Giuseppe Cavo Dragone tengernagy a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfői kiadásában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a NATO „minden lehetőséget tanulmányoz„. Az olasz főtiszt szerint az atlanti szövetség a kibertámadások ügyében jelenleg reagáló állásponton van, de gondolkodik azon, hogy ehelyett „agresszívabb vagy proaktívabb módon” lépjen fel.

Dragone az interjúban kijelentette, hogy a NATO szerint a kiberhadviselés területén egy esetleges „megelőző csapás” védelmi akciónak minősülne. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez „távolabb áll” a NATO „normál gondolkodásmódjától és magatartásától”.

Hozzátette viszont azt is, hogy a lehetőségek között szerepel a „velünk szemben álló fél agresszivitásához mérve agresszívabb fellépés”. A problémát ennek jogi, hatásköri kerete jelenti, vagyis az, hogy „ki fogja mindezt végrehajtani” – mondta a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Financial Timesban hétfőn megjelent interjúban. Hozzátette: az ilyen etikai, törvényi és joghatósági ügyek miatt a NATO mozgástere sokkal korlátozottabb, mint Oroszországé.

A tengernagy kiemelte ugyanakkor, hogy sikeres a szövetség Balti Őrszem (Baltic Sentry) nevű légi és tengeri járőrtevékenysége, mivel ennek kezdete óta semmiféle olyan szabotázsakció nem történt a balti-tengeri térségben, mint amilyenek 2023-ban és 2024-ben sokszor előfordultak. Azokban az években ugyanis a nyugati szankciók kikerülésére létrehozott orosz „árnyékflotta” hajói a NATO feltételezése szerint számos tengeralatti kábelt elvágtak, bár Moszkva ezt tagadja. „A Baltic Sentry kezdete óta semmi nem történt, és ez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű elrettentő tevékenység hatékony” – mondta a katonai vezető.

A Financial Times szerint ugyanakkor a Balti Őrszem sikere ellenére a NATO-n belül tovább élnek az aggályok, miután októberben egy finn kerületi bíróság elutasította a balti-tengeri kábelek elszakításával vádolt Eagle S nevű hajó legénysége elleni eljárás lefolytatását, arra hivatkozva, hogy a felételezett incidens nemzetközi vizeken történt és így ebben az ügyben nem alkalmazható a finn büntetőjog.

Arra a kérdésre, hogy bíróság döntése szabad kezet adhat-e a nemzetközi vizeken tevékenykedő orosz hajóknak, Elina Valtonen finn külügyminiszter a brit lapnak nyilatkozva igennel válaszolt, hozzátéve, hogy ez „gondot okozhat”. Valtonen is úgy fogalmazott, hogy a NATO vizsgálja a „rámenősebb” fellépést az ilyen ügyekben, bár hangsúlyozta, hogy „erre mindeddig nem volt szükség”.

„Hátrébb kell lépnünk egyet és elemeznünk kell, hogy az agresszornak mi a szándéka. Ezután sem szabad hisztérikusan fellépni, mivel megvannak a magunk játékszabályai, amelyekben bíznunk kell, hiszen ezek meglehetősen robusztusak” – mondta a Financial Timesnak a finn külügyminiszter.

Forrás: MTI

„Az ellenfél háborús készülődésbe kezdett. Olyan környezetet próbálnak létrehozni, melynek célja az állami intézményekbe vetett bizalom rombolása, mint a fegyveres erők vagy a rendőrség, ez pedig megteremti az alapjait potenciális, lengyel terület ellen elkövetett katonai agressziónak” – mondta a lengyel vezérkari főnök.

A lengyel vezérkari főnök szerint Európa akkor kerülheti el az orosz agressziót, ha képes erőt mutatni.

„Attól függ, hogy mi, mint társadalom, mint állam és mint NATO-tagállamok, támasztunk-e határozott ellenállást, gyakorlatilag fel kell építenünk a hidegháború 2.0-t. Keményen költenünk kell majd védelmi képességeinkre és egyértelművé kell tennünk, hogy a NATO területei elleni támadást határozott ellenlépések követik majd, amely az agresszor, például az Oroszországi Föderáció számára komoly kockázatokkal jár” – fogalmazott Wiesław Kukuła.

Az Rp.pl cikkét a Portfolio.hu szemlézte.

A tárgyalások után kiadott közös közleményben Németország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország tárcavezetője megerősítette továbbá, hogy „töretlenül támogatja Ukrajnát, és elkötelezett a saját fegyveres erőinek a megerősítésére”.

