Az elmúlt években a Magyarországon megrendezett giga sportrendezvények, mint a 2017-es úszó-világbajnokság, vagy a 2023-as atlétikai világbajnokság  bebizonyították az egész világnak, hogy bármilyen sportágban kimagasló színvonalon képesek a hazai szakemberek lebonyolítani a sportversenyeket és rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra – értékelt Gyulay Zsolt kétszeres olimpiai bajnok, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Hungaroring Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szalay-Berzeviczy Attila, BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumi elnöke, illetve Oszkó Péter, a Magyar Fallabda (Squash) Szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az olimpiai eredményesség szempontjából TOP 10-es országként Magyarországnak komoly lehetősége van, hogy a régióból elsőként rendezzük olimpiát, ha a kérdésben politikai konszenzus is mutatkozik.

A magyar lakosság 59%-a sohasem sportol, mely drámai hatással van az ország egészségi állapotára. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amikor élményszerűen lehet mozgásra bírni az embereket. Szerencsére egyre több rendezvényen jelenik meg hangsúlyosan a sport és az aktivitás, ennek arányát tovább kell növelni, hívta fel a figyelmet Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára – írják.

Kádár Tamás, a Sziget Fesztivál ügyvezetője, Kelemen Zsófia, a Budapest Park stratégiai és üzletfejlesztési vezetője és Horváth Máté, a Live Nation Magyarország promótere vett részt a “A stadion az új fesztivál?” panelben. Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy az ország legnagyobb befogadóképességű helyszínein egyre több hazai és nemzetközi koncert valósul meg kiemelt érdeklődés mellett. Ezzel párhuzamosan azonban a hazai fesztiválok többsége csökkenő látogatószámmal kellett, hogy szembesüljön. A fesztiválszervezők szerint az okok összetettek, amelyhez hozzájárul a piaci környezet, a változó közönségigények és fogyasztói magatartás is. A megújulás, a fiatal generáció megszólítása érdekében az évtizedeken keresztül bevált fellépőkre fókuszáló stratégia helyett az egyedi élmény és a közösségépítés egyre hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon.

A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia létrehozásának célja egy olyan iránymutató szakpolitikai dokumentum készítése, amely szinergiát teremt az aktív turizmus fejlesztéséhez szükséges intézkedések között. A panel résztvevői, Petényi Mirkó, Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ vezetője, Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnöke és Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója egyetértett abban, hogy kiemelten fontos a jelenleg pontszerűen elszórt turisztikai fejlesztések összehangolása és a kevésbé látogatott téregységek támogatása, tehát a belföldi koncentrált turizmust szét kell jobban húzni az ország egészében.

Dobó Mátyás, a Visit Hungary üzleti együttműködésekért felelős vezetője szerint a hivatásturizmus élénkítése és a látogatószám duplázása 2030-ra kiemelt cél a hazai turizmusfejlesztésben, hiszen a konferenciák által hazánkban érkező turisták átlagosan 30 százalékkal költenek többet egy átlagos turistánál. USA és Nagy-Britannia, Németország elsődleges célpiacot jelentenek az ország számára.

A szektor versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a megfelelő tudással rendelkező szakembergárda. A Visual Europe Group egyedülálló duális képzési rendszert hozott létre. Színházi- és rendezvénytechnikus képzésük munkafolyamatba ágyazott tanulás módszerével történik, vagyis az aktív szakemberek munkájuk közben mélyítik el tudásukat és szerzik meg a szakképesítést. „Azon dolgozunk, hogy ez a képzési módszer széles körben elérhető legyen, modellként is szolgáljon. A szakma hosszútávú törekvése, hogy jogszabályba foglalva, végzettséghez legyen kötve bizonyos munkakörök végzése. Ez tiszta viszonyokat teremt és átjárhatóságot is biztosít az egyes területeken” – emelte ki Szántó Viktória, a cég vezérigazgató-helyettese.

A Kormány ismét azonnali lépéseket tett a turisztikai szektor megsegítésére, és néhány nappal a miniszterelnöki bejelentés után, már éjjel megjelentek a részletszabályok a támogatás igénybevételére vonatkozóan. A kompenzációt minden, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban regisztrált szálláshely megkapja, amennyiben az NTAK-ba november 8-ig legalább egy foglalása érkezett a november 11. és december 10. közötti időszakra. A visszaigényelhető összeg mértéke a rögzített foglalások nettó bevételének a 80%-a. A támogatás feltétele, hogy a munkavállalókat ne bocsássák el, és a dolgozók megkapják a fizetésüket erre az időszakra.

