Siklós Erik több mint 35 éve kommunikál hivatásszerűen: riporterként, újságíróként, főszerkesztőként a média minden műfajában alkotott. Korábban a Magyar Olimpiai Bizottság marketing és kommunikációs igazgatójaként korábban Magyarország meghatározó vállalataival és kiemelt ügynökségeivel dolgozott együtt. Az elismert szakember 2023 januárjától a NEST Communications pr-igazgatójaként folytatja pályafutását – írják.

„A NEST nem a hagyományos értelemben vett kommunikációs ügynökségek útját követi, hanem magában elegyíti a “Think Tank” típusú kutató, elemző, stratégiaalkotó műhelyek gondolkodásmódjának, működési modelljének legfontosabb jellemzőit is. Azt gondolom, ezen a különleges és izgalmas úton hasznos lehet a cég és az ügyfelek számára a tapasztalatom, a kreatív, stratégiai, megoldásra törekvő gondolkodásom, a rugalmasságom, a kitartásom, a következetességem” – vallja Siklós Erik, aki több mint húsz éven át a Magyar Rádió sportriportere volt: az atlantai, sydney-i és athéni olimpia mellett több mint 200 világversenyről tudósított, közvetített. A sportszerkesztőség vezetője (2006–2008). Televíziós kommentátor, több sportági szakszövetség egykori sajtófőnöke, szóvivője; a Gentleman magazin főszerkesztője (2011–2014) – írja az olimpia.hu.

A magazinról tudni lehet, hogy az a Generál Média cégcsoport adta ki, amelynek vezetői egy hódmezővásárhelyi garázscégből lettek a magyar internetes piac meghatározó szereplői. Mint azt az Origó írta még 2013-ban, az övék volt az a pesti lakás is, ahol Portik Tamás állítólag politikai lejárató videót készített, az egyik tulajdonost pedig a cikk írása előtt fogták el a rendőrök, mert csalás miatt nyomoztak ellene. Magát a kiadványt 2010-ben indították el, lapszámonként tízezer forintért kínálták, de a parlamenti képviselőknek is rendszeresen eljuttatták a parlament hivatalán keresztül.

Siklós Erik ezt követően lett a MOB marketing és kommunikációs igazgatója 2013-ban. Szocsiban a téli olimpián, Nanjingban és Lillehammerben az ifjúsági olimpián, a bakui I. Európa Játékokon, valamint az utrechti és a tbiliszi EYOF-on a Magyar Csapat sajtóattaséja volt. A szakembert a Borkai Zsolt vezette MOB 2016 novemberében menesztette.

„Kiemelt tudású szakemberek kutató- és alkotóműhelye vagyunk, a kulcspozíciókban olyan kollégákkal, akik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a PR és a marketing területén. Siklós Erik érkezése annak köszönhető, hogy úgy látjuk: a PR szerepe rendkívüli módon felértékelődött a vállalkozások életében a koronavírus-világjárvány és a gazdasági válság hatására. Ezért fontos, hogy elismert szakemberek gondozzák ügyfeleink márkáit és építsék tovább a NEST kapcsolatait a média különféle szegmenseiben” – fogalmaz Énekes Bence, a NEST alapító-ügyvezetője.

Az ügynökséggel kapcsolatban a Kreatív írta meg, hogy azt 2018 őszén alapította meg Énekes Bence, a Trinity Communications egykori ügyvezetője. A Trinity a Kuna Tibor által tulajdonolt Young & Trinity konzorcium része volt, arról, hogy miként rendezte át a médiaügynökségi piacot, ebben a cikkében írt a portál. Mint ismeretes, Kuna Tibor ellen vádat emeltek, az állam pedig felmondta a konzorciummal a szerződését.

Énekes Bencéről, a NEST alapító-ügyvezetőjéről korábban a G7 írta meg, hogy ügyvezetőként az utolsók között távozott a Trinity éléről, ezt követően alapította meg saját ügynökségét, a NEST Communications Kft.-t, amely azóta a tömegsport területén terjeszkedő Rogán Cecília környékén is feltűnt.

