Azt várják a következő kormánytól, hogy az

csökkentse a gazdasági támogatásokat

vegye el a 13. havi nyugdíjat és felejtse el a 14. havit

vezesse ki a három- és kétgyermekes anyák adómentességét

csökkentse a sport- és kulturális támogatásokat

szántsa be a 3%-os hitelprogramot.

A miniszterelnök megnyilvánulása után a bank a következő nyilatkozatot tette közzé:

„November 3-án hétfőn és november 4-én kedden több magyar médium is tévesen interpretálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének hétfői sajtótájékoztatón ismertetett makrogazdasági helyzetértékelését. Éppen ezért a K&H a félreértések elkerülése végett megismétli állásfoglalását.

Németh Dávid hétfőn arról beszélt, hogy költségvetés 2024-ben még jó helyzetben volt, az elsődleges – kamatkiadások nélküli – egyenleg ugyanis egyensúlyt mutatott. A jelenlegi kilátások alapján 2026 végére azonban a GDP 2-2,5 százalékára növekedhet az elsődleges hiány, a 3,5 százalékos kamatkiadásokkal együtt a teljes deficit már 6 százalék lenne, abban az esetben, ha nem történnek intézkedések. Amennyiben ezek elmaradnak, akkor a hitelminősítő intézetek leronthatják a magyar osztályzatot.

A K&H független pénzintézetként kiemelten hangsúlyozza, hogy bármelyik politikai erő nyeri meg a jövő áprilisi országgyűlési választásokat, a kedvezőtlenebb hitelminősítés elkerülése érdekében lehet szükség a kiigazításokra.

Németh Dávid a sajtótájékoztatón pusztán példákat említett arra, hogy milyen lépések jöhetnek szóba az egyensúly helyreállítása érdekében.

A K&H független pénzintézet, ennek megfelelően a működésének és üzletpolitikájának alapvetése, egyben szerves része, hogy szigorúan csakis és kizárólag üzleti, valamint gazdasági eseményeket, változásokat kommentál, ez pedig egyben azt is jelenti: politikai véleményt soha, semmilyen esetben nem nyilvánít.”

A szakember közölte: “Ahogy arra számítani lehetett, a termelési oldalon a szolgáltatások húzták a gazdaságot, míg az ipar és a mezőgazdaság hátráltatta a fejlődést. A felhasználási oldalon pedig a lakossági fogyasztás lehetett a húzóerő.” Hozzátette: “Egyelőre azonban csak az első becslésről van szó, a később megjelenő részletes adatok adnak majd pontosabb képet a gazdaság harmadik negyedéves teljesítményéről.”

Az év első kilenc hónapjában 0,3 százalékos volt az éves növekedés. Németh Dávid arra számít, hogy az utolsó negyedévben élénkülhet a gazdaság és így 2025 egészében 0,5 százalékkal növekedhet a GDP 2024-hez képest. Jövőre viszont tempósabb, valamivel 2 százalék feletti növekedéssel lehet számolni a jelenléti kilátások alapján. Továbbra is a lakossági fogyasztás lehet a növekedés motorja, emellett a gyorsuláshoz hozzájárulhat a kormányzati stimulus, illetve a beruházások évek óta tartó visszaesése is megállhat.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntést és az azt követő jegybanki kommentárt értékelve elmondta, hogy továbbra marad a szigorú monetáris politika. A jegybank egyik fő feladata az infláció leszorítása, ezzel összefüggésben pedig szeretné látni, hogy a 3 százalékos szint körül legyenek az inflációs várakozások is. Így lassulhat tartósan az áremelkedés, és térhet vissza a 3 százalékos szintre. Az MNB komplexen vizsgálja gazdasági környezetet, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi gazdasági fejlemények és a magyarországi változások fényében alakítja az alapkamatot.

A forint árfolyamának alakulásával kapcsolatban Varga Mihály jegybankelnök azt mondta, hogy az áruimport árindexében és feldolgozóipar belföldi értékesítési áraiban tetten érhetőek a forinterősödés kedvező hatásai. Utalt arra, hogy alapvetően a jegybanknak továbbra sincs árfolyamcélja, a jelenlegi erősebb forintárfolyam a szigorú és monetáris politika eredménye.

