Az Egységes Digitális Mérésért Egyesület (EDME) 2026 januárjában mutatta be eddigi legátfogóbb kutatását egy, az EDME tagok részvételével zajlott workshopon, melynek a WPP Media adott helyszínt. A kutatási projekt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával valósult meg, a kutatásban részt vevő partnerek pedig az Inspira Research és a Gemius voltak. A projekt célja, hogy átfogó képet adjon a magyar display médiapiac jelenlegi helyzetéről, kihívásairól és fejlődési irányairól.

A kutatási projekt három fő pilléren nyugszik:

• Szakértői interjúk vezető piaci szereplőkkel, hirdetőkkel és ügynökségekkel,
• Fogyasztói fókuszcsoportok az internetezők tartalomfogyasztási szokásairól és a hirdetési környezetről,
• Objektív mérési adatok a Gemius szolgáltatta a piac összehasonlító adatait, amelyek lehetővé tették a hazai kiadók és a social média platformok teljesítményének elemzését.

Főbb megállapítások a kutatásokból:

• A display hirdetések továbbra is az online médiamix meghatározó elemei, különösen a minőségi, szerkesztett tartalmi környezetben, ahol a márkaépítés és a figyelemalapú, adatvezérelt megoldások kiemelt szerepet kapnak.
• A hazai kiadók prémium felületei elérésben versenyképesek a globális platformokkal, miközben a hirdetések jóval hosszabb ideig maradnak képernyőn, és alacsonyabb reklámzaj mellett jelennek meg, ami növeli a hirdetések hatékonyságát.
• A fogyasztók értékelik a minőségi, hiteles, ellenőrzött szerkesztett tartalmat, amely mögött szakmai kontroll és szerkesztőségi munka áll.
• A minőségi tartalmi környezetben megjelenő hirdetések pozitívan befolyásolják a márka megítélését, különösen, ha a hirdetés organikusan illeszkedik a tartalomhoz, nem tolakodó, releváns és vizuálisan vonzó.
• A display hirdetések hatékonysága a márkaépítésben kiemelkedő, a megkérdezett szakmai vezetők 43%-a tartja ezt a csatornát rendkívül fontosnak.
• A programmatic vásárlás elterjedése mellett továbbra is kulcsfontosságú a bizalom, a transzparencia és a mérhetőség – a hazai prémium felületek erőssége a személyes kapcsolatokban, a hiteles tartalomban és a magasabb minőségben rejlik.
• A mesterséges intelligencia térnyerése egyszerre jelent lehetőséget és kihívást, de a stratégiai tudás és a helyes integráció kiemelt fontosságú a piac jövője szempontjából.

„A kutatás eredményei alapján a hazai display piac további fejlődéséhez elengedhetetlen az iparági szereplők együttműködése, a minőségi sztenderdek kialakítása, a transzparencia növelése és a prémium felületek előtérbe helyezése. Az EDME és partnerei bíznak abban, hogy a kutatás adatai hozzájárulnak a piac edukációjához, a hirdetők és ügynökségek döntéseinek támogatásához, valamint a minőségi magyar tartalom és hirdetési környezet fenntartásához” – mondta el Sopov István, az EDME elnöke.

A részletes kutatási összefoglaló és az esemény felvétele elérhető a Dkt.hu oldalon.

Photo by John on Unsplash, free license

A közleményben azt írták, hogy a grémium a televíziós szolgáltatók műsorkvótákra vonatkozó 2019-es kötelezettségteljesítésének vizsgálata során 10 ezertől 1,1 millió forintig terjedő bírságokat szabott ki a szolgáltatókra. A törvényi előírások szerint az európai és magyar gyártású, illetve az öt évnél nem régebbi, független európai és magyar művek arányának el kell érnie a műsoridő meghatározott minimális százalékát – tudatták.

Ismertették: a Komlós Városi Televízió egy vizsgált májusi adásnapon a képújság alatti rádiózáskor engedély nélkül kapcsolódott hálózatba a Petőfi rádióval – amelynek szolgáltatója nem tudott a hálózatba kapcsolódásról -, ezért a televízió szolgáltatójára ötvenezer forint bírságot rótt ki a testület, és megtiltotta a jogsértő magatartást.

A grémium a fővárosi Sola Rádió szolgáltatóját tízezer forintra bírságolta, amiért egy vizsgált májusi adáshéten kevesebb helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé a szerződésben vállaltakhoz képest – tették hozzá.

A médiatanács a bírságok kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét – áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint a testület több, cseh joghatóság alá tartozó, de Magyarországra sugárzó csatorna műsorával kapcsolatban kereste meg a cseh társhatóságot, az RRTV-t, amely ennek nyomán körülbelül 3,3 millió forintos bírságot rótt ki a Film Café szolgáltatójára, amiért az erőszakos és megrázó jeleneteket tartalmazó Gyilkos szerelem, valamint A holló című filmeket a gyermekekre való tekintet nélkül napközben tette közzé, a Király!, Hippi túra és A főnök című filmek szintén nappali vetítési időpontjai miatt pedig figyelmeztette a szolgáltatót.

