A tárgyalások után kiadott közös közleményben Németország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország tárcavezetője megerősítette továbbá, hogy „töretlenül támogatja Ukrajnát, és elkötelezett a saját fegyveres erőinek a megerősítésére”.

Fokozni fogjuk együttműködésünket, hogy szembeszálljunk a szövetségeseink elleni hibrid támadásokkal, beleértve a drónok, kibertámadások és a dezinformáció jelentette kihívásokat – hangsúlyozták az egy évvel ezelőtt alapított Ötök Európai Csoportját alkotó szövetségesek.

A miniszterek, akihez csatlakozott Kaja Kallas, az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője is, arra is ígéretet tettek, hogy fokozzák az együttműködést Ukrajnával és „integrálják az ukrajnai hadipart az európai kezdeményezésekbe és termelési láncokba”.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

„A foglalási adatok alapján elmondható, a magyarok közül sokan terveznek előre. Már most látszik egy ugrás a tavaszi szünet és húsvét időszakára és vannak, akik megvették már a repülőjegyüket a nyárra is. Aki előre tervez és rugalmas az utazási dátumot illetően, az nagyon kedvező árú járatra is foglalhat” – mondta el az adatok kapcsán Daniela Chovancová, a Kiwi.com sajtókapcsolati menedzsere. Megosztotta azt is, hogy ugyan továbbra is a spanyol és olasz városok a legnépszerűbbek, az is látszik, hogy egyre többen érdeklődnek az egzotikus úti célok iránt, valamint Albánia és Marokkó is egyre vonzóbb célpontok a magyarok körében.

A valós foglalási és a keresési lista eltér egymástól. Az Amerikai Egyesült Államokba sokkal inkább vágynak a magyarok, mint ahol a valós foglalási listán szerepel az ország. Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Kína, Japán, Dél-Korea, Vietnám és Indonézia is a legkeresettebb úti célok közé tartozik.

„A konkrét úti célokra számottevően megnőtt a keresések száma tavalyhoz képest, és idén 13 százalékkal több magyar keresett rá a bármikor és bárhová lehetőségekre is. Mindezek az utazási- és felfedezőkedv növekedését támasztják alá” – jelzi előre Daniela Chovancová.

A Kiwi.com megnézte, hogy az év első 16 napjában hová vettek a legtöbben repülőjegyet. A tényleges repülőjegy-vásárlást összehasonlította a keresésekkel, és megnézte azt is, hogy a valós foglalások hogy alakultak tavalyhoz képest az egyes országok tekintetében.

Az idei top 20 repülős úti cél január 16-ig a Kiwi.com-on leadott foglalások alapján

1. Spanyolország
2. Olaszország
3. Németország
4. Egyesült Királyság
5. Franciaország
6. Portugália
7. Görögország
8. Törökország
9. Málta
10. Dánia
11. Thaiföld
12. Belgium
13. Amerikai Egyesült Államok
14. Hollandia
15. Svédország
16. Svájc
17. Norvégia
18. Írország
19. Marokkó
20. Egyiptom

Top 20 legtöbbet keresett repülős úti cél január 16-ig a Kiwi.com-on

1. Spanyolország
2. Olaszország
3. Amerikai Egyesült Államok
4. Egyesült Királyság
5. Franciaország
6. Németország
7. Portugália
8. Thaiföld
9. Törökország
10. Görögország
11. Egyesült Arab Emírségek
12. Egyiptom
13. Kína
14. Japán
15. Dél-Korea
16. Hollandia
17. Dánia
18. Vietnám
19. Indonézia
20. Lengyelország

A hidrogénüzemet a HyDN GmbH, a düreni járás és a Messer közös vállalata fogja üzemeltetni. A 10 megawatt névleges teljesítményű és óránként akár 180 kilogramm hidrogén előállítására képes üzem a maga nemében az egyik legnagyobb lesz Németországban. A termelt zöld hidrogént elsősorban üzemanyagcellás buszok töltésére használják majd. Ezekből a klímabarát buszokból, amelyek működés közben csak vízgőzt bocsátanak ki, már öt darab közlekedik Dürenben és további húsz követi őket 2024 novemberéig.