Az alapító-ügyvezető a karrier hírről szóló sajtóközleményben kiemeli: az ügynökség számára 2023-ban a további bővülés és fejlődés a cél, új üzletágak, egyedi megoldások létrehozásával.

Fotó: Bézs Rádió

Az EFOTT fesztivál több mint ezer fős mintán készített hallgatói felmérése és a NEST Communications ügynökséggel közösen lebonyolított fókuszcsoportos kutatása alapján a világ első globális és digitális nemzedékének tartott Z-generáció tagjai számára a koronavírus-világjárvány egyik legfontosabb következménye a személyes kapcsolatok felértékelődése.

„A tizenéves és huszonéves fiatalokban a koronavírus-világjárvány hatásai következtében a korábbinál sokkal erősebb az igény a valódi kapcsolódásra és az élő találkozásokra. Akár egyetemistaként, akár fiatal munkavállalóként élik életüket, legtöbbjük számára szinte alapélménnyé vált a pandémia idején az egyedülléttől való szorongás” – fogalmaz Budai Marcell, az EFOTT sajtófőnöke.

Úgy tapasztalja: a Z-generációt ugyan digitális bennszülöttként ismerjük, szociális kapcsolatok tekintetében azonban egyértelműen az offline, valós, élő találkozások élveznek előnyt az online kapcsolatokkal, kapcsolattartással szemben. A kutatás résztvevői úgy nyilatkoztak: szabadidejük nagyjából kétharmadát barátaikkal töltik, és csak ezeknek az eseményeknek a szervezése zajlik különféle online platformon, elsősorban a Facebook Messengeren. Újra felértékelődtek olyan közösségi élmények, mint a gólyatáborok – melyek a tavalyi évben szinte kivétel nélkül telt házzal mentek –, a kiscsoportos órák, a közös utazások és szabadidős programok. Az élő kapcsolatok felértékelődésének pedig az is fontos következménye, hogy a jelenlegi trendek szerint a programválasztásban vagy akár a vásárlási döntésekben is sokkal hangsúlyosabb a barátok, organikusan szerveződő közösségek véleménye.

Fotó: Aranxa Esteve/unsplash.com

A 2019-es év még rekord látogatószámot hozott az EFOTT számára, több mint 119 ezren vettek részt a fesztiválon, 2020-ban azonban a koronavírus-világjárvány miatt elmaradt az esemény. A pandémia a 2021-ben megrendezett fesztivál programjára, gazdasági lehetőségeire is komoly hatással volt. Így az EFOTT a nagy visszatérésre készül idén, az élő koncertek, a személyes találkozások ünnepére. Ezzel együtt a kulturális, turisztikai és sport programpaletta bővítésével és színesítésével is készülnek a szervezők.

„A koronavírus-járvány megmutatta, hogy mennyire tud hiányozni a fiatalok életéből a közösségi élmény. Az ország legnagyobb hallgatói fesztiválja, az EFOTT abban látja szerepét, hogy a közönség valódi találkozási pontja legyen, amely családias hangulatot, megfizethető lehetőségeket, különleges programokat kínál a magyar egyetemistáknak és főiskolásoknak” – fogalmaz Dr. Lasztovicza Gábor, az EFOTT Kft. ügyvezetője. Hozzáteszi: a külföldi headliner fellépőket várhatóan napokon belül elkezdik bejelenteni.

Az EFOTT közösségi jellegét erősíti az idén elindított „Tied a fesztivál” elnevezésű koncepció is, amely a Z-generációs célközönségre szabja a fesztivált, őket emeli a rendezvény középpontjába. Az eddigi tapasztalatokra alapozva az idei esemény sokkal jobban igazodik a célközönség igényeihez; izgalmasabb, a fiatalokhoz valóban közelebb álló fellépőkkel és programokkal. A megújulás a hallgatók elképzelései alapján valósul meg; akik az igényfelmérésen és tervezésen túl a megvalósításba is bevonásra kerülnek. A hallgatói igényekre alapozva a környezetvédelem és a fenntarthatóság lesz az idei EFOTT szervezésének egyik kiemelt fókuszpontja. Ennek megvalósulása a különböző egyetemi összefogások keretében, illetve a házigazdaegyetemmel, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együttműködésben realizálódik.

