Az LMBTQI jogokat védő Mousse egyesület azért fordult a francia adatvédelmi hatósághoz, mert álláspontjuk szerint sérti az EU adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t, az a gyakorlat, hogy a francia vasúttársaság az online jegyvásárlóktól kötelezően elvárja, hogy válasszanak a nemükre utaló női vagy férfi megszólítás között, nem biztosítva megfelelő választási lehetőséget a nem-bináris személyek számára. Az adatvédelmi hatóság elutasítását követően a Mousse a francia Államtanácshoz (Conseil d’Etat) fordult, amely előzetes döntéshozatalra irányuló kérelmet nyújtott be az EUB-hez. Ebben az Államtanács annak tisztását kérte, hogy figyelembe lehet-e venni a polgári, kereskedelmi és közigazgatási kommunikáció terén általánosan elfogadott gyakorlatokat, azaz például az ügyfelek megszólítására vonatkozó szokásokat akkor, amikor az adatkezelés jogszerűségét, illetve azt értékeljük, hogy adott esetben az releváns és szükséges-e. Emellett az előzetes döntéshozatalra irányuló indítvány kifejezetten kitért a nem-bináris személyekre, azaz az adat felhasználásával és megőrzésével szembeni tiltakozáshoz való jogukra.

Az EUB ítéletében hangsúlyozta: a GDPR célja az egyén magánéletének védelméhez és a személyes adatok magas szintű védelméhez fűződő jogának védelme, ezért a személyes adatot – a GDPR 5. cikkével összhangban – csak jogszerűen, tisztességesen és az érintett számára átlátható módon lehet kezelni. Az adattakarékosság elve megkívánja, hogy az adatkezelés a releváns és megfelelő adatokra korlátozódjon. Az EUB elfogadta, hogy vannak helyzetek, amikor a szerződés teljesítéséhez hasznos egy személyes adat kezelése, de ez csak akkor tekinthető szükségesnek, ha az objektíve elengedhetetlen „az érintettnek nyújtott szerződéses szolgáltatás szerves részét képező cél megvalósításához”. A hasznosság nem elegendő annak igazolásához, hogy a szerződés teljesítéséhez – jelen esetben a vasúttársaság szolgáltatásának igénybevételéhez – elengedhetetlen, főleg amennyiben vannak kevésbé beavatkozó jellegű megoldások. Az udvariassági szokásoknak megfelelő üzleti kommunikáció az ügyfél nemi identitására utalás nélkül is személyre szabható, a vasúttársaság választhat általános, inkluzív, a nemre utalást mellőző udvariassági kifejezéseket (és az ítélet szerint néhány ilyen már használatban is van ugyanennél a szolgáltatónál).

A nemre vonatkozó adat kezelésének indokául a vasúttársaság egy másodlagos célt is felhozott: a csak azonos nemű személyek számára elérhető kocsikat az éjszakai vonatokon, illetve a fogyatékos személyek számára biztosított személyes segítőket. Az EUB szerint ezen szolgáltatások biztosítása azonban nem igazolhatja a valamennyi ügyfél megszólítására vonatkozó adatok szisztematikus és általános kezelését, a nemre vonatkozó adat csak az ezen szolgáltatásokat igénybe vevőktől követelhetők meg. Az egyén alapvető jogai és szabadságai – különösen a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelem – elsőbbséget élvez a vasúttársaság által az adatkezelésre felhozott jogos érdekkel szemben. Önmagában az a tény, hogy az érintett tiltakozhat, nem teszi jogszerűvé az adatkezelést, annak szükségességét ettől függetlenül kell megítélni.

„Az EUB először döntött a GDPR alapján a nemre vonatkozó adatkezeléssel összefüggő gyakorlatról. Bár a magyar vasút esetében az ügyben felvetett probléma nem áll fenn, a gyakorlatban sok helyen találkozunk az ügyfelek nem szerinti megszólításával. Vannak olyan szolgáltatók, amelyek a regisztráció során kötelezően gyűjtenek nemre vonatkozó adatot, holott a szolgáltatás nyújtásához erre nincs feltétlenül szükség, elég csak a bankokra vagy az energiaszolgáltatókra gondolni. Az ilyen joggyakorlattal a szolgáltatóknak az ítélet alapján Magyarországon is fel kell hagyniuk” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Photo by Leighann Blackwood on Unsplash

A Central Médiacsoport alapértékei között szerepel a transzparencia, a hiteles tájékoztatás és az információhoz való hozzáférés lehetőségének biztosítása mindenki számára. A sajtószabadság védelmében feladatunk az információkat összességükben és részleteikben is áttekinthető, illetve értelmezhető módon a különböző platformjainkon megjeleníteni.

