A kidobott mennyiséget szeretné tovább csökkenteni az Auchan Magyarország a Nébih Maradék nélkül program támogatásával indított „Még jó!” szlogenű, szemléletformáló, edukációs kampányával. A szlogen arra utal, hogy bizonyos élelmiszerek, mint például a konzervek, száraztészták, rizs, kávé, tea, kakaó, csoki és még sorolhatnánk, sok esetben a termékcímkén feltüntetett minőségmegőrzési idő után is biztonsággal fogyaszthatók egy ideig, legfeljebb az élvezeti értékükből veszítenek valamennyit. Ezeknek az élelmiszereknek érdemes még egy esélyt adni, mielőtt kidobnánk. A Maradék nélkül a legfrissebb útmutatójában azt is megadja, hogy az egyes élelmiszertípusok körülbelül még meddig használhatók fel a minőségmegőrzési idő lejárta után. Természetesen fontos, hogy a csomagolásuk bontatlan és ép legyen, és az is elengedhetetlen, hogy csak akkor kerüljön a tányérunkra, ha szemre, szagra, állagra is rendben találjuk.

A Még jó! jelmondatot az Auchan felkérésére az előző héten már ismert hazai influencerek népszerűsítették, tegnap pedig, az élelmiszerpazarlás-elleni világnapra időzítve arról is lerántották a leplet, hogy mire vonatkozik a szlogen. Az Auchan áruházakban pedig egy hasznos kis eszközt is kapunk a kezünkbe, mert Még jó! matricákat adnak a blokk mellé néhány napig, amivel arra szeretnék ösztönözni a vásárlókat, hogy hazaérve nézzék át kamrájukat, spájzukat, és jelöljék meg azokat a termékeket, amiket ideje elfogyasztani. Természetesen a matricák ott lesznek a lejáratközeli, akciós termékeket kínáló sarokban is, hogy ezeket a tartós termékeket is fel lehessen címkézni a figyelmeztető „Még jó!” felirattal. A kezdeményezésről még több információt tudhatnak meg a vásárlók az Auchan aloldaláról és az áruházakban kihelyezett plakátokról. A kampányhoz csatlakozik a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is. A szervezetek célja a csatlakozással az üzenet minél szélesebb körű eljuttatása, és az, hogy a nélkülözők is tisztában legyenek azzal, ha minőségmegőrzési idő utáni tartós élelmiszert kapnak adományba, ne tartsanak tőle, azok még biztonsággal felhasználhatók egy ideig – írják.

„A Nébih, hatósági munkája mellett, már megalakulása óta elkötelezett, hogy praktikus információkkal lássa el a lakosságot, a biztonság és minőség kérdései mellett az élelmiszerpazarlás megelőzésével kapcsolatban is. Rendkívül örültünk, hogy az Auchan a Maradék nélkül programunkat kérte fel szakmai partnernek a Még jó! kampányhoz. Az időzítés különösen szerencsés, mivel a kampány egybeesik azzal, hogy frissítettük a minőségmegőrzési idős termékköröket bemutató „Lejárt… Megehetem?” útmutatónkat. Az Auchan kihangosítja azt az üzenetünket, hogy mást jelent a fogyaszthatósági idő, ami az élelmiszerbiztonságra utal, és mást a minőségmegőrzési idő, aminek a lejárta után bizonyos körülmények között még egy ideig adhatunk esélyt az adott élelmiszernek, mielőtt kidobjuk” – hangsúlyozta dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke.

„Az élelmiszerpazarlás-elleni küzdelem vállalatunk számára mind nemzetközi, mind hazai szinten kiemelt stratégiai fontosságú. Eddig a belső folyamatainkban törekedtünk arra, hogy jelentősen csökkentsük a pazarlást, a beszerzéstől kezdve a kiárusításon át, a még fogyasztható, de megmaradt élelmiszerek jótékony célú felajánlásáig. A teljes ellátási láncunkra kiterjedő pazarlás ellenes intézkedéseink mellett most a Még jó! szemléletformáló kampánnyal kívánjuk felhívni a vásárlóink és a hazai lakosság figyelmét arra, hogy kevesebb élelmiszer vesszen kárba a háztartásokban is” – emelte ki Lucenko Viktória, az Auchan vezérigazgatója.