A megújulás stratégiai tervezését és végrehajtását az EFOTT új kommunikációs ügynöksége, a NEST Communications látja el. A cég 2021 nyarán 1000 fős kutatásban vizsgálta a fesztiválokkal, élő eseményekkel kapcsolatos hazai várakozásokat. A vizsgálat során az derült ki, hogy az megkérdezettek 56 százaléka már 2021 nyarán vállalná a részvételt tömegrendezvényeken biztonsági korlátozások nélkül. „A tavaly nyárra vonatkozó várakozásokhoz képest, az idei évre sokkal pozitívabbak a kilátások, hiszen tovább erősödött az emberekben a vírussal szembeni biztonságérzet. Ezt bizonyítja a PwC’s Global Entertainment és a Media Outlook nem rég megjelent előrejelzése is, mely szerint a könnyűzenei iparágban 2021 és 2025 között évente 17 százalékos bevételnövekedés várható. Izgalmas kihívás egy olyan márka megújításán dolgozni, amely ilyen jelentős értéket képvisel az egyetemisták és főiskolások körében. Célunk, hogy még közelebb hozzuk hozzájuk az eseményt, és az EFOTT legyen az a fesztivál, amelyhez a legjobban kötődnek a magyar fiatalok” – mondja Énekes Bence, a NEST Communications alapító-ügyvezetője.

A legtöbb, rendezvényszervezésben és -technikában aktív hazai cég csapata lassan ismét megközelíti a kapacitásai teljes kihasználtságát. Vajon csak a szakma képviselői hiányolták annyira az élő eseményeket, hogy ilyen intenzitással vetették magukat az előkészületekbe, vagy indokolt az optimizmusuk? A NEST Communications több mint 1000 honfitársunkat kérdezte meg arról, hogyan készülnek az idei nyárra. A kutatás nem, életkor és lakóhely szerinti eloszlás alapján tükrözi a magyar lakosság összetételét.

A 2021. júniusának legelején lefolytatott kérdőíves kutatásban résztvevők általános hozzáállásának, járvánnyal szembeni attitűdjének vizsgálatán felül a válaszadókat arra kérték, értékeljék egy 5 fokozatú skálán, mennyire szívesen vennének részt különböző eseménytípusokon. 

“Az eredmények azt mutatják, hogy a többség komoly vágyakkal és tervekkel vág neki az idei szezonnak, de több mint egy év aggodalmait, szorongásait nem tudjuk egyik pillanatról a másikra magunk mögött hagyni. Szerencsére a szakma ennek tiszteletben tartása mellett, a résztvevők biztonságát kiemelt figyelemmel kezelve készül a közelgő eseményekre” – emelte ki a NEST Communications által végzett kutatás kapcsán Énekes Bence, a cég ügyvezető igazgatója.

A kitöltők többsége mostanra teljes biztonságban érzi magát ezeken az eseményeken, így jó eséllyel számíthatunk jelenlétükre a nyárra tervezett fesztiválokon, koncerteken és sporteseményeken. A kitöltők több mint fele mindennemű biztonsági intézkedés nélkül is örömmel csatlakozik a zajló programokhoz, a hatályban lévő egészségügyi óvintézkedéseket pedig a válaszadók kevesebb mint fele érzi indokoltnak.

A válaszadók döntő többsége már rendelkezik védettségi igazolással, vagy már jogosult rá, de még nem kapta meg a kártyát; ennek megfelelően közel felük (45%) örömmel él a védettségi igazolással igénybe vehető lehetőségekkel, ötödüknek pedig még nem áll módjában, de amint lehetséges lesz, szintén tervezi.

