Nem jönnek az uniós pénzek: Brüsszel újabb kérdéseket küldött a magyar kormánynak

Tokaji Tamás — Sat, 04 Nov 2023 04:05:58 +0000

Még mindig nem lát tisztán az Európai Bizottság a magyar igazságügyi reformokkal kapcsolatban, ezért újabb kérdéseket küldtek a kormánynak – értesült hivatalos forrásból az EUrologus. A levelezés megszakítja az eljárást, ami a magyar pénzek további csúszását jelenti.

November 1-jén két uniós biztos, az igazságügyért felelős Didier Reynders és a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős Nicolas Schmit küldött levelet a magyar hatóságoknak, hogy további felvilágosítást kérjenek az igazságügyi reform “bizonyos elemeiről”.

Erről Stefan de Keersmaecker bizottsági szóvivő tájékoztatta az EUrologust. Ennek azért van jelentősége, mert ettől az eljárástól függ, hogy Magyarország hozzájut-e a hétéves költségvetésből 13 milliárd euróhoz. Ez a 22 milliárd eurós felzárkóztatási forrásoknak a jelentősebb része, a fennmaradó összeg elérése a korrupcióellenes intézkedésektől függ.

Október 19-én, vagyis egy nappal az első körös magyar válaszok beadása után Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Brüsszelben magyar újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy november végére szeretné a kormány lezárni az egyeztetéseket, nemcsak az igazságügyi reformról, hanem valamennyi, függőben lévő és a felfüggesztett magyar uniós forrásokkal összefüggő ügyben.

Nem lehet megkerülni azt az összefüggést sem, hogy az események kezdenek kísértetiesen összecsúszni: december közepén kell ugyanis dönteniük a tagállamoknak arról, hogy támogatják-e Ukrajna további uniós finanszírozását. Ezt Magyarország ellenzi, a döntéshez azonban egyhangúságra van szükség.

További részletek az Eurológus cikkében.

Az ELTE, a Műegyetem, a Képzőművészeti és a Zeneakadémia is modellt válthat

Kovacs Geza — Sat, 21 Jan 2023 16:13:51 +0000

Fiala János rádióműsorának, a Keljfeljancsinak adott interjút Navracsics Tibor.

A műsorban a politikus védelmében vette az egyetemek modellváltását, mint mondta: „Ez egy sikeres modellváltás volt, az eredmények egyértelműen igazolják.” Azt azért elismerte, hogy az elején benne több kétség volt, mint ami igazolódott – írja a hvg.hu.

A Pannon Egyetem kuratóriumi elnöki székét elfoglaló Navracsics Tibor hozzátette: sokasodnak az érvek az ELTE, a Műegyetem, a Képzőművészeti vagy a Zeneakadémia számára is, hogy csatlakozzanak a modellváltó intézményekhez.

„Nem biztos, hogy mindegyiknek lenne értelme, de tudom, hogy fontolgatják az alapítványi átalakulást” – mondta. Mindezt azért, mert sokkal több forrást kaptak az utóbbi időben, mint a magyar felsőoktatás 1990 óta bármikor. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az ELTE „fideszes machinációktól” tartva utasította el a lehetőséget a vagyonkezelő alapítványi formában történő működésre.

A beszélgetés egy pontján nagy hévvel kelt ki az Erasmus-botrányról és a vagyonkezelő alapítványokról szóló cikkek ellen is, melyek azt írták, hogy politikai befolyás érvényesül a kuratóriumokban. Külön kiemelte a botrányt nyilvánosságra hozó Népszavát, majd a hvg.hu-t is, és hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság, amikor az egyetemekkel kapcsolatban írt levelet, a háttéranyagaiban lapunk és a Helsinki Bizottság hivatkozásait is használta – teszik hozzá.

Fotó: Navracsics Tibor/Facebook

Itt az új magyar kormány névsora

Tokaji Tamás — Fri, 13 May 2022 11:50:02 +0000

Orbán Viktor miniszterelnök a köztársasági elnök felkérésének eleget téve lefolytatta konzultációit a kormányalakításról, és megállapodott leendő kormányának minisztereivel a következő négy év közös munkájáról – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken.

Emlékeztetett: Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy a veszélyek évtizede áll előttünk; háború van, ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, komoly energiaválság jelei mutatkoznak, megpróbáltatások előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki. Április 3-án az emberek világos döntést hoztak: elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot. Ki kell maradni a háborúból, és a kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat kell adni, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse elért eredményeit. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat tudjon adni. Orbán Viktor ennek a logikának megfelelően alakította ki a kormány szerkezetét, és a kormányt vezető személyeket is ez alapján választotta ki – mondta a sajtófőnök.

Orbán Viktor Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd. Az Agrárminisztériumot Nagy István, a Belügyminisztériumot Pintér Sándor, az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János, a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezetheti majd. Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére Csák Jánost, a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére Szijjártó Pétert, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére Rogán Antalt, a Miniszterelnökség élére Gulyás Gergelyt kérte fel. A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály, a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként, Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.

Forrás: MTI