A tárlat csaknem ötven évvel a művész utolsó kiállítása után új szempontok mentén mutatja be a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakjának életművét – tette hozzá.

Anna Margit életútját felidézve kitért arra, hogy 1928-ban ismerte meg leendő férjét, Ámos Imrét, akivel életének legboldogabb időszakát élte. Ezt a rövid ideig tartó boldog harmóniát idézik a kiállítás első szekciójának képei.

Anna Margit férjét és teljes családját is elveszítette a holokauszt idején. Ez a tragédia egész későbbi életét és művészetét meghatározta – emlékeztetett Vígh Annamária, hozzátéve, hogy a holokauszt feldolgozhatatlan tragédiája, betegségei, művészi mellőzöttsége, magánéleti boldogtalansága, a kilátástalanság, a kitaszítottság, a magány, a feldolgozhatatlan múlt emlékképei hatására született meg Anna Margit festői világa.

A főigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy az Európai Iskola keretein belül festett művein jelentek meg először bábui, amelyek a más eszközökkel kifejezhetetlen szenvedést jelenítették meg.

Anna Margit festészetének különböző korszakaiban, más és más hangsúlyokkal és inspirációkkal, de végigkísér minket ez a kicsit groteszk, abszurd humort is közvetítő figura, amely a festő önkifejező eszközeként néz ki ránk – tette hozzá.

Felidézte, hogy Anna Margit az 1960-as évektől kezdte gyűjteni a népművészeti tárgyakat: babákat és olyan egyedi hangulatú, sokszor giccses holmikat, amelyek erőteljes inspirációt jelentettek festészetére.

Vígh Annamária kiemelte, hogy a tárlaton Anna Margit alkotásai mellett olyan kortársainak – mindenekelőtt a férjnek, Ámos Imrének vagy Vajda Lajosnak és Farkas Istvánnak – művei is láthatók, akik valamilyen módon hatást gyakoroltak a művészetére.

A tárlaton látható műtárgyak nagy része ritkán szerepel kiállításokon, közülük többet korábban még egyáltalán nem láthatott a közönség. Vígh Annamária ismertetése szerint a művek nagy része a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, illetve a Ferenczy Múzeumi Centrumból származik, emellett egy gazdag, 440 oldalas katalógus is megjelent a kiállításra.

A bábu megszólal című tárlat, amely a festőművész első életmű-kiállítása, szerdától szeptember elsejéig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Az MNG legnépszerűbb nyári programsorozata, a Borszerdák immár tizenegyedik alkalommal kínál rendhagyó múzeumi programot a művészet rajongói számára július 6-tól – emlékeztet az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Nemzeti Galéria.

Az idei Borszerdák a nagy művészekről szólnak: az egyes estéken Csontváry és Gulácsy, Szinyei és Ferenczy, Munkácsy és Mednyánszky, illetve Courbet, Monet és Renoir áll a programok középpontjában.

A Borszerda esteken kiállításokkal, tárlatvezetésekkel és előadásokkal, élőzenével, borkóstolóval és Budavári palotából nyíló panorámával várja a művészet rajongóit az MNG – áll a közleményben.

A Borszerdák közönsége júliusban az Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925-1938) és a Dancing 1925. Magyar művészek a párizsi éjszakában című időszaki kiállításokat is megtekintheti.

A múzeumi programok mellett júliusban a tokaji Somszög Pincészet, a Pannonhalmi Főapátsági Pincészet, a badacsonyi Laposa Pincészet és a dél-balatoni Androsics Birtok, szeptemberben pedig a villányi Sauska Borászat és az Etyeki Kúria borai lesznek az idei Borszerdák főszereplői.

Az egyes esteken a Borszerda szakmai partnere, a BorPortré munkatársai beszélgetnek a meghívott borászatok képviselőivel.

Fotó: Kelsey Knight/unsplash.com