A szakember szerint a jegybanki kommentár alapján nagyon valószínűtlen egy idei kamatcsökkentés, vagyis az évet a mostani szinten zárhatja a ráta. “Mivel egyebek mellett a bejövő makrogazdasági adatok, a piaci környezet és Magyarország nemzetközi megítélése határozza meg a jegybank döntéseit, ezért nehéz most konkrét időpontot mondani a következő kamatvágásra. Az inflációs pályát nézve, jó esély nyílhat egy kamatvágásra 2026 februárjában, hiszen a jövő januári infláció akár a 3 százalékos szint alá kerülhet” – fogalmazott Németh Dávid. Közölte azt is: “Összességében jövőre a mostani kilátások alapján két kamatcsökkentésre látunk esélyt, mivel az év második felében gyorsuló inflációra lehet számítani.”

Idén júliusban a bruttó átlagbérek 9, a nettók pedig 9,4 százalékkal nőttek éves összevetésben. „Az idei adatokból az látszik, hogy májusban volt egy megtorpanás, de összességében 9 százalék körüli éves növekedést mutatnak az átlagfizetések” – értékelte a friss béradatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: Kedvező, hogy a medián nettó fizetések majdnem 11 százalékkal nőttek, amiben szerepet játszik, hogy a családi adókedvezményre vonatkozó szabályok júliustól megváltoztak. Ennek eredményeként a nettó mediánbéreknél gyorsult a felzárkózás az átlagbérekhez.

Az év első hét hónapjában 9,1 százalékkal növekedtek éves szinten a bruttó átlagbérek. Látva az elmúlt két hónap bérdinamikáját az év hátralévő hónapjaiban is ehhez hasonló mértékű növekedés várható.

A szakember szerint érdekes, hogy bár júliusban a reálbérek 4,9 százalékkal nőttek, ennek ellenére a kiskereskedelmi forgalom bővülés lassult ebben a hónapban, mindössze 1,7 százalékkal nőtt. „Elképzelhető, hogy ez az ellentmondás részben a szabadságolásokkal magyarázható. Azaz a lakosság inkább szolgáltatásokat vehetett igénybe. Erről bővebb információkat majd a harmadik negyedéves GDP-adatból lehet majd megtudni” – fogalmazott a szakember. A középtávú kilátások szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a jövő évi minimálbér-emeléssel, hiszen a jelenlegi megállapodás 13 százalékos növekedést vetít előre, ugyanakkor a gazdaság gyenge teljesítménye miatt a munkáltatók ezt kevésbé látják reálisnak.

Németh Dávid közölte azt is, hogy véleménye szerint „2025-ben is az idei, 9 százalék körüli bérdinamikára van kilátás, ebből adódóan a magánszférában a reálbérek 5 százalék körüli növekedésére lehet számítani.”

Az elemző kiemelte, hogy a forint árfolyama is óvatosságra inti a jegybankot: az euróhoz képest ismét közel került a 400-as szinthez a kurzus, ami szintén egy esetleges kamatcsökkentés ellen szólt. Emellett a nemzetközi környezet is bizonytalan, például azért, mert az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatcsökkentésére még mindig várni kell.

Hozzátette: ősszel pedig a hitelminősítők Magyarországról szóló döntései is fontos szerepet játszhatnak a kamat alakulásában. Az S&P októberi felülvizsgálata különösen kritikus lehet Magyarország szempontjából, hiszen az ország jelenleg negatív kilátás mellett éppen befektetésre ajánlott kategóriában van. Ha nem érkezik leminősítés, novemberben vagy decemberben napirendre kerülhet a kamatcsökkentés lehetősége. Ugyanakkor ehhez az is kell, hogy a kockázati felár ne emelkedjen. Addig is a magyar jegybank adatvezérelt üzemmódban maradhat, és szigorú kommunikáció várható.

Éves szinten 4,3, júniushoz képest pedig 0.4 százalékkal emelkedtek az árak júliusban. Németh Dávid, a K&H elemzője az adatokat értékelve azt mondta: “A tényadat meglepetést jelent, mert a piac és mi is arra számítottunk, hogy 4-4,1 százalékra lassult júliusban az éves áremelkedés üteme a júniusi 4,6 százalékról.” A vártnál rosszabb adat hátterében részben a háztartási energia drágulása. Emellett a korábbi kommunikáció arra utalt, hogy a gyógyszereknél jelentősebb árcsökkenésre lehet számítani, ezzel szemben havi szinten csak 0,3 százalékkal lettek olcsóbbak. Az élelmiszerek éves szinten majdnem 6, havi összevetésben pedig – a vendéglátás nélkül – 0,4 százalékkal drágultak. Továbbá a szolgáltatások ára is számottevően emelkedett havi összevetésben.