Az események toplistája

 (azon kitöltők százalékos aránya szerint, akik “igen”, “valószínűleg igen” és “inkább igen” válaszokat adtak az adott eseménytípuson megvalósuló részvételüket szondázó kérdésekre)

A leginkább vágyott művészeti eseményekre irányuló kérdésekre adott válaszokban viszont nagyon élesen megmutatkozott, hogy az idei szezonban új, korábban ismeretlen szempontokat is mérlegel a magyar lakosság: miközben a szabadtéri művészeti eseményekre a kitöltők több mint negyede válaszolt egyértelmű igennel, a zárt térbe tervezett eseményeknél ugyanez az arány már csak 16 százalék. Ugyanez a trend mutatkozott meg a zenés, táncos szórakozás esetében is: a szabadtéri eseményekre a megkérdezettek több mint negyede mutatkozott nyitottnak, míg a zárt térben megvalósuló hasonló események a zenére, táncra vágyók már csak egy ötödét mozgatja meg.

Ezért fontosak a céges események

A legtöbb vállalat legfontosabb erőforrása a személyi állománya; nem véletlen tehát, hogy a legtöbb cégvezető az üzletmenet folytonossága, illetve annak sikere érdekében úgy próbál vigyázni a munkavállalóira és azok jóllétére, mint legféltettebb kincsére.

A megkérdezett cégvezetők jelentős többsége gondolja úgy, hogy jelentős szerepe van a munkavállalóknak szóló rendezvényeknek a szervezetük életében: csupán 19%-uk nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem tartanak belsős rendezvényeket, miközben 74%-uk a tavaly elmaradt rendezvényeket is bepótolná az idén.

Ez az arány egyáltalán nem meglepő, hiszen a belső rendezvények hozzájárulnak a megfelelő munkamorál, a magas fokú lojalitás és a jó kollegális viszonyok, ezek következtében pedig a megfelelő csoportdinamika fenntartásához. Épp ezért, minden bizonytalanság mellett, kiemelten fontos, és egyre aktuálisabb a kérdés: hogyan változtatta meg a cégek eseményeit a koronavírus járvány, és mit várnak az üzleti élet szereplői a jövőtől ezen a téren?

A céges rendezvények helyzetét és jövőjét kutató felmérés során több érdekesség is napvilágra került: például a cégvezetők 41%-a jelezte, hogy védettségi igazolást tervez kérni a vírushelyzetet követő, külsősök számára is nyitott eseményein a résztvevőktől; több helyszínen működő cégeknél ez akár a karácsonyi vacsorát is érintheti majd.

A networking: a tavalyi év egyik áldozata a sok közül

A módszertani szempontból hangsúlyozottan nem reprezentatív, azonban a jelenlegi helyzet és közhangulat felmérésére alkalmas kutatás válaszadóinak 16%-a tartotta csak meg a békeidőkben hagyományos rendezvényeit digitális formában – a hazai kis- és középvállalkozások felsővezetőinek és döntéshozóinak túlnyomó többsége igen jelentős mértékben változtatott a rendezvényeket érintő tervein.

Arra a kérdésre, hogy a tervezett események törlésére, illetve elhalasztására vonatkozó  döntésüket hogyan értékelték a későbbiekben, a válaszadók közel kétharmada válaszolta azt, hogy negatív hatásokat tulajdonít neki, ezen belül pedig a cégek 57%-a kötötte össze az elmaradt eseményeket árbevétel kieséssel. Miközben ennek fontos oka lehet a fentiekben érintett, a munkavállalói motiváció és az elkötelezettség belsős rendezvények és tréningek hiányából fakadó csökkenése, a hazai KKV-k vezetőinek többsége arra panaszkodott, hogy a külsős rendezvények (partnertalálkozók, céges partik, stb.) kiesésével érezhetően beszűkültek az értékesítési potenciálok. A networking lehetőségének elmaradása nem csak az üzleti kapcsolatok kiüresedését, esetenkénti megromlását hozta magával, de a közös események nélkül nem jöhettek létre a korábbi szinergiák, illetve nem sikerült hozzájutni olyan, bizalmasabb jellegű információkhoz, informális hírekhez, amik az üzleti élet viszonylag nélkülözhetetlen velejárói.