A projekt részeként a német NEUMAN & ESSER vállalat megbízást kapott két elektrolizáló berendezés szállítására a hidrogén előállításához, valamint két membrán kompresszor telepítésére a hidrogén nagy nyomásra sűrítéséhez. A Messer felel a megtermelt hidrogén tárolásáért, töltésért és a minőségbiztosításért. „A Messer számára ez a projekt egy újabb fontos stratégiai mérföldkő, amellyel támogatjuk ügyfeleinket a dekarbonizációban. Részt veszünk a hidrogénelőállító üzem tervezésében, hosszú távon átvesszük az üzemeltetését, és értékesítjük a zöld hidrogént. Ezzel a projekttel a környezetre káros szén-dioxid kibocsátás csökkentésével jelentősen hozzájárulunk az klímavédelemhez” – mondta Virginia Esly, a Messer európai COO-ja.

A tervek szerint a zöld hidrogén üzem 2025 őszén kerül beüzemelésre. Megépítését a német Szövetségi Közlekedési és Digitális Infrastruktúraügyi Minisztérium (Bundesministerium für Digitales und Verkehr – BMDV) mintegy 14,7 millió euróval támogatja. A projektet a Nemzeti Innovációs Program Hidrogén 2 (NIP2) részeként finanszírozzák – írják.

Az augusztusi mutató mínusz 18,4 pontra erősödött a júliusi mínusz 21,6 pontról. A mutató hat hónapon belül csak júliusban romlott. Az elemzők véleményének átlagában kevésbé erősödő index, mínusz 21,1 pont szerepelt augusztusra. Egy éve a mutató borúlátóbb fogyasztói hangulatot tükrözött, mínusz 24,6 ponton állt. Az augusztusi mutató erősödéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a háztartások jövedelmi várakozásai az elmúlt két év legmagasabb szintjére kerültek, miközben a gazdasági várakozást és a vásárlási hajlandóságot mérő index is mérsékelt emelkedést mutatott.

A fogyasztók következő 12 hónapra vonatkozó konjunktúravárakozásának mutatószáma 9,8 pontra ugrott a júliusi 2,5 pontról, a lakosság jövedelmi várakozásait tükröző mérőszám a júliusi 8,2 pontról 19,7 pontra javult, a költekezési hajlandóságot jelző mutató pedig mínusz 13 pontról mínusz 8,4 pontra emelkedett.

A GfK nulla feletti mutatója a lakossági fogyasztás éves szintű növekedését, nulla alatti értéke pedig a csökkenését jelzi.

Forrás: MTI

A német szövetségi statisztikai hivatalnak, a Destatisnak a szövetségi közlekedési hatóság (Kraftfahrt-Bundesamt, KBA) adataira támaszkodó számításai szerint 2021-ben ezer lakosra 580 személygépkocsi jutott Németországban. Tíz évvel korábban, 2011-ben még 517 volt ez a szám. Németországban az elmúlt tíz év alatt a forgalomba helyezett személygépkocsik száma nagyobb mértékben nőtt, mint a lakosság lélekszáma.

A Németországban nyilvántartásba vett személygépkocsik száma növekszik: a KBA adatai szerint 2022. január 1-jén 48,5 millió személygépkocsit tartottak nyilván Németországban, többet, mint valaha. Egy évvel korábban, 2021. január elsején 48,2 millió személygépkocsi futott Németországban. Növekszik az elektromos meghajtású autók száma is: az idén január és július között újonnan forgalomba helyezett autók között a kizárólag elektromos meghajtásúak aránya már 13,6 százalék volt. Ez a növekvő részarány azonban csak lassan mutatkozik meg a teljes személygépkocsi-állományban: az idei év elején a Németországban forgalomi engedéllyel rendelkező személygépkocsik 1,3 százaléka volt elektromos. Egy évvel korábban ez az arány még 0,6 százalék volt.

