Kirívóan rosszul áll Magyarország a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvántartását illetően – olvasható a szervezet közleményében. Tavaly eltávolították a hazai magántőkealapokra vonatkozó adatokat a gazdasági társaságok és más szervezetek végső haszonhúzóinak nyilvántartását szolgáló tényleges tulajdonosi regiszterből, miután több magántőkealap tulajdonosának kilétére derült fény. Ezek az információk ma sem elérhetőek összesítve sehol, a hatóságok részére sem. Később, 2024 januárjában tovább romlott a helyzet: megszüntették a nyilvános hozzáférést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által fenntartott teljes tulajdonosi platformhoz.

A magyar pénzmosás elleni jogszabályok előírásai sem térnek ki a magántőkealapokra, mely hiányosságok kapcsán a TI Magyarország az Európai Bizottság illetékes testületéhez, a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósághoz (DG FISMA) fordult. A DG FISMA álláspontja szerint „Magyarország köteles pontos és teljes körű tényleges tulajdonosi adatokat vezetni e szervezetekről a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartásban”. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tehát a magántőkealapokra vonatkozóan is tartalmaznia kellene a megfelelő adatokat. Ezért 2024 júliusában a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

A kötelezettségszegési eljárás a korábbi, de még hatályos uniós pénzmosás elleni irányelv magyar jogba való átültetésének hiányosságaira vonatkozik. Az uniós szabályozás frissen elfogadott, Magyarországon 2026-ig átemelendő verziója további előírásokat tartalmaz a tulajdonosok kilétének meghatározására vonatkozóan – írja a 24.hu.

Az, hogy a magántőkealapok tulajdonosainak kilétét – az offshore cégformához hasonlóan – homály fedi, pénzmosási kockázatokat vet fel. Az Európai Bizottság kifejezetten a magyar magántőkealapok esetében is rögzítette ezt a rizikófaktort a 2023. júliusában közzétett jogállamisági jelentésében, melyben a magyarországi magántőkealapok átláthatóságának növelését ajánlotta, mivel azok szerepet játszanak a korrupcióból származó, jogtalanul szerzett nyereség elrejtésében – teszik hozzá.

Photo by Austin Distel on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/fontos-datum-kozeledik-az-atalanyadozok-szamara/ Tue, 09 Apr 2024 04:05:37 +0000 https://markamonitor.hu/?p=61046 Április 12-ig kell benyújtaniuk a NAV-hoz az adó- és járulékbevallásokat.

2022 ősze után jelentősen nőtt a számuk, hiszen ekkor változtak meg a KATA szabályai és így több egyéni vállalkozó választotta ezt az adózási formát. A Számlázz.hu adatai szerint mintegy 40 ezer vállalkozás lett 2022 októbere után átalányadózó. 2023-ban az átalányadózók nem kevesebb, mint 7,5 millió bizonylatot állítottak ki a Számlázz.hu felületén több, mint bruttó 600 milliárd forint értékben. A fintech cég előrejelzései szerint ez a szám 2024-ben tovább nőhet.

Az átalányadózók mind egyéni vállalkozók, tevékenységi körük igen sokszínű. Azok is dönthetnek az átalányadózás mellett, akik tevékenységének jellege nem az Evectv. szerinti Egyéni Vállalkozói Nyilvántartásban szerepel (például az egyéni ügyvédek). Az egyéni vállalkozókról a Számlázz.hu szakmai partnere, a QUICK adatai szerint összességében, adónemtől függetlenül elmondható, hogy nagyjából felerészben (46,3%) főállású vállalkozók, felerészben (46,8%) mellékállású vállalkozók, 7%-uk pedig nyugdíjas.

Photo by Towfiqu barbhuiya on Unsplash

Az elmúlt években a hazai adóhatóság digitalizációja és technikai fejlődése is hozzájárult az adóbevételek növekedéséhez. Ennek a folyamatnak része a fejlett technológiai eszközök használata az adóellenőrzések és az ellenőrzésre kiválasztás során (pl. mesterséges intelligencia). Emellett az adóhatóság szervezeti szempontból is sokat fejlődött, hiszen sikeresen indultak el a szolgáltató jellegű hatóság felé vezető úton.