2013. Dél-Olaszország: egy ismeretlen baktériumot azonosítottak, amely addigra már elterjedt az olajfarmokon, súlyosan károsítva az olasz agrárgazdaságot és siralmas látvánnyá változtatva a régió jellegzetes táját. A nagyarányú fertőzés kihatott a más országokban kapható olajbogyó piaci árára is. A példa jól érzékelteti, mit jelent a növények egészségének védelme. Hiszen növényi eredetű az általunk elfogyasztott élelmiszerek 80 százaléka és növények tisztítják a levegőt, amit belélegzünk. Bármerre járunk, növények vesznek körül minket. Nem csak vidéken, de a városokban is, hiszen a növények a közterek, parkok meghatározó elemei, a természeti környezet részei, meghatározzák környezetünket, a minket körülvevő tájat.

Növények biztosítják az élelmiszer-ellátás egyik alapját: növénytermesztés nélkül nem lenne élelmiszer, takarmány. Ha a növények pusztulnak, befolyásolják a gazdálkodók, termelők, kereskedők megélhetését, az élelmiszerek minőségét és árát, valamint az erdők, parkok állapotát.

Ám az éghajlatváltozás, a kereskedelem és a turizmus alapjaiban veszélyeztethetik a növények egészségét: a messzi tájakról növényi károsítókat hurcolhatunk be az országba, amelyek ellen bekerülésük után már nem tudunk védekezni. Vagy azért, mert nincs még ellene hatékony védekezési technológiánk, vagy a honos növényeink nem elég ellenállóak.

Erre a fertőzési kockázatra  és a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet 22 európai ország most induló kampánya. A #PlantHealth4Life kampány célja a növényegészségügyi kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelése.

„A növények egészsége nemcsak a környezetre, a gazdaságra és az európai élelmiszerláncra van hatással, hanem a jelenünkre és a jövőnkre is – a növények egészségének megőrzésével az életet védjük. Fontos kiemelni, hogy Európa-szerte egyre több polgár érzi ezt szívügyének, és akar tenni az ügy érdekében, ezért kapcsolódnak be a kampányba” – mondta Tobin Robinson, az EFSA PLANTS egységének vezetője.

„A növények egészségével kapcsolatban tájékozott európai polgárok segíthetnek megvédeni és megőrizni a biológiai sokféleséget” – mondta Claire Bury, az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságnak az élelmezés fenntarthatóságáért felelős főigazgató-helyettese.

Kapcsolódj be a kampányba!

Ha érdekelnek a részletek, látogass el a #PlantHealth4Life kampány honlapjára, ahol megtudhatod, hogyan védheted meg növényeink egészségét.

Photo by v2osk on Unsplash

A járványkitörésben érintett Lombardia régió Olaszország egyik legnagyobb házisertés-állománnyal rendelkező területe. Az itt előállított sertéstermékeket világszerte, így Európában és Magyarországon is forgalmazzák.

Az ASP olaszországi megjelenését követően a magyar állategészségügyi hatóság azonnal megtette a helyzet indokolta elővigyázatossági lépéseket. A Nébih és a kormányhivatalok szakemberei jelenleg, a húsipari vállalkozók együttműködésével, felmérik az olasz kitörést megelőző 15 napos inkubációs időszakban az adott régióból Magyarországra beszállított termékeket, a vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak. Kizárólag azok a termékek kerülhetnek az élelmiszerláncba, melyek garantáltan biztonságosak!

Az ASP vírusa emberre nem veszélyes, a házisertés-állományok fertőződése azonban rendkívül komoly gazdásági kárt okozhat. A Nébih felhívja a magyar állattartók, élelmiszerfeldolgozók- és kereskedők figyelmét, hogy legyenek körültekintőek, amennyiben rendelkeznek sertést, sertéshúst vagy -húskészítményt beszállító észak-olasz kereskedelmi partnerekkel. Kövessék nyomon a járványhelyzet alakulását.

A témában számos hasznos információ olvasható a Nébih tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Piacvezető áruházláncként a Lidl nagy hangsúlyt fektet az élelmiszerfelesleg minimalizálására, nem csak folyamatai tökéletesítése révén, de vásárlói és az iskolás korosztály részére meghirdetett edukációs programokkal is. Ilyen kampány volt a nemrégiben lezárult, a Nébih Maradék nélkül programja közreműködésével meghirdetett „ÉlelmiszerHősök – Legyél te is az élelmiszermentés bajnoka!” című órarendtervező pályázat is. A Lidl által immár negyedik alkalommal elindított megmérettetésen a diákok fantáziájukat segítségül hívva olyan órarendterveket készíthettek, melyeken bemutatják, ők miként tennének az élelmiszerpazarlás ellen. A diszkontlánc célja az volt a kampánnyal, hogy játékos és edukatív módon hívja fel a gyermekek figyelmét arra, milyen fontos az élelmiszerek és az élelmiszerhulladék felelős kezelése. Ehhez a Nébih Maradék nélkül programja segítségével a résztvevő gyerekek és családjaik hasznos, általuk is megvalósítható tippeket is kaptak.

