Bizonyára mindenkinek eszébe jut olyan online vásárlás, amikor meg kell adni a bankkártyánk adatait: kártyaszámot, lejárati dátumot, és végül a gyakran elfelejtett háromjegyű biztonsági kódot, a CVC-kódot. Ilyenkor némi dühöngés után fel kell állnunk a fotelből, megkeresni a bankkártyát, majd onnan bepötyögni a kívánt adatokat, ha nem voltunk olyan előrelátóak, hogy kikészítsük a plasztiklapot. Ráadásul néha nem is mindig kényelmes otthonunkban történik mindez, hanem sietve, nem ideális körülmények között.

A K&H digitális pénzügyi asszisztense, Kate azonban megoldást kínál a fenti helyzetre: kérésre immár a bankkártya-számot, annak lejárati dátumát és a háromjegyű CVC-kódot is megadja, így jelentősen könnyíti és egyszerűsíti az online vásárlásokat.

Kate okosabb a mobilbanknál is

Kate így olyan tudással rendelkezik, amit talán nem is feltételeznek róla a mobilbanki felhasználók, már csak azért sem, mert ezeket a funkciókat nem találhatják meg a felhasználók a mobilbankban. Ha még nagyobb kényelemre vágyunk, a K&H mobilbank alkalmazását widgetként is kitehetjük a mobilunk kezdőképernyőjére, így Kate, a digitális pénzügyi asszisztens közvetlenül, egy „kattintással” elérhető, így gyorsítva, egyszerűsítve a bankolást.

„Bankunk innovációs törekvései mindig a felhasználói élmény növelésére irányulnak: hogy ügyfeleink a pénzügyeiket minél egyszerűbben, gördülékenyebben, gyorsabban és kényelmesebben, ugyanakkor a legnagyobb biztonságban intézhessék. Ennek példája Kate legújabb funkciója is. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy ügyfeleinknek a lehető legjobb bankolási élményt kínáljuk, nap mint nap bizonyítva, hogy nem véletlenül kapunk fejlesztéseinkért országos és nemzetközi díjakat, amelyek a felhasználói élményt honorálják” – kommentálta a bevezetett új funkciókat Németh Balázs, a K&H Bank innovációs vezetője.

Az AI már most is felforgatja megszokott életünket és munkamódszereinket, ráadásul szaporodnak az aggályok, a veszélyekre figyelmeztető és szabályozást sürgető hangok. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint az AI elérte azt a fejlettségi szintet, amikor már el kell gondolkodni azon, hogy milyen AI-t is szeretnénk a jövőben? Olyat, amely a legfontosabb döntéseket egy fekete dobozban hozza meg, vagy olyat, amely eleve elszámoltatható és átlátható?

A kíváncsiság az intelligencia jele

Az informatikai szakemberek „aktív következtetésnek” (active inference-nek) hívják a gépi megismerésnek azt a szintjét, amely már modellezi a kognitív folyamatokat. Egy ilyen alapokon nyugvó AI rendelkezne feltételezésekkel az őt körülvevő világról, és mindjárt többet is akarna megtudni róla: más szóval kíváncsi lenne. Hatalmas ugrás volna ez a jelenlegi legmodernebb mesterséges intelligenciákhoz ‒ például az OpenAI ChatGPT-jéhez vagy a Google Geminijéhez ‒ képest, amelyek csak annyit fejlődnek, amennyire képezik őket. Vagyis a felkészítésük befejezését követően lényegében megdermednek, nem tudnak tovább tanulni.

Ezzel szemben az „aktív következtetések” módszerével az ember jobban átláthatja magát a gondolkodási folyamatot. „Általa megismerhetnénk az AI bármely döntésének hátterét, és azt is, hogy miért állít valamit” – mondja Németh Balázs. Az innovációs szakember szerint mindez szöges ellentétben áll a jelenlegi AI-jal, amelyben a felkéréstől (a prompttól) a válaszig tartó út valójában egy fekete doboz ‒ vagyis nem tudjuk, hogy mi és miért történik úgy, ahogy – mindez pedig számtalan jogi és etikai aggályt vet fel. Ezzel szemben az „aktív következtetésre” épülő AI elszámoltathatóságot eredményezne és bizalmat keltene, pontosan azért, mert ismernénk annak okait, indokait és folyamatát, hogy miért jutott egy bizonyos végkövetkeztetésre.

Amikor a gép már együttérző

Németh Balázs szerint az AI hatalmas fejlődés előtt áll. A mesterséges intelligencia-fejlesztésre szakosodott VERSES cég tanulmánya szerint jelenleg a rendszerszintű mesterséges intelligencia (Systemic AI) korszakát éljük, vagyis az AI a felkérésekre (promptokra) olyan válaszokat ad, amelyeket a felkészítése során kialakított valószínűségekre alapoz. Az AI következő, „kifinomult” fázisában (Sophisticated AI) terveket készít majd és tapasztalatai alapján tovább finomítja a világról alkotott képét. A harmadik fázisban „együttérzővé” (Sympathetic AI) válik és felismeri mások, majd a saját lelkiállapotát is – vagyis öntudatra ébred. Az ezt követő, negyedik szakaszban a sokdimenziós világhálón alapuló „planetáris szuperintelligencia” alakul ki. A térbeli web egyetlen hálózatba szervezi valamennyi konvergáló technológiát: összeköti az embereket, a helyeket és a dolgokat. Ez már nem a „dolgok internete” (IoT) lesz, hanem az ég adta világon minden eszköznek és rendszernek az összekapcsolódása (Internet of Everything).