„Az NAV fejlődésének és határozott fellépéseinek köszönhetően nagy mértékben csökkent az adórés, ami azt jelenti, hogy az eddig eltitkolt adóösszegek fel fognak tűnni az adóhatóság számára, és hatékonyabban is szedik majd be azokat a gyors és eredményes beavatkozásaiknak köszönhetően” – emelte ki Dr. Séra Gergely, az EY Adóperek területének partnere. „Az együttműködő adózóknak könnyítéseket és támogatásokat kínál a hatóság a bírság helyett” – fűzte hozzá Séra Gergely.

Az adóhatóság ellenőrzési tervében a piaci-, és jogszabályi változásokat lekövetve idén főszerepben lesznek a munkáltatással összefüggő területek átfogó ellenőrzése mellett a transzferár ellenőrzések, illetve a nemzetközi információcsere keretében érkező adatok. A transzferár ellenőrzések körében a gyógyszeripari és autóipari ágazatban működő vállalkozások számíthatnak specifikus ellenőrzésekre. A nemzetközi információcsere keretében érkező adatok pedig nem fognak korlátozódni a társas vállalkozásokra – tehát a magánszemélyek nemzetközi befektetései és egyéb jövedelmei is célkeresztbe kerülnek. A korábbi évek célterületei közül megjelennek visszatérő szektorok az idei tervben is. Ilyen jelentős költségvetési kockázatot hordozó terület például az építőipari-, valamint építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytató és a számítástechnikai-termékek kereskedelmével foglalkozó vállalatok.

Továbbra is cél a foglalkoztatás jogszerűségének vizsgálata. A NAV ezért elsősorban a vagyonvédelmi és építőipari tevékenységet folytató, a munkaerő-kölcsönzéssel, valamint a takarítással foglalkozó vállalkozásokat vizsgálja majd.

Idén is iparágtól függetlenül prioritással fogja kezelni a NAV az adókedvezmények és adó-visszaigénylések jogszerűségét. Természetesen hatékony fellépés várható a gyanús adózói magatartások miatt is. Itt kiemelendő az árbevételt nem realizáló, de áfa-visszaigénylő cégek és az alvó állapotból felélesztett cégek.

„Ha az ellenőrzések során eltérést találnak, az adóhatóság reakciója gyorsabb lesz az elmúlt évek tapasztalataihoz képest, adókijátszás észlelése esetén pedig azonnali beavatkozásra lehet számítani” – hangsúlyozta Dr. Bajusz Dániel, az EY adóperes ügyvédje. „Adókijátszás miatt az adóhatóság biztosítási intézkedés hatálya alá is veheti a vállalkozás vagyonát, amíg az eljárás le nem zárul” – figyelmeztet a szakértő.

Amennyiben a cég tevékenysége a kiemelt területek közé tartozik, szakértő bevonásával érdemes átvizsgálni a vállalkozás adózási gyakorlatát, hogy egy esetleges adóellenőrzés kihívásai ne okozzanak meglepetést.

Photo by Scott Graham on Unsplash

Míg a szabályozási keret és az engedélyezési követelmények biztos alapot adnak ennek az iparágnak hazánkban, magát a sportfogadás világát és annak népszerűségét rengeteg tényező befolyásolja.

• Törvények, amik a szerencsejáték-ipart működtetik
• Az online fogadási platformok elterjedése
• Változatos fogadási lehetőségek
• Technológiai fejlesztések
• Tényezők, amelyek befolyásolják a sportok népszerűségét
• Az online fogadóirodák jövője

Törvények, amik a szerencsejáték-ipart működtetik

Magyarországon az online fogadások szabályozási keretei sok szempontból bonyolultabbak, mint más országokban. Országunkban a szerencsejátékra irányadó elsődleges jogszabályt 2012-ben módosították át úgy, hogy az online szerencsejátékokra vonatkozó törvények is beletartozzanak. Ez a jogszabály lehetővé teszi az online fogadást, ugyanakkor megköveteli azt is, hogy az üzemeltetők engedélyt kérjenek a magyar kormánytól. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve a Szerencsejáték Felügyelet (SZTFH) szabályozza és felügyeli a törvények betartását.