A növekvő regisztrációs számok a magánháztartások birtokában lévő autók növekedésében is tükröződnek. Emelkedett ugyanis a második és harmadik autóval rendelkező háztartások részaránya, míg a legalább egy autóval rendelkezőké stagnált. Tavaly a háztartások 77,9 százaléka rendelkezett legalább egy személygépkocsival, tíz évvel korábban, 2011-ben pedig 77,0 százalékuk. A két autóval rendelkező háztartások aránya viszont tíz év alatt 23,4 százalékról 27,0 százalékra, a három vagy több autóval rendelkező háztartások aránya pedig 3,7 százalékról 6,1 százalékra nőtt.

A regisztrált autók növekvő száma megemelte a költségvetés adóbevételeit is: 2021-ben a szövetségi kormány 9,55 milliárd eurót szedett be a személygépkocsik és más gépjárművek után, bő 13 százalékkal többet a 2011. évi 8,42 milliárd eurónál.

Németországhoz hasonlóan az Európai Unió többi tagállamában is nőtt a gépkocsisűrűség az elmúlt tíz évben.

Az EU 27 tagállama között Németország a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján a nyolcadik helyen áll az autósűrűségi rangsorban. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nyilvántartása szerint a 2020/2021-es évek fordulóján Luxemburg 682 ezer főre jutó autóval vezette a listát. Olaszországban 670, Lengyelországban pedig 664 euró jutott ezer lakosra. A legkisebb gépkocsisűrűséget Romániában regisztrálták: 379-et ezer lakosra. Lettországban 390 autó, Magyarországon pedig 403 személygépkocsi jutott ezer lakosra.

Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma a kelet-európai uniós tagországokban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben: 2010 és 2020 között Romániában 77 százalékkal, Lengyelországban, Észtországban és Szlovákiában pedig csaknem a felével – írja az MTI.

Fotó: Nabeel Syed/unsplash.com

A német állam már évek óta dolgozik az üzemanyagcellás technológia népszerűsítésén, amelynek részeként most a Toyota mobilitásért felelős almárkája, a Kinto kap többmillió eurós támogatást a német Nemzeti Innovációs Program hidrogén és üzemanyagcellás technológiai támogatásának keretében. Az összeg a Kinto lízingajánlatait támogatja a második generációs Toyota Miraira, amelynek mértéke akár a 12 millió eurót is elérheti.

„A hidrogén technológiával fontos mértékben járulhatunk hozzá a dekarbonizációhoz – az utakon épp úgy, mint a mindennapi életünkben. A Toyota üzemanyagcellás technológiája hajókban, mozdonyokban, villás targoncákban és buszokban, sőt, álló létesítményekben is bevethető, mint zéró emissziós energiaforrás” – avat be André Schmidt, a Toyota németországi elnöke.

„A Kinto jelenléte egyértelműen szemlélteti, hogy az üzemanyagcellának van jövője a mobilitásban”  – mutat rá mondta Kurt-Christoph von Knobelsdorff, a hidrogéntechnológiákkal kapcsolatos támogatásokért felelős német állami tulajdonban lévő Now GmbH ügyvezetője. „A támogatással a Közlekedési Minisztérium folytatja a fenntartható hajtáslánci technológiák céltudatos támogatását, ami alapvető szükségességű annak érdekében, hogy megvalósítsuk a klímasemleges mobilitást.”