Németh Balázs szerint mindez úgy hangzik, mint egy tudományos fantasztikus novella, amiről egy Isaac Asimov idézet jut az eszébe. „Semmilyen döntés nem történhet anélkül, hogy ne csak a mai, de a jövőbeli világot ne vennénk figyelembe. Ez viszont azt jelenti, hogy az államférfiaknak, az üzletembereknek, és egyáltalán mindenkinek sci-fi módon kell gondolkodnia.”

Tanulságos eredményre juthatunk, ha összevetjük a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég május végén publikált globális felmérését, valamint a K&H hazai cégekkel félévente készített innovációs indexének legfrissebb eredményeit. A McKinsey-kutatás szerint a világon egyre több vállalat alkalmazza a AI-t, és megtapasztalja annak kedvező hatását az eredményesség szempontjából is. Magának a AI-nak az elfogadottsága a 2022-es 50 százalékról mára 72 százalékra emelkedett. A generatív AI használata pedig a 2023-as 33 százalékról egy év alatt 65 százalékra ugrott. (Külön érdekesség, hogy az ázsiai-csendes óceáni térség, valamint Nagy-Kína – vagyis Hongkong, Tajvan a Kínai Népköztársaság együtt – messze élen jár a technológiai alkalmazásában, maga mögé utasítva Észak-Amerikát és Európát.)

A lelkesedést felváltja a valóság

A K&H adatai szerint hasonló berobbanó folyamat játszódott le Magyarországon: 2023 első felében a cégek fele úgy nyilatkozott, hogy alkalmazzák az AI-t. „Mára azonban ez az arány 30 százalékra esett vissza” – hívta fel a figyelmet Németh Balázs. Az innovációs szakember szerint a kezdeti lelkesedés megtört. A piacon elérhető megoldások ugyanis nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos, és főleg értékteremtő eszközévé váljon, a cégeknek saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükségük. „Ezért is kedvező, hogy Magyarországon a saját fejlesztések aránya egyetlen esztendő alatt 4-ről 17 százalékra ugrott” – hangsúlyozta Németh Balázs, aki szerint a világon másutt is hasonló tendencia figyelhető meg: a McKinsey felmérése szerint a legsikeresebb szervezetek olyan ökoszisztémákat építenek ki, amelyekben keverednek a saját fejlesztésű, a polcról levehető („off-the-shelf”) és a nyílt forráskódú modellek. Ráadásul a kiemelkedően sikeres cégek akár három vagy több üzleti felhasználás terén is bevetik az AI-t.

Generatív AI-re a világban a legtöbbet a technológiai iparágban költenek, ez követi a kereskedelem, majd az egészség-, gyógyszer- és orvosi eszköz-ipar. Magyarország e téren nagyjából követi a világtrendet: vezetnek a kereskedelmi, és szolgáltatócégek, kicsit lemaradva követi őket az ipar. Itthon elsősorban a nagy (4 milliárd forint árbevétel feletti) cégek jeleskednek, de kezdenek hozzájuk felzárkózni a közepes méretűek is. A hazai adatok nem szólnak az úgynevezett analitikai AI alkalmazásáról, ami nem más, mint olyan mesterséges intelligencián alapuló technológia, amelyet kifejezetten egy szervezet munkafolyamataira szabnak, és amely strukturált és strukturálatlan adatbázisokat rendez össze, ezzel lehetővé téve mélyebb elemzések és minden korábbinál pontosabb előrejelzések készítését. Az analitikai AI rohamtempóban terjed a világ energia- és technológiai cégeinél.

Egyértelmű, hogy pénzügyileg is megéri

Az AI alkalmazását azért is fogadták fenntartásokkal – főleg a vállalatok pénzügyi vezetői –, mert nem volt világos, hogy vajon anyagilag megéri-e a jelentős pénzügyi ráfordítást igénylő művelet. Mára egyértelmű pozitív válasz született a dilemmákra: az AI alkalmazásában élenjáró globális vállalatok már jelentős költségmegtakarításról, illetve bevételnövelésről számolnak be, vagyis elkezdenek megtérülni az IT-fejlesztésekbe ölt befektetések.

Ebből a szempontból is érdekes összevetni, hogy egy-két év alatt hogyan változtak az AI felhasználásainak különféle területei. A McKinsey-felmérés szerint a világszerte a cégek 34 százalékban a marketing-kommunikáció terén használják – elsősorban tartalomgyártásra, személyre szabott üzenetek eljuttatására és értékesítési leadek generálására. Magyarországon ez az arány még csak 15 százalék. Világszerte a cégek 23 százaléka használja az AI-t termék- és/vagy szolgáltatás-fejlesztésére, erről Magyarországon nincs adat.

A változás áthatja az egész szervezetet

Azt nem tudjuk, hogy a hazai cégek mitől tartanak a leginkább, de a McKinsey-kutatásból kiderül, hogy a világszerte a legnagyobb fejtörést az AI pontatlanságai jelentik, ugyancsak aggályos a szellemi jogvédelem kérdésköre, de jelentős kiberbiztonsági kockázatot is lát benne sok cégvezető.