Vállalatunk továbbá alapvető értéknek tekinti az emberekhez, a minket körülvevő világhoz és annak minden jelenségéhez való nyitott hozzáállást is. Ez egyet jelent az elfogadással, a sokszínűség támogatásával, az emberközpontú, toleráns gondolkodásmóddal. Büszkék vagyunk arra, hogy kollégáink közössége is nyitott és sokszínű!

Számunkra is kiemelt fontosságú a gyermekek, valamint a fiatalkorúak védelme, illetve a szexualitás öncélú megjelenítése elleni fellépés, mégis aggasztónak tartjuk a pedofília, illetve az alapvető emberi jognak számító szexuális orientáció összekapcsolását. Elfogadó attitűdünk és a hiteles tájékoztatásra való törekvésünk értelmében kötelességünk felszólalni a T/16365. számú törvény által kirekesztett szexuális kisebbségekért, és minden emberért az ellen, hogy a fenti törvény értelmében az átlagtól eltérő nemi identitású embereket csak korlátozó feltételekkel lehet a nyilvánosság számára megmutatni.

Az MRSZ egyetért a pedofília elleni szigorúbb fellépéssel és továbbra is erősen támogatja a gyermek és fiatalkorúak védelmét, ennek részeként különösen a pornográf tartalmak elérhetővé tételének tiltását a 18 éven aluliak számára. Emellett a Reklámszövetség ezután is fellép a szexualitást öncélúan ábrázoló reklámtartalmakkal szemben.

Az MRSZ ugyanakkor aggasztónak véli a bűncselekménynek számító pedofília és az alapvető emberi jognak számító szexuális orientáció összekapcsolását a reklám és média törvények módosító szövegtervezetében. Mivel a nem heteroszexuális nemi identitású, törvényes módon élő emberek is azonos jogokkal rendelkeznek alkotmányos alapjogból fakadóan, mint bárki más, így ezen témák, személyek megjelenítésének ilyen módú korlátozása a reklámokban, a szexuális kisebbségek kirekesztése a tömegmédia műsoraiból azt a felelősségteljes és sokszínű emberábrázolást akadályozza, amely lehetővé teszi a tolerancia és elfogadás értékei mentén a világ és a benne élő emberek változatosságának bemutatását és a pozitív kulturális változásokhoz hozzájárulva a negatív sztereotípiák megszüntetését.

Az MRSZ több évtizedes reklámszakmai önszabályozó tevékenységében mindig is kiemelt fókuszt kapott a gyermekkorúak és fiatalkorúak védelme és a szexualitás öncélú megjelenítése elleni fellépés. A Magyar Reklámetikai Kódex külön cikkelyekben rögzíti ezeket a rendelkezéseket és az MRSZ elítél minden olyan reklám tartalmat, amely nem felel meg a hatályos törvényi előírások és a kódex vonatkozó passzusainak[1]. De elfogadhatónak tartja a sokszínű emberábrázolás részeként az olyan, – a jelenleg hatályos törvényi előírásoknak és reklámetikai kódexnek szintén megfelelő, – eltérő nemi identitású személyek megjelenítését a reklámokban, amelyek felelősségteljesen a tolerancia és elfogadás jegyében kerülnek bemutatásra[2].

[1] MRSZ állásfoglalás az „Icuka PIROS a nyár a CBA-ban” reklámfilmről

https://mrsz.hu/cmsfiles/1b/8e/MRSZ_sajtonyilatkozat_CBA_reklam_19.08.14..pdf

[2] MRSZ állásfoglalás a Coca-Cola #loveislove kampány

https://mrsz.hu/cmsfiles/70/c2/MRSZ_coca-cola_alasfoglalas_honlapra.pdf