“Pozitívumként azonban ki lehet emelni, hogy a relatív erős forint visszafogja a jellemzően importból származó iparcikkek, köztük a tartós fogyasztási termékek árát. Szintén kedvező, hogy a hatósági, és a volatilis élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció 4 százalékra lassult a júniusi 4,4 százalékról” – tette hozzá szakember.

A szakember azt mondta, hogy a friss inflációs adat miatt a Magyar Nemzeti Bank – ahogy eddig – a jövőben is óvatos marad és csak az infációs nyomás tartós csökkenése esetén dönt majd egy esetleges lazításról, azaz az alapkamat csökkentéséről. Erről Németh Dávid azt mondta: “Korábban arra számítottunk, hogy az idén sor kerülhet egy kamatcsökkentésre az év utolsó hónapjaiban, de ennek az esélye a mostani inflációs adat fényében jelentősen csökkent. Az esetleges kamatcsökkentés ráadásul nagyban függ a nemzetközi gazdasági környezettől, így például attól, hogy az Egyesült Államok vámpolitikájának milyen hatása lesz a globális, ezen keresztül a magyarországi árakra.”

Az elemző a friss inflációs előrejelzését ismertetve elmondta: “Szertefoszlani látszik az a remény, hogy hármassal kezdődő inflációs adatot láthassunk az év végéig. Decemberre 4,2 körüli mutatót várunk, az éves átlagos infláció pedig 4,7 százalék körül lehet. Az idei és jövő évi prognózist is nagyban befolyásolják az árrésstopok. Minél tovább maradnak érvényben, annál nagyobb kockázatot jelenthetnek az infláció alakulására.”

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a friss adatokat kommentálva elmondta, a hosszú távú, úgynevezett fix bázisú adatok szerint a 2012-es havi átlaghoz képest 2,2 százalékkal volt magasabb a júniusi forgalom. Az is látszik a számokból, hogy 2023 novembere óta növekedést mutat a forgalom volumene, ebben az időszakban havonta nagyjából 3 százalék körüli volt az átlagos bővülés.

Az idei év első hat hónapjában éves szinten 3,1 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom. Átlag feletti, 8,4 százalékos forgalomnövekedést értek el az illatszereket forgalmazó üzletek. Emellett az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelemben 6 százalékos plusz keletkezett. A csomagküldő és internetes forgalom 5,7, a gyógyszerek és gyógyászati eszközök esetében 5,4 százalékos emelkedés látható. Ugyanakkor a könyv, újság és papíráruk forgalma 2,5 százalékkal csökkent az idei első félévben. “A kiskereskedelem bővülése elsősorban a nettó reálbér növekedéséből táplálkozik, hiszen utóbbi az év első öt hónapjában 3,9 százalékkal nőtt. Ebből az is látszik, hogy a fogyasztási ráta nem emelkedik. Azaz a lakosság továbbra is relatív óvatosan költekezik” – tette hozzá a szakember.

Az év második felében is megmaradhat ez a tendencia a kiskereskedelemben, ami azt jelenti, hogy havi 3 százalék körüli növekedésre lesz képes a szektor. Pozitív hatással lehetnek a forgalom alakulására a kormányzati, lazító intézkedések, negatív kockázatot jelenthet, ha a gazdaság nem tud érdemben élénkülni, emiatt pedig elbocsátásokra kerülne sor.

Bár az elmúlt hetekben többször is hektikus mozgások voltak a nemzetközi piacokon, például az Izrael és Irán közötti fegyveres konfliktus, valamint a kereskedelmi háború újabb eseményei miatt. A turbulensebb időszakokban a feltörekvő piaci devizák általában sokkal érzékenyebbek, azaz jóval nagyobb a volatilitásuk – ugyanakkor most a forint és a régiós devizák viszonylag stabilak maradtak.