Elmaradt bevételek és digitális eszközökkel optimalizált költségvetések

Miközben a többség részéről egyértelműen lemondásokat és áldozatokat követelt a tavalyi év, a megkérdezettek közül sokan találtak üzletfejlesztési szempontból ígéretes megoldásokat is ebben az időszakban.

A vendéglátó és szórakoztató cégek költségei például akár csökkenhetnek is jövőben: a cégek 43%-a talált olyan digitális megoldást, amit hosszú távon is fenntartható módon be szeretne építeni jövőbeli rendezvényeibe.

Jónéhány válaszadó újabb digitális eszközöket vetne be a résztvevők szórakoztatására és még több interakció kialakítására (pl.streaming, üzenőfal, több helyszínen, párhuzamosan futó események, hibrid megoldások), de többen jelezték, hogy akár a külföldi előadók meghívásával járó költségeken is faragnának azzal, hogy ők virtuálisan jelennének meg azokon a rendezvényeken, amiken korábban egyáltalán nem, vagy csak elképesztő ráfordítások árán vehettek részt.

A digitális események térnyerése egy új dimenziót nyitott ki a rendezvények világában – számos új lehetőség áll most a cégek előtt, hogy valami egyedit alkossanak, hogy korábban elképzelhetetlennek tűnő megoldásokkal kápráztassák el ügyfeleiket és az eseményeiken résztvevőket. A most hódításnak indult digitális elemeket minden bizonnyal viszontlátjuk majd valamilyen formában a jövőbeli rendezvények többségében.

Mindezekkel együtt azonban csak a válaszadók 8%-a nyilatkozott úgy, hogy el tudná képzelni a jövőbeli rendezvényeit csak és kizárólag a digitális térben.

Hogyan térünk vissza a korábbi gyakorlatainkhoz?

A cégek több mint 83%-a nyilatkozta azt, hogy a kormány most várható, enyhítést célzó intézkedései mellett ők maguk is a fokozatos nyitást támogató gyakorlatokban gondolkodnak, illetve jelenleg is ezekre készülnek. Ez azt is jelenti, hogy többségében egyelőre inkább a kisebb létszámú rendezvényeket tartják majd megvalósíthatónak, illetve az egyes eseményeken való részvételről való döntésben a továbbiakban is nagyobb szabadságot kapnak majd a kollégák.

Jelentős a változás a rendezvényhelyszínekkel kapcsolatos preferenciákban is: valószínűleg folyamatosan egyre nagyobb lesz a kereslet az olyan helyszínek iránt, ahol a résztvevők több teremben, jobban szeparálva tudnak majd egymástól biztonságos távolságban, de együtt lenni.

A 317, főként budapesti székhelyű szervezet részvételével 2021 első negyedévében lezajlott, nem reprezentatív kutatás eredményeiből az mindenesetre egyértelműen kirajzolódik, hogy bár sokan alkalmazkodtak sikeresen a megváltozott helyzethez, és ennek köszönhetően találtak is olyan megoldásokat, amelyek az üzletfejlesztési palettájukon fontos szerepet kapnak majd a jövőben is, ezek inkább kiegészítik majd a korábbi gyakorlatot – a többség vissza szeretne térni a hagyományos céges eseményeihez, a megszokott formában. Résztvevőként, üzleti szereplőként, előadóként vagy rendezvényszervezéshez bármilyen fronton kapcsolódó szakemberként is jó eséllyel sűrű, sok kreativitást igénylő, de a megoldások és a várható előnyök szempontjából ígéretes időszakra készülhetnek a 2021 előttünk álló hónapjait tervezők.