A kutatók a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték évekre visszamenőleg. A csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták, ezek az adóztatott termékek teljes forgalmának több mint 90%-át tették ki az adó bevezetése előtt.

A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy bár az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó eleinte csökkentette a fogyasztást, viszont ezt idővel ellensúlyozta, hogy a táplálkozási szokások és az élelmiszerkörnyezet nem változott, az elkölthető jövedelem pedig nőtt. Nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből – több kategóriában ez az érték még az uniós átlagot is meghaladta –, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9%-ról 2018-ra 7,4%-ra nőtt. Vagyis az adó nem tudta elérni fő célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését.

Komplex intézkedések szükségesek

A Health Policy szakfolyóirat idei augusztusi számában megjelent tanulmány arra is rámutat, hogy az adó társadalmi károkat okozott. „Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem képes a fogyasztás mérséklésére, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Mivel az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás, számukra hátrányosak is lehetnek az ilyen intézkedések, ráadásul jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak” – magyarázza Berezvai Zombor, a Corvinus kutatója.

A kutatás tehát arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem elegendő. A tanulmány szerzőinek véleménye szerint a hosszú távú kedvező hatás elérése érdekében komplex intézkedésekre van szükség, például elérhetőbbé és megfizethetőbbé kell tenni az egészségesebb élelmiszereket, illetve növelni kell a fogyasztói tudatosságot oktatási programokon keresztül.

Photo by GR Stocks on Unsplash

Ráadásul az adó jelenlegi emelése és hatályának kiterjesztése rendkívül nehéz gazdasági helyzetben éri el az élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokat. Az alapanyag- és energiaárak elmúlt időszakban tapasztalt folyamatos emelkedése és az ukrajnai háború globális élelmiszer-láncokra gyakorolt negatív hatásai miatt drasztikusan megnövekedett költségeiket már most is nehezen tudják az átadási áraikba beépíteni. A helyzetet súlyosbítja a Neta, mint szektoriális különadó emelése, ami a már így is nagyon magas – kétszámjegyű – magyarországi élelmiszerinflációt még tovább fogja növelni.

A FÉSZ továbbra is kitart amellett, hogy az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás nem befolyásolható eredményesen adóztatási eszközök alkalmazásával. A különadó több, mint tíz évvel ezelőtti bevezetése ugyanis semmiféle népegészségügyi statisztika szerint nem hozott javulást sem az elhízottság elterjedtségében, sem a táplálkozással összefüggő betegségek előfordulásának gyakoriságában. A különadó ugyanakkor egy évtizede rontja a hazai vállalatok – főként a KKV-k – versenyképességét, és érdemben csökkenti az ágazati szereplők fejlesztési és beruházási hajlandóságát.

„Meggyőződésünk, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazat a jelen helyzetben a különadó emelése és kiterjesztése helyett kiemelt kormányzati védelmet igényelne annak érdekében, hogy a hazai lakosság biztonságos élelmiszerellátása elérhető áron, jó minőségben és minél nagyobb arányban magyar termékekkel valósulhasson meg a jövőben is” – írja a FÉSZ.

A Neta mostani emelése és kiterjesztése mindemellett bonyolult adminisztratív intézkedéseket tesz szükségessé, a felkészülésre pedig rendkívül rövid átmeneti időt hagyott csak a Kormány a vállalkozások számára július 1-ig, ezért a FÉSZ egyeztetést kezdeményez az érintett kormányzati szervekkel legalább a felkészülés megkönnyítése érdekében.

Fotó: Jeff Siepman, Unsplash