Az online fogadási platformok elterjedése

A szabályozási környezeten kívül más tényezők is szerepet játszanak az online fogadás alakulásában Magyarországon. Az egyik fontos szempont az az, hogy az utóbbi években óriási mértékben megugrott az online sportfogadások és kaszinók a magyar játékosok körében. Az internetet és mobileszközöket egyre nagyobb számban használják az emberek, aminek köszönhetően az online fogadási platformok sokkal jobb elérhetőséget és kényelmet kínálnak.

Sőt, az iparág növekedésének másik hajtóereje az online fogadási piacok sokfélesége. A hagyományos sportfogadásokon túl virtuális sportokra, e-sportokra, sőt a politikai vagy szórakoztató fogadásokra is megtehetjük a téteket. Ez azt bizonyítja, hogy az online fogadóirodák ma már képesek a legtöbb érdeklődési területet lefedni, ezáltal az igények széles skáláját ki tudják szolgálni. Ez a sokszínűség elsősorban azoknak a fogadóknak szól, akik a hagyományos sportesemények mellett nagyobb izgalmat és egyedi szórakozást keresnek.

Technológiai fejlesztések

Emellett a technológiai fejlesztések is jelentős szerepet játszanak a hazai fogadási környezet alakításában. A mobil fogadási alkalmazások és a könnyen elérhető webhelyek megkönnyítették a felhasználók számára, hogy bárhonnan fogadjanak az okostelefon vagy tablet használatával. Az élő fogadási funkciók szintén hozzáadnak a fogadás élményéhez, hiszen ezzel a játékosok valós időben fogadhatnak az eseményekre.

Tényezők, amelyek befolyásolják a sportok népszerűségét

Érdekes módon a kulturális és társadalmi változások nagyban befolyásolják, hogy éppen melyik sportpiac a legnépszerűbb. A sport jelentős helyet foglal el a kultúránkban, hiszen különösen népszerű a labdarúgás, a vízilabda és a kézilabda is. Ennek eredményeként a sporteseményekre való fogadás sokak számára még izgalmasabbá vált, ez pedig növelte az online fogadási platformok iránti keresletet.

A jövő

Az online sportfogadás népszerűsége nő, ami elsőre jól hangzik, de jobban megvizsgálva ez a jelenség elég sok kihívást idéz elő az iparág hatékony szabályozását, és az illegális szerencsejátékok elleni küzdelmet illetően. Az engedély nélküli üzemeltetők például veszélyt jelentenek a játékosok adatainak biztonságára nézve, ráadásul a törvények elleni cselekedetek kockázata is nagyobb. A magyar hatóságoknak és üzemeltetőknek ezért megbízható, törvényes környezetet kell teremteniük az iparban.

Tekintve, hogy az emberek sport iránti szenvedélye nem látszik csökkenni, valószínűleg a jövőben is nagy igény lesz a fogadóirodák szolgáltatásaira. A kérdés már csak az, hogy az illetékes hatóságok és az üzemeltetők milyen környezetet teremtenek a biztonságos fogadások érdekében. Az iparág folyamatosan növekszik, és egyre modernebb védelmi rendszerek és eszközök elérhetőek, amik hatékonynak bizonyulnak ebben a kérdésben.

Ahogy a fogadás egyre inkább beépül a hazai társadalomba, a felelősségteljes fogadás fontosabbá válik. Ugyanakkor a szórakozás, és a szerencsejátékozás élvezeti részét is fenn kell tartani, amit többek között olyan innovációs eszközökkel lehet elérni, mint a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság használata – olvasható a közleményben.

