A home office a kialakult vírushelyzet előtt is létező munkaforma volt, például 2018-ban a KSH adatai szerint már 144 ezer volt a távmunkában foglalkoztatottak száma. 2021. elején tovább nőtt ez a szám: februárban 482 ezer főt, a foglalkoztatottak 11%-át érintette, csaknem négyszer annyit, mint három évvel korábban.

„Ha a nagyobb cégeket – mint a multinacionális cégek – vizsgáljuk, ahol egész irodaházak ürültek ki, akkor megfigyelhetjük, hogy az egy számítógéppel és egy telefonnal is elvégezhető munkafolyamatok egyszerűen megoldhatóak voltak a munkavállalók és a munkaadók számára otthonról. Természetesen a cégnek is könnyebb volt így betartatni az egészségügyi előírásokat, ami gazdaságilag is kedvezőbb volt a multik számára. Bizonyos munkaköröknél, embertípusoknál vagy élezthelyzeteknél ez az otthoni munkavégzési forma működhet jól –  vagy ott, ahol ez az egyetlen lehetőség – de hogy válogatás nélkül, széles körben általánossá váljon, annak a tapasztalatok alapján megkérdőjelezhető a hosszútávú sikeressége” – fejtette ki a vezetési és toborzási szakértő.

A munkahelyi csapatmunkára szintén nagy hatással volt ez a változás. Kezdetben nem ritkán még többet is dolgoztak az emberek otthonról, mint amennyit az irodában szoktak, viszont a munkahelyi kapcsolatok hiánya, a megnövekedett feladatok és a nehezebb kommunikáció miatt mára már elfáradtak, így az otthoni munkavégzés lendülete mostanra mérséklődni látszik. Az elmúlt egy év távlatában a munkavállalók bármennyire is pozitívumként élték meg ezt a helyzetet, az otthoni körülmények miatt már nem ugyanazzal a lelkesedéssel, kitartással és precizitással végzik el feladataikat.

„A munkavállalók, a jó szakemberek olyan alacsony érzelmi szintre kerültek a csoportkohézió hiányában, hogy lecsökkent bennük a lojalitás, ami által könnyebben mérlegelnek egy új álláslehetőséget, vonzóbbá válhat számukra egy új munkahely, és mérhető módon rontja a produktivitást” – mondja az ügyvezető-tulajdonos.

Hosszútávon ez az otthoni munkavégzés a munkáltató szempontjából is negatívan hatott a cégek működésére: a munka automatikussá vált, nem voltak jól mérhetőek az eredmények és egyes munkafolyamatok lassultak, a munkatársak pedig úgy érezhetik, mindegy ki a munkáltató, aki az elvégzett feladatért fizet. Így azok a cégek, akik hosszútávon nem szeretnék a home office munkaformát bevezetni az általános működési keretek közé, már a nyitás előtt elkezdték a visszarendeződést.

Érdekes látni, hogy néhány esetben az emberek annyira hozzászoktak az otthoni munkavégzéshez, hogy nehezen térnek vissza az irodai környezetbe. Ők azok, akik érthető módon nem vágynak vissza egy olyan csapatba vagy munkakörbe, ahol nem kapnak kiszámíthatóságot és egyértelmű kommunikációt. Ennek következtében munkaadói oldalról is jelentős költségekkel járhat az, ha elveszítünk jó szakembereket, akik most bátrabban váltanak munkahelyet, mert eddig kivártak. A jó munkaerő pótlása, keresése, a potenciális jelöltek interjúztatása, betanítása és kifizetése hatalmas nehézséget és kockázatot jelent a jelenlegi helyzetben. Számítani kell rá, hogy ténylegesen komoly elvándorlás lesz a munkaerő piacon, ami  hatalmas kihívás elé állítja majd a cégek HR területeit a toborzás terén, ami gazdaságilag is kedvezőtlenül érintheti a vállalkozásokat.

„Véleményem szerint a home office nem jó megoldás hosszútávon sem a munkadó, sem pedig a munkavállaló számára. Hiszen a magasszintű termeléshez, a jó csapatmunkához elengedhetetlen, hogy rendszeresen találkozzanak egymással a kollégák és részt vegyenek a csapatmeetingeken. Nagyon fontos a személyes irodai jelenlét és kommunikáció, illetve az eddigi vagy új célok, tervek megfogalmazása, amibe a vezetők bevonják a munkatársakat is. Ez fogja javítani a munkamorált, a csapat dinamikáját és így növelhető az elköteleződés is. A visszarendeződéshez óriási jelentősége lehet annak, hogy a vezetők jól felkészültek legyenek és újraépítsék a csapatukat”- vallja Nemes-Nagy Szilvia vezetési és toborzási szakértő.