Németh Balázs szerint akár a globális, akár a hazai cégvilágról beszélünk, a legfontosabb tanulság, hogy az AI-modellek egy adott üzleti megoldásnak csak kisebb részét teszik ki. Ennél lényegesen fontosabb az új üzleti modellek kialakítása és bevezetése. „A technológia nem válhat öncélúvá” – jelentette ki Németh Balázs. Hozzátette: „a mesterséges intelligenciát nem lehet egyszerűen beágyazni a már meglévő munkafolyamatokba. Valódi értékteremtőként akkor tud működni, ha a változás áthatja az egész szervezetet: a stratégiaalkotástól kezdve a nem informatikus kollégák felkészítésén át az adatvagyonnal való gazdálkodásig mindenre kiterjed”. A K&H innovációs vezetője szerint az igazán sikeres cégvezetők arra összpontosítanak, hogy a vállalat egészének működést gondolják újra. „Fel kell készülniük arra, hogy ez a változás innentől kezdve folyamatos lesz” – tette hozzá.

Noha némileg csökkent az informatikai fejlesztések aránya a hazai cégeknél, azért az elmúlt két évben majdnem minden második vállalat hajtott végre valamilyen digitális fejlesztést. Ezen belül szembeszökő, hogy egyre terjed a mesterséges intelligencia – derül ki a K&H innovációs index 2024 első félévi kutatásából. A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat (jelenleg éppen 29 ponton áll), ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált. Mindez azonban nem vonatkozik a mesterséges intelligencia alkalmazására és főleg fejlesztésére.

Ezen a területen ugyanis egyértelmű és dinamikus mozgás tapasztalható. 2021-2022-ben még a cégek bő negyede nézegette, hogy mit kezdhetne a mesterséges intelligenciával, ami aztán elkezdett folyamatosan terjedni: 2023 első felére a cégek fele úgy nyilatkozott a K&H kutatóinak, hogy alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Ez az arány mára 30 százalékra esett vissza, ami világosan tükröz két párhuzamosan futó folyamatot: a kezdeti lelkesedést felváltotta a realitás, vagyis, hogy a piacon elérhető megoldások nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél. Másrészt viszont saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos eszközévé váljon a cégeknek.

Megindultak a fejlesztések

A testre szabás igénye is jól kimutatható: míg 2021-22-ben a cégeknek mindössze pár százaléka indított saját fejlesztést, addig 2023 második félévére már 11 százalékuk, fél évvel később pedig már átlagosan 17 százalékuk foglalkozik a mesterséges intelligencia valamilyen formájának továbbfejlesztésével. „A mesterséges intelligencia alkalmazása egy éve még csak az igazán nagy cégekre volt jellemző, mára azonban már minden cégkategóriában megjelent” – teszi hozzá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, aki szerint izgalmas tanulságok vonhatók le, ha egy kicsit az adatok mögé pillantunk: az átlagnál jelentősen nagyobb arányban (22 százalékban) fejlesztenek a 4 milliárd forint árbevétel feletti cégek, valamint azok a vállalatok, amelyek az elmúlt két év során új terméket vagy szolgáltatást vezettek be (26 százalék). Az ipari fejlesztések között kis léptékekben érte el a mostani 9 százalékos szintet a mesterséges intelligencia alkalmazása, míg a kereskedelemben az alkalmazó cégek aránya fél évvel ezelőtt ugrásszerűen 16 százalékra nőtt, további fél évvel később 24 százalékot ért el. Ehhez zárkóztak fel a szolgáltatások (17 százalékra). Talán nem meglepő, hogy a mezőgazdasági vállalkozások mélyen az átlag alatt (mindössze 5 százalékuk) foglalkoznak a mesterséges intelligencia fejlesztésével.

Különösen érdekes látni, hogy 1-2 év alatt hogyan változnak a mesterséges intelligencia felhasználásainak különféle területei. Előszeretettel használják a cégek fordítási, tolmácsolási feladatokra (12 százalék). Alig egyetlen esztendő alatt 1 százalékról 11 százalékra ugrott azoknak a cégeknek az aránya, amelyek beszédfelismerésre, gépi fordításra, chatbotok működtetésére alkalmazzák. A marketing-kommunikáció területén első alkalommal mérték a kutatók a felhasználást, de rögtön 15 százalékos eredményt kaptak. A cégek tehát már alkalmazzák az új eszközt szövegírásra, illetve hirdetéseik optimális elhelyezésére. A személyre szabott ajánlatok készítése azonban visszaesett: a 2023-as első félévi 38 százalékról mára egyenletesen lecsökkent 10 százalék körüli szintre. Ugyancsak erősen visszaesett (26 százalékról 7 százalékra) a kockázatelemzési, csalásfelismerési célra történő használat.

A mesterséges intelligencia tehát még nem minden tekintetben találta meg még a helyét a magyar vállalatok működésében. Egyelőre ugyanis csak elhanyagolható részük használja előrejelzésre, a döntéshozatal alátámasztására, vizuális adatok feldolgozására, arc- vagy képfelismerésre, továbbá folyamatautomatizálásra, autonóm robotok irányítására vagy éppen a munkaerő kiválasztására.