Az elektronikus űrlap kitöltése egyszerű, csak néhány kattintást igényel az NTAK felületén, az igénylésre 30 nap áll rendelkezésre, a folyósítás pedig legkésőbb december 31-ig megtörténik. A minél gyorsabb kifizetés érdekében javasolt december 20-ig az igényléseket beküldeni.

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettesének videója a bejelentésről itt tekinthető meg:

https://mtu.gov.hu/documents/prod/MTU_Konnyid_Laszlo_szallashelyek_tamogatas.mp4

Valamennyiünk érdeke, hogy minél több szolgáltató folytathassa tevékenységét, és a szálláshelyek a jövőben is versenyképes szereplői legyenek az újrainduló turizmusnak. A mostani intézkedések nyomán több ezer turisztikai vállalkozás részesül több milliárd forint támogatásban, amely segíti a munkahelyek megőrzését, az ott dolgozó szakemberek pályán tartását. A Magyar Kormány turizmust érintő támogatása eddig összességében megközelíti a 700 milliárd forintot, meghaladja a 2 milliárd eurót, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít.

Bővebb információ a támogatás igényléséről, felhasználásáról és az elszámolásról: info.ntak.hu. 

Örvendetes, hogy továbbra is kiegyensúlyozott a megoszlás a külföldi és a belföldi vendég-, illetve vendégéjszaka-szám esetében, mi magyarok ugyanúgy kivesszük a részünket a turisztikai forgalom alakulásából.

A legnagyobb 10 küldőpiacunk közül hatnál tovább nőtt a vendégéjszakák száma, a Romániából (+7,5%) és az Amerikai Egyesült Államokból (+6,2%) érkezők esetében volt a legdinamikusabb bővülés az első hét hónapban. Ugyanakkor töretlen az emelkedés az Ukrajnából (+5,7%), az Izraelből (+5,4%), a Franciaországból (+5,1%) és a Kínából (+5,1%) érkező vendégforgalom tekintetében is.

A SZÉP-kártya felhasználás 2019 első hét hónapjában meghaladta a 15 milliárd forintot a kereskedelmi szálláshelyeken, a pihenőkártya költések pedig közel azonos mértékben növekedtek a panziókban és a szállodákban. A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Program keretében bővülő, megújuló hazai szálláshelykínálat is hozzájárul a szálláshelyek profitabilitásához és fenntarthatóságához, így az ágazat sikeréhez is.

A magyar turizmus versenyképességét erősíti továbbá a jövő januártól életbe lépő szálláshelyi áfacsökkentés, illetve az ágazat legnagyobb digitális fejlesztése is. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz már több mint 1000 szálloda csatlakozott, és megkezdődött a panziók regisztrációja, jövő évtől pedig már az összes magyarországi szálláshely digitálisan, naprakészen szolgáltat majd statisztikai adatot a hatékonyabb működés, fejlesztések és a célzott marketing kampányok érdekében.

A hazai szálláshelyeken az idei márciusi számok négynapos hétvégék nélkül is kedvezően alakultak, a húsvéti ünnep és a tavaszi tanítási szünetből adódóan megszokott vendégforgalom növekedés pedig az április hónap forgalmában lesz látható.

Töretlen az ágazat bevételeinek növekedése. A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele 3,2%-kal nőtt, ezen belül a szálláshelyek vendéglátásból származó árbevétele jelentősen, 20,3%-kal nőtt márciusban 2018 márciusához képest.

Már jól látható, hogy a pihenőkártya a korábbiaknál nagyobb mértékben ösztönzi a magyar családok belföldi utazásait. A SZÉP-kártya felhasználás 2019 első negyedévében több mint 10%-kal emelkedett a szálláshelyeken a tavalyi évhez képest.

Legfontosabb küldőpiacaink közül a legnagyobb növekedés a Franciaországból (+12,5%), az Egyesült Államokból (+9,8%), az Egyesült Királyságból (+9,2%) és a Romániából (+8,2%) érkező vendégek számában volt az év első három hónapjában.

A júliustól bevezetésre kerülő Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak köszönhetően 2020-tól már valós időben, a teljes szektorra vonatkozóan fogjuk látni a turisztikai mutatószámokat, amely hozzájárul az ágazat versenyképességéhez, a célzott fejlesztések és kampányok tervezéséhez.