Ahogy megjelent a koronavírus Magyarországon 2020 márciusában, a cégek tulajdonképpen a járvány terjedésének visszaszorítása érdekében hozott intézkedésekkel egy időben húzták be a kéziféket. Sokan ameddig tudták, megtartották az embereket, míg mások a pánikhelyzetben elküldték az alkalmazottaikat.

Nemes-Nagy Szilvia, a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa emlékeztetett arra, hogy a járványt megelőzően egymásra licitáltak a cégek, hogy megszerezzenek egy-egy embert, a jelöltek pedig sok esetben nem is tudták eldönteni, mennyi pénzt kérjenek, de egy évvel ezelőtt ez a jelenség átmenetileg megszűnt.

„A határozott idejű szerződéseket a vállalatok nem hosszabbították meg az alkalmazottakkal, és volt, ahol muszáj volt elküldeni bizonyos számú munkavállalót. Nyáron jobban beindult minden ágazat, és mire elértük az őszt, addigra elfogyott a piacról a jó munkaerő. A cégvezetők csak a túlélésre törekedtek, pedig valójában ilyenkor van lehetőség a minőségi cserére és a kiemelkedő szakemberek kiválasztására” – magyarázta a vezetési és toborzási szakértő.

Mint mondta, tavaly közel 20 százalékkal kevesebb álláshirdetést adtak fel, melyekre átlagosan 25 százalékkal többen jelentkeztek. Érezhető volt egy olyan tendencia, hogy a legtöbb munkanélküli elkeseredetten keresett állást, és arra is beadták a jelentkezésüket, amihez valójában nem is értenek. A jelöltek minősége tehát felhígult.

Elhalasztott fogyasztás jelenik majd meg a piacon

Ami a közeljövőt illeti, Nemes-Nagy Szilvia szerint, ha valaki a járvány előtt több pénzt tudott keresni az eredeti szakmájában, mint jelenleg, akkor nem fog majd ugyanott megmaradni a nyitást követően. Hogy ez mikor lesz, az egyelőre kérdéses, de az előrejelzések szerint az év második felében már biztosan újraindul a gazdaság.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a szakemberek megtalálása semmivel nem lett könnyebb, mert szakképzetlen munkaerőből van több. A betöltetlen álláshelyek kb. 19 százaléka igényel most felsőfokú végzettséget, de a munkanélküliek kevesebb mint 4 százaléka keres ilyen állást.

„Megfigyelhető, hogy az álláskeresők 54 százaléka aktív, és 46 százalékuk passzív. Az utóbbi csoporthoz tartozók szívesen váltanának, de nem minden áron, és pláne nem a járvány ideje alatt, mert a biztonságot választják. Éppen ezért az esetükben nem elég egy hirdetés feladása, el kell azon gondolkodni, hogyan lehet megszólítani őket” – értékelt a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

Kiemelte, hogy korábban a pályakezdők voltak többségben a munkanélküliek között, mostanra viszont a 30-40 éves korosztály átvette a helyüket, akiket az 50-60 évesek követnek. Az utóbbi csoport helyzete a nem túl távoli jövőben rendkívül komoly társadalmi problémát is eredményezhet.

Nemes-Nagy Szilvia végezetül hozzátette: 2021 első felében még óriási bizonytalanság lesz, de amint megnyugtatóvá válik a helyzet, és beindul a gazdaság, változik a munkaerőpiac is.

„A járványt követően óriási elhalasztott fogyasztás jelenik majd meg. Ez azt jelenti, hogy mivel nem voltunk üdülni, síelni, nem voltunk a nagymamánál, étteremben, kávézóban hónapok óta, mindent egyszerre akar majd bepótolni a társadalom. Ebből következik, hogy munkaerőre lesz szükség, és a legtöbben vissza fognak térni eredeti foglalkozásukhoz, akiket ideiglenes munkahelyükön pótolni kell a távozás után. Minél nagyobb lesz ezáltal a munkaerőhiány, annál nagyobb béremelés várható” – magyarázta.

Hozzátette, hogy az év közepétől versenyezhetnek a cégek a minőségi munkaerőért vagy annak megtartásáért, amit alátámaszt az is, hogy a magyar vállalatok többsége optimista az előttünk álló évet tekintve.

Így a cégvezetők és a HR-vezetők számára az a tanácsa, hogy még most, a bérek emelkedése előtt igyekezzenek megtalálni az új kollégákat a hiányzó pozíciókra, és lecserélni azokat a munkatársakat, akiknek a teljesítményével elégedetlenek.

Ehhez a nagyon változatos képzettségű jelentkezők miatt fontos előnyre tesznek szert azok, akik képzettek a kiválasztásban, és azok a cégek, akiknél a toborzási-kiválasztási folyamat egyszerre gyors és precíz, mivel például toborzó szoftvereket, online teszteket használnak a szűrésre.