Németország komolyan elkötelezte magát a hidrogén, mint abszolút zöld energiahordozó mellett

Németország már tavaly tavasszal bejelentette, hogy a német állam nyolcmilliárd euróval támogatja az ország hidrogén-ökoszisztémájának fejlődését. A Német Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium, valamint a Német Közlekedési Minisztérium által akkor kiválasztott 62 projekt az egész hidrogénértékláncot lefedi, közöttük pedig több autóipari is van, hiszen a melléktermékként tiszta vizet termelő hidrogén üzemanyagcellás elektromos a közlekedés minden szektorában kiváló kiegészítője az akkumulátoros elektromos járműveknek. Az akkor bejelentett 8 milliárd eurós támogatási keret részben szövetségi, részben tartományi forrásokból tevődik össze, a támogatott projektek összesen 33 milliárd euró értékben valósítanak meg fejlesztéseket, amelyből 20 milliárd eurót magántőke bevonásával finanszíroznak. A jelenleg terítéken lévő projektek között két gigawattos teljes elektrolízis-kapacitással szerepelnek hidrogéntermelő-üzemek, ami a 2030-ra kitűzött, akkor még öt gigawattos országos kapacitás negyven százalékának felel meg. Az új német kormány ugyanakkor már tavaly ősszel még ambiciózusabb célokat fogalmazott meg: a napenergia mellett a zöld hidrogént is kiemelten fókuszban helyező stratégia részeként megduplázták a német állam korábbi vállalását, így a nemzeti hidrogénstratégia 2030-ra már  10 gigawattos elektrolízis kapacitással számol.

Arról már tavaly tavasszal döntés született, hogy Németországban emellett pedig 1700 kilométer új, a hidrogénszállításra alkalmas csővezeték is épül, és kiemelt támogatási terület lesz a hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek és rendszerek fejlesztésére és gyártsa, amelyek között nem csupán közúti járművek és azok töltőhálózata, hanem többek között vízi és légi közlekedéssel kapcsolatos projektek is szerepelnek.

Az új kormány koalíciós szerződésébe egyébiránt bekerült a megújuló energiát termelő rendszerek tömeges elterjedésének és az olyan korszerű gáztüzelésű erőművek építésének támogatása, amelyeknek klímasemlegesnek kell lenniük, azaz az új gázerőművek építésekor azokat „H2-ready”-vé kell tenni, hogy idővel az infrastruktúra melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén tüzelésre is át tudjon állni amint rendelkezésre áll a megfelelő hidrogén kapacitás. A hidrogénstratégia frissítse mellett az új kormány sokkal több szélenergiát szeretne a rendszerbe kapcsolni és megnégyszereznék a jelenlegi, háztetőkre telepített napelemes termelőkapacitást is, hogy összességében 2030-ra Németországban a megújuló energiaforrások aránya az áram-mixben elérje a 80%-ot (ez jelenleg 65%).

A jelenlegi háborús fejlemények ugyanakkor a tekintetben is komoly kihívást jelentenek, hogy a német kormány a zöldhidrogén ellátás kapcsán komoly szerepet szánt Ukrajnának is, akire az ország  komoly potenciállal felvértezhető zöld hidrogén exportőrként számított.

Az angol-német összecsapás nagyjából belül egyenlő játékerejű csapatok meccsének ígérkezett, és valóban nagyjából azt láttunk, amire számíthattunk. Mindkét csapat gyors futballt játszik, jól szervezett védelemmel, kemény középpályásokkal, gólerős csatárokkal. Igaz, a nagy tét miatt egyikük sem vállalt különösebb kockázatot, hiszen a mai futballban már egy bekapott gól is végzetes lehet.

A mérkőzés első félórájában a németek támadtak többet, mintegy 60 százalékos labdabirtoklás mellett, majd feljöttek az angolok, a félidő végén már inkább ők kezdeményeztek. Sterling nagyon él, az utolsó másodpercekben mégis Kane előtt adódik gólszerzési lehetőség, de Hummels megelőzi, ez kevésen múlt.

A szünet után német percek, Havertz lövését védi Pickford, majd ismét kemény csata a mezőnyben kevés gólveszéllyel. A 60. perc után mindkét kapitány frissít, több cserét is beküldenek, hosszabbítás-gyanús a meccs. Ám a 75. percben villannak a brit cipők, egy balról érkező beadást Sterling közelről lövi a hálóba. 1:0.

