Náksi Attila, az Éjjel soha nem érhet véget című sláger szerzője soha nem gondolta volna, hogy ennyire népszerű lesz a Soho Partyval készített dala. „Teljesen más életet él és sokkal, de sokkal nagyobb utat jár be, mint amit álmodtunk neki!” – mesélte, ahogy arról is beszélt, hogy a dal focihimnusszá válása 2016-ban kezdődött, amikor a csapat hivatalos dalának kiválasztásakor a rajongók rögtön meg is szavazták. A sláger sikereit a magyar csapat Eb-szereplése emelte új dimenzióba még ugyanabban az évben.

„Ha azt nézzük, hogy a legnépszerűbb sportág a foci, – és akár még nemzeti összetartozás sportágként is tekinthetjük -, máris jobban érthető a hozzá fűződő dal sikere is. Ahogy a kivetítőkön nézik az emberek, együtt iszogatnak, drukkolnak, örülnek vagy épp búslakodnak… Az Éjjel soha nem érhet véget egyfajta örömdallá avanzsált, és olyan összetartó boldogságérzetet ad, ami a válogatottnak szurkolók eszébe juttatja a 2016 nyarán átélt felemelő pillanatokat” – tette hozzá DJ Náksi.

A zenésznek sokat jelentett, hogy a dalnak köszönhetően ő maga is megtapasztalhatta a szurkolásban és a rajongókkal együtt éneklésben rejlő összetartó erőt. „Nagyon sajnálom, hogy nem lehetünk ott a lelátón az új szabályozások miatt. A jegyünk is rég megvolt rá. Azért már megbeszéltük a válogatott szurkolói csoportjával, hogy kiülünk a törzshelyünkre a kivetítő elé, együtt nézzük, iszogatunk közben – az erre az alkalomra készült speciális címkés Coca-Colát, rajta a dalunk refrénjével. És azt is fixáltuk, hogy megpróbálunk olyan hangosak lenni majd, hogy egészen Szófiáig elhallatsszon a szurkolásunk!” – mondta nevetve a lemezlovas.

Náksi Attila példáját követve, a jelenlegi bizonytalan helyzetben is érdemes megtalálni a módját, hogy a szurkolók tudjanak drukkolni a válogatottnak, a járvány elleni óvintézkedéseket betartva. „A sport, így a futball is megtanít megküzdeni a nehéz helyzetekkel. Ehhez nem csak fizikai, hanem mentális erő – nyugodtság, magabiztoság, küzdőképesség – is kell. A csapatjátékok még arra is tanítanak, hogy a győzelem csak együtt sikerülhet, ahol tágabb értelemben a szurkolók is a csapathoz tartoznak. A Covid-helyzettel való megküzdésben, a mentális stabilitás feltöltésében, a stressztűrő képesség fejlesztésében is ezek az erőforrások játszhatnak fontos szerepet!” – magyarázza Nagy Sándor sportpszichológus.

A szurkolás amellett, hogy ránk is jó hatással van, a kedvenc játékosainknak is segít, hiszen érezni fogják, hogy lélekben velük vagyunk. „Amennyiben a szurkolók nem lehetnek jelen fizikailag a mérkőzéseken, úgy azt az érzetet kell erősíteni, ami a mérkőzések hangulatát a lehető legjobban visszaadja. Beleértve a felfokozott várakozást, a mérkőzések előtti rituálékat, a meccsek alatti közös szurkolás lehetőségét, és a meccsek utáni sikerek ünneplését, vagy kudarcok feldolgozását is.  Ebben a saját csapattal való azonosulási formák, kellékek – hasonló mez, sál, zászlószínek – viselete mellett segíthetnek a stadionon kívüli kisebb létszámú, biztonságos férőhelyeket nyújtó, kivetítős szurkolói „pontok”, helyek (klubok, éttermek, pubok, bisztrók, teraszok, terek) biztosítása” – fűzte hozzá Nagy Sándor, aki a Coca-Cola kezdeményezésével is egyetért, hogy az egyedi, szurkolói címkés palackok is a közösségi élményhez, az összetartozás érzésének növeléséhez járulhatnak hozzá.

És amiatt is jó, ha kivesszük a részünket a szurkolásból, mert ezzel a játékosok teljesítményén is javíthatunk! „A szurkolók támogató viselkedése társas támaszt nyújt a saját csapatnak. A társas támasznak stresszcsökkentő szerepe van, a csapatnak drukkolás ösztönöz és motiválóan hat a játékosokra. A szurkolói támogatás segít a nehéz helyzetekkel való megküzdésben, az ellenféllel szembeni küzdelemben, gyakorlatilag a szurkolótábor a meccs „tizenkettedik játékosa”! – egészítette ki a sportpszichológus.