A foglalkoztatás hazánkban megközelíti a 4,7 millió főt, ami közel 74%-os arányt jelent. A munkanélküliség ezzel párhuzamosan pedig rekord alacsony szintre, 3,5%-ra süllyedt. A magyar gazdaság egyik legégetőbb problémája már évek óta a szakemberhiány. A koronavírus-járvány idején volt némi átrendeződés a munkaerőpiacon: egyes szektorok – mint például a vendéglátás és a turizmus – leálltak, a munkaerő pedig más szektorokba vándorolt, így átmenetileg a munkaerőhiány is enyhült. Azonban 2021 év elejére majdhogynem teljesen visszarendeződött a munkaerőpiaci helyzet a pandémia előtti szintre, ismét megjelent a munkaerőhiány, ami az idén februárban kirobbant ukrajnai háború hatására pedig tovább erősödött – írják.

„Ukrajnából már 2014 óta érkezhettek könnyített feltételekkel munkavállalók Magyarországra, hiszen több területen már akkor érezhető volt a munkaerőhiány gazdasági növekedést gátló hatása. A magyar cégek, főként a termelő vállalatok pedig éltek is ezzel a lehetőséggel, hiszen ma már mintegy 54.000 ukrán munkavállaló dolgozik hazánkban. A háború miatt azonban ez a munkaerő-forrás sérülékennyé és bizonytalanná vált, így gazdasági szükségesség, hogy további nem EU-országokból származó munkavállalók is könnyített feltételek mellett kaphassanak munkát hazánkban” – hívta fel a figyelmet Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője a rendezvényen.

Barbara Zollmann, a DUIHK ügyvezető elnökségi tagja az elsősorban a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tagvállalatai számára rendezett workshop köszöntő beszédében rávilágított, hogy a szakképzett munkaerőhiány minden szegmensben jelen van, tartós kihívást jelent és jelentősen befolyásolja a vállalatok mindennapi működését. A DUIHK éppen ezért maga is számos kezdeményezést indított a szakember-utánpótlás megoldására – például több tagvállalatuknál vezettek be német mintára duális szakképzési rendszert.

A rendezvényen a nagyvállalati oldalt képviselve részt vett Kalmár Ákos, a Continental csoport országos HR igazgatója is, aki elmondta, hogy a Continental első lépésként 2017-ben Ukrajnából toborzott Magyarországra munkaerőt – a WHC Csoportra is támaszkodva –, majd nem sokkal később, hazánkban bizonyos szempontból úttörőként, a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalókat is elkezdtek foglalkoztatni.

„A Fülöp-szigeteki munkavállalók toborzásakor négy évvel ezelőtt a globális szervezetek előnyeit használtuk ki, hiszen a Continental éppen akkoriban kényszerült manilai gyáregysége bezárására. Mi az ott dolgozó, helyi kollégák közül vettünk át egy pilot-projekt keretében első körben 30 munkavállalót. Ebbe a magyar munkahelyek megóvása érdekében vágtunk bele, hiszen a már akkoriban is érezhető hazai munkaerőhiány miatt harmadik országbeli munkavállalók nélkül a magyarországi gyáregységeink nehezen tudták volna kiszolgálni a vevői igényeket. Látni kell, hogy ez a magyar munkavállalók elemi érdeke is, hiszen egy termelő vállalat akkor tud hazánkban eredményesen működni, ha megfelelőek a kapacitásai, ott tartunk, hogy ez már csak külföldi munkavállalókkal teljesíthető” – fűzte hozzá Kalmár Ákos.

Gondosan elő kell készíteni a külföldiek foglalkoztatását

A WHC Csoport és a DUIHK közös szakmai workshopján elhangzott, a magyar kormány tervei között szerepel, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet elmúltával is nagyjából változatlan formában fenntartaná azt a rendelkezést, mely Ukrajna és Szerbia mellett további kilenc nem EU-tagországból (Belaruszból, Bosznia-Hercegovinából, Észak-Macedóniából, a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, Kazahsztánból, Mongóliából, Montenegróból és Vietnámból) is könnyített feltételekkel teszi lehetővé munkavállalók alkalmazását.

„A magyar munkaerőhiány megoldása többtényezős. Noha a magyar munkaerőpiacban is van még némi tartalék, ami többek között a fiatalok és bizonyos társadalmi csoportok integrálásával aknázható ki, de a magyar munkahelyek megvédéséhez mindenképpen szükség lesz külföldi munkaerő foglalkoztatására is. Ha egy cég gondolkodik ilyen jellegű megoldásban, annak azt javasoljuk, hogy vágjon bele minél előbb, hiszen amellett, hogy ezzel helyzeti előnyhöz juthat, szükséges a külföldi munkavállalók érkezésének időben történő, gondos előkészítése – legyen szó a nyelvi akadályok leküzdéséről vagy a magyar kollégák érzékenyítéséről. Fontos figyelembe venni, hogy a munkaerő-igény megrendelésétől számítva a teljes toborzási folyamat, amíg egy harmadik országbeli munkavállaló egy hazai cégnél munkába állhat, akár 10-13 hetet is igénybe vehet” – tette hozzá Berta Péter.

„A PENNY sikerének egyik fő összetevője az, hogy jó kapcsolatot tudunk kialakítani a munkavállalóinkkal. Fontos számunkra, hogy az alkalmazottak érezzék, hogy törődünk velük, és szeretnénk, ha hosszú távon dolgoznának nálunk. Az, hogy ezt a címet harmadszor is kiérdemeltük, tökéletesen mutatja, hogy jó úton járunk és dolgozóink támogatására, karrierjük fejlesztésére tett erőfeszítéseink megtérülnek” – mondta el Silke Janz, a Penny Market Kft. HR-területért is felelős ügyvezető igazgatója.

„Vállalatunk egyik fő célja továbbra is a munkatársaink lojalitásának kiépítése, elkötelezett munkavállalók foglalkoztatása, akik összetartó csapatunk oszlopos tagjaiként szívvel-lélekkel, velünk együtt dolgoznak a PENNY sikereiért. A vállalat ezt számos lehetőséggel és munkáltatói programmal hálálja meg” – tette hozzá Kazatsay Eszter, a márka magyarországi kommunikációs vezetője.

Büszkeségre okot adó elismerést kapott az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. A céget felelős munkaadói tevékenységéért díjazta a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. A magyarországi vállalatok számára kiírt pályázatban azokat a cégeket keresték, amelyek példaértékűen bánnak munkatársaikkal mind a munka- mind az életkörülményeiket tekintve. Az öttagú zsűri hét, humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos területen értékelte a jelentkezők felelős munkaadói gyakorlatát, az elbírálás során közel hatvan szempontot vettek figyelembe.

Az ALDI számára fontos, hogy egy elismert szervezet szakmai zsűrije is úgy ítéli meg, hogy az áruházlánc előremutató humánpolitikai irányelvek mentén halad. A vállalat magyarországi megjelenése óta folyamatosan figyel arra, hogy a lehető legmagasabb béreket és emellett jó munkakörülményeket biztosítsa munkavállalóinak. Ez az elismerés is visszaigazolja, hogy a munkavállalók és a szakma szerint is helyesek az áruházlánc erőfeszítései. A kamara zsűrijének döntése alapján az elismerést két évre ítélték oda a nyertesek – így az ALDI Magyarország – számára. Az áruházlánc magyarországi kereskedelmi átlagot meghaladó bérezést, részmunkaidőt és rugalmas munkavégzést, modern munkakörnyezetet, továbbképzési lehetőségeket, bizonyos munkakörökben pedig külföldi munkavégzési lehetőségeket kínál munkavállalói számára.

Az ALDI-ról

Az ALDI a diszkont filozófia megalkotójaként kiváló minőségű élelmiszereket és non-food termékeket biztosít vásárlói számára a lehető legkedvezőbb áron. Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. 2008-ban nyitotta meg hálózatának első áruházát Magyarországon, jelenleg országszerte 138 üzlettel van jelen a magyar kiskereskedelemben és több mint 3300 főt foglalkoztat. A vállalat ALDI UTAZÁS márkanév alatt egyéni és csoportos utazások, szállások és repülőjegyek széles körét kínálja online platformon, továbbá három üzletének parkolójában diszkont benzinkutakat üzemeltet. Az ALDI mind a biatorbágyi logisztikai központjának, mind pedig boltjainak teljes áramszolgáltatását Magyarországon előállított zöldárammal biztosítja, továbbá klímavédelmi projektek támogatásával ellentételezi az operatív működéséből származó üvegházhatású-gázkibocsátását, így karbonsemleges működésű. A vállalatról bővebb információ az Aldi honlapján található.