A németek rákapcsolnak, és rövid idő múlva egyenlíthetnének. Havertz szerez labdát a félpályánál, indítja Müllert, aki szinte a kapuig gyalogolhatna a játékszerrel, de mintha megijedne a kifutó Pickfordtól, 19 méterről ellövi a labdát – a kapu mellé. Tíz ilyen helyzetből kilencszer betalálna, de ez most pont a tizedik volt.

Az ilyen kihagyott zoccerek után büntetni szokott a sors, most is ez történt, a 86. percben egy villámgyors angol támadás végén Kane befejeli a németek sorsát megpecsételő gólt. 2:0. A németek mindent egy lapra feltéve támadnak, de kevés már az idő, és még kevesebb az ötlet. Az angolok többet tettek a győzelemért, és megérdemelten jutottak a legjobb nyolc közé, ahonnan akár a döntőig is masírozhatnak, hiszen a mai ellenfélnél alacsonyabban jegyzett csapatok ellen fognak küzdeni, sem svéd uktrán, sem a cseh-dán összecsapás leendő győztese nem látszik legyőzhetetlen ellenfélnek.

Souhtgate kapitány sok kritikát kapott az EB előtt, most négy meccsből hármat megnyert, és még gólt sem kapott a csapata – ettől talán a kritikusok is elcsendesednek. A portugálok és a franciák után a németek is csomagolnak, úgy látszik, a mi halálcsoportunk tagjai nem sokat mutattak az egyenes kieséses szakaszban.

A nyolcaddöntők utolsó mérkőzése este kilenckor kezdődött, Ukrajna és Svédország csapott össze. A rendkívül izgalmas, változatos mérkőzésen volt mindan, nagy helyzetek szép gólok, drámai hibák, hosszabbítás, kiállítás, éppen csak tizenegyesrúgások nem.  A 27. percben az ukránok kerültek előnybe Zincsenko góljával, a svédek a 43. percben egyenlítettek Forsberg révén. Mindkét csapat megnyerhette volna a meccset, de kimaradtak a legnagyobb helyzetek is, többzsör is a kapufa segített mindkét oldalon. A rendes játékidő nem hozott döntést. A hosszabbításban több volt a sérülés, mint a futball, Danielson egy brutális belépővel ki is érdemelte a piros lapját. Az emberhátrányba került svédek óriásit küzdöttek, hogy kihúzzák a tizenegyesekig, de az utolsó percben Dovbik befejelte Zincsenko beadását, ezzel története során először EB-negyeddöntőbe juttatta Ukrajnát.

Anglia-Németország 2:0

Ukrajna-Svédország 2:1, hosszabbítás után

Néhány éven belül eddig soha nem látott mértékűre növekszik a cégeket fenyegető kiberbiztonsági kockázat. A számítástechnikai bűnözéssel világszerte okozott károk összege ugyanis 2025-re elérheti a 10500 milliárd dollárt, ami csaknem 60 százalékkal haladja meg a jövő évre jelzett 6000 milliárd dollárt – mutat rá friss előrejelzésében a Cybersecurity Ventures (CV) információbiztonsági kutató és elemző cég. Nem csak a 2025-ös, de már a jövő évi összeg is felülmúlja a vezető kábítószerek teljes, globális kereskedelmét.

A nagyságrendet talán még jobban szemlélteti, hogy ez már a világ legerősebb gazdaságainak teljesítményeivel is összevethető. A Világbank adatai szerint a 10500 milliárd dollár több mint két és félszerese Európa legnagyobb gazdaságával rendelkező Németország 2019. évi, 3845 milliárd dolláros GDP-jének. Az említett tételnél nagyobb bruttó nemzeti össztermékkel pedig mindössze két ország, az Egyesült Államok és Kína rendelkezik. Az Európai Unió 27 tagállamának ugyancsak 2019-ben mért összesített GDP-je 15 593 milliárd dollár volt, vagyis a károk mértéke már a közösség egészének teljesítményével is párhuzamba állítható.

