Évszázadokon át Magyarországot tartották Európa éléskamrájának, az utóbbi évtizedekben Dél- és Nyugat-Európa országai voltak a legfőbb gabonatermelők. A trendek azonban mára azt mutatják, hogy Északkelet-Európa a most zajló változások nyertese lehet: az ottani gabonahozamok növekedése ugyanis túlszárnyalja a kontinens többi régióiban mért értékeket. A Corvinus, az ELTE és a BME kutatói a Világbank adatait elemezve két mélyreható területi átalakulást azonosítottak az európai gabonatermesztésben: egy északi és egy keleti irányút. A metszéspontban, Európa északkeleti részén a gabonatermesztés alacsony klímaérzékenysége kiemelkedő gazdasági növekedési rátákkal összekapcsolódva a kontinens legmagasabb termésátlag-növekedését eredményezi.

Északi hozamnövekedések a klímaváltozás miatt

Az északi irányú gabonatermesztési változások motorja a globális éghajlatváltozás volt, amely a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját az elmúlt évtizedekben északi irányba tolta. A melegedő éghajlat miatt a kukoricát olyan északi országokban is elkezdték termeszteni, ahol korábban nem, pl. Dániában. Ennek a gabonának a termőterülete ugyanakkor a búzáéval együtt a felére csökkent Olaszországban, kétharmadára Görögországban. Portugáliában mindkét gabonaféle termelése szinte teljesen megszűnt. A tanulmány megjegyzi: a kilencvenes évektől emelkedő január-márciusi hőmérséklet jelentős pozitív hatással volt a búzatermésre az Észak-Balkántól Észak-Európáig terjedő sávban, ami legalább részben kompenzálja a nyári felmelegedés negatív hatását. A július-augusztusi hőmérsékletmaximumok kukoricatermésre gyakorolt jelentős negatív hatása azonban egyre csak nőtt: míg a kilencvenes években csak az európai kukoricatermesztés 23%-át érintette, a 2010-es évek közepére már majdnem az egész kontinensre (94%) kiterjedt.

Az európai mezőgazdaság számára mostanra prioritássá vált az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és különösen a hőhullámokhoz való jobb alkalmazkodóképesség. Kelet-Európában az utóbbi évtizedekben ugyanis több tízmillió hektárnyi termékeny talaj szenvedett el katasztrofális eróziót az aszályok, az édesvízkészletek csökkenése és az iparosodott mezőgazdaságban a nem megfelelő földművelésből eredő talajromlás miatt.

Keleti hozamnövekedések a gazdasági fejlődés miatt

A tanulmány másik fő megállapítása, hogy a kelet- és a közép-európai mezőgazdaság technológiai felzárkózása az európai gabonatermesztés súlypontját nyugatról keleti irányba húzza, itt gabonadömping alakult ki. Kelet-Európa magas gabonatermelési potenciáljához az is hozzájárul, hogy a világ legtermékenyebb felső talajai (a csernozjomok és a füves puszták ún. molliszol talajai) hatalmas területeket borítanak a régióban, és ezek enyhíteni tudják a Közép- és Kelet-Európára jellemző kontinentális éghajlathoz kapcsolódó szélsőségeket.

A kukoricatermés legnagyobb növekedését Litvánia (385%) és Fehéroroszország (213%) produkálta, a búzatermés a legnagyobb mértékben Lettországban (92%), Észtországban (87%) és Litvániában (86%) nőtt 1993-1997 és 2013-2017 között. Lengyelország és Oroszország – amelyek hagyományosan kukoricaimportőrök voltak – jelentős exportőrökké váltak. Ukrajna és Oroszország az elmúlt három évtizedben került a világ tíz vezető kukoricatermelője közé. 2013-2017 között az évi 27 millió tonna ukrán kukoricatermés majdnem kétszerese volt Franciaországénak, amely korábban Európa vezető kukoricatermelője volt.