„Egy innováció életciklusában teljesen természetes, hogy a kezdeti nagy érdeklődést némi visszaesés követi, amíg a felhasználók meg nem találják, hogy pontosan mire és hogyan tudják használni az újdonságot úgy, hogy az valóban növelje a hatékonyságot, vagy nagyobb hozzáadott értéket teremtsen számukra. Ha már kitalálták, kifejlesztették, testre szabták, akkor ismét megindul majd a növekedés és az vélhetőleg tartós is marad” – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

A K&H innovációs index módszertana

A K&H 2021 óta közli az innovációs indexet. A 2024. évi első adatgyűjtésre 2023. március 18-a és április 12-e között került sor. A K&H 360 olyan közepes és nagyvállalat innovációért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 52 kérdésből álló kérdéssorból összesen 4, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a már megvalósult, a tervezett, valamint a digitális innovációkról, illetve a cégek innovációs stratégiájáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott átlagából képezik a K&H innovációs indexet, amelyben legnagyobb súlyt – 50 százalékot – a jövőben tervezett innovációk kapják. Így a K&H innovációs index segít képet alkotni arról, hogy a cégek milyen területeken tartják kulcsfontosságúnak versenyképességük fokozását.

Fotó: Joel Filipe, unsplash

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A felmérés előző hullámához hasonlóan a vállalatok kétharmada (65%) vezetett be újításokat, azonban a korábbinál több cég vállalt egyszerre több innovációt is párhuzamosan. A további innovációs tevékenységet folytató cégek aránya némileg emelkedett (63 százalékra nőtt a korábbi 60-ról), de ez esetben is igaz, hogy a vállalatok párhuzamosan a korábbinál több innovációs tevékenységet folytatnak – ennek korábbi több hullámon keresztül tapasztalható csökkenése állt most meg.

Zuhant viszont azon cégek aránya, amelyek egyéb innovációs tevékenységeket ‒ így a kutatás-fejlesztést, magas technológiai szinten képviselő gépek vagy szoftverek vásárlását, automatizálást ‒ terveznek a következő egy évben. Míg korábban minden második vállalat (47 százalék) tervezett ilyen újítással, 2024 első félévében a vállalatoknak csak mindegy harmada (35 százaléka) tervezi ezt a következő egy évben.

Minden harmadik cég számára nem ez a fő kérdés

„A vállalatok innovatív megoldások iránti nyitottságát, illetve lehetőségeiket jól mutatja a digitális transzformáció üteme és mélysége” – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója. A K&H innovációs index kutatása során az elmúlt két évben folyamatos hullámzást mutat a digitális transzformációt lényegi kérdésként kezelő vállalatok aránya. Az év első félévében magasabb, míg a második félévében alacsonyabb ez a mutató. Jelenleg háromból két vállalat (65 százalék) tartja fontos feladatnak a digitális transzformáció, bár minden harmadik (33 százalék) cég számára számos más terület lényegesebb a vállalati működés során.

Töretlenül emelkedik a számítógép- és internethasználat

A korábbiaknál kevesebb cég honosította meg működése során az agilis fejlesztési módszertanokat (az előző félév 15 százalékáról 6 százalékra csökkent). Azonban kiemelendő, hogy 2022 második féléve óta folyamatosan csökken azon cégek aránya, amelyek nem használják és nem is tervezik bevezetni az agilis módszertant.

Emelkedett a számítógép használat a munkavállalók körében (a korábbi 61 százalékról 66-ra), valamint visszanőtt az informatikai képzést nyújtó cégek aránya (15 százalékról 19-re). Némileg több vállalatnál vesznek igénybe hordozható digitális eszközt (fél évvel korábban 56 százalékék számolt be erről, míg most 59). Szintén kis mértékben, de tovább araszol felfelé (a tavalyi 74 százalékról 76-ra nőtt) azon cégek aránya, amelyeknél az alkalmazottak internetet is használnak munkájuk során. S bár ezek a növekedések féléves viszonylatban nem látványosak, ha azokat a mérés kezdeti értékeihez viszonyítjuk, láthatjuk, hogy 2021. első féléve óta 18, 20, illetve 27 százalékpontnyi emelkedések történtek a számítógép, a hordozható digitális eszközök és az internet átlagos használata terén.

Németh Balázs úgy látja, hogy a vállalatok újdonságokra való nyitottságát leginkább az motiválja, hogy javítsák saját hatékonyságukat, reagálóképességüket, magasabb szinten szolgálják ki ügyfeleiket, illetve javítsák termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét. „Új piacok megszerzésére a nem túl rózsás gazdasági helyzetben most nem nagyon törekednek” – teszi hozzá. Szerinte az innovatív fejlesztéseket leginkább visszafogó erő, hogy a cégek egy része elégségesnek gondolja az eddig elvégzett újításokat, általában sem tartják eléggé innovatívnak saját ágazatukat, de ha mégis szeretnének ezzel foglalkozni, akkor gyakorta küzdenek forráshiánnyal. Márpedig saját árbevételükhöz viszonyítva évek óta 10 százalék körüli részt fordítanak új megoldások bevezetésére, miközben jelentősen (22 százalékról 16-re) esett vissza azoknak a cégeknek az aránya, amelyek pályázati támogatást nyertek valamilyen innovációra.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A makrogazdasági környezet alakulása jelentősen befolyásolja a cégek innovációs kedvét. Ismét emelkedett (a tavalyi 52 százalékról 62-ra) azon cégek aránya, amelyek úgy vélik, hogy a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra. A jövőbeni negatív hatást prognosztizáló cégek aránya nem változott érdemben, de érzékelhetően (19 százalékról 14-re) csökkent a jelentős negatív befolyásra számítók aránya.

Árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a főindexet alkotó és egyes részterületeket közelebbről bemutató alindexeket elemezzük. Továbbra is kevés cég készít innovációs stratégiát (a stratégiai alindex negyedik féléve 21-22 pontot jelez), míg a megvalósult innovációk alindexe több év nagyon lassú kapaszkodását és stagnálását követően idén először 4 ponttal 37 pontra emelkedett. Az elemzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy nagy terveket egyik vállalat sem szövöget, de amit a fejlesztések terén mindenképpen meg kell tenni, azt azért megvalósítják.

Hiányzik a távlatos gondolkodás vagy a pénz

„Évek óta figyeljük és elemezzük a vállalatok innovációhoz való hozzáállását” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója. „Tapasztalataink szerint a hazai cégek innovációs törekvéseit leginkább az jellemzi, hogy saját hatékonyságukat kívánják javítani, megteremtik annak a feltételeit, hogy képesek legyenek gyorsabban reagálni, illetve meglévő ügyfélkörüket jobban kiszolgálni, termékeik vagy szolgáltatásaik minőségén javítanak. Az ennél távlatosabb fejlesztéseket gyakorta az akasztja meg, hogy a cégek elégségesnek gondolják az eddig elvégzett újításokat, illetve sokan forráshiánnyal küzdenek. A jelenlegi inflációs környezetben és bizonytalan gazdasági kilátások mellett azt sem látják pontosan, hogy a befektetés költségeit érvényesíteni tudják az árakban, megtérül-e egyáltalán a fejlesztésük” – tette hozzá az innovációs vezető.

Amennyiben a vállalatok árbevétele szerint igyekszünk megérteni a folyamatokat, jól látható, hogy az innovációs indexet továbbra is a 4 milliárd forintot meghaladó árbevételű nagyvállalatok húzzák fel 39 ponttal, míg a többi árbevételi csoport jóval (12-7 ponttal) elmarad mögöttük.

Ágazati bontásban a legmagasabb a kereskedelmi cégek indexe (31 pont), esetükben a mutató 2022 második féléve óta folyamatosan emelkedik. Legalacsonyabb indexet a mezőgazdasági vállalatok értek el (22 pontot, bár a 2023 első félévi mélypont óta némileg emelkedett). Szignifikánsan, 3 ponttal emelkedett a szolgáltatási ágazat indexe (31 pontra), ugyanakkor az iparé 4 ponttal csökkent (26 pontra).

A K&H felmérése szerint tovább csökkent (18 százalékról 12 százalékra) azon cégek aránya, amelyek a következő két évben kevesebb újítást terveznek, mint tették ezt az elmúlt két évben, miközben szignifikánsan több vállalat tervez a korábbihoz nagyjából hasonló fejlesztési volument (67 százalék a korábbi 57 százalékkal szemben). Igaz, ez azt is jelenti, hogy nem nőtt (sőt minimálisan, 24 százalékról 22-re csökkent is) azon cégek aránya, amelyek a korábbinál több újításban gondolkodnak. A cégek átlagosan az árbevételük 9 százalékát költötték innovációra (ez az arány félévről félévre 10 százalék körül mozog). A válaszadók becslése alapján az új termékekből, szolgáltatásokból származó árbevétel a teljes árbevételnek átlagosan 14 százalékát tette ki. Jelentősen csökkent (22 százalékról 16 százalékra) azon cégek aránya, amelyek sikerrel pályáztak támogatásra az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez.

Tükröm, tükröm, mondd meg bátran!

Innovációs stratégiát (akár csak a vállalati stratégia részeként) a vállalatoknak mindössze 8 százaléka készített. Jól érzékelhető, hogy a magukat vezető innovátor cégnek vallók, az írott innovációs stratégiával rendelkezők, valamint az inkább agilis vezetői stílusú vállalatok körében továbbra is jelentősen magasabb innovációs index értékeket mértek a kutatók.

Az önkép és a valóság azonban kissé eltér egymástól. A magukat az átlagosnál innovatívabbnak valló cégek esetében nem egyértelmű a helyzet: valójában 43 százalékuk nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, és 81 százalékuk nem is tervez ilyet egy éven belül.

A Global Banking and Finance Review Magazine az Egyesült Királyság egyik vezető pénzügyi szaklapja. A magazin kiadója a Global Banking and Finance Review Awards-ot 2011-ben alapította, hogy ezzel ismerje el a világ pénzügyi iparának kiemelkedő teljesítményt nyújtó intézményeit. A kiadó azokat a vállalatokat díjazza, amelyek innovációt visznek a globális pénzügyi világba és kiemelkedő változásokat indítanak el. A zsűri értékeli a vállalatirányítás és a társadalmi felelősségvállalás terén végzett tevékenységet is. Az évek során a Díj sokat fejlődött, immár nem csupán pénzintézetek és biztosítók, hanem például befektetési és ingatlanalap-kezelők, továbbá más, a pénzügyi területen tevékenykedő szolgáltatók is megkaphatják.

