A főként nemzetközi piacra termelő, teljesen magyar tulajdonú Naturtex Kft. ügyvezetője, Gellért Balázs beszélt az alváskultúra világszintű különbségeiről, a fenntartható tollfeldolgozásról, valamint arról, hogyan változtatja meg az iparágat az automatizáció és a mesterséges intelligencia.

1. Hány évesen válik túlhasználttá egy párna?

Gondolta volna, hogy egy ötcsillagos luxusszállodában akár kilenc éves párnákon is aludhat? Az iparági gyakorlat szerint legfeljebb öt évente kellene cserélni azokat a vendéglátóhelyeken, ennek ellenére például a Naturtex ügyvezetője az egyik német luxushotelben meglepően rossz állapotú párnával is találkozott, a címke alapján kilenc éves volt. Ez Magyarországon is soknak számít, az emberek átlagosan hat-hét évig használnak egy párnát, pedig higiéniai és egészségügyi szempontok miatt három-öt évente érdemes lecserélni azokat. Nyugat-Európában általában ezt még komolyabban veszik: sok helyen már két-három évente új otthoni párnákat szereznek be.

2. Miért alszanak a kínaiak hatalmas takarók alatt?

Kínában a legnépszerűbbek például az óriási méretű takarók, mert az emberek egyetlen közös paplan alatt szeretnek aludni. Ezzel szemben Európában a kisebb, egyéni méretű paplanokat preferálják, mivel a legtöbben külön takaródznak. Skandináviában a természetes anyagok dominálnak, míg az USA-ban a műszálas töltetű termékek a legkeresettebbek. Az is megfigyelhető, hogy míg 30-40 éve a vastag, nehéz takarók voltak népszerűek, ma a modern fűtési rendszerek miatt a könnyű, légies paplanok iránt nő az igény.

3. Az újrahasznosítás forradalma: hogyan lesz a tollból prémium párna?

A tollfeldolgozás egy tradicionális iparág, amely nagy hangsúlyt fektet az újrahasznosításra. Alapja a húsipar melléktermékeként keletkező toll, ami, ha nem dolgoznák fel, veszélyes hulladékként végezné. A Naturtex ezt fenntartható módon használja fel: termálvízzel mossák a tollat, ami nem csak energiatakarékosabb, hanem jobb mosási eredményt is biztosít, kevesebb kemikáliával. Ezt követően a tollat 130°C-on szárítják, így biztosítva a tökéletes sterilitást és rugalmasságot.

4. A fenntarthatóság szexi – de ki akar újrahasznosított párnát?

Ma a világ textiltermékeinek mindössze 1-1,5%-át hasznosítják újra, a többi szeméttelepre vagy égetőműbe kerül. „Képzeljük el, mennyivel környezetbarátabb lenne ez az iparág, ha már csak 10%-ra fel sikerül emelni ezt az arányt!” – mutat rá Gellért Balázs. A szakember szerint az újrahasznosítás működéséhez a vásárlókat is ösztönözni kell, például azzal, hogy egyre több üzletbe hozhassák vissza régi párnáikat és takaróikat, kedvezményért cserébe.

5. A NASA technológiája az ágyában

Gellért Balázs abba is beavat, hogy a Naturtex egyik legújabb fejlesztése egy olyan technológia, amelyet eredetileg a NASA űrhajós kesztyűiben használtak. Ez egy speciális membrán, amely optimalizálja a hőmérsékletet, így például a takarók képesek alkalmazkodni a test hőjéhez, megelőzve ezzel az éjszakai izzadást vagy kihűlést. A technológia célja, hogy az alvás minőségét még magasabb szintre emelje, és prémium komfortot biztosítson a felhasználóknak.

6. Az automatizáció és AI forradalmasítja az alvásipart is

A Naturtex gyártósorait immár több éve napenergia hajtja. Az innovatív üzemelés ugyanakkor nem áll meg itt: Siemens-technológia által irányított gépek dolgoznak és a cég saját fejlesztései is segítenek növelni a hatékonyságot. Az automatizált folyamatok révén a párnákat már robotkarok töltik meg, varrják be és csomagolják, majd juttatják el a raktárba. Mesterséges intelligencia használatára elsősorban a logisztikában és termelés-szervezés területén törekednek, azonban az olyan precíz és finom műveleteket igénylő munkafolyamatok során, mint például a divatszabó munkája, még valószínűleg sokáig nem fogják gépek helyettesíteni az embereket.

7. Hol rontjuk el a párnavásárlást?

A szakértő figyelmeztet, hogy nem szabad félvállról venni az alváskultúrát sem. Míg egy új telefonra sokan könnyen kiadnak akár több százezer forintot, egy jó párnára vagy matracra gyakran sajnálják a pénzt, pedig az alvás minősége közvetlen hatással van az egészségre és a napi teljesítményre. A gyors, olcsó megoldásokat keresve sokan az online piactereken vásárolnak textiltermékeket, amelyek csábítóan olcsók, de jellemzően alacsony minőségűek. Egy minőségi párna vagy matrac hosszabb élettartamú, jobb alvásminőséget biztosít, így valójában jobban megéri a gyengébb minőségű termékekkel összehasonlítva.

A Columbia Omni-Heat Infinity technológiája nemcsak a divatban népszerű, hanem az űrtudományban is, ugyanis a NASA is hasznosítja egy nem mindennapi utazás során. A technológia különlegessége az aranyszínű pöttyökben rejlik, amik nagy arányban képesek visszaverni és megtartani a mozgás közben termelt testhőt. Így az alatta elhelyezett szintetikus béléssel kiegészítve az Omni-Heat Infinity technológia magas szintű szigetelő hatást és melegérzetet nyújt a leghidegebb napokon is.

A divat mellett most azonban egy tudományos küldetésben is részt vesz – a Holdra száll.

Az innovatív technológia a Földön már bizonyított

Az Omni-Heat Infinity-t számos kihívást jelentő környezetben tesztelték a Földön, és a laboratóriumi szimulációk során a Nova-C holdra szállót gyártó Intuitive Machines kutatói megállapították, hogy az aranyszínű fémfólia hatékony a Hold szélsőséges, akár -250 és 250 Celsius fokos hőmérsékleteivel  szemben. Így a Nova-C az aranyszínű  fóliával  és egy nagy Columbia logóval fog landolni a Holdon.

“Az együttműködés nem mindennapi. Az innovatív hőmegtartó és hővisszaverő technológiát a NASA egyes ruhadarabjai ihlették, így ez a mostani együttműködés tökéletes összhangot jelent a márka és a szervezet között. Egy nagy Columbia logót látni majd látni a Holdon – ez azért izgalmas pillanat a márka életében!” – mondja Szabó János, a Columbia regionális márkamenedzsere.

A Nova-C egy SpaceX Falcon kilenc rakétával indult útnak 2024. február 14-én. A beépített 3D nyomtatott folyékony oxigén- és metánmotorral működő holdra szálló 21 napos küldetését három 12 fős csapat ellenőrzi és irányítja.

A küldetést élőben közvetíti a NASA TV, valamint az Intuitive Machines: https://www.intuitivemachines.com/im-1

Ez az első houstoni holdra szállás az 1972-es Apollo 17 óta.

A Guinness Rekordok Könyve szerint egy japán hotel a már az időszámításunk utáni 705. év óta fogadja vendégeit. A második helyre egy 803 óta üzemelő osztrák apátsági étterem került, a harmadik pedig egy 900-tól működő ír bár. Az első 15 között van még egy 976 éves sörmárka, egy 746 éve fogyasztott konyak és egy 1534-ben alapított egyetem is.

Hazánkban kifejezetten csekély azoknak a cégeknek a száma, amelyeknek sikerült túlélni a történelem hullámzásait. A legutóbbi üzleti évet 1,5 milliárd Ft árbevétellel záró Cardo a kevesek egyikeként idén ünnepli jubileumát.

A vállalat 1916-os alapításakor még szobabútorok, ládák gyártásával, valamint épületasztalos munkákkal foglalkozott, és már az első évtizedben megjelent az olasz, holland, német és angol piacokon.

A II. világháború és a változó igények új létformát kívántak meg a Cardotól is, így a gyárat is hadiüzemmé nyilvánították. Egy légitámadás során a gyár 80%-ban megsemmisült, de a háború után a cég 40 volt dolgozójával újraépült hamvaiból. 1948. február 15-én már 100 fővel zajlott a gyártás, a megváltozott piaci igényekhez illeszkedő új fókusszal, irodabútor gyártással. 1951-re már a belföldi bútorgyártás jelentette a fő bevételi forrást, de 1952-től a csehszlovák és szovjet piacokon is megjelentek a Cardo termékek. 1968-ban lakberendezési cikkek gyártásával és a termékei kiskereskedelmi értékesítésével újabb szintre ugrott a cég.

