovációkba és iparági igényekbe is.

Az előadásokat követően (13 órától 15 óráig)  – Mári Zsolt és Nagy Károly magángyűjtőknek köszönhetően – régi videojátékok, számítógépek “megsimogatására”, kipróbálására is lesz lehetőség, beleértve az ünnepelt ZX Spectrumot is.