Fokozni fogjuk együttműködésünket, hogy szembeszálljunk a szövetségeseink elleni hibrid támadásokkal, beleértve a drónok, kibertámadások és a dezinformáció jelentette kihívásokat – hangsúlyozták az egy évvel ezelőtt alapított Ötök Európai Csoportját alkotó szövetségesek.

A miniszterek, akihez csatlakozott Kaja Kallas, az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője is, arra is ígéretet tettek, hogy fokozzák az együttműködést Ukrajnával és „integrálják az ukrajnai hadipart az európai kezdeményezésekbe és termelési láncokba”.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

Az orosz provokációról az MTI is beszámolt. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter az X-en azt írta, hogy a lengyel vezetés folyamatos kapcsolatban van a NATO vezetésével.

„A hadsereg kötelékében működő önkéntes területvédelmi erőket (WOT) mozgósították a lelőtt drónok maradványainak felkutatására” – tájékoztatott Kosiniak-Kamysz. Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes az X-en tudatta: a légteret megsértő eszközök megsemlegesítését célzó művelet folyamatban van, a helyzetről tájékoztatták Karol Nawrocki elnököt és Donald Tusk kormányfőt.

A DORSZ felszólította a lakosokat, hogy maradjanak otthonaikban. A leginkább veszélyeztetett térségként a kelet-lengyelországi Podlasiei és a Lublini vajdaságot, valamint a Varsót is magában foglaló Mazóviai vajdaságot nevezték meg.

Később a DORSZ az X-en arról számolt be, hogy „eddig nem látott mértékű légtérsértés” érte Lengyelországot, a drónok egy részét lelőtték. „Ez az agresszív cselekmény valódi veszélyt jelentett polgáraink biztonságára” – áll a bejegyzésben. A lengyel és a szövetséges erők rádiólokációs eszközei több mint tíz tárgyat regisztráltak. A DORSZ főparancsnoka a veszélyt jelentő tárgyak megsemmisítéséről döntött” – közölték.

A lengyel média az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóságra (FAA) hivatkozva közölte: az incidenssel összefüggő légvédelmi művelet miatt leállították a forgalmat a két varsói repülőtéren, valamint a kelet-lengyelországi Rzeszów és Lublin városok légikikötőiben is.

Donald Tusk kormányfő szerda reggel tudatta: a légvédelmi művelet folyamatban van.

Augusztus óta több drón is megsértette Lengyelország légterét keleti irányból. Szeptember 4-én egyszerre két drón is berepült Lengyelországba, majd elhagyta az ország légterét. Akkor is lengyel és szövetséges vadászgépek szálltak fel.

A DORSZ szerda reggeli későbbi közleményében arról tájékoztatott, hogy a lengyel és a szövetséges erők befejezték a közös légvédelmi műveletüket.

Forrás: MTI

Az orosz hírszerzőtiszt „provokátoroknak” nevezte ezeket az országokat, melyeket elsőként büntetne meg Oroszország, ha háborúba kerül a NATO-val. Meg kellene, hogy értsék, mivel úgy látszik, nem értik, hogy ha a NATO agressziót kezd az Államunió [Oroszország és Belarusz] ellen, az egész NATO-t súlyos kár éri, de a legnagyobb kár azokat éri majd, amelyeknek politikai vezetése ilyen eszméket követ, ilyenek Lengyelország és a balti államok” -– mondta Nyariskin a TASZSZ szerint.

További részletek a Portfolio.hu összefoglalójában.

Az EU-nak jelentősen növelnie és fel kell gyorsítania az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy az országot erős pozícióba hozza, és elrettentse Oroszország további agressziójától egy esetleges tűzszüneti megállapodást követően – áll az EP-képviselők által szerdán elfogadott két jelentésben.

A közös kül- és biztonságpolitikáról szóló, 378 szavazattal, 188 ellenében és 105 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a Parlament arra figyelmeztet, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja aláássa Európa biztonsági struktúráját, mivel destabilizálja és fenyegeti a kelet-európai szomszédságot és a Nyugat-Balkánt.

A közel-keleti feszültségek növekedése miatt aggódó képviselők arra kérik Kaja Kallas külügyi főképviselőt, hogy dolgozzon ki átfogó uniós stratégiát a régióra vonatkozóan, és növelje Európa ottani jelenlétét. A képviselők a tartós békét és biztonságot szorgalmazzák mind az izraeliek, mind a palesztinok számára, és üdvözlik, hogy a Palesztin Hatóság visszatérhet a Gázai övezetbe, illetve támogatásukról biztosítják a kétállami megoldás megvalósítását célzó globális szövetséget.