„A bútorgyártás olyan szakma, ahol a szakmai kultúra és annak átörökítése sokat számít. Együtt változunk a világgal, megtartjuk értékeinket, vigyázunk az egészséges alvásra” – mondja Fülöp Tamás, a Cardo értékesítési és marketingigazgatója.

Ebben a szellemben a Cardo komoly fejlesztésekkel olyan termékek gyártásába is belefogott, mint az iSPACE matracok, amelyek a NASA laboratóriumában az amerikai űrhajósoknak kifejlesztett technológiák és anyagok ötvözetével nyújt különleges kényelmet.

Nemzetközi siker, hogy 2013 óta a Hilton szállodalánc közép-kelet európai matrac- és ágybeszállítója is a Cardo, de az Intercontinentalban, a Marriott-ban, és a budapesti Buddha Barban is találkozhatunk a 100 éves cég termékeivel.

Az IBM bejelentette, hogy megvásárolta a Ustream Inc. felhőalapú, élő videostreaming szolgáltatást nyújtó vállalatot. A Ustream központja San Franciscóban van, fejlesztési részlege Magyarországon, Budapesten, adatközpontjai pedig a kaliforniai San Joséban, Amszterdamban és Tokióban. Ez a lépés kibővíti az IBM Cloud platformját, amelynek segítségével a vállalati ügyfelek felfedezhetik és kiaknázhatják a videóban, mint rendkívül gyorsan fejlődő digitális médiumban és adat-eszközben rejlő lehetőségeket. Az IBM a tranzakció pénzügyi részleteit nem közölte.

A Ustream vállalatok és műsorszolgáltatók számára biztosít felhőalapú videostreaming, azaz internetes műsorsugárzási lehetőséget, a vállalati közleményektől kezdve az élő koncertközvetítésig. A cég mintegy nyolcvanmillió felhasználó – köztük a Nasa, a Samsung, a Facebook, a Nike és a The Discovery Channel – számára szolgáltat élő vagy on-demand videótartalmat.

A Ustream ahhoz az újonnan megalakult IBM Cloud Video Services üzletághoz csatlakozik, amely az IBM kutatás-fejlesztési laborjaiból és a stratégiai felvásárlásokból származó eszközöket ötvözi. A videószolgáltatási portfólió magába foglalja a nyílt API, azaz programozói kezelőfelületek fejlesztését, a digitális és vizuális analitikát, a kiegyensúlyozott teljesítményt és az egyszerűsített menedzsment-feladatokat számos globális iparág – például a média és szórakoztatóipar, a kereskedelem, oktatás és kormányzati szolgáltatások – számára. Az egység Braxton Jarratt vezérigazgató irányításával működik majd, és a felhőalapú videószolgáltatásban és szoftverekben rejlő, az IBM becslése szerint 105 milliárd dollárra rúgó üzleti lehetőség kiaknázását tűzte ki célul.

„A videó az üzleti életben elsőosztályú adattípussá vált, ami olyan felgyorsult teljesítményt és erőteljes adatelemzési eszközök alkalmazását követeli meg, amelyek segítségével az ügyfelek lényegi, mélyreható információkhoz juthatnak” – mondta Robert LeBlanc, az IBM Cloud alelnöke (a képen). „Videó- és felhőalapú innovációink egy üzleti egységbe történő integrálásával ügyfeleink számára olyan lehetőségeket teremtünk, amelyekkel a lehető leginkább stratégiai módon aknázhatják ki az ebben a médiumban rejlő lehetőségeket.”

Mára a fogyasztókkal és a munkatársakkal való viszony szorosabbra fűzésének egyik legfőbb eszközévé vált a videótartalmak széles skálája, a webcastoktól kezdve a konferencia-közvetítéseken, képzési és oktatási webinarokon át az ügyfélszolgálati anyagokig, vagy a „hogyan csináld” videókig. Mindennek eredményeként az ügyfelek minden iparágban biztonságos, mérhető és nyitott felhő alapú megoldásokat igényelnek a videószolgáltatások menedzseléséhez. Ez különösen lényeges annak tükrében, hogy kutatók becslése szerint a világ adatmennyiségének nyolcvan százaléka strukturálatlan és a sötétben rejtőzik a számítógépes rendszerek számára, így ezeket a forrásokat nem tudják hatékonyan kezelni, feltárni. Ennek az adathalmaznak jelentős részét a videótartalmak alkotják.