Az oknyomozó portál korábban hosszan cikkezett arról, milyen pénzügyi és politikai segítségeket kapott az orosz pénzintézet a magyar kormánytól. A lap most kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva azt írja, hogy a részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MKB Bank sietett az IIB segítségére tavaly tavasszal, amikor az OTP Bank úgy döntött, hogy megszünteti a pénzintézet számláit.

„A bankváltás az IIB-től kiszivárgott iratok szerint nem ment simán, az MKB egy ideig halogatta az erről szóló döntés meghozatalát, az IIB-nél ezért az is felmerült, hogy az ügyben Varga Mihály pénzügyminisztertől kérnének segítséget” – írják, hozzátéve, hogy a Pénzügyminisztérium megküldött válaszában az értesülést kacsának nevezte.

Frissítés:

Az MKB Bank Nyrt. reakciója a Direkt36 mai cikkében megfogalmazott állítások kapcsán:

„Az MKB Bank minden tekintetben a hatályos magyar, európai uniós és egyéb alkalmazandó jogi előírások szerint működik és betartja nemzetközi szankciókat és az előírt intézkedéseket, ideértve az orosz magánszemélyekkel és intézményekkel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket. Az MKB folyamatosan figyeli a szankció alá vont személyek és intézmények névsorát és haladéktalanul végrehajtja az előírt intézkedéseket. A Hitelintézeti Törvény bank- és üzleti titokra vonatkozó szabályai értelmében semmilyen, ügyfelekre irányuló kérdést nem áll módunkban kommentálni.”

Fotó: Kövér László mellett Mészáros Lőrinc, az MKB Bank résztulajdonosa Forrás: 444/Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Szerda délután David Pressman amerikai nagykövet Budapesten bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette a magyarországi központtal működő NBB-t, illetve három vezetőjét. Közülük ketten orosz állampolgárok, egy pedig magyar: Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.

A diplomata arról beszélt, hogy az Egyesült Államok több mint ötven intézményre (köztük az NBB-re) és személyre vetett ki szankciókat, mert véleményük szerint „Oroszország pártját fogják”. A szankciókkal akarják elérni, hogy Oroszország kevésbé férjen hozzá a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. Mint mondta, hogy az USA nem ért egyet azzal, hogy „Magyarország vendégül látja” a pénzintézetet, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek. Ez szerinte olyan probléma, amelyet muszáj megoldani.

A lap információi szerint a kormány megvizsgálta az NBB körüli kérdéseket, és arra a döntésre jutott, hogy nem képviselteti tovább magát a nemzetközi pénzintézetben.

Fotó: MTI Fotó / Róka László

A „BBB mínuszra”, azaz a hosszú távú minősítésre vonatkozó kilátás (további rontás lehetőségére utaló) negatív – áll az ügynökség közleményében.

A NBB pénzügyi kockázati profilja nyomás alá kerülhet, ha a banknak a következő két évben nem sikerül visszaszereznie a finanszírozási piacokat, vagy ha jelentősen romlik a tőkehelyzete” – vélik az S&P elemzői. Gondnak tartják továbbá azt is, hogy ha a banknak nem sikerül átalakítania szerepét és jogkörét a részvényesek változó szerkezete mellett.

Az 1970-ben alapított NBB részvényesei Bulgária, Kuba, Csehország, Magyarország, Mongólia, Románia, Oroszország, Szlovákia és Vietnam, de az ukrajnai háború miatt Románia, Csehország, Bulgária és Szlovákia jelezte, hogy kilép a bankból.

A bank 2021-ben az utóbbi évek rekordjának számító, 7,9 millió eurós (2,78 milliárd forint) nettó nyereséget ért el, ami 8 százalékkal haladja meg az előző évit. Az év végén a bank eszközállományának összértéke 1,8 milliárd euró volt, ez több mint 10 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A nagy nemzetközi hitelminősítők közül a Moody’s Investors Service még március végén döntött a NBB hosszú távú kibocsátói és kiemelt fedezetlen kötelezettségekre vonatkozó minősítésének visszavonásáról – írja az MTI.

Fotó: Alexander Grey/unsplash.com

Stratégia és tervek

A Budapestre költözéssel a bank célja, hogy létrehozza Közép-Kelet Európa első és ezidáig egyetlen nemzetközi fejlesztési bankját közép-kelet európai székhellyel. Ezt szolgálja az a tény is, hogy az EU-tagállamoknak többségi részesedése és szavazati joga van a Nemzetközi Beruházási Bankban.  Mindemelett a kihelyezett hitelek több mint 50 százaléka jelenleg is EU-s projektekhez köthető, és a bank abban bízik, hogy a költözést követően ez az arány tovább növekszik Fontos megemlíteni azt is, hogy a két, vagy több EU tagállam érdekeit szolgáló integrált kezdeményezések a portfolió mintegy 35 %-át teszik ki, és az arány folyamatosan nő.

Az NBB vezetői kiemelték, hogy továbbra is a stratégiai, kiemelt területeken kívánnak befektetni. A hangsúly a fenntarthatóságon, a zöld, megújuló energián, valamint az ilyen területen tevékenykedő KKV-k finanszírozásán lesz, a hosszútávú fenntartható fejlődés érdekében. Ami az iparágakat illeti, az infrastruktúra, energia, élelmiszer és a mezőgazdaság lesznek a fő területek hazánkban és a régióban is.

“A fenntartható és zöld kezdeményezések mellett az átláthatóság is üzleti tevékenységünk elengedhetetlen részét képezi. Egy párbeszédre kész, nyitott intézmény vagyunk. Bízunk benne, hogy a budapesti központ nem csak arra ad lehetőséget, hogy növekedjünk, hanem hozzájárulhatunk a tagállamaink nemzetgazdasági versenyképességének fejlesztéséhez is” – mondta Nyikolaj Koszov, az NBB elnöke.

Mi szólt a költözés mellett?

Az NBB egy egyedülálló részvényesi struktúrával és üzleti modellel rendelkező dinamikusan fejlődő fejlesztési bank. A budapesti központ kialakítását egyhangúlag támogatta a bank igazgatótanácsa, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is üdvözölte. A budapesti központ számos előnnyel jár, mind az NBB, mind a tagállamok szempontjából. Többek között könnyebb lesz a hazai és régiós vállalatok finanszírozása, új gazdasági lehetőségek nyílnak meg, tovább bővülhet a hitelportfolió, és nagyobb hangsúly kerül a fenntartható fejlődés előremozdítására is.