A kutatás eredményei szerint az EU kudarcot vallott a digitális piacra vonatkozó irányelvek gyakorlati érvényesítésében. Ezt bizonyítják az adatok, miszerint az előadók mindössze 5%-a tartja kielégítőnek a streamingből származó bevételét, 69%-uk viszont kifejezetten elégedetlen, 26% pedig semleges véleményt fogalmazott meg. Az érintettek 88%-a nem tartja tisztességesnek a streaming által termelt bevételek piaci szereplők közötti megosztását, kétharmaduk pedig nem kapta meg partnereitől azt a részletes tájékoztatást, amit a jogszabályok előírnak.

A felmérés szerint a magyar előadók messze a legelégedettebbek a streaming bevételeikkel. Az uniós átlaggal szemben ugyanis 13%-uk nyilatkozott úgy, hogy elégedett. Ehhez az eredményhez hozzájárulnak azok a sikerek, amelyeket a magyar közös jogkezelés az elmúlt években elért. Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) például világviszonylatban is az elsők között szedett be és osztott fel jogdíjat a streaming piac legfontosabb szolgáltatóitól. E megállapodások alapján eddig már több százmillió forint kifizetésére került sor.

A kutatás felhívja a figyelmet a stúdiózenészek kiszolgáltatott helyzetére is. Túlnyomó többségükkel kizárólag szóbeli szerződést kötnek pályafutásuk során, annak ellenére, hogy a szerzői jogi szabályok megkövetelik a szerződések írásbeli rögzítését. A magyar válaszadók között a szóbeli szerződések részaránya a 70%-ot is meghaladta.

A vizsgálat által feltárt lesújtó helyzetkép miatt az EJI egyetért az AEPO-ARTIS főtitkára, Ioan Kaes véleményével, aki szerint a kutatást valamennyi kulturális miniszter számára kötelező olvasmánnyá kell tenni. A nemzeti kormányoknak és az uniós jogalkotóknak be kell látniuk, hogy az eddigi intézkedések nem érték el céljukat és nem biztosítanak méltányos díjazást az előadók többségének.

Photo by Wes Hicks on Unsplash