A cseh hatóság a Comedy Central szolgáltatóját is felszólította a magyar gyermekvédelmi előírások betartására a csatornán reggeli időpontban vetített Family Guy négy epizódjával kapcsolatban – olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI)

Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabályt hirdetnek ki, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó.

Mindez összesen 37 624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40 004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86 578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42 242), 2012-ben (39 048) és 2013-ban (90 345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldalszámmal rendelkező 2010-es (32 842), 2014-es (27 022) és 2015-ös (28 776) éveket.

Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly, javarészt az új polgári perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartás, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésével szükségessé vált új jogszabályi környezet kialakítása miatt 2018 első napján 2010 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül, addig 2019. január 1-jén mindösszesen csak 686 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül (ezek közül a módosítások összesen 532 darabot tesznek ki, új jogszabály 128 darab van, míg hatályon kívül helyezett 26).

Ez a normaszám az utóbbi nyolc év jogalkotásának fényében is kiemelkedően alacsony. 2017. január 1-jén összesen 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Nyugalom övezte az év utolsó pár napját is. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó két munkanapján (december 27–28) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg (2017-ben az utolsó 3 munkanapon összesen 10), igaz, ezen 5 Magyar Közlöny közül egy december 30-án, vasárnap jelent meg (összesen 217 Magyar Közlöny volt 2018-ban). Az utolsó napokban összesen 677 oldal terjedelemben jelentek meg Magyar Közlönyök (2017 év végén mindez több mint 4200 oldal volt), vagyis az éves közlönyoldalak csupán 1,8 százaléka esett erre a pár napra, szemben a tavalyi 10,5 százalékkal.

Az év utolsó pár napján összesen 149 jogszabály módosítását (2017-ben 966) és 9 jogszabály hatályon kívül helyezését (2017-ben 218) rendelte el a jogalkotó. Kiemelkedő volt azonban a közjogi szervezetszabályozók közül az 1829/2018. (XII. 27.) Korm. határozat, amely csak maga 479 darab kormányhatározat hatályon kívül helyezését és visszavonását rendelte el.

Az utóbbi évekhez képest nem találunk kiugró eredményt a jogszabályok számában, annak ellenére, hogy az idei év jóval visszafogottabb volt a 2017-es évhez képest. 139 törvény és egy alaptörvény-módosítás (2017-ben 208 törvény), illetve 324 kormányrendelet (2017-ben 532 kormányrendelet) született, ezek az utóbbi 7 év átlagával összhangban állnak.

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is az agrárügyi tárca lett a maga 55 rendeletével (ebben benne van a Földművelésügyi Minisztériumként kiadott 10 rendelet is), bár ez a szám jelentősen elmarad a 2017-es 70 rendelettől. Őt követi az innovációért és technológiáért felelős minisztérium 46 rendelettel (ebből 9 még Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott), majd az Igazságügyi Minisztérium következik 32 rendelettel, a Pénzügyminisztérium 29 rendelettel (ebből 9 még Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott) és a Honvédelmi Minisztérium 22 rendelettel.

A legkevésbé aktív tárca idén újra a 7 rendeletet kiadó Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, amely a 2017-es fellendülést követően csúszott vissza ebbe a pozícióba. Csökkent a Belügyminisztérium által kiadott rendeletek száma, a 2017-es 44 rendelet után idén 38 rendelet született. Az emberi erőforrások minisztere ezzel szemben 9-cel több, összesen 49 rendeletet adott ki idén. A tavaly a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb rendeletet adott ki, így már összesen két rendeletnél jár. Ezzel szemben az idei évben jogalkotási jogot szerző, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter már 10 rendeletnél jár, míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter 21 rendeletet adott ki idén.

A 2016-os szintre csökkent vissza az Alkotmánybíróság aktivitása, és a 2017-es és 2015-ös 36 határozat után idén ismételten 25 határozatot hozott.

Emelkedett a köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, az idei 542 határozat már megközelítette a 2015-ös rekordot (548). Szintén a 2016-os szintre kúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. Idén a tavalyi rekordalacsony 34 határozat után ismét 36 határozat született. Jelentős mérséklődés mutatkozott meg a kormány által kiadott határozatok terén, a tavalyi 1148 határozat után idén 838 határozat született.

Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ről 16-ra) és a Magyar Nemzeti Banknál (39-ről 48-ra), jelentősen csökkent viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (13-ról 2-re)

A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.

 A Wolters Kluwerről

A Wolters Kluwer világszinten vezető szerepet tölt be az egészségügy, az adózási és pénzügyi szakemberek, a kockázatkezelési és a jogi szektor számára nyújtott szakmai információk és tartalmak, szoftvermegoldások és szolgáltatások piacán. A Wolters Kluwer éves árbevétele 2017-ben 4,4 milliárd euró volt. A vállalatcsoport több mint 170 országban szolgál ki ügyfeleket, több mint 40 országban működik, és világszerte több mint 19 ezer főt foglalkoztat. A vállalat központja a hollandiai Alphen aan den Rijn. A Wolters Kluwer Legal&Regulatory divíziója ügyfeleit világszerte szakértői információs megoldásokkal, szoftverekkel és szolgáltatásokkal látja el a jog, az üzlet és a szabályozásnak való megfelelés területén.