A számok egyértelműen jelzik, hogy a következő években a vállalatok számára a legnagyobb kihívást hálózataik és adataik védelmének biztosítása jelenti majd. Ez legalább olyan nagy feladat lesz, mint az üzleti fejlődést biztosító lehetőségek, partnerek felkutatása. Ennek megoldása nem ígérkezik könnyűnek, a Cybersecurity Ventures ugyanis fenntartja azt a prognózisát, hogy 2021-ben világszerte 3,5 millió betöltetlen információbiztonsági állást tartanak majd nyilván.

„Az elmúlt pár hónapban ugyan nőtt az elérhető IT-szakemberek száma a honi munkaerőpiacon, de a pandémia után őket bizonyosan hamar felszippantja a piac és hiányuk még hosszú ideig probléma lesz a cégek számára. A Randstad 2020-as hazai munkaerőpiaci körképe 20-25 ezer IT-szakember hiányát mutatja, ezen belül jelentős a kiberbiztonsági szakértők hiánya is. A számok még akkor is figyelmet érdemelnek, ha a trendek szerint ezt a szakértelmet a vállalatok egyre gyakrabban külső partnertől, külső szolgáltatótól veszik igénybe. Arra számítunk, hogy az említett munkaerőpiaci kényszerhelyzet miatt a kiberbiztonsági szolgáltatások havidíj alapú igénybevétele itthon már rövidtávon is jelentősen erősödik” – hangsúlyozta Gölcz Dénes, a PAV Hungary tulajdonos ügyvezető igazgatója.

Felelős vállalatként a Lidl Magyarország számára kiemelten fontos a magyar családok támogatása, az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás előmozdítása egyaránt. Ezen elköteleződés mentén a Lidl hosszú távú együttműködést kötött a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvánnyal, melynek keretében egy éven át havi 5 millió forint értékű saját márkás élelmiszerrel járul hozzá a kórház egészséges étkeztetésének minőségi javításához. A támogatás minden élelmiszercsoportra kiterjed a gabonatermékektől a friss zöldség, gyümölcsön vagy tejen és tejkészítményeken keresztül a friss húsokig bezárólag. A szállítmányok teljes mértékben az intézmény igényeihez szabottak, hiszen összetételüket minden hónapban a kórház élelmezési osztálya állítja össze, az áruházlánc pedig a kiszállításról is gondoskodik.

A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány célja a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet fejlesztése, ahol havonta kb. 3000, évente kb. 35 ezer kórházban fekvő beteg gyermeket gyógyítanak meg és látnak el a gyermekeket kísérő szülőkkel együtt. Az ápolásra szoruló gyermekek esetében az intézet kiemelt figyelmet fordít a hozzáadott cukor nélküli, illetve a sószegény ételek elkészítésére, számos beteg esetében pedig speciális diétás étkeztetés – tej-, laktóz-, glutén-, bizonyos allergénektől mentes étkeztetés biztosítására is szükség van. „A Lidl Magyarország támogatásával az alapítvány célja az egészséges étkeztetés minőségi fejlesztése az intézetben. A felajánlás amellett, hogy példaértékű, jelentős segítség is a kórház számára, hiszen a támogatás által megtakarított összeget az intézmény egyéb fejlesztési célokra tudja fordítani” – mondta Smrcz Ervin, az alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az intézet és a Lidl Magyarország partneri kapcsolata nem most kezdődött. Tavaly decemberben 600 ajándékcsomaggal lepte meg az áruházlánc a kórházban fekvő gyermekeket Mikulás alkalmából. „Az egészségtudatos táplálkozás számos betegség megelőzésében játszik szerepet, de a gyógyulási folyamatokat is elősegítheti. Örömünkre szolgál felajánlásunkkal hozzájárulni az ápolásra szoruló gyermekek minél egészségesebb étkeztetéséhez” – mondta Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.

A Lidl évek óta kiemelt hangsúlyt helyez az egészséges és kiegyensúlyozott étrend előmozdítására. Célul tűzte ki, hogy saját márkás termékeinek só- és cukortartalmát 2025-ig átlagosan 20 százalékkal csökkenti, melynek érdekében már számos termékfejlesztést végrehajtott.