„Az élelmiszerpazarlás visszaszorítása akkor lehet sikeres, ha nem csak a vállalatok, de a lakosság is tesz érte, amiben hosszútávon a most felnövekvő generációnak is nagy szerepe van. Éppen ezért választottuk idei órarend-tervező pályázatunk témájának az élelmiszermentést. Nagyon örülünk annak, hogy ennyi kis élelmiszerhős van ebben az országban, akiktől nagyon sok értékes, szép és ötletes órarendtervet kaptunk. Bízunk benne, hogy ezzel a kampánnyal az ő és társaik, valamint családtagjaik szemléletformálásához is hozzájárultunk és együtt haladunk tovább a jövő útján” – mondta el Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.

A zsűrinek nagyon nehéz dolga volt a sok beérkezett kreatív alkotás közül a legjobbak kijelölésével, és a közönségszavazás is szoros eredménnyel zárult. A legtöbb órarend-tervet a Budapest XIV. kerületi Szent-Györgyi Általános Iskola 1. b. osztályból küldték be, így ők nyerték el az 50.000 Ft-os Lidl utalványkártyát. Akiknek pedig az alkotása a következő tanévben a Lidl órarendjét díszíti: a közönségszavazást Bujtás Alitta (Dunakeszi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola) nyerte, a zsűri pedig Zsíros Zia (Szegedi Vörösmarty Mihály Általános Iskola) tervét találta a legjobbnak.

„A Nébih Maradék nélkül programjában a gyermekkori szemléletformálásra fektetjük a legnagyobb hangsúlyt. A kutatásaink ugyanis azt mutatják, sok felnőttben nem is tudatosul, hogy mennyi élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásunkban egy év alatt, éppen ezért nagyon nehéz változást elérni. A gyerekként elsajátított fenntarthatósági szemlélet és a pazarlásmegelőző jó gyakorlatok viszont végigkísérik az életünket. Azok az iskolások, akik saját rajzot készítettek a pályázatra, egészen biztosan kevesebbet pazarolnak majd, mint a mostani felnőttek!” – mondta el Kasza Gyula, a Nébih Maradék nélkül programjának vezetője.

Ahogyan az elmúlt években, idén is a zsűri és a közönség által legjobbnak ítélt tervek alapján készül el a diszkontlánc következő tanévi órarendje, melyet a nyár folyamán, bármilyen iskolai termék megvásárlása esetén ajándékba kaphatnak a vásárlók az ország minden Lidl áruházában.

A kettős élelmiszer-minőség mint probléma megjelenése, és uniós kezelése

A problémát először a 2010-es évek elején vetették fel a visegrádi, illetve más közép-kelet-európai országok fogyasztóvédelmi egyesületei. E szervezetek több ízben jelezték a hatóságaik felé, hogy a fogyasztók jelzései szerint az élelmiszergyártók egyes termékeket, például üdítőitalokat, kávéfajtákat, édességeket vagy halrudacskákat más minőségben kínálnak nekik odahaza, mint más tagállamokban, holott a termékek márkaneve azonos, és a csomagolásuk is egyforma vagy nagyon hasonló.

Kettős minőség alatt tehát azt a gyakorlatot értjük, hogy a gyártók különböző országokban az azonos márkanév alatt eltérő összetételű és eltérő minőségű termékeket forgalmaznak.

A fogyasztók észrevételei alapján szinte minden esetben úgy, hogya közép-kelet-európai piacokon alacsonyabb minőségű terméket hoztak azonos név alatt forgalomba.

Az érintett tagállamok képviselői közös egyetértésben, a leírt kereskedelmi gyakorlat elleni fellépés céljából felvetették a problémát az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén. Ennek eredményeképp több bizottsági kezdeményezés is létrejött. Végül 2019. novemberében elfogadták a 2019/2161 irányelvet, amely az uniós fogyasztóvédelmi szabályok módosításáról rendelkezik, azok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében. Az említett irányelv 3. cikke kiegészítette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok 2005/29 EK irányelvben szereplő meghatározását.

E szerint tisztességtelennek minősülnek az gyakorlatok is, „amelyek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamokban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják”.

A tagállamoknak az irányelv rendelkezéseit a 2021. november 28. napjáig kellett a nemzeti jogba átültetniük úgy, hogy azokat 2022. május 28. napjától alkalmazni is kell.

Kettős minőség megállapítása

A 2019-ben elfogadott irányelv módosításának értelmében az esetleges megtévesztő („kettős minőséggel összefüggő”) kereskedelmi gyakorlatok szigorúan szankcionálhatók, a kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, amely akár százmillió forintos nagyságrendű is lehet. De mégis, melyek azok az esetek, amelyeket a hatóságok szankcionálhatnak?

A jövő májusban hatályba lépő jogszabályok alapján a szóban forgó kereskedelmi gyakorlat alkalmazása akkor merülhet fel, ha:

• a fogyasztók egy „referenciatermékhez” viszonyított, jogos és konkrét várakozással tekintenek a termékre, és a termék ettől a várakozástól jelentősen eltér,
• a kereskedő a termékre vonatkozó lényeges információkat nem közöl a fogyasztókkal, és azok nem érthetik, hogy a várakozásukhoz képest eltérés lehet,
• ez a nem megfelelő vagy nem elegendő tájékoztatás valószínűleg torzítja az átlagfogyasztó gazdasági viselkedését, például arra készteti őt, hogy olyan terméket vásároljon, amelyet egyébként nem vett volna meg.

Fontos, ám a híradásokban talán kevésbé hangsúlyozott része e jogszabály módosításnak az, hogy a „kettős minőség” gyakorlata csupán azokban az esetben minősíthető megtévesztőnek, ha a különbség nem indokolható jogszerű és objektív tényezőkkel, valamint ha erre a fogyasztó (vásárló) figyelmét nem hívták fel.

Jogszerű különbségtétel – eltérő összetételű (minőségű?) termékek fogalomba hozatala

Az élelmiszer előállítók részéről a legtöbb kérdés már most azzal kapcsolatban merül fel, hogy kettős minőséget érintő kereskedelmi gyakorlat milyen esetekben minősülhet jogszerűnek.

Erre a korábban elvégzett és nyilvánosságra hozott uniós és tagállami vizsgálatokból lehet valamelyest következtetni. A különbségeket a hatóságok általában az alábbi esetekben fogadták el jogszerűnek (jogszerű és objektív tényezők által igazoltnak):

• Tagállami szabályozás sajátosságai: erre jó példa a Magyarországon hatályban lévő népegészségügyi termékadóról, közismertebb nevén „csipsz adóról” szóló törvény – emiatt például jogszerűen indokolható, hogy a Magyarországban forgalomba hozott energiaital összetétele más – a gyártók az adóelkerülés érdekében termékeikben mellőzik a taurin használatát).
• Szezonális hozzávalók/hozzávalók elérhetősége: a jogalkotó nem kívánja korlátozni az élelmiszergyártók azon törekvését, hogy helyi vagy szezonális alapanyagokat használjanak, amelyek természetszerűen különbségekhez vezethetnek a termék összetételében és érzékszervi tulajdonságaiban (íz, illat).
• Egészségesebb táplálkozás elősegítése: a gyártók jogosultak megkülönböztetni a különböző piacokra szánt termékeiket, ha ezt az egészséges élelmiszerekhez történő hozzáférést próbálják elősegíteni – e kivételkör gyakorlati alkalmazását még bizonytalanság övezi.
• Nemzeti preferenciák: a gyártók az azonos termékek közötti különbségeket gyakran a fogyasztók ízlésére hivatkozással indokolják (pl. valamely országban egy jégkrémet édesebbre készítenek), az erre való hivatkozás várhatóan csak akkor lesz jogszerű, ha az adott preferenciát a gyártó megfelelő piackutatással tudja igazolni.

„Ugyan az eddigi hatósági gyakorlat erre egyértelmű iránymutatást nem ad, meglátásom szerint objektív indoknak minősülhet minden olyan a gyártással, előállítással összefüggő technikai tényező is, amelyre a gyártónak ráhatása nincs, de a végtermék milyenségére kihatással van (pl. a helyben felhasznált víz tulajdonságai, keménysége, a gyártás feltételei)” – mondja Gera Dániel, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvéde.