Az ügyfelek nagyon kedvelik

A K&H-nak 650 ezer digitálisan aktív ügyfele van. A mobilbank 2013-as bevezetését követően az elmúlt tíz év a folyamatos fejlesztések korszaka volt. 2020 óta a mobilbankot aktívan használók száma megkétszereződött, immár elérte az 560 ezer ügyfelet. Az új lakossági számlanyitások 60 százaléka online történik. Az ügyfelek havonta mintegy másfél millió átutalást kezdeményeznek, az érintésmentes fizetések száma eléri a havi 3 milliót, ezek egyötöde már okosórával történik. Az ügyfelek egyre több bankkártyát digitalizálnak, a bankkártyatranzakciók 23 százaléka digitális pénztárcából történik. Az appstore-okban a K&H mobilbankját a magyar pénzintézetek hasonló applikációihoz képes a legjobbnak minősítik a felhasználók.

Messze több, mint hagyományos bank

„A K&H-nál a digitális megoldások elsőbbséget élveznek, de mindig az embert, az ügyfelet helyezve a középpontba” – nyilatkozta a díj kapcsán Guy Libot, a K&H vezérigazgatója. Hozzátette: „A K&H számára az ügyfélélmény fokozása az első, az, hogy ők minél gyorsabban, kényelmesebben és egyszerűbben tudják elintézni mindennapos pénzügyeiket”. A vezérigazgató elmondta: a K&H az IT-területen mintegy 400 közvetlen kollégát és több száz szerződéses szakembert foglalkoztat, de az eredmények nem csupán az ő munkájukat dicsérik. „Majd’ 4000 munkatársunk minden nap azon dolgozik, hogy folyamatainkat minél jobban egyszerűsítve, majd digitalizálva és automatizálva tudjunk ügyfeleinket minőségi szolgálatásokkal és termékekkel kiszolgálni.”

A mobilbankban immár több, mint 60 funkció érhető el – a hagyományos banki szolgáltatásokon kívül befektetések és biztosítások is intézhetőek. Sőt, olyan szolgáltatások is elérhetőek, amelyek túlmutatnak a hagyományos pénzintézeti tevékenységen, például tömegközlekedési jegyeket lehet vásárolni. „A bank tehát »beköltözött« az ügyfelek zsebébe, de amióta Kate, a személyes digitális asszisztens is elérhető, tulajdonképpen olyan, mintha egy bankár is beköltözött volna ugyanoda…” – nyilatkozta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hangsúlyozta, hogy „az új mobilbankkal K&H technikailag is elindult azon az úton, amelynek következő állomása egy igazi »életmód applikáció«, amely az ügyfelek mindennapjainak természetes segítője”. 

„A digitális szolgáltatások terjedésével és kiszélesedésével párhuzamosan az ügyfelek egyre érzékenyebbek arra, hogy személyes adataik a lehető legnagyobb biztonságban legyenek” – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, aki szerint a bankok úttörő szerepet töltenek be a digitális személyazonosítás és adatvédelem terén.

A világon minden nagy cég arra készül, hogy a harmadik generációs internet által kínált új megoldások – köztük a blokklánc-technológia – segítségével újabb és újabb digitális szolgáltatásokat vezessen be, vagy költözzön ilyen új, innovatív platformokra. Van olyan nemzetközi pénzintézet, amely sok világcéghez hasonlóan levédette márkáját a metaverzumban, ahol banki ügyfélteret és kriptopénzkiadó automatákat is kíván üzemeltetni. Ugyanez a bankóriás egyben egy digitális személyazonosító- és tárcamegoldást is kifejleszt, melynek segítségével a felhasználók maguk dönthetnek arról, hogy milyen adatokkal azonosítják magukat egy-egy internetes alkalmazásban, majd később a metaverzumban. Eközben a flamand közjegyzői kamara azon dolgozik, hogy az ingatlanok adásvételekor 24 órán belül megtörténjen az előszerződések közjegyzői okiratba foglalása. A holland közszolgálati műsorszóró egy médiaügynökséggel összefogva olyan adat tárcát fejleszt, amely minden korábbinál nagyobb adatbiztonságot garantál a felhasználóknak. A szupervédett adatok egyben személyre szabott és valóban hasznos reklámok célzott eljuttatását is lehetővé teszik.

Ahogy gyarapszik a felhasználók kényelmét segítő digitális megoldások száma, úgy növekednek az aggályok is: kinek a kezébe kerülnek, hogyan és mire használják a felhasználók azonosítására szolgáló adatokat. Az internetezők egyre tudatosabbak: nem csak hangzatos válaszokat várnak, hanem garanciákat is arra, hogy adataik nem kerülnek illetéktelen kezekbe. Mindeközben azért azt is szeretnék, ha a különféle internetes megoldásokat, mobilapplikációkat minél egyszerűbben vehessék igénybe – anélkül, hogy rengeteg különféle azonosítót, jelszót és PIN-kódot kellene megjegyezniük. Különösen igaz ez az úgynevezett „decentralizált fizetési megoldások” terén, illetve a metaverzumban.