A társadalmi felelősségvállalás a vállalat számára működési folyamatokon átívelő stratégiai elem. 2019-ben ez idáig, partner alapítványok segélyprogramjain keresztül több mint 100 település hátrányos helyzetű családjait segítette élelmiszerrel, ruhaneművel és különféle használatitárgy-adománnyal.

A Lidl Magyarország

Az 1930-as években, Németországban alapított Lidl hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő élelmiszerlánca. A Lidl Magyarországon 2004-ben nyitotta meg első logisztikai központját és 12 üzletét, ma pedig már 180 áruházzal van jelen hazánkban, és több mint 5000 munkavállalót foglalkoztat. A vállalat 2004-es magyarországi piacra lépése óta töretlenül fejlődik: nem csak a diszkont szegmensben ért el vezető szerepet, de forgalmát tekintve az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok között is a legdinamikusabb növekedést tudhatja magáénak.

A Lidl Magyarország az FMCG szektor meghatározó foglalkoztatójaként kiemelt figyelmet fordít munkavállalói elismerésére. Országos szinten egyedülálló ütemben és mértékben növeli munkavállalóinak bérét: 2019. március 1-jével átlagosan 15 százalékkal emelte bolti és raktári fizikai munkavállalói munkabérét, így 2016 januárja óta összesen 75 százalékos béremelést valósított meg.

A vállalat emellett különös figyelmet fordít a magyar beszállítókra, a magyar gazdaság támogatásának és fejlesztésének jegyében, ennek köszönhetően termékeinek közel 60 százalékát magyar beszállítóktól szerzi be.

2019 márciusában kapott a pécsi székhelyű vállalkozás meghívást a világ második legnagyobb szállítmányozási vállalata, a Deutsche Bahn által szervezett „DB MindBox” nevű technológiai versenyre. A verseny főtémája, azaz a kihívás az volt, hogy milyen HR-technológiai megoldással tudják a pályázók támogatni a Deutsche Bahn hatékonyabb működését onboarding (a vállalathoz újonnan belépő kollégák betanítása, illetve a szervezetbe való megfelelő integrálása) területen.

„A HR-technológiai kategóriában több mint 80 nemzetközi cég közül válogattak be minket a rövidlistára, ami azt jelentette, hogy május 22-én személyesen kellett prezentálnunk az elképzeléseinket Berlinben, az erre az alkalomra szervezett szakmai rendezvényen” – mondja Vendler Balázs, a Games for Business alapítója és ügyvezetője.

A személyes prezentáció hatalmas sikert aratott, a cég megnyerte a kategóriát, amiben indult.

„Maradandó élmény volt ilyen közegben előadni a látásmódunkat és megoldásunkat. Az onboarding területe szinte minden cégnél komoly kihívást jelent napjainkban, ráadásul egy ilyen nagyvállalatnál elkerülhetetlen, hogy hatékony, élményteli és a munkavállalók bevonódását támogató formában tegyék ezt meg. Az általunk tett javaslat ennek megvalósítására ad lehetőséget” – tette hozzá a Filák Péter, a cég üzletfejlesztési vezetője.

A győzelem 25 ezer eurós díjjal jár, de ami ennél sokkal fontosabb, az az, hogy a győztessel szerződést is köt a Deutsche Bahn az adott területre.

„Nagyon izgalmasnak találtuk ezt a megmérettetést, és komoly üzleti lehetőséget is láttunk benne, hiszen cégünknél egyértelműen a nemzetközi terjeszkedés van évek óta a fókuszban. Az ilyen irányú terveink tekintetében a német piacra való betörés is abszolút kitűzött cél. Ez a győzelem is csak megerősít minket abban a hitben, hogy egyedi megoldásunkra a világ bármely táján szükség van, és helyt tud állni akármilyen megmérettetésben” – nyilatkozta Szalai Miklós, a cég fejlesztési vezetője.