A megújuló energiaforrások, elsősorban a napelemes rendszerek terjedése új kihívás elé állítja az energiaszektort. Míg korábban a hálózat fő feladata az volt, hogy az erőművekben megtermelt energiát eljuttassa az ügyfelekhez, ma már egyre több ügyfél maga is energiatermelővé válik, emiatt szükséges a meglévő hálózatok fejlesztése. Az E.ON Hungária Csoport emiatt valósítja meg a Danube InGrid programot, melyben az új energiavilágra felkészülve, intelligens technológiák segítségével, valamint a villamoshálózat nagyarányú fejlesztésével és bővítésével biztosítják az a kettős célt, hogy zöldüljön a régió energiatermelése, miközben mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek számára zavartalan legyen az energiaellátás.

„A Danube InGrid projektben a jövő okos hálózatát építjük ki. Beruházásunk azt az üzenetet közvetíti, hogy bárki gondolkodhat fejlődésben – zöld megoldásokban, napelemben vagy e-mobilitásban –, mert ehhez már épül az az okos villamosenergia-hálózat, ami a teljes ökoszisztéma alapját jelenti. Mindenki részt vállalhat a jövő fenntartható Magyarországában és mi készen állunk arra, hogy ezt együtt valósítsuk meg” – mondta Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója.

A program céljai összhangban vannak Magyarország klíma- és energiastratégiájával. A 2025-ig több lépcsőben megvalósuló hálózatfejlesztés azt a kormányzati célt is támogatja, hogy az ország energiaellátását az atomenergia mellett leginkább megújuló alapon, főként napenergiával tudjuk biztosítani.

„Az európai uniós és magyar nemzeti energia- és klímacélokkal összhangban Magyarország egyértelmű célja, hogy növelje a megújuló alapú energiatermelést, és biztonságos, megfizethető energiaellátást biztosítson. Ennek megvalósításában az átviteli rendszerirányítók és a villamos energia elosztók kulcsszerepet töltenek be” – mondta el a programról szóló nyilvános konzultáción Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette: „Magyarország Kormánya támogatta a „Danube InGrid” projekt közös érdekű európai projektté nyilvánítását. Ez lehetővé teszi nagyszámú megújuló villamosenergia-termelő hálózati csatlakozását, a hálózat hatékony és a Tiszta Energia Csomaggal összhangban álló működtetését, illetve hozzájárul a szolgáltatás színvonalának, valamint az ellátásbiztonságnak a növeléséhez az Észak-Nyugat-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában egyaránt.”

A projekt tervezett költségvetése az E.ON részéről 2020-2025 között megközelítőleg 50 milliárd forint (137 millió euró). Az energiacég a Danube InGrid keretén belül tervezett hazai beruházásaira az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből 35%-os uniós támogatást nyert el, mintegy 17 milliárd forint értékben, míg a két szlovák résztvevő esetében a támogatás összege 19 milliárd forint. A határokon átnyúló, az energiapiacok közötti mélyebb integrációt szolgáló projektet az Európai Unió is kiemelten kezeli.

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatta, hogy a Danube InGrid projekt felkerüljön az EU közös érdekű projektek (PCI) listájára, mely előfeltétele volt az európai pénzügyi források elnyerésének. Örömmel állapítjuk meg, hogy a projekt előkészítése a terveknek megfelelően halad előre és természetesen a továbbiakban is elősegítjük annak megvalósulását” – hangsúlyozta előadásában Ságvári Pál a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Mint mondta, „a dekarbonizált energiarendszer elérése érdekében jelentős hálózati fejlesztéseket kell megvalósítani a következő évek során. Bízunk benne, hogy a Danube InGrid jó példaként bátorítani fog még több projektgazdát hasonló pályázatok benyújtására, hiszen az európai források becsatornázása jelentős anyagi terhet vesz le a magyar fogyasztók válláról” – tette hozzá a hivatal elnökhelyettese.