További lépések az új szabályozás hatályba lépését megelőzően

Amint a fentiekből is látható, a probléma jogszabályi rendezése a gyakorlati alkalmazás terén további megoldásra váró kérdéseket vet fel. A Nébih szakemberei a korábbi vizsgálatok idején szorosan együttműködtek a gyártókkal és az érdekképviseleti szervekkel, amelyet a jövőben is fenn kívánnak tartani a kettős minőséggel kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázása érdekében. A Nébih sajtóközleményében jelezte, hogy a gyártók túlnyomó többsége nyitott volt a párbeszédre és a jogszabályoknak való megfelelésre.

A Nébih közlése szerint a hatóság szakemberei a projekt során sok tapasztalatot szereztek a kettős minőség témakörében. A hatóság a tapasztalatok és az eredmények alapján, az élelmiszeripari szereplők számára és bevonásával a jelenség kezelését segítő operatív útmutató összeállítását tervezi, amellyel a gyártókat segíteni kívánja a megfelelő jogalkalmazásban.

Ahogy arra a Nébih az élelmiszerpazarlás elleni, szeptember 29-én tartott világnapon rávilágított, az élelmiszerpazarlásban Magyarországon is a háztartások járnak az élen. Egy fő egy év leforgása alatt 65 kg élelmiszerhulladékot termel, míg egy átlagos négyfős család csaknem 50 ezer forint értékben dob ki olyan élelmiszert, amit feleslegesen vásárolt meg. A második helyen a vendéglátóipar élelmiszerpazarlásával járó költségei állnak, ami az európai országok átlagát figyelembe véve évente tonnánként mintegy 980 ezer forintnyi élelmiszerhulladékot jelent. Ekkora mennyiségű élelmiszer landol a kukában, illetve megy át a termelési, feldolgozási, logisztikai és megsemmisítési folyamatokon, az ezekkel járó felesleges víz- és vegyszerfelhasználással, valamint szén-dioxid-kibocsátással együtt. Az ENSZ becslése alapján pedig a globális üvegházhatású gáz-kibocsátás 10 százalékáért, és így áttételesen a klímaváltozás negatív hatásaiért is felelős lehet a kidobott élelmiszer.

A fogyasztók oldalán edukációval és szemléletformálással, a szolgáltatók oldalán pedig a kínálat kereslettel történő összekapcsolásával lehet a leginkább segíteni. Itt jön képbe a 2020 szeptember 29-től Androidon és iOS-en is elérhető TUDATOS applikáció. A magyar digitális fejlesztés a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vendéglátóipari egységeknek is segít, hogy a megmaradt, de jó minőségű ételek értékesítésével többletbevételhez jussanak, a fogyasztóknak pedig az online felületein ad hasznos gyakorlati tanácsokat és tippeket egy tudatosabb, gondosabb életvitelhez. Amelynek az első lépése az lehet, ha kidobásra ítélt ételt „mentünk meg”.

„Kezdeményezésünkhöz már a fejlesztés alatt több mint 10 étterem csatlakozott és a számuk az applikáció élelmiszerpazarlás elleni világnapra időzített indulásával nőni fog. Úgy gondolom, hogy a fejlesztésünknek köszönhetően minden résztvevő nyertesnek érezheti magát: az érdeklődők az alkalmazáson keresztül olcsóbban juthatnak minőségi ételekhez, az éttermek pedig nemcsak a hulladék tárolására és elszállítására költhetnek kevesebbet, hanem aktívan részt vesznek az élelmiszerpazarlás elleni harcban. Olyan közös döntések meghozatalában segítünk, amelyekkel rengeteg káros anyagtól óvhatjuk meg a bolygónkat. Ezért is külön öröm számomra, hogy szemléletformáló blogunkat és a közösségimédia-felületeinket is már több ezren követik” – mondta Wachtler Virág, a TUDATOS applikációt fejlesztő K&V Green Flowers Zrt. vezérigazgatója.

Hogy működik a TUDATOS?

Regisztrációját követően a felhasználó az applikációban egyszerre több ételt is vásárolhat, azonban, ha több szolgáltatótól is szeretne vásárolni, akkor előbb meg kell vásárolnia az egyik helyen kiválasztott tételeket, és azt követen tud a következő helyen vásárolni. Az egyes ételek kiválasztásakor a felhasználó több szűrő (pl. ételtípus, lejárati vagy átvételi dátum, allergén) segítségét is igénybe veheti, majd a szolgáltatóhoz érve, egyedi QR kóddal igazolja a vásárlását. A szolgáltató a rendelés átadásakor, szintén az applikáción belül tudja leolvasni a QR kódot.