Photo by Christin Hume on Unsplash

Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022-es évkönyve. A kiadványban az adóhivatal összefoglalja az előző év ellenőrzési fókuszterületeit és tapasztalatait, amelyeket statisztikákkal is alátámaszt. A NAV által lefolytatott ellenőrzések száma a tavalyi évben több mint 160 ezer volt, ami 6,2%-os növekedés jelent a 2021-es adatokhoz képest, míg a megállapított nettó adókülönbözet majdnem 200 milliárd forintot tett ki, ami 7,8%-os emelkedést eredményezett.

Tovább böngészve a statisztikákat megállapítható, hogy a kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók esetében a lezárt vizsgálatok darabszáma 2021. évhez képest drasztikusan megnőtt: 48%-kal emelkedett tavaly. Körükben az adóhatóság 864 ellenőrzést zárt le, amelynek több mint kétharmadában megállapítást is tett. Ennek eredményeként a NAV 19,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel és közel ugyanennyi adóbírságot is kiszabott. Ez az adóhiány egyes ellenőrzésekre lebontva 47-szeresére nőtt a 2021-es évhez képest.

Az Áfa mindent visz

Nem okozott meglepetést az áfa ellenőrzésekben tapasztalt dominancia, ugyanis az összes megállapítás 90,6 százaléka ebben az adónemben született.

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak ellenőrzésére fektetett hangsúly is a várt eredményeket hozta. 2022-ben ugyanis 349 vizsgálatot folytatott le ezen a területen a NAV, és a lezárt ellenőrzések 77 százalékában összesen 3,5 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg. Kiemelt figyelmet kapott az autóipari szektor, és ez a tendencia várhatóan idén is folytatódik, ahogyan arra az adóhatóság 2023. évi ellenőrzési terve alapján számítani lehet.

Tavaly előtérbe kerültek az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokat, felújításokat szolgáló adókedvezményt igénybe vevő adózók ellenőrzése is. A jogkövetési vizsgálatok célzottan az önellenőrzés felhívására irányultak. A vizsgálatok eredményeként az adózók 226 millió forint kötelezettségnövekedést és csupán 1,1 millió forint kötelezettségcsökkenést vallottak be.

Több pert nyer a NAV, mint amennyit veszít, de még mindig érdemes vitatkozni a hatósággal

Az adóperek vizsgálata során megállapítható, hogy a közigazgatási perekben 640 ítélet született, melyből a törvényszék előtti adóperek 79,8 százalékát nyerte meg az adóhatóság (a Kúrián a NAV pernyertességi aránya 62,2%-os). A perköltség mutató azonban némileg árnyalja a képet. Az adóhatóság javára ugyanis csupán a perköltség 57,7 százalékát ítélték meg a bíróságok. Ez közvetve arra utalhat, hogy bár az adóhatóság valóban több pert nyert, de a magasabb pertárgyértékű ügyekben vélhetően kisebb arányban.

Rohamléptékkel digitalizál az adóhatóság – jönnek az eredmények

A NAV új, adatalapú mesterségesintelligencia-modelleket alakított ki, amelyek a korábbiaknál hatékonyabban képesek az egyes anomáliák felderítésére. Az áfa ellenőrzések hatékonyságát segíti a hatóság legfontosabb digitális ellenőrzési eszköze az Online Számla rendszer is. A lezárt jogkövetési vizsgálat eredményei alapján, az Online Számla rendszer adatainak hasznosításával mintegy 2,2 ezer adóellenőrzést végzett, és 54,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel a NAV. Ezen ellentmondások alapját az online számlaadatok és az áfabevallások közötti eltérés, valamint a teljesített számlaadat-szolgáltatások ellenére elmulasztott áfabevallási kötelezettség képezte.

„A NAV 2023. évre vonatkozó ellenőrzési terve alapján megállapítható, hogy továbbra is fókuszban maradnak a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók, valamint azok, akik a társasági adót érintő adókedvezményt – fejlesztési adókedvezményt, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházást, felújítás adókedvezményt – igénybe veszik” – nyilatkozta dr. Bajusz Dániel, az EY Law adóperes jogásza.

