A műsorban elhangzott, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kérdőíves felmérést indított a kulturális támogatási rendszer átalakításáról, a cél a nyitottabb, átláthatóbb, a mai igényekhez jobban igazodó kultúrafinanszírozás.

Mattyasovszky-Zsolnay Bence elmondta: jelenleg mintegy ötmilliárd forint áll az NKA rendelkezésére a visszafizetéseknek és a közös jogkezelőktől kapott támogatásoknak köszönhetően. A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) munkatársaival azon dolgoznak, hogy ez mihamarabb a kulturális életet gazdagíthassa, és reményeik szerint heteken belül megjelennek pályázatok két ideiglenes kollégiumukban és az összes állandó kollégiumukban. „A cél az, hogy a jelentősen forráshiányos kulturális terület egy kicsit fellélegezhessen” – fogalmazott.

Felidézte:az állandó kollégiumok működése megakadt, de július második felében ez is újraindulhatott, így az elmúlt időszakban már számos kollégiumi döntés született, és több mint kétezer támogatási okiratot bocsátott ki az NKA október elejéig. Ezek a támogatások jellemzően már állandó kollégiumi döntések folytán kerültek a pályázókhoz – tette hozzá.

A 17 milliárd forintot meghaladó összegű NKA-támogatások ügyében folyó büntetőeljárásról szólva a műsorban felidézték, hogy 1079 támogatási esetet érintő nyomozásról beszél az ügyészség, miközben 806 pályázótól az NKA is részletes beszámolót kér.

Az NKA alelnöke elmondta: számos hatósági vizsgálat zajlik ezekben az ügyekben, az NKA-nak nem feladata, hogy ezeket az ügyeket úgy vizsgálja, ahogy a nyomozóhatóság vagy a NAV. Az NKA-nál egy öttagú testület feladata az, hogy az 1079 pályázatból beérkezett beszámolókat ellenőrizze, elfogadja vagy elutasítsa.

Hozzátette: az NKTK kapacitását a közérdekű adatigénylések foglalják le jelentősen, ezeket igyekeznek a lehető leggyorsabban és legteljeskörűbben teljesíteni.

Mint mondta, az NKA működését ahhoz a gondolathoz szeretné visszavezetni, hogy a kulturális élet szereplői a kulturális élet javára döntenek a különböző bizottságokban. Kiemelte az állandó kollégiumok szerepének visszaállítását, emlékeztetve arra, hogy a korábbi átalakítások miatt az állandó kollégiumokra kevesebb anyagi forrás jutott.

A feladata az, hogy megerősítse a szakmaiságot, és ezáltal igyekezzen az NKA reputációját és a társadalom NKA-ba vetett bizalmát visszaállítani – mutatott rá Mattyasovszky-Zsolnay Bence.

A műsorban felidézték, hogy a Magyar Színházi Társaság (MSZT) több mint 200 szakember bevonásával készült koncepciója az NKA teljes megújítását és a korábbi TAO-tapasztalatokra alapuló új finanszírozás bevezetését javasolja.

Mattyasovszky-Zsolnay Bence elmondta: az online kérdőívben a pályázókat is megkérdezik a pályázati rendszer megújításáról, a szakmai napon pedig a szakmai szervezetekkel való párbeszédet is be kívánják indítani. Hozzátette: fontosnak tartja a párbeszédet és a szakmaiság jelenlétét és megerősödését az NKA-ban. Azt mondta: fontos, hogy a döntések, döntési folyamatok transzparensek legyenek, és hogy adott esetben a döntéshozók kiléte is nyilvánosságra kerüljön.

Forrás: MTI 

Lehr Juhász Péter a Jakab című film operatőri munkájával nyerte a második Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjat diák kategóriában és az azzal járó 50 ezer dollár értékű Sparks Kft. – Panavision filmes kameracsomagot, a Magyar Filmlabor 1 millió forint értékű laborszolgáltatását és az NMHH által felajánlott 100 ezer forint pénzjutalmat is.

A természetfilm kategória győztese Mosonyi Szabolcs lett a Vad Balaton című film fényképezéséért, így ő kapta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által felajánlott 300 ezer forintot is. Dokumentumfilm kategóriában Boros-R. Györgynek elismerő oklevelet adott a zsűri Az elíziumi kém című film operatőri munkáiért. A Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjat és az NMHH által felajánlott 300 ezer forintot Vargyasi Leventének ítélték a Tehenesek című alkotás fényképezéséért. A kisjátékfilmek közül az Irinyiért Szőke Dániel elismerő oklevélben részesült, a kategória győztese pedig Dévényi Zoltán lett az Ostrom című filmért, így ő viheti haza az NMHH által felajánlott 300 ezer forintot is.

Televíziós film kategóriában Dévényi Zoltán a Curtiz című film operatőreként elismerő oklevelet kapott, a Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjat pedig Csukás Sándor érdemelte ki a Merénylet című fim fényképezéséért. Végül nagyjátékfilm kategóriában az Akik maradtak operatőre, Marosi Gábor elismerő oklevélben részesült, a legjobb operatőrnek pedig Nagy Andrást találta a zsűri az Örök tél című film fényképezéséért.

A január 31-én a Vigadóban tartott díjátadón Vagyóczky Tibor, Gyurikó László és Pap Ferenc életműdíjban részesült. Idén első alkalommal a Bojkovszky Béláról elnevezett díjat kiemelkedő életművéért Marton József fővilágosító kapta.

A díjak odaítéléséről a Koltai Lajos rendező-operatőrből, Kende János operatőrből, Lajos Tamás operatőr-producerből, Káel Csaba rendezőből és Pados Gyula operatőrből álló zsűri döntött.

Novák Emil az általa 2004-ben alapított Aranyszem Fesztivált tavaly nevezte át a magyar operatőr iskola két kiemelkedő alkotójáról Kovács László – Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Fesztiválra. A Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjat és a rendezvényt a tavalyihoz hasonlóan a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.