Az Európai Unió azon dolgozik, hogy a tagállamokban egységes adattárolási és védelmi szabályok alakuljanak ki, az adatokat pedig az Unió bármely tagországában fel lehessen használni. „Eggyel közelebb kerültünk a közös európai digitális személyazonosító rendszerhez, amióta az Európai Bizottság februárban közzétette, hogy a szoftverfejlesztőknek milyen közös szabványokra kell tekintettel lenniük és milyen elvárásoknak kell megfelelniük” – mondja Németh Balázs.

Készül az európai adattárca

Az uniós állampolgárok és cégek azonosító adatai egységes szabvány szerint kerülnének az EUDI Wallet nevű, fokozottan védett mobilapplikációs adattárcába, amelyek segítségével könnyen be tudnak lépni a különféle internetes szolgáltatásokba, illetve ebben tárolhatják például a gépjárművezetői engedélyüket, a végzettségüket igazoló okleveleik másolatát, vagy akár társadalombiztosítási azonosítószámukat, betegségük kórelőzményét. Németh Balázs szerint az EUDI Wallet próbaverziói akár már 2023 nyarán elérhetőek lesznek. A legtöbb aggály és elvárás azonban az adatok „bombabiztos” védelmével kapcsolatban fogalmazódik meg, mivel a mobiltelefon tulajdonosának minden érzékeny adata elérhetővé válik az okostelefonján keresztül – amit viszont elveszíthet, vagy ellophatnak tőle.

Németh Balázs nem zárja ki, hogy elsőként a mobilbankok válnak majd egyfajta „mindenes” adattárcává, hiszen az ügyfél és a bank közötti bizalmi kapcsolat már kialakult. „Adatbiztonság terén a bankok értelemszerűen élen járnak, hiszen a mobilbanki applikációk terén ügyfeleik érzékeny személyes és pénzügyi adatait őrzik meglehetős biztonságban” – mondja. Márpedig az ügyfelek egyre inkább azt igénylik, hogy egyetlen mobilapplikáción keresztül, egyetlen azonosítási folyamattal minél több ügyüket tudják minél kevesebb idő alatt elintézni. Ezért költöztek be előbb a banki tranzakciók, aztán a befektetési, majd immár a biztosítási szolgáltatások is a K&H mobilbankjába. Olyan, mintha a páncélszekrényt költöztetnénk be a telefonunkba, minden pénzügyi adatunkat biztonságban tudhatjuk, bármikor elérhetjük. Különösen amióta Kate, a személyes digitális asszisztens közérthetően segíti a szerteágazó digitális szolgáltatások közötti tájékozódást.

Fotó: Chris Liverani/unsplash.com

Az Európai Bizottság tavaly ősszel publikálta a 2022-es európai eredménylistáját, amely 12 szempont és összesen 22 témakör szerint rangsorba állítja és csoportosítja az EU tagországait. Az innováció terén első Svédország, de az élbolyban szerepel még Belgium, Dánia, Finnország – és új csapattagként – Hollandia is. A középmezőnyt követik az úgynevezett „feltörekvő innovátorok”, vagyis azon országok, amelyek az uniós innovációs átlag 70 százaléka alatt szerepelnek. Magyarország 69,8 százalékos teljesítményével mindössze hajszálnyival csúszik bele ebbe a „követő” csoportba, ahol teljesítménye jóval meghaladja a többi csoporttagét: Bulgáriáét, Horvátországét, Lettországét, Lengyelországét, Romániáét és Szlovákiáét. Az EU átlag 9,9 százalékos növekedés produkál az innováció terén, amitól a magyar innovációs aktivitás növekedése 2,8 százalékponttal elmarad, így egyre nő a távolság az EU-átlag innovációs teljesítménye és Magyarország hasonló teljesítménye között.

Összecsengő adatok

Az EU felmérését sok tekintetben alátámasztják azok az eredmények, amelyeket a K&H innovációs index mögött meghúzódó kutatás eredményei tükröznek. A K&H 2021 eleje óta immár negyedik alkalommal végzett kutatást a hazai közepes és nagyvállalatok között azok innovációs aktivitásáról. A K&H innovációs index 2022 második félévében 2 ponttal csökkent a félévvel korábban mért, amúgy sem magas 30 ponthoz képest, így lényegében visszaesett az egy évvel korábbi szintre.

„Két év viszonylag aktív innovációs tevékenységét követően most különösen a vállalatok által a jövőben tervezett innovációi jeleznek visszaesést, nyilván nem függetlenül az amúgy is kedvezőtlen gazdasági várakozásokkal” – jelentette ki Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője a második féléves innovációs index bemutatása kapcsán. Az orosz-ukrán háború szintén kedvezőtlen hatást gyakorol a fejlesztési tervekre. Míg a háború kitörésekor a cégek bő negyede jelezte, hogy a konfliktus hatással lehet innovációs tevékenységükre, addig 2022 második félévében ezt már tíz cégből négy érzékelte.

Átmeneti volt a fellendülés

A K&H innovációs index egy összetett mutató, amely 4 elemből áll össze. Ezek egyike a jövőre irányuló innovációs terveket járja körül. A felmérés szerint az utolsó hat hónapban tovább csökkent a következő évre új terméket vagy szolgáltatás bevezetni tervező cégek aránya. A csökkenés a vállalatok minden szegmensét érinti.

Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb egy vállalat árbevétele, annál több innovációs tevékenységet terveznek a következő egy évre. A megkérdezett vállalatok 40 százaléka tervez kedvező környezeti hatással járó fejlesztést, éppen annyi, mint hat hónappal ezelőtt.