A TUDATOS applikáció már elérhető Androidon és iOS-en. A jövőbeni tervek között egy böngészőből elérhető felület is szerepel, hogy a fejlesztők még szélesebb körben segítsék Magyarországon az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet, és még több emberrel tudják megismertetni a tudatos életmóddal járó egyéni és környezeti előnyöket.

Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszer-termelésétől (230 millió tonna). Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik.

Évi ötvenezer forintot dob ki egy átlagcsalád

Magyarországon fejenként éves szinten 68 kg élelmiszer-hulladék keletkezik, ami az élelmiszer-vásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki (Nébih). E mennyiség közel fele, évi mintegy 33 kg az, amely elkerülhető volna, míg nagyjából a másik felét az úgynevezett nem elkerülhető hulladék teszi ki. Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg, míg például a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik.

„A KSH által közölt fogyasztási adatokból kiindulva ez azt jelenti, hogy az otthoni élelmiszer-pazarlás megszüntetésével egy átlagos háztartásban havonta és személyenként ezer forintot lehetne megtakarítani. Egy négytagú család esetében ez évente mintegy 50 ezer forintot jelent, amiből akár két heti hipermarketes nagybevásárlás is kihozható” – hívja fel a figyelmet Budai Nikoletta, az LG háztartási elektronika üzletágának termékspecialistája.

Így segít spórolni a hűtőnk

A háztartási élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésében jelentős szerepet játszhat, ha jól használjuk a hűtőnket, netán a készülék is rendelkezik hasznos, az ételeinket hosszabban frissen tartó extra funkciókkal.

Ha hűtővásárlás előtt állunk, érdemes energiatakarékos lineáris inverter kompresszorral felszerelt készüléket választani, hiszen így kiküszöbölhető a hosszú időn át történő, hatékony élelmiszer-tárolás legnagyobb ellensége, a hőmérséklet-ingadozás. „Jó szolgálatot tesz a korszerű hűtőkben megtalálható úgynevezett FreshBalancer és FreshConverter rendszer is, amely frissen tartó rekeszenként optimális páratartalmat és hőmérsékletet biztosít a húsoknak, zöldségeknek, gyümölcsöknek, sajtoknak, felvágottaknak, így azok tovább maradnak frissek” – hívja fel a figyelmet az LG szakértője. Az olyan különleges megoldások, mint az úgynevezett ökoajtó, amikor a hűtőajtónak csak egy kisebb részét nyitjuk ki, az ételek frissen tartását és az energiahatékonyságot szolgálja, hiszen így a kisebb felület miatt kevesebb hideg levegőt engedünk ki a hűtőből. A kopogásra átlátszóvá váló üvegajtó esetében pedig már egyáltalán ki sem kell nyitni a készülék ajtaját ahhoz, hogy meggyőződjünk a hűtőnk tartalmáról.

Meglepő lehet, de sokan egyszerűen nem használják megfelelően a hűtőszekrényüket: egyrészt nem elég hideg a belső tér, másrészt az oda nem való élelmiszereket is bent tárolják. Egy brit felmérés szerint, ha a háztartások 7 Celsius-fok helyett az élelmiszerek jobb eltarthatóságát szolgáló 4 fokon üzemeltetnék a fridzsiderüket, továbbá a hűtést igénylő élelmiszereket mindig a hűtőben tárolnák, a hűtést nem igénylőket pedig eltávolítanák a készülékekből, évente közel félmilliárd (!) fontot takarítanának meg, miközben a hűtők nagyobb energiafogyasztása csupán 80 millió font többletköltséget eredményezne. Hasonló a helyzet a szén-dioxid-kibocsátás terén is, itt közel 850 ezer tonna lehetséges megtakarítás áll szemben a többet üzemelő hűtőkhöz köthető, nem egészen 370 ezer tonnás plusz emisszióval.

Vásároljunk tudatosan!

Az élelmiszer-pazarlás elleni otthoni küzdelemben oroszlánrésze van annak, hogy mennyire vagyunk tudatos fogyasztók. A gondok ott kezdődnek, hogy a fogyasztók közel fele nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a „minőségét megőrzi” és a „fogyaszthatósági dátum” között. Az utóbbival szemben az előbbi esetben a termék a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható – ha ezt tudjuk és nem dobjuk ki kóstolás nélkül, máris tettünk egy lépést a pazarlás csökkentése felé. Az is jó módszer, ha előre megtervezzük a heti menüt és azt, hogy ehhez mit kell bevásárolnunk. Így kisebb az esély arra, hogy hirtelen felindulásból csak azért veszünk meg valamit, mert megkívántuk és „jó lesz az még valamire”, vagy éppen akciós, a tervezésnek köszönhetően ráadásul az egész bevásárlás kényelmesebb és stresszmentesebb lehet.

Ellenőrizzük napi rendszerességgel a hűtő tartalmát, kövessük nyomon az ott tárolt élelmiszerek szavatossági idejét és állapotát, így még az előtt felhasználhatjuk azokat, hogy megromolnának. Ehhez persze egyrészt az is kell, hogy ne uralkodjon zsúfoltság és káosz a hűtőben, hogy ne tudjanak észrevétlenül elrejtőzni a polcok mélyén a rég lejárt áruk, ősrégi ételmaradékok.

„Érdemes külön tárolni a nyers húsokat, halakat, külön a friss zöldséget és a gyümölcsöt és külön a fogyasztásra kész élelmiszereket” – tanácsolja Budai Nikoletta. A hagyományos hűtők felső polcán kevésbé van hideg, ezért ott a süteményeket célszerű elhelyezni. Fontos úgy becsomagolni a nyers húsokat és halakat, hogy a belőlük kicsepegő lé ne érintkezzen más élelmiszerekkel, a kellemetlen szagok elkerülésének érdekében rendszeresen ellenőrizzük, hogy nincs-e romlott élelmiszer a hűtőben, tiszta-e a belső tér, az aromásabb ételeket pedig alaposan csomagoljuk be.

Emberi fogyasztásra alkalmatlan San Benedetto ásványvizet vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), miután a laborvizsgálatok megerősítették a fogyasztók érzékszervi kifogását: több palackban undort keltő, fertőtlenítőszerre, kénhidrogénre valamint gázolajra emlékeztető mellékszagú volt az ásványvíz.

A Nébih honlapján közzétett, az MTI által idézett tájékoztatás szerint fogyasztói bejelentés alapján vizsgálták az interneten rendelt Aqua Minerale San Benedetto S.p.a. olasz gyártó által előállított fél literes kiszerelésű, szénsavmentes ásványvizet. A kifogásolt tételben a laboratóriumi vizsgálat kórokozó mikroorganizmusok jelenlétét nem mutatta ki, de fogyasztása nem javasolták.

A hatóság vizsgálata kiterjedt a bejelentőnél fellelhető, valamint az olasz ásványvizet Magyarországra behozó és a viszonteladó vállalkozás készletének ellenőrzésére.

Az eljárás eredményeként a Nébih elrendelte a fogyasztásra alkalmatlan ásványvíz kivonását a forgalomból és a fogyasztóktól visszahívását, az érintett termék gyártási ideje 2018.01.10., minőségmegőrzési ideje 2019.07.12.

Időről-időre felbukkannak olyan hírek, hogy Magyarország vagy a régió a „nyugatinál” rosszabb minőségben kapná az ismert márkákat, és ezek rendre komoly felzúdulást váltanak ki.

Idén februárban a szlovák élelmiszerbiztonsági hatóság állapította meg, hogy egyes multinacionális cégek és márkák Szlovákiában rosszabb minőségű – más összetételű, alacsonyabb hústartalmú vagy épp ízetlenebb – termékeket árusítanak azonos márkanév alatt, mint Ausztriában. Az Index kérdésére ezután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megírta, hogy nálunk is gyakran találni eltérő termékeket. A különbség általában nem az összetételben, inkább az érzékszervi tulajdonságokban van (nem olyan aromás, krémes állagú stb.), vagy épp kisebb tömegű áru kerül egy-egy zacskóba.
Ilyenkor persze felmerül, hogy a keleti végeken másodrendű állampolgárok élnek, akiknek a gyengébb minőségű élelmiszer is megteszi. Ugyanakkor a cégek profitéhsége mellett érdemes néhány további szempontot is megfontolni – részben éppen az érintettek reakciói alapján.

Az első a vásárlóerő: az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező fogyasztók is szeretnék megvásárolni ugyanazokat a márkákat, viszont minél kedvezőbb áron. Először jellemzően az „eredeti”, drágább terméket próbálják behozni a cégek, de ha az elvérzik az árversenyben, akkor kétféle döntésre juthatnak: kivonják a piacról vagy versenyképesebbé teszik. Ilyen esetben a kisebb kiszerelés, a valamivel gyengébb összetétel lehet megoldás.

A „lebutítás” sem lehet korlátlan: az élelmiszereknek meg kell felelniük az – országonként jellemzően eltérő – szabályozásoknak, élelmiszerkönyveknek. Ez ad absurdum még a jó termékekkel szemben is komoly kihívásokat támaszthat, ha például a helyi szabályozásba nem fér bele a hőkezelés nélkül, hosszas érleléssel tartósított húsáru, vagy egyes, zömmel újonnan felfedezett összetevők alkalmazása.

Az már a láncok döntése, hogy mennyire szigorúak a törvényi kereteken felül. Az Aldi például ezt írja: A saját márkás termékek nagy részét neves gyártók gyártják, a minőségi specifikációt és a minőségi követelményeket viszont minden esetben az Aldi határozza meg. A minőségbiztosítási rendszer minden terméket többszörösen is vizsgálatnak vet alá – a fejlesztéstől a feldolgozáson át egészen az értékesítésig. Ennek során mind az élelmiszerekre, mind pedig a non-food termékekre saját minőségi normák kerültek meghatározásra, amelyek esetenként jóval szigorúbbak a törvényi követelményeknél.

A „csak a magyaroknak szánt ócska termék” mítosza ellen szól az is, hogy a legtöbb multinál a cikkelemek, termékváltozatok számának növekedéséből fakadó komplexitás sokkal nagyobb mumus, mint az egy-egy, nagyjából kerekítési hibának számító piacon elérhető többlethaszon. A méretgazdaságosság és a szabványosíthatóság előnyét nem érdemes lebecsülni. Szintén az Aldit idézve: azoknál a saját márkás termékeknél, amelyeket az Aldi több országban is értékesít és több országra szóló csoportos beszerzésből származnak, a termékek receptúrája, minősége a termékeket forgalmazó országok mindegyikében megegyezik.

Az utolsó érv pedig a helyi ízlés. Köztudomású, hogy pl. a Coca-Cola „titkos” íze sem ugyanolyan mindenhol a világon, hiszen vannak piacok, ahol az édesebb vagy épp a fűszeresebb ízeket részesítik előnyben, mint ahogy az egyes összetevőkre vonatkozó szabályozások, vagy épp az alternatív megoldások gazdaságos elérhetősége is okozhatnak különbségeket. A Coca-Cola például a Pénzcentrum kérdésére mondta el, hogy különböző édesítőszereket (kukoricából készülő fruktóz-glükózszörpöt illetve oldott kristálycukrot) használ üdítőitalaihoz. Mivel mindkét alapanyag kiváló minőségű, ezért technológiai és ellátási szempontok alapján választják ki az adott országban használt édesítőszert. Az Aldi esetében „a magyar beszerzésből érkező saját márkás termékek receptúráját a fogyasztói szokások alapján az üzletlánc beszállítóival és külső szakértők bevonásával folyamatosan fejleszti, optimalizálja, ezzel biztosítva azt az ízvilágot és azokat a termékjellemzőket, amelyeket a magyar vásárlók keresnek és kedvelnek”.

Ami az érzékszervi vizsgálatok megítélését illeti, azokról a Nébih egy korábbi eset kapcsán elmondta, mind itthon, mind külföldön a hatósági ellenőrzési rendszer szerves részét képezik és szigorú szabvány szerint történnek. Szakembereik folyamatosan és rendszeresen vesznek részt képzéseken, munkájuk megbízhatóságát nemzetközi körvizsgálatokon való részvétellel is ellenőrzik. Emellett a bírálók alkalmasságát – a laboratóriumi protokollnak megfelelően – az egyes bírálatokat megelőzően is minden esetben vizsgálják. A minták érzékszervi vizsgálata szigorú előírások szerint történik. Álláspontjuk szerint az élvezeti cikkek esetében az egyik legfontosabb követelmény, hogy azok érzékszervileg megfelelőek, minőségileg kifogástalanok legyenek. Az érzékszervi vizsgálat eredménye önmagában is elegendő ahhoz, hogy a hatóság elrendelje egy nem megfelelő minőségű termék forgalomból történő visszahívását. Egyéb műszeres, vagy klasszikus analitikai módszerrel az érzékszervi hiba nem minden esetben támasztható alá, mivel az érzékszervi hibát okozó komponensek egy része nem kimutatható.

A fentieket figyelembe véve is elengedhetetlen, hogy az erre a feladatra létrehozott hatóságok rendszeresen ellenőrizzék a szabályok betartását, mint ahogy a fogyasztói tudatosság fejlesztése is fontos feladat. Ugyanakkor a kormányzati szintre is eljutó botrányok keltése az esetek túlnyomó többségében erős túlzásnak tűnik.