A szakember hozzátette, hogy az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít az olyan „veszélyeztetett” ágazatokra is mint az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, az online értékesítés, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek. Fókuszba helyezi továbbá a tüzelőanyagot forgalmazók, a klímát értékesítők és -szerelők, valamint a marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás területén tevékenykedőket is. Egyre kritikusabbá válik, hogy az adózó szakmailag is felkészült legyen egy esetleges adóvitában és a leghatékonyabb segítséget vegye igénybe.

A NAV rámutat: sosem késő ügyfélkaput nyitni. Akinek még nincs ügyfélkapuja, bármikor regisztrálhat a rendszerbe, ami után azonnal eléri elektronikusan a saját szja-bevallási tervezetét.

A adóhatóság közleményében emlékeztet: az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek, mezőgazdasági őstermelők és az egyéni vállalkozók bevallási tervezetüket a legegyszerűbben az eSZJA-portálon egészíthetik ki és küldhetik be a NAV-hoz, ezen lépések nélkül az ő tervezetük nem válik automatikusan bevallássá május 22-én. A többi adózónak nincs teendője, ha a tervezet adataival egyetért.

Aki módosítani szeretné a tervezetet, az használja a portál kereső funkcióját, úgy tudja a leggyorsabb megtalálni a kiegészítendő tételt – javasolják.

Ha a tervezetben visszaigényelhető adó szerepel, a kiutaláshoz mindenképpen meg kell adni a bankszámlaszámot (nem a bankkártyaadatokat) vagy postacímet, attól függően, hogy miként szeretné megkapni az összeget. A kiutalás a bevallás beérkezésétől számítva legkésőbb a 30. napon megtörténik – írták.

Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról május 22-ig lehet nyilatkozni – áll a közleményben.

Fotó: Kelly Sikkema/unsplash.com

„A közelmúlt válsághelyzetei, akár a koronavírus-járvány, akár az inflációs helyzet megmutatta, hogy noha a magyar kkv-k sok technológiai fejlesztést kényszer hatására lépnek meg, a jövőben a pénzügyeink intézése egyre inkább az online térbe terelődik, ami pedig előrevetíti, hogy minél előbb szükséges rálépniük a digitális fejlődés útjára. Ezek az innovatív megoldások nemcsak rendkívül hasznosak, de hatékonyak, gyorsak, biztonságosak, ráadásul esetenként még ingyenesek is” – mondja Várkonyi Gábor, a CMO24 Zrt. vezérigazgatója. A kapott adatokban a felhasználók könnyedén szűrhetnek, naprakészen láthatják az egyes termékek, árucikkek fogyásának mértékét is. A CMO szakemberei gyakorlatilag egy komplett kereskedelmi rendszert építettek fel a vendéglátó egységek üzemeltetői számukra, amivel már rövidtávon is rengeteg időt, ezáltal pedig pénzt spórolhatnak meg.

ePénztárgép – megérkezett a NAV új csodafegyvere

Az online pénztárgépeket 2024-től kezdődően az ePénztárgépek fogják váltani, amelyek már eNyugta adásra is alkalmasak lesznek. A CMO eszközei szoftveres alapokra épülve már most illeszthetőek a kereskedelmi rendszerekhez, valamint biztosítják az eNyugta, az NTAK adatküldés és a felhő alapú cikkek csatlakozását is. A jövőben az eszközökben a mesterséges intelligencia és a kvantum számítógépek megjelenésével megjelenő új veszélyforrások ellen kvantum biztonsági megoldás is beépítésre kerül, hogy a vállalkozó adatai ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. Mindezeken túlmenően az ePénztárgépekből egyszerűen kinyerhetőek lesznek – akár egy gombnyomással – a nyugta és forgalmi adatok, ezzel is támogatva a NAV fejlesztési irányvonalát – hangzott el a teljes egészében magyar tulajdonú CMO technológiai vállalkozás találkozóján, ahol elsőként mutatták be a NAV koncepciójára épülő forradalmian új innovációjukat, az ePénztárgépet, amely a NAV új csodafegyvere lesz a gazdaság fehérítésében.

„A több hónapos fejlesztésünknek köszönhetően sikerült egy olyan megoldást bemutatnunk, amely Android operációs rendszerrel, érintőképernyővel, két méretben (a kisebb 6, a nagyobb 10 colos) biztosítja a jövő pénzügyi eszközét a magyar vállalkozások széles rétege számára” – mondja Várkonyi Gábor. „Nem túlzás kijelenteni, hogy egyszerre három nagy lépést tettünk előre, hiszen nemcsak az új pénztárgép rendeletnek, valamint az eNyugtának megfelelő eszközöket mutattunk be, hanem egy kiskassza árban kapható, ám szoftveres megoldást is. A negyedik generációs, felhőszolgáltatással összekötött pénztárgépeinket pedig már úgy alkottuk meg, hogy a bankkártyát közvetlenül ehhez az eszközhöz szükséges érinteni, tehát nincs szükség semmilyen más gépre” – teszi hozzá.

Rendkívül magas kvantumvédelemmel bíró eszközök

Kutatók, szakértők – köztük olyan neves személyiségek, mint a Twitter, a Tesla és a SpaceX tulajdonosa, Elon Musk, vagy az Apple társalapítója, Steve Wozniak – nyílt levélben fejtették ki a közelmúltban, hogy ugyan a mesterséges intelligenciának jelentős haszna lehet a jövőben, de ha a jelenlegi módszerekkel folytatódik az új modellek programozása, akkor az emberi intelligenciával versengő MI-rendszerek komoly kockázatot jelenthetnek a társadalomra és az emberiségre.

Az Országgyűlés 2013-ban alkotta meg az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényt (Ibtv.), amely 2013. július 1-én lépett hatályba. Ebben célként fogalmazzák meg a nemzeti elektronikus adatvagyon, valamint az állami- és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszereinek, illetve a létfontosságú információs rendszerek és rendszerelemek biztonságának erősítését, továbbá deklarálja, hogy az elektronikus információs rendszerek biztonságáért az üzemeltető, működtető állami szerv a felelős. Ezzel együtt létrehozták a hazai kibervédelmi szervezetrendszert, amelynek alapvető rendeltetése, hogy az állami szervek információbiztonsági feladatainak végrehajtását biztonsági szolgáltatásokkal támogassa, ellenőrizze, az állami szervezetrendszer egésze tekintetében a biztonságtudatosságot fejlessze.

„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy rendkívül magas kvantumvédelemmel bíró eszközöket szükséges fejlesztenünk, amelyek hatásosan fogják kivédeni a támadásokat. Mi, a CMO-nál azt valljuk, hogy egy innovatív vállalkozásnak nem a múltat, hanem a jövőt kell képviselnie, amely egyre több kihívást tartogat, de számos lehetőséget is teremt arra, hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot” – zárja gondolatait a CMO24 Zrt. vezérigazgatója, Várkonyi Gábor.

A kormány tavaly nyáron – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére – alaposan átszabta a kata-szabályozást, kitessékelve alóla a szolgáltatásukat nem magánszemélyeknek nyújtó, nem főfoglalkozásban működő egyéni vállalkozásokat, valamint a társas vállalkozásokat.

Az átállásra megszabott határidő napján, augusztus végén 444 041 egyéni és társas vállalkozás adózott a kata szerint – derül ki a NAV válaszából. Közéjük 411 718 egyéni vállalkozó tartozott. Ehhez képest 2023. január 1-jén 144 729 katás vállalkozást tartott nyilván az adóhatóság. Vagyis 266 989 vállalkozás volt kénytelen más megoldást találni az elmúlt hónapokban arra, hogy gondoskodjon a megélhetéséről.

Róluk is kaptak egy bontást a NAV-tól, amelyben bemutatják, hogy az opciók közül melyiket választották az érintettek. E szerint a többségük, 180 610 vállalkozás bement az átalányadózás alá. További 49 572 vállalkozás az általános szabályok szerinti adózást választotta, míg 36 807 vállalkozás megszűnt augusztus 31-én (közülük 11 424 vállalkozásnak eleve szünetelt a tevékenysége ebben az időpontban) – írják.

A szigorítás következményeként tehát a katázó egyéni vállalkozók 64,8 százaléka szorult ki a kedvező adminisztrációs és adózási lehetőséget kínáló rendszerből, a többiek meg tudtak felelni a változó feltételeknek (a NAV tájékoztatása szerint 17 194 vállalkozás szüneteltette január 1-én a tevékenységét azok közül, akik az új kata alá tartoznak) – teszik hozzá.

Az adatokból megtudták továbbá, hogy a katásokat érintő adóellenőrzések sem számukban, sem megállapításaikban nem tükrözik azt a hivatalos álláspontot, hogy tömegével csalták volna el a költségvetést megillető jogos adót (hiszen mindössze havi 50 ezer forintot fizettek a büdzsébe, miközben alkalmazottként ennél jóval többet kellett volna utalniuk utánuk a munkaadójuknak). A NAV 2022-ben 438 kata-adóalanyt vizsgált meg, ebből 35 adóellenőrzés volt, amelyből „27 esetben a vizsgálat számszaki megállapítással zárult”. Úgynevezett jogkövetési vizsgálatra 403 esetben került sor, melyek közül 22 zárult megállapítással. Vagyis a régi kata-tábor töredékéhez jutott el ebben a formában a NAV.

Fotó: StellrWeb/unsplash.com

A közleményben kiemelték, a hatóság arra kíváncsi, hogy az ügyfelek milyen ügyeket intéznének online, melyik felületet használnák a legszívesebben, például az interneten elérhető ügyfélportált, vagy az applikációt, a NAV-Mobilt, vagy mindkettőt.

A kérdőív olyan adóügyeket sorol fel, amelyek a legtöbb adózó életében előfordulhatnak.

Fontos, hogy minél több visszajelzést, információt kapjanak az adózók elképzeléseiről, mert ezek hatással lehetnek a jövő fejlesztéseire – írják a közleményben.

A kérdőív a NAV honlapján a https://nav.gov.hu/oldalak/adokonzultacio-felmeres linken érhető el – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Fotó: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága

Az alábbiakban Varga Zoltán védőjének, Dr. Papp Gábor Ügyvéd Úrnak a hivatalos nyilatkozatát közöljük:

„Varga Zoltán ügyfelemet a mai napon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kihallgatta. Ügyfelem semmilyen bűncselekményt nem követett el, a vele közölt gyanúsítás hiányos és a büntető jogszabályok téves értelmezésén alapul, emiatt a gyanúsítással szemben mindketten panasszal éltünk.
Ugyanakkor a mai napon a Magyar Nemzet internetes sajtótermék 12 óra 48 perckor hírül adta, hogy ügyfelemet, Varga Zoltánt a NAV Bűnügyi Főigazgatósága gyanúsítottként hallgatta ki. A részletes, több konkrétumot tartalmazó cikk néhány perccel azt követően jelent meg, hogy ügyfelemmel a NAV Bűnügyi Főigazgatóságát elhagytuk. A cikk hivatkozik arra is, hogy az ügyben tett feljelentés mit tartalmaz. A feljelentést sem én, sem ügyfelem nem kaptuk meg a kihallgatás során.
Ez azt jelenti, hogy a sajtó az ügy részleteivel már feltehetően azt megelőzően tisztában volt, hogy védencemmel szemben a gyanúsítást közölték és az sem ismert, hogy a sajtó honnan szerzett tudomást védencem kihallgatásának időpontjáról.”

Fotó: Central Médiacsoport