Együttműködés a partnerekkel, beleértve az Egyesült Államokat is

A jelentés szerint a Kína, Oroszország, Irán és mások által a fennálló nemzetközi rend destabilizálására és a multilateralizmus aláásására tett fokozódó erőfeszítések fényében elengedhetetlen az EU és a hasonlóan gondolkodó partnerek közötti szorosabb együttműködés és koordináció. A képviselők aggódnak amiatt, hogy az új amerikai kormányzat milyen gyors ütemben fordít hátat a már kialakult partnerségeknek, és megdöbbentőnek tartják az Oroszországot megbékítő és a hagyományos szövetségeseket célba vevő politikáját. Ennek ellenére a képviselők úgy vélik, minden eddiginél fontosabb az Egyesült Államokkal fennálló szoros kapcsolatának továbbfejlesztése. Arra bátorítják a tagállamokat, hogy az amerikai kormányzat által preferált együttműködési formát, a kétoldalú diplomáciai csatornákat kövessék, ugyanakkor mutassanak egységet és elkötelezettséget a közös uniós álláspont mellett.

Megbízható és hiteles biztonsági garanciák Ukrajna számára

A közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 399 szavazattal, 198 ellenében és 71 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben az EP-képviselők mély aggodalmuknak adnak hangot az Egyesült Államok Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos álláspontjának nyilvánvaló megváltozása miatt. Határozottan elítélik az arra irányuló kísérleteket, hogy Ukrajna vezetését zsarolják abból a célból, hogy csak azért, hogy „békemegállapodást” lehessen hirdetni, megadja magát az orosz agresszornak.

Az állásfoglalás szerint egy esetleges békemegállapodást, amely tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük a jövőbeni orosz agresszió elrettentése érdekében. A képviselők üdvözlik a hasonlóan gondolkodó NATO-partnerekkel a közelmúltban tett erőfeszítéseket, valamint az Európai Tanács 2025. március 20-i következtetéseit, amelyek hangsúlyozzák, hogy az EU és a tagállamok készek hozzájárulni a biztonsági garanciákhoz, különösen azáltal, hogy támogatják Ukrajna képességét a hatékony önvédelemre.

Szoros koordináció és együttműködés az EU és a NATO között

Az állásfoglalás hangsúlyozza, szoros koordinációra van szükség az elrettentés és az EU és a NATO között a koherens, egymást kiegészítő és interoperábilis védelmi képességek fejlesztésével és az ipari termelési kapacitások megerősítésével kapcsolatos együttműködés terén. A képviselők egyetértenek a NATO-n belüli európai pillér megerősítésére irányuló szélesebb körű törekvéssel, de megismétlik, hogy az Európai Védelmi Unió kialakításának együtt kell járnia az EU-NATO együttműködés elmélyítésével.

A Parlament azt szeretné, ha a Bizottság közös adósságkibocsátás növelésével biztosítaná az Unió számára a jelenlegi és jövőbeli kivételes és válsághelyzetekben történő hitelfelvételhez szükséges költségvetési kapacitást. A képviselők szerint Európának most sürgető szüksége van arra, hogy fokozza a biztonságot és a védelmet az uniós polgárok védelme, az elrettentés helyreállítása és az Unió szövetségeseinek, mindenekelőtt Ukrajna támogatása érdekében. Az EP-képviselők szerint az ezzel járó terheket igazságosan kell megosztani.

A jelentéstevők szerint

A közös kül-, és biztonságpolitika jelentéstevője, David McAllister (EPP, Németország) így nyilatkozott: „Hangsúlyozzuk az EU határozott, fegyelmezett és magabiztos külpolitikájának fontosságát az olyan geopolitikai kihívások kezelése érdekében, mint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború, a közel-keleti konfliktusok és a növekvő geopolitikai verseny. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a nemzetközi színtéren teljesítse és megvédje saját stratégiai célkitűzéseit. A Parlament hozzájárulása segíthet egy olyan közép- és hosszú távú stratégiai jövőkép kialakításában, amely utat mutat a főképviselő prioritásainak ebben a törvényhozási ciklusban és a jövőben is.”