A béke, valamint a racionális társadalmi struktúra fontossága

Északkelet-Európa jelentős szerepe a gabonatermelésben valójában nem újdonság. Ez az agrárrendszer az ókori görögök által közel két és félezer éve kialakított szerveződés ismételt helyreállására utal, amelynek két pillérét a Fekete-tenger mellékén megtermelt élelmiszerfelesleg és a mediterráneum keresleti piaca jelentik. A struktúra érvényesülését csak az érintett régiókban kitört gazdasági-társadalmi anomáliák akadályozták, mint az orosz-török háborúk a XVIII. században, a világháborúk vagy a közgazdaságilag nem észszerűen működő kommunista rendszer a XX. században.

„A jelenlegi, Ukrajna elleni orosz invázió nemcsak ezt az évezredes struktúrát, de a globális élelmezésbiztonságot is veszélybe sodorja” – mondja a tanulmány egyik szerzője, Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézet vezetője. A régió fontos szerepet játszhat az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezésében, szintén segítve a kibontakozó élelmiszerválság enyhítését. Kérdés ugyanakkor, mennyire tudja a térség a fenti lehetőségeket rövid és hosszú távon is kihasználni. – tette hozzá.

Az elemzés a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratában jelent meg, a publikáció alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta. A tanulmány szerzői Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi tanszékének kutatója, Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézet vezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék kutatócsoportja Decsi Balázs vezetésével, valamint Kern Zoltán, az ELTE-hálózatban működő Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa.

A kiállításon a BarabásiLab egyik ikonikus, nagy sikerű projektje, a Nature folyóirat 150 éves évfordulóját reprezentáló hálózat-grafikáit mutatják be.

A tárlaton kétféle látványvilággal találkozhatnak az érdeklődők: a kirobbanóan színes, dinamikusan gomolygó lightboxokkal, és a földszínű, statikus, apokaliptikus tájképi díszlet hatását idéző absztrakt nyomatokkal.

Az egészen lenyűgöző és magával ragadó képzőművészeti alkotásokká vált hálózatban szereplő minden pont a Nature folyóirat egy-egy cikkét jelöli, amelyek színe az általuk képviselt tudományterületet mutatja, méretük pedig annál nagyobb, minél több másik cikkel állnak kapcsolatban. A színes sorozat darabjai a hálózat végleges, a folyóiratban publikált állapotát tükrözik.

A tárlaton ugyancsak helyet kapó kisebb méretű, fekete-fehér papírnyomatok ennek a szériának a monokróm változatai, azt variálva, hogy egy adott nézőpontból milyen réteg-mélységig látunk bele a teljes hálózatba.

A kiállítás érdekességének számító videón lassan forgatva láthatjuk a háromdimenziós hálózatot, amelynek különböző szögekből láttatott teljes nézetei és felnagyított részletképei adják ki ennek a sorozatnak az egyes darabjait.

A BarabásiLab első kereskedelmi galériás szóló kiállításával párhuzamosan látható a retrospektív Rejtett mintázatok című tárlat a Csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban. A KMFA Galériában bemutatott alkotások június 4-ig tekinthetőek meg, majd egy ugyancsak a galéria által szervezett utazó kiállítás első állomásaként június 21-től a brüsszeli Liszt Intézetben egész nyáron várja az érdeklődőket.

Kiállítás helyszíne: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 10.

Kiállítás időtartama: 2022.05.03. – 06.03. hétköznapokon 10:00 – 18:00 között

Fotó: BarabásiLab

A létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünneplő, nemzetközi Projektmenedzsment Intézet (Project Management Institute, PMI) összegyűjtötte az 1969 és 2019 között végbement projekteket, amelyek megvalósulása a legnagyobb mértékben volt hatással világunk alakulására.

A szervezet szakértői tizenkét területen keresték a világ legfontosabb újításait eredményező ötven legfontosabb projekteket a legkülönbözőbb szektorokban a kereskedelemtől a szórakoztatóiparon át a pénzügy, az építőipar, vagy éppen a tudomány és a technológia világáig. A top 50 legfontosabb projektet tartalmazó listát egy interaktív honlapon, tematikus bontásban is meg lehet tekinteni a PMI honlapján.

A legnagyobb hatású nemzetközi informatikai projektek

A projektmenedzsment nemzetközi szakmai szervezetének munkatársai szerint a technológiai szektorra az alábbi tíz projekt megvalósulása gyakorolta a legnagyobb hatást:

1. World Wide Web – 1993-ban vált nyilvánosan elérhetővé, s napjainkban mindenütt jelenlevővé.

2. Intel 4004 – az Intel első, kereskedelmi forgalomban is elérhető mikroprocesszora 1971-ben debütált, s mérete miatt elindította a laptopok és mobiltelefonok fejlődését.

3. DynaTAC 8000X – a Motorola első szélesebb körben használható mobiltelefonja 1983-ban jött ki, 1 kg súlyú volt és 10 órát működött egy feltöltéssel.

4. Google kereső – 1998-ben jelent meg a keresőmotor béta verziója, hamar túllépett a konkurencián, és ma is a keresések 90%-át uralja.

5. iPod – a 2001 októberében megjelent hordozható zenelejátszójával az Apple ezzel újrafogalmazta a termékdesignt, a kezelhetőséget és átalakította a teljes zeneipart.

6. Watson – az IBM szuperszámítógépes mesterséges intelligenciája már 2010-ben képes volt legyőzni az embert kvízjátékban, azóta pedig egy sor egyéb területen alkalmazzák gépi tanulási képességeit az egészségügyön át a divatig.

7. Alexa – az Amazon cég 2014-ben bemutatott virtuális asszisztensével normál beszédben lehet kommunikálni, mostanra pedig egy sor különböző eszköz támogatja az okoshangszórótól a televízióig.

8. Vonalkód – vonalkódot 1974-ben használták először egy csomag Wrigley’s Juicy Fruit rágó beolvasására, de ma is nélkülözhetetlen a logisztikai, gyártási, jegykezelési rendszerekben, utódja, a QR-kód pedig az okostelefonok korszakában is tovább él.

9. Skype – az ismert online kommunikációs szoftver 2003-as megjelenésével véget vetett a drága nemzetközi telefonhívásoknak, ezzel a globális kapcsolattartás általánossá és a széles körben elérhetővé vált.

10. Facebook – a 2004-ben indult közösségi oldala közösségteremtés mellett a hirdetési piacot is gyökeresen átformálta, és az emberek egyik fontos online kommunikációs platformjává vált.

A legnagyobb hatású hazai informatikai projektek

De vajon melyek voltak Magyarország életében a legfontosabb informatikai projektek? Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója szerint ha Kalmár László matematikus az ötvenes években nem fordul a kibernetika felé, és vállalja fel ennek minden nehézségét (az akkori rendszerben áltudománynak tartották), a számítástechnikai képzés sem kezdődhetett volna meg Szegeden már 1957-ben.

1966-ban már az első hazai számítógépek fejlesztése is megkezdődhetett a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI): bár ennek alapjául az amerikai Digital cég PDP számítógépei szolgáltak, ezek pontos belső felépítését nem ismerhették a magyar szakemberek, mégis képesek voltak megépíteni az amerikai gépekre írt programokat futtatni képes magyar számítógépet. 1966-tól 1989-ig több mint 1600 darab számítógépes rendszer készült a KFKI-ban, evvel a TPA gépek jelentősen hozzájárultak az ország számítógépes, minőségi informatikai kultúrájának kialakulásához.

Szalay Imre szerint a harmadik legnagyobb hatású projekt Barabási Albert-László hálózatelméleti tanulmánya, amelyet 1999-ben publikált a Nature szaklapban. Barabási munkatársaival feltérképezte a világhálón lévő oldalak kapcsolódásait, amely során kiderült, hogy más matematikai modell írja le a világhálót, akár a weboldalak, akár a számítógépek kapcsolatait vizsgáljuk, mint a véletlenszerűen létrejött hálózatok. 1999-es Nature-ban a web topológiájáról (Albert Rékával és Hawong Jeonggal) közölt tanulmányukból nőtt ki a hálózatelmélet.