“A forint több mint 3, a cseh korona 1,7, a lengyel zloty pedig 0,9 százalékkal erősödött az euróval szemben az idei első félévben. Ezzel szemben a legtöbb feltörekvő piaci deviza gyengült az euróval szemben, például a román lej, a brazil reál és a dél-afrikai rand is. Igaz, utóbbiakat a dollárral szemben jegyzik, amely szintén gyengült az euróval szemben. Az első félévben ugyanis az amerikai deviza több mint 10 százalékot veszített az értékéből. Nemcsak hat, hanem három és egy hónapos időtávon is az élbolyba tartozik a magyar deviza felértékelődése” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A forint erősödésében szerepet játszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkötelezett az infláció letörése mellett, ezért relatív magas kamatszintet tart fenn, ami vonzóbbá teszi a magyar devizát a befektetők számára. Emellett fontos, hogy a magyar folyó fizetési mérleg és a nettó finanszírozási képesség pozitív tartományban van. Ez azt jelenti, hogy az országban devizatöbblet keletkezik, ez pedig szintén támogatja a forintot. A szakember hozzátette: Összességében a régiós devizák jó szerepléséhez hozzájárul, hogy a makrogazdasági mutatók viszonylag kedvezőek. Továbbá a már említett Izrael és Irán közötti konfliktus viszonylag távolabb esik a térségtől, és egyelőre nem okozott tartós, markáns energiadrágulást, ez ugyancsak pozitív a forintra, a zlotyra és a koronára nézve.

A szakember közölte: “Július elején izgalmas napok jöhetnek, hiszen lejár az amerikai büntetővámok elhalasztására vonatkozó határidő, Európának még nincs megállapodása az Egyesült Államokkal ezen a téren. Amennyiben magas vámtarifák lépnének életbe, az kedvezőtlen hatással lenne a régiós és magyar gazdaságra, így a forintnál a leértékelődés kockázata felerősödhet. Ha kedvező marad a hangulat a következő hetekben, akkor a 398 forintos euróárfolyam komoly ellenállást jelent, ha viszont ezt áttöri a jegyzés, akkor megnyílik az út a 392 forint árfolyam felé. Alapvetően sávos kereskedésre számítunk a nyár végéig, ez azt jelenti, hogy főként a 395 és 408 forint közötti intervallumban mozoghat az eurókurzus.”

Bár az év első felében évtizedes csúcsokat döntött az infláció, a várakozásoknak megfelelően gyors lassulás jött az év utolsó hónapjaiban. A mostani kilátások alapján – nagyjából áprilisig – tovább mérséklődhet a drágulás üteme, ami picit 5 százalék alatti tizenkét hónapra visszatekintő mutatót jelentene az év harmadik-negyedik hónapjában. 2024 elején az üzemanyagok jövedéki adójának emelése lassítani fogja a dezinflációs folyamatot Ugyanakkor egyebek mellett az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek inflációja tovább lassulhat – ismertette előrejelzését Németh Dávid, Az Év Makrogazdasági Elemzője, a K&H vezető elemzője.

Felpörgő fogyasztás

A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy a belső kereslet, ezen belül a lakossági fogyasztás élénkülése milyen hatással lesz majd az árakra. Ez ugyanis inflációs nyomást eredményez, emiatt elmaradhat a további lassulás, így 2024 második felében is 5 százalék körüli szinten maradhat ez a mutató. “Az 5 százalék még mindig magas szintet jelent, hiszen a jegybank célja a 3 százalék plusz/mínusz százalékpontos infláció. A hosszabb távú inflációs kilátásokat pedig nagyban befolyásolják majd a munkaerőpiaci folyamatok, a belső kereslet alakulása, a nemzetközi inflációs környezet, de az energia- és nyersanyagárak szintén bizonytalanságot jelentenek ezen a téren” – tette hozzá a szakember.

Kamatkérdés

Az év első felében ütemesen haladhatunk tovább a kamatcsökkentési pályán. Ez azt jelenti, hogy jövő nyáron már 7 százalék körüli szintre csökkenhet az alapkamat.

“2024 második felében pedig részben az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank lépései befolyásolhatják a magyar kamatdöntéseket, valamint az, hogy a magyarországi infláció miként alakul. “Azt gondoljuk, hogy a 6 százalék körüli kamatszint a jövő év végére elérhető” – fogalmazott Németh Dávid.

Forintkilátások

A szakember azt is elmondta, hogy jövőre az euró árfolyama a 375 és 393 forint közötti sávban mozoghat jellemzően. Az év első felében a forint szempontjából az erősebb oldalon lehet a jegyzés, részben a kamatelőny, valamint az infláció lassulása miatt. A következő év közepétől a kereskedés pedig az említett sáv gyengébbik oldalára terelődhet át. Közölte: “Persze bármilyen sokkhatás, nemzetközi turbulencia könnyen átírhatja ezt a forgatókönyvet. A magyar deviza ugyanis továbbra is elég érzékenynek számít.”