A közös biztonság-, és védelempolitika jelentéstevője, Nicolás Pascual de la Parte (EPP, Spanyolország) elmondta: „Ez a jelentés megalapozza, hogy az EU-nak hogyan kell reagálnia a világban tapasztalható geopolitikai paradigmaváltásra. Az Európai Uniónak saját kezébe kell vennie a jövőjét. A következő években szorosan együtt kell működnünk az Egyesült Államokkal a biztonság és a védelem területén, de hosszabb távon az EU-nak saját hiteles elrettentő erőt is fel kell mutatnia. Ehhez sokkal többet kell befektetnünk saját biztonságunkba és védelmünkbe, miközben politikai egységet és eltökéltséget is kell mutatnunk. Továbbra is erőteljes támogatást kell nyújtanunk Ukrajnának, mert az folytatja Európa területi integritásának, függetlenségének és értékeinek védelmét.”

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának adott, pénteken műsorra tűzött interjúban kijelentette: a kérdés nagyon hosszú ideje napirenden van, Varsó erről már több korábbi amerikai kormánnyal is tárgyalt. Duda a Financial Timesnak adott előző napi nyilatkozatában is szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok telepítsen nukleáris fegyvereket Lengyelországba. „Az idő még csak nem is most jött el erre, nagyobb biztonságot jelentene, ha ezek a fegyverek már most itt lennének” – fogalmazott a lengyel államfő a londoni üzleti napilapnak nyilatkozva.

A pénteki BBC-interjúban Andrzej Duda kijelentette: Lengyelországot érdekli Emmanuel Macron francia elnök minapi javaslata is, amely szerint a francia nukleáris védőernyőt ki lehetne terjeszteni az európai szövetségesek területe fölé. A lengyel államfő szerint Lengyelország számára a nukleáris védelem bármilyen formája hasznos. Lengyelország hosszú évek óta szorgalmazza a nukleáris védőkapacitás megosztását, de erről eddig nem született döntés – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy Oroszország nem tekintené-e komoly provokációnak nukleáris fegyverek megjelenését Lengyelországban, Andrzej Duda kijelentette: a nukleáris fegyverek nem támadó, hanem védelmi eszközök, amelyeket elsődlegesen éppen a nukleáris támadások elleni védelemre fejlesztettek ki. Hozzátette: Oroszország sem kérdezett senkit, amikor nukleáris fegyvereket telepített Fehéroroszország területére.

A lengyel államfő szerint a NATO-nak védelmi stratégia kidolgozásával kell válaszolnia Oroszország lépéseire, és e válaszintézkedések keretében nukleáris fegyvereket kell telepítenie a szövetség tagországainak területére. Lengyelország készen áll nukleáris fegyverzet befogadására – mondta Andrzej Duda a pénteki BBC-interjúban.

Arra a felvetésre, hogy Donald Trump amerikai elnök és tanácsadói mintha megkérdőjelezték volna egyes nyilatkozataikban elkötelezettségüket a NATO-szerződés ötödik cikkelye mellett, amely az atlanti szövetség tagállamainak kollektív védelméről szól, a lengyel államfő úgy válaszolt: „van bizonyos mértékű logika” Trump azon érvelésében, hogy miért az amerikai adófizetők állják az olyan NATO-tagországok védelmének költségeit, amelyek nem költenek saját biztonságukra.

Andrzej Duda szerint ugyanakkor ez elsősorban tárgyalási taktika, „egyfajta figyelmeztetés” Trump részéről, amely arra szolgál, hogy az amerikai elnök világossá tegye álláspontját.

Forrás: MTI

A bizottsági elnök úgy fogalmazott: az európai védelmi kiadások „ugrásszerű, tetemes” növelésére van szükség. Ursula von der Leyen szerint közös, európai szintű álláspontra kell jutni például olyan területeken, mint az élenjáró technológiájú légvédelmi pajzs kialakítása. Hozzátette: az EU-tagállamoknak mindehhez szélesebb költségvetési mozgástérre lesz szükségük.

Az Európai Bizottság vezetője szerint az uniós országok mindegyike megértette, hogy az alulfinanszírozottság hosszú időszaka után most mindennél fontosabb feladat az európai védelmi kiadások emelése, mégpedig hosszú időre, mert az Európai Unió biztonságáról van szó. „Abban a geostratégiai környezetben, amelyben élünk, mindig a legrosszabb eshetőségekre kell felkészülnünk” – – fogalmazott Ursula von der Leyen.