Noha a vállalatok továbbra is alapvetően igyekeznek házon belül megoldani a fejlesztéseket, az utóbbi időben jelentősen több cég vont be külső partnert erre a feladatra. 2022 második felében a cégek 20 százalékában folyt valamilyen innovációs tevékenység, de a K&H innovációs index sajnos azt is mérte, hogy a vállalatok 6 százalékában a felmérést megelőző két évben felfüggesztettek ilyen jellegű tevékenységeket.

Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője az idei második féléves innovációs index adatai alapján fontosnak nevezte, hogy érdemben javuljon a vállalatok innovációs kedve, mert mint mondta: „az innováció a versenyképesség kulcsa. Hosszabb távon csak az a cég tud versenyben maradni, amelyik új termékeket, szolgáltatásokat vezet be a piacra, illetve folyamatosan javítja háttérfolyamatainak hatékonyságát”. Hozzátette: „Némi bizakodásra ad okot, hogy a vállalatok zöme erőforrásait éppen a digitális fejlesztésekre összpontosítja és munkavállalóinak is folyamatos informatikai képzést szervez”.

A kényelmes és gyors megoldások térnyerését mutatja az is, hogy az okostelefonok mellett jön fel az okosórás fizetések száma is. A pénzintézetnél 2021 januárjától 2022 március végéig összesen közel 115 milliárd forintos forgalmat hoztak össze az Apple Pay, a Google Pay és a Garmin Pay segítségével. A K&H Csoport célja, hogy a lehető leginkább egyszerűsítse a mindennapi bankolást, ami elsősorban a digitális csatornák fejlesztését jelenti.

Neobankok, szuperapplikációk, fintech megoldások – egyre sokasodnak a pénzügyek intézését megkönnyítő innovatív lehetőségek, a verseny pedig hatalmas. Ma egy pénzintézet sokkal többet kínál a pénz kezelésénél. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője elmondta, hogy a K&H Csoport az éllovasok közé tartozik a mindennapi bankolást megkönnyítő digitális megoldások terén. A pénzintézetnek minden innovációval az a célja, hogy egyszerűbbé tegye a pénzügyek intézését, ezért olyan platformot építenek, amely túlmutat a bankoláson és egyszerűsíti a felhasználók hétköznapi életét.

A K&H tapasztalatai szerint pedig az emberek egyre nyitottabbak a digitális megoldások iránt, a banknál több mint 600 ezer digitálisan aktív ügyfél van, és az ügyfelek 85 százaléka használja az e-csatornákat, míg a mobilbankot közel 480 ezren használják aktívan.

Jönnek a szuperappok

„Egyre erősödő trend az úgynevezett szuperapplikáció is, amelyeknek a lényege – banki példánál maradva -, hogy a fizetés mellett minél több szolgáltatást nyújtson. A K&H-nál a mobilbankba belépve, a K&H+ szolgáltatást választva már közlekedési mobiljegyet is lehet vásárolni, illetve az okostelefonokon keresztül biztosításokat is köthetnek az ügyfelek. A K&H-nál a bankszámlanyitások jelentős része is az online térbe költözött: 2022 első negyedévében a bankszámlanyitás 44 százaléka digitálisan, a mobilapplikáción keresztül történt. Az online számlanyitás indulás óta több mint 30 ezer számlát hoztak létre így az ügyfelek. Emellett személyi kölcsönt is lehet már igényelni a mobilbankon keresztül. Azaz igyekszünk fokozatosan, minél több élethelyzetre megoldást nyújtani” – tette hozzá Németh Balázs.

Okosórák és fizetésre alkalmas karkötők

A fizetéseknél is egyre több innovatív és kényelmes megoldás létezik, és egyre többen választják is ezeket. A jegybank adatai szerint a mobiltárcákba regisztrált kártyák száma 2021 negyedik negyedévében a megelőző időszakhoz képest 16 százalékkal bővült és megközelítette az 1,3 milliót. Az okostelefonok mellett ma már egyre nagyobb teret kapnak az okosórák, illetve a fizetésre alkalmas karkötők is.

A szakember elmondta, hogy a következő időszakban az okoseszközös fizetések kiszámítható felfutására számítanak. A K&H Csoport éppen ezért számos szolgáltatást elsőként vezetett be a magyar piacon. 2019 óta elérhető az Apple Pay-fizetés, de az első hazai pénzintézetként vezette be a Google Payt és Garmin Pay okosórás fizetést, valamint az idén áprilistól elérhető Xiaomi Pay-fizetést is.

A K&H-nál 2021 januárjától 2022 március végéig a bank ügyfelei összesen közel 115 milliárd forintos forgalmat hoztak össze az Apple Pay, a Google Pay és a Garmin Pay segítségével. Idén márciusban közel 1,4 millió Apple Pay-tranzakcióra 9,3 milliárd forintos forgalom jutott. A Google Pay esetében márciusban 782 ezer vásárlásra jutott több mint 4,6 milliárd forint, míg a Garmin Pay okosórás megoldásával 2021 szeptembere óta havi átlagban 6 ezer tranzakcióra összesen 38 millió forintos költés jutott, ehhez képest most márciusban 12 ezer fizetéshez 75 millió forintos költés társult.

Fotó: Simon Daoudi, Unsplash