Az uniós szintű célértékek eléréséhez az kell, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek (köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak) legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. A Parlament álláspontjával összhangban 2030-ig elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 területek . A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a már regenerálódott területeken megakadályozzák a jelentős állapotromlást. Ezenfelül nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk, amelyekben részletezik, hogy hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat.

Mezőgazdasági ökoszisztémák

A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a következő három mutató közül kettőn: a gyepterület lepkepopuláció-indexén , a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajaiban található szervesszén-készleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató  javítására is intézkedéseket kell hozniuk.

A mezőgazdaságban többek között azzal lehet költséghatékony módon csökkenteni a kibocsátást, ha a lecsapolt tőzeglápokat újból elárasztjuk. Az egyik törekvés ennek megfelelően az, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát (legalább egynegyedét elárasztással), 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát (legalább egyharmadát elárasztással). Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad.

A Parlament javaslatára bekerült a rendeletbe egy „vészfékmechanizmus” is arra az esetre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése, mert nem lenne elég földterület az uniós fogyasztás kielégítéséhez szükséges élelmiszer-termeléshez.

Egyéb ökoszisztémák

A jogalkotók az erdei ökoszisztémák számos mutatójának javítását is elvárják, és a rendeletjavaslatban további hárommilliárd fa ültetését írják elő. A tagállamoknak legalább 25 000 km-es folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat. Arról is gondoskodniuk kell, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség  nettó mértékben ne csökkenjen a területükön.

„Fontos nap a mai Európa számára, mivel a természet védelme és megőrzése után immár annak helyreállítása van napirenden. Az új jogszabály számos nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásunk teljesítésében segítségünkre lesz. A leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása mellett pedig – az agrárágazatra is tekintettel – nagy mozgásteret fog biztosítani a tagállamoknak. Köszönetet szeretnék mondani egyrészt a tudósoknak, akik tudományos alapot adnak döntéseinkhez és a klímaváltozást tagadók leszereléséhez, másrészt a fiataloknak, akik emlékeztetnek minket arra, hogy nincs másik, B bolygó vagy B terv” – mondta César Luena  (S&D, Spanyolország) jelentéstevő a szavazás után.

Photo by Adam Kool on Unsplash

A célzott madárvédelmi projekt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON együttműködéseként 2016-ban kezdődött, amikor is a nemzeti park munkatársai felmérték, hol szükséges változtatás. Az energiavállalat szakemberei velük egyeztetve a kijelölt 161 ponton cseréltek fészektartókat, szigeteléseket és oszlopkapcsolókat.

Több ponton új fészektartókat helyeztek ki, melyekre fonott fészekalap is került – még vonzóbbá téve az új helyet a gólyapárok számára. A beavatkozások során a régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították. Ahol az akár évtizedes fészek több mázsásra hízott és veszélyessé vált, oda is új, fonott fészekalap került.

A kikelt gólyafiókák védelmének érdekében a repülésük irányába eső hálózati elemekre védőburkolatot tettek az E.ON munkatársai, emellett kiülőket szereltek fel, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől. A nemzeti park által kijelölt pontokon oszlopkapcsolókat és transzformátorállomásokat is átépítettek a gólyák és más védett madarak védelmében.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója szerint a program megvalósításához elengedhetetlen volt a különböző területek szakértőinek összefogása és a közös segítő szándék. „A természetvédelmi és villamos szakemberek közötti együttműködést a partnerség és a proaktív gondolkodás jellemezte a program megvalósítása során. A célunk egyértelmű volt, hogy minél biztonságosabb környezetet valósítsunk meg az elektromos hálózaton fészkelő fehér gólyák számára. A természetvédelmi szempontok és a műszaki lehetőségek mentén minden beavatkozási pontnál az adott idő alatt elérhető legjobb megoldást keresték a munka során az együttműködő szakemberek.”

Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója elmondta, a madarak védelme kiemelten fontos az energiavállalat számára: „Az E.ON számos programot megvalósítva dolgozik azon, hogy minél biztonságosabb környezetet alakítson ki az élővilág számára. Ebben a munkában a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú. A nemzeti park működési területén, ezen belül is kiemelten a Marcal-medencében végzett közös munka lehetővé teszi, hogy magasabb szintre emeljük a madárvédelmet, célzottan és hatékonyan avatkozhassunk be a szükséges helyeken.”

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén megvalósult program zárására Ősi településen került sor, ahol 14 pontos madárvédelmi beavatkozást végeztek el a szakemberek. Kotzó László polgármester elmondta, visszatérő gólyáik védelme szívügyük, a költöző madarak a településen élők figyelmét és szeretetét élvezik. Ezt nem is jelképezhetné jobban más, mint a település címere, melyben egy gólya látható.

A megvalósult projekt további elemei

A projektre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretén belül, a „Veszélyeztetett madárfajok és denevérfajok megőrzése aktív természetvédelmi beavatkozásokkal a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén” tárgyú pályázat részeként került sor. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és hazai központi költségvetési előirányzat társfinanszírozásával valósult meg, és a fehér gólyák fészkelési környezetének javításán kívül további 4, természetvédelmi célú részfeladatot foglalt magába:

A védett és/vagy közösségi jelentőségű madárfajok állományainak erősítése, költési feltételeinek javítása érdekében 800 darab odú és fészkelőláda került kihelyezésre örvös légykapó, kuvik, füleskuvik, búbos banka, vörös vércse és gyöngybaglyok részére.

A védett és/vagy közösségi jelentőségű denevérfajok életfeltételeinek javítására 8 darab denevérház épült meg.

Az inváziós halfajok visszaszorítására 2 tonna feletti idegen honos halfaj eltávolítása, mint például az ezüst kárász, fekete törpeharcsa, razbóra, naphal, amúrgéb történt meg.

A nemzeti park saját vadászterületein a talajszinten és nádasban fészkelő védett és/vagy közösségi jelentőségű madárfajok állományainak – a nagykócsag, kiskócsag, vörös gém, bakcsó, kanalasgém, kis kárókatona, törpegém és bölömbika – erősítése érdekében az őket veszélyeztető vadászható predátorfajok intenzív állománycsökkentése zajlott le.

A projekt keretében végzett feladatok jelentősen hozzájárulnak a védett, fokozottan védett és NATURA 2000 jelölő fajok állományának növekedéséhez.