Sajnos évről évre többen emlékeznek meg a novemberi 14-i Diabétesz Világnapról, hiszen a cukorbetegségben szenvedők száma rohamosan emelkedik, globálisan már a 450 millió főt is meghaladja[1]. Magyarországon nagyjából minden 10. embert érint ez az anyagcsere-betegség, becslések szerint azonban több százezer magyar diagnózis hiányában még nincs tisztában állapotával. A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége a tavalyi évhez hasonlóan idén ősszel is nagyszabású plakátkampány segítségével szeretné átadni az életmentő üzenetet: megfelelő kezelés, rendszeres önellenőrzés, illetve az életmódot érintő szabályok betartása nélkül a diabétesz akár végzetes következményekhez is vezethet. A CEOSZ által készített sokkoló kreatívok november 15-től lesznek láthatók az utcákon országszerte.

Súlyos szövődmények, megdöbbentő adatok

A szövetség tavalyi kampányának az általuk készített széleskörű kutatás adatai adtak szomorú apropót. „A válaszokból kiderült, hogy a betegek közel 10%-a semmit nem változtat életmódján a diagnózist követően, rendszeres testmozgást négyből egy diabéteszes végez és csupán alig több mint a megkérdezettek fele méri legalább napi rendszerességgel vércukorszintjét. Emellett a sokkoló eredmény mellett nem mehettünk el szó nélkül, hiszen világossá vált, hogy sok beteg nem veszi elég komolyan állapotát és nem ismeri a kontrollálatlan diabétesz következményeit. Sajnos a cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető halálozás folyamatosan nő” – hangsúlyozza Füzesi Brigitta, a CEOSZ elnöke.

Még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a cukorbetegek közel 50%-ánál vissza nem fordítható vesekárosodás alakul ki, mely a tünetek változatossága miatt szintén gyakran rejtve marad a kezdeti stádiumokban. Az idült vesebetegség ma mintegy másfél millió embert érint hazánkban és akár 14-szeresére növelheti a szív-érrendszeri károsodás és a halálozás kockázatát, de a páciensek kétszer akkora eséllyel szorulnak kórházi kezelésre más betegségekkel összefüggésben is. A diabétesz emellett a szívelégtelenség előfordulását is a duplájára emeli (melynek túlélési aránya rosszabb, mint jó néhány daganatos megbetegedésé), a 2-es típusú cukorbetegek körében pedig a koszorúér-elváltozások és a stroke kialakulásának kockázata is 2-4-szeresére nő.

Világosan látható tehát, hogy korunk civilizációs népbetegségei nagyban összefüggenek: az egyik előfordulása jelentősen növeli a további rendellenességek megjelenésének veszélyét. Ezért is olyan fontos a megelőzés és a modern terápia, hogy egyáltalán ne adjunk esélyt az életminőségünket jelentősen megváltoztató, pusztító szövődményeknek.

A tudás hatalom – és életet is menthet

„Nyugodtan kijelenthetjük, hogy mára a diabétesz népbetegséggé vált, melyben szinte mindannyian érintettek vagyunk szeretteink vagy saját diagnózisunk révén. Emiatt – és a számos esetben rejtve maradó és kontrollálatlan cukorbetegség miatt – is rendkívül fontos az ismeretterjesztés és az edukáció. Figyeljünk magunkra: a 6 mmol/l feletti (éhomi érték) vércukorértékek, az indokolatlan szomjúság- és fáradtságérzet, de akár a hirtelen súlyvesztés és a gyakori fertőzések is árulkodhatnak arról, hogy diabétesszel küzd szervezetünk” – teszi hozzá Füzesi Brigitta. A szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a rendszeres vércukor-önellenőrzéssel, egészségtudatos életmóddal – gyakori testmozgással és megfelelő diétával –, valamint következetes terápiával a cukorbetegek is teljes életet élhetnek.

Természetesen a diabétesz karbantartása és a menetrendszerű szakorvosi konzultációk is nehézségekbe ütközhetnek a COVID-időszakban, becslések szerint a cukorbetegek 41%-a hagyott ki akár több vizit alkalmat is a pandémia kezdete óta. A modern telemedicinás megoldások azonban megnyugtató választ adhatnak a biztonságos kezelés folytatására: ma már applikációk és online platformok segítségével is követhetjük állapotunkat, a vércukorértékeket és egyéb információkat pedig könnyedén megoszthatjuk diabetológusunkkal. Ne feledjük, egészségünk kulcsa az odafigyelés és a tájékozódás, ne fordítsuk el a fejünket az árulkodó tünetekről és a megfelelő terápiáról – még járványhelyzetben sem!

[1] Forrás: 2020. EüK. 12. szám EMMI irányelv 4 11.o.