Kijelentette: azt az üzenetet kívánja továbbítani az Egyesült Államoknak, hogy Európa vele együtt készen áll a demokrácia védelmére, és annak a jogállamisági alapelvnek a megvédésére is, amely szerint nem lehet szomszédos országokat katonailag lerohanni és nem lehet erővel átrajzolni a határokat. A vasárnapi londoni csúcstalálkozó után Mark Rutte, a NATO főtitkára azt emelte ki sajtónyilatkozatában, hogy az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás. „Még nincs ilyen megállapodás, de fel kell készülnünk arra a pillanatra”, amikor az egyezség megszületik – fogalmazott Rutte.

Az atlanti szövetség főtitkára elmondta: a londoni rendezvényen több jelenlévő ország részéről konkrét bejelentések hangzottak el védelmi kiadásaik növeléséről. Hozzátette: erről nem akar részletekbe bocsátkozni, mert majd az érintett országok bejelentik e terveiket. Mark Rutte szerint ugyanakkor az ukrajnai békemegállapodás tartósságához szükség lesz európai békefenntartókra is.

Keir Starmer brit miniszterelnök már a vasárnapi londoni csúcstalálkozó előtt közölte, hogy Nagy-Britannia kész békefenntartó alakulatokat vezényelni Ukrajnába, ha erre szükség lesz.

Forrás: MTI

Meg nem nevezett európai vezetők arról beszéltek a Bloombergnek: szerintük életképtelen lesz egy ilyen misszió Amerika nélkül, sőt, a NATO-n belül is konfliktust és bizalmatlanságot szülhet, ha kizárólag európai katonák vesznek részt a projektben. Egy másik vezető azt mondta: úgy látja a Trump csapatával folytatott beszélgetések alapján, hogy az amerikai elnök kezdi megváltoztatni a véleményét a biztonsági garanciákkal kapcsolatosan, lehet, hogy mindössze annyit fog követelni, hogy Európa vállaljon Amerikánál nagyobb részt a projektben.

A lap szerint Trump nem akar amerikai közpénzből részt venni Ukrajna újjáépítésében, viszont arra nyitott, hogy amerikai magánvállalkozókat bízzon meg ezzel a feladattal, akiket adott esetben Ukrajna vagy európai országok fizetnének ki.

Forrás: Portfolio.hu 

Fotó: Donald Trump leteszi hivatali esküjét a beiktatási ünnepségén a washingtoni kongresszus kupolatermében 2025. január 20-án. MTI/AP/Reuters pool/Kevin Lamarque

Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington nukleáris erőinek korszerűsítését tervezi, amerikai rakétavédelmi bázist nyitott Lengyelország területén, valamint arra, hogy a NATO új harckészültségi terveket dolgozott ki, illetve Washington közepes hatótávolságú rakéták telepítését tervezi Németországban 2026-tól, ahogy azt a NATO júliusi csúcstalálkozóján bejelentették. Mint mondta, az Egyesült Államok hamarosan hiperszonikus rakétákhoz juthat, amelyek nyolc percen belül elérhetik Moszkvát.

Szíjjártó Péter nem szavazta meg az oroszország elleni újabb szankciós csomagot. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Békekeretből körülbelül 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azon tagállamok számára, amelyek korábban fegyvereket küldtek Ukrajna számára. Ebből hazánkra mintegy 77 millió eurónyi költség jutna.

„Magyarország eddig sem szállított fegyvereket, és nem járult hozzá semmilyen fegyverszállításhoz, és a mai napon sem járultam hozzá ahhoz egyedüliként, hogy az Európai Békekeretből 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azoknak, akik korábban fegyvereket szállítottak Ukrajnába” – fogalmazott.

Az Ukrajnát immár észak-koreai segítéggel támadó oroszok közben szövetségeük súlyos veszteségeivel szembesülnek. Feltöltik az észak-koreai hadsereg Oroszország oldalán harcoló alakulatait a Kurszk térségében végrehajtott támadásokban elszenvedett veszteségek pótlására – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége. Legalább harminc észak-koreai katona meghalt, illetve megsebesült az oroszországi Kurszk térségében az ukrán csapatok ellen december 14-én és 15-én végrehajtott rohamok során – tájékoztatott az Ukrainszka Pravda hírportál az ukrán katonai hírszerző szolgálat közleményére hivatkozva. A veszteségek miatt a rohamcsapatok állományát az észak-koreai hadsereg 94. önálló dandárjának katonáival pótolják, hogy folytassák az aktív harci cselekményeket a kurszki régióban – jelentette az ukrán katonai hírszerzés.

Nyitó képünk illusztráció. 

Forrás: Portfolio.hu, MTI