Az E.ON a program keretében 132 kV-os távvezetékeket és okoshálózati elemeket telepít, valamint alállomási kapacitásbővítéseket és -építéseket végez. Az energiacég mikroállomásokat is létesít, az elsőt Öttevényen, valamint bővíti a Székesfehérvár-Dél alállomást. Ezen túlmenően a hálózat megerősítésének érdekében két hosszabb távvezetéket épít, így növelve tovább az ellátásbiztonságot és a megújuló energia hálózati felvevőképességét a teljes Észak-Dunántúlon és Nyugat Szlovákiában.

A fejlesztések alapot teremtenek a régió gazdaságának további fejlődésére, rugalmas és gyors energiaellátást kínálva az új beruházások és ipari létesítmények számára, továbbá gyorsítva a lakosság növekvő villamosenergia-igényének ellátását.

Egy kormányrendelet értelmében jövőre minden új építésű ingatlan energiaigényének legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell biztosítani, vagyis csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha legalább BB energetikai osztályú besorolást szerez.

Peredi József, a Faktor Vállalkozási Iroda Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy várhatóan a legtöbb beruházó az elektromos fűtés mellett teszi majd le a voksát, mert ennek a bekerülési költsége arányosan a legalacsonyabb. Hozzátette ugyanakkor, hogy a másik oldalon a levegő-víz hőszivattyúval vagy a klímával történő fűtés hatékonysága háromszor, négyszer akkora is lehet.

„Lényegesen drágább egy hőszivattyús fűtési rendszer kiépítése, de mivel tervezéskor hosszú távban kell gondolkoznunk, jobban megéri ez a beruházás, mert az üzemeltetési költsége jóval alacsonyabb. Ráadásul, ha jól ki van alakítva, a hőszivattyú a legkomfortosabb megoldás, hiszen egyszerre oldjuk meg lakásunk fűtését, hűtését és a meleg víz készítését is. Ez a jövő, már Nyugat-Európában is ezt favorizálják” – magyarázta.

A szakember ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy jövőre a hővisszanyerő szellőztető berendezések népszerűsége is megnőhet a szabályozás miatt. Mint fogalmazott, ennek a bekerülési költsége nem kevés, viszont a komfortfokozatot nagyon megemeli, és komoly hőt lehet vele visszanyerni, ami jó hatással van az egész lakásra.

Peredi József szerint rossz beidegződés, hogy mindenki gázkazánban gondolkozik, mert bár ezek nagyon kényelmesek, és automatikusan működnek, már nem üzemelnek 25 évig, és a beüzemelési költségük is rendkívüli mértékben megugrott. Ma a gázkazáncsere mindennel együtt egymillió forint feletti összeget jelent, és ettől már nem áll messze a hőszivattyú ára sem, ami jóval energiatakarékosabb választás.

A napelemek támogatása lehet a jackpot

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy szakkiállításon azt jelezte, hogy jön egy olyan uniós pályázat, amelynek keretében 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatást is nyerhetnek majd a családi házak tulajdonosai napelemes rendszerek telepítésére.

A Faktor Vállalkozási Iroda Kft. ügyvezetője úgy látja, hogy ha ez a támogatási rendszer a gyakorlatban megvalósul, az elképesztő növekedést eredményezhet a piacon.

„A napelem-telepítésben olyan szinten lementek az árak, hogy nagyon megéri elgondolkodni rajta. Ha ehhez kapnának az emberek még 35-40 százalékos támogatást, azzal már megütné a jackpotot a lakosság. Amikor egy ház energiaellátását száz százalékban napelemek fedezik, akkor az áram- és a fűtésköltség szinte nullára csökken” – magyarázta.

A szakember elmondta: a folyamat általában úgy zajlik, hogy előbb felmérik a fogyasztást, és ennek alapján állítják be a napelem-telepítést úgy, hogy nullára jöjjön ki a rezsi. Megjegyezte, hogy általában túlméretezik a beruházását valamennyivel, mert a tapasztalatok szerint az emberek kevesebb pénzért már több elektromos fogyasztót használnak.

A napelem-telepítés költségei egy 30-40 százalékos támogatás esetén alig pár éven belül meg is térülhetnének, éppen ezért Peredi József azzal számol, hogy hamarosan robbanásszerűen kezdenek majd el érdeklődni az innováció